250 likes | 728 Views
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-fold-kozetburka/hegysegkepzodes.
E N D
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-fold-kozetburka/hegysegkepzodeshttp://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-fold-kozetburka/hegysegkepzodes A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 200 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs.
Hegység A hegység földfelszín főleg hegyekből – és az általuk közrefogott völgyekből, medencékből – álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része (vilaglex.hu). A hegységeket magasságuk és oldalaik meredeksége alapján különböztetjük meg a dombságoktól, de a helyi szokások alapján a szóhasználat nem konzekvens. Így például Magyarországon a kb. 442 m-g emelkedő Villányi-hegységet és a 352 m-re magasodó Velencei-hegységet is hegységnek nevezik, pedig magasságuk alapján legalább egyikük csak dombság.
Hegységképződés • A hegységképződés a hegységrendszereket kialakító, emberi léptékkel nagyon lassú, millió években mérhető folyamat. • Hegységek földkéreglemezek töréséből (vetődés), vagy ütközéséből jöhetnek létre, gyűrődéssel illetve vulkanikus tevékenység eredményeképpen. • A születés módjától, a találkozó lemezek minőségétől függő mértékben játszik szerepet a hegységképződésben az üledék.
Gyűrődés Ha a mélyben, nagy nyomás (pl. ránehezedő víztömeg miatt) és magasabb hőmérséklet (pl. súrlódási hő miatt) alatt levő rétegeket vizsgálunk, azt látjuk, hogy azok képlékenyen reagálnak a hatásokra, és rugalmasan meghajlanak, felgyűrődnek, ún. redők képződnek.
Ha a kétoldalról jövő nyomás egyenlő nagyságú állóredő jön létre.
Ha a nyomás különböző ferde- (A) vagy fekvő (B) redők keletkeznek.
A ferde redők keletkezési helyüktől elszakadva távolabbi helyekre áttolódhatnak (C), takaróvá alakulhatnak, így rétegsorrendjük megfordulhat (D).
2. Rideg, rugalmatlan törés, ami jellemzően a már megszilárdult, felszínközeli részek sajátja; melyeket vetődésnek hívunk. Az ábrán látható, hogy a vetősíkok mentén, hogyan mozdulnak el egymáshoz képest a rögök, különböző formákat kialakítva. A vetődés lehet lépcsőzetes (A) pl. Gellért-hegy, árkos (B) pl. Móri-árok, rögös (C) pl. Sas-hegy és medencés (D) pl. Zámolyi-medence. A különböző vetődéses formák együttesen röghegységeket, rögvidékeket alkotnak.
Hegységképződési folyamat: A hegységek keletkezése két lépcsőben zajlik, egyik lépcső a tektogenezis, másik az orogenezis. • a) Tektogenezis: A hegységek anyaga a tengerek mélyén ún. geoszinklinálisok mélyén halmozódik fel üledékek formájában. • A felhalmozódott anyag meggyűrődését, takaróredők kialakulását nevezzük tektogenezisnek. • b) Orogenezis: Szó szerinti fordításban ez a tulajdonképpeni hegységképződés. A tektogenezis folytán, megbomlik a lemezszegély egyensúlya, nagy vastagságban préselődik üledék a kontinentális lemez szegélye alá is. Az orogenezis tehát tulajdonképpen a hegységek keletkezésének kiemelkedési szakasza.
A) Lemezmozgások során létrejött hegységek: Az ütközésnek 3 lehetséges verziója van: - óceáni és óceáni lemez között - óceáni és kontinentális lemez között - két kontinentális lemez között Az ütközések hatására mindig fiatal lánchegységek alakulnak ki, az más kérdés, hogy a régebbi hegységképződési időszakban kialakult lánchegységek mára lepusztultak, összetöredeztek, és mára átalakultak régi röghegységekké.
a) két óceáni lemez ütközése: Az egyik lemez a másik alá bukik, anyaga beolvad majd felszínre tör. Vulkáni szigetívek jönnek létre, robbanásos, vízgőzben, gázokban gazdag vulkáni működéssel. Az üledékeknek alárendelt szerepük van.Pl. Japán
b) Óceáni és kontinentális lemez ütközése: Az óceáni lemez nagyobb sűrűségű és vékonyabb, mint a kontinentális, ezért alábukik. Valamivel nagyobb a gyűrt üledékek szerepe, amit az óceáni lemez szállít, de itt is uralkodóak a savanyú vulkáni kőzetek. Pl. Pacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceán peremvidékén- ennek egy része az Andok.
c) Kontinentális lemezek ütközése: Itt is óceáni lemez semmisül meg a két kontinentális lemez között. Anyaga felszínre préselődik, és nagy távolságra elvonszolódik. Ez a gyűrt üledékes kőzettömeg alkotja a takaróredőket. A hegységek felépítésében ezek a takaróredők játsszák a fő szerepet, mellette a vulkanizmus alárendelt folyamat. Pl.: Európa és Ázsia ütközésével alakult ki az Ural, Ázsia és India ütközésével a Himalája
. • B) Töréses szerkezetek: Ha a kőzetanyag nem képlékeny, mint a mélytengeri üledékek esetében, hanem merev, akkor a lemezekben keletkező húzó- és nyomóerők hatására a kőzettest eltörik. A törésvonalak által közrezárt rögök emelkedni ill. süllyedni kezdenek attól függően, hogy hol érik el egyensúlyi helyzetüket. Ezt a mozgási folyamatot nevezzük vetődésnek. Vetődéssel röghegységek alakulnak ki. Ezek részei: Sasbérc, árok, medence, lépcsős vidék. • C) Vulkanikus hegységek: Rétegvulkán, pajzsvulkán, hasadék/résvulkán.
http://www.geolsoc.org.uk/ks3/gsl/education/resources/rockcycle.htmlhttp://www.geolsoc.org.uk/ks3/gsl/education/resources/rockcycle.html