1 / 10

Rákóczi vitézei

Rákóczi vitézei. Damjanich János Általános Iskola Intézményi Társulás Cibakháza, Nagyrév. A barokk, mint művészettörténeti stílus. Az 1600 táján kezdődő, a reneszánszt felváltó stílus neve barokk. A szó az olasz barocco szóból ered.

minty
Download Presentation

Rákóczi vitézei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Rákóczi vitézei Damjanich János Általános Iskola Intézményi Társulás Cibakháza, Nagyrév

  2. A barokk, mint művészettörténeti stílus Az 1600 táján kezdődő, a reneszánszt felváltó stílus neve barokk. A szó az olasz barocco szóból ered. Jelentése: nyakatekert okoskodás. Itáliában alakult ki. 1750 körül ért véget ez a korszak. Közvetlen előde a manierizmus, késői ága a copf és a rokokó stílus. Jellemzője: a szeszélyes, szokatlan, cikornyás, túlzott díszítés.

  3. Építészet A barokk legfőbb építészeti alkotásai a templomok. Jellemzőik a monumentalitás, bőséges arany – és márványdíszítés, melynek célja a hívők elkápráztatása, és ráébresztésük a katolikus egyházhatalmára. Ezekben az építményekben gyakran található csigavonal, valamint a mennyezetre festett kupolabelső, ami csupán az illúziókeltésnek és a térhatás fokozásának az eszköze.

  4. Festészet Célja az időben lejátszódó cselekmény bemutatása . Témái: a bibliai és mitológiai elemek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek, tájképek. Gazdag és élénk színvilág, fény- árnyékjátékok, mozgások ábrázolása, dinamizmus, aprólékosan kidolgozott részletek (ruhák redőzete, fénysugár), érzelmek túlzott ábrázolása jellemzi.

  5. Szobrászat A barokk szobrászat a szélsőséges, patetikus, földöntúli emberi érzelmeket jeleníti meg. A szobrok mozgalmasak, diszharmonikusak, illúziót keltenek a fény-árnyék hatások kihasználásával.

  6. A barokk Magyarországon A barokk magyarországi megjelenése a török megszállás után a 18. sz. elejétől indul. Elterjedése egybeesik az ellenreformációs törekvésekkel és a jezsuita rend térhódításával Osztrák, német és itáliai mesteremberek érkeztek hazánkba, akik főképpen főúri, egyházi megrendeléseket teljesítettek, így építve templomokat, kastélyokat.

  7. Barokk várak és kastélyok Magyarországon Az építkezés szellemi háttere az ellenreformáció volt. A munkálatok fő megrendelője nagyrészt a katolikus papság, kisebb mértékben a főnemesség volt, ezért az első évtizedekben főképp templomok épültek (elsőként a nagyszombati, majd a kassai jezsuita templom épült meg.) A barokk vár – és kastélyépítészet kiemelkedő alkotásai voltak: - Eszterházy Pál kastélya Kismartonban - Savonyai Jenő ráckevei kastélya - Grassalkovich Antal gödöllői kastélya Ismert barokk lakóházak találhatók Egerben, Sopronban, a veszprémi várban. Hatására kialakult a népi építészeti stílusa, a parasztbarokk.

  8. Barokk festészet és szobrászat Magyarországon

  9. Barokk a magyarság szolgálatában A magyarországi barokk irodalomnak két jeles képviselője volt: Pázmány Péter és Mikes Kelemen. a.) Pázmány Péter (1570-1637) jezsuita szerzetes, esztergomi érsek az ellenreformáció fő alakja volt. Lefordította Kempis Tamás: Krisztus követése c. művét, ennek kapcsán lefektette a műfordítás legfontosabb szabályait. Nagyszámú vitairataiban támadta a protestánsokat (Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére). b.) Mikes Kelemen (Zágon 1690- Rodostó 1761). II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása. A Rákóczi – szabadságharc bukása után hűen követte fejedelmét a száműzetésbe, először Lengyelországba, majd Franciaországba, végül Törökországba. Legismertebb műve a Törökországi levelek, amely egy levelekből felépített regény; két főszereplője a leveleket író rodostói száműzött (aki teljesen nem azonosítható Mikes életrajzi alakjával), valamint a teljesen fiktív címzett, a Konstantinápoly mellett lakó P.... E.... grófné. E levelekben, II. Rákóczi Ferencről, Bercsényiről, a száműzött kurucok kolóniájáról, a török diplomáciáról ír. A mű 207 levélből álló sorozat, az első levél 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án kelt.

  10. Készítette: Rákóczi Vitézei

More Related