1 / 25

TERMŐHELYISMERET

TERMŐHELYISMERET. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. Közép- és délkelet-európai barna erdő és csernozjom (mezőségi) talajok. Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok Csernozjom (mezőségi) talajok. Területi kiterjedés 30%. A talajképződés sajátosságai Humuszosodás.

mikel
Download Presentation

TERMŐHELYISMERET

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TERMŐHELYISMERET TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

  2. Közép- és délkelet-európai barna erdő és csernozjom (mezőségi) talajok • Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok • Csernozjom (mezőségi) talajok HEFOP 3.3.1.

  3. Területi kiterjedés 30% HEFOP 3.3.1.

  4. A talajképződés sajátosságaiHumuszosodás A humuszosodás mértékét és mélységét az erdős vegetáció által évente termelt holt biomassza, vagyis elsősorban a felszínre hulló lombanyag határozza meg. Mivel az eredetileg is sok szerves savat tartalmazó erdei alomtakaró bontását nagyrészt a mikroszkopikus gombák végzik, ezért a termelt szerves anyag savanyú, ami az erdőtalajok erőteljes kilúgzását és savanyúságát okozza. Szervesanyag felhalmozódás - mor - moder - mull HEFOP 3.3.1.

  5. A talajképződés sajátosságai Kilúgzás A kilúgzás, vagyis az oldható anyagok kimosódása a talajszintekből: az erdőtalajok képződésének egyik legfontosabb folyamata. Előfeltétele a talajba jutó, jelentős mennyiségű csapadék. A kilúgzást elősegíti az erdei növénytakaró által termelt szerves anyag. A barna erdőtalajok lombos fáinak gyökérzete, annak jellege és elhelyezkedése segíti a lefelé áramló talajoldat mozgását, és ezáltal a kilúgzást. Hozzájárul a felső szintek elsavanyodásához.  HEFOP 3.3.1.

  6. A talajképződés sajátosságai Agyagosodás • Az agyagosodás a másik meghatározó folyamata az erdőtalajok képződésének. • Előfeltétele az agyagosodásnak az agyagásványok építőköveit tartalmazó ásványi összetétel, valamint a mállást elősegítő klimatikus jelleg és a biológiai folyamatok. • Következménye a kedvezőbb vízgazdálkodás és tápanyagmegkötés, mert az agyag sok vizet és tápanyagot képes tárolni.  HEFOP 3.3.1.

  7. A talajképződés sajátosságai Savanyú bomlástermékek keletkeznek HEFOP 3.3.1.

  8. A talajképződés sajátosságai Agyagbemosódás Textúra-differenciálódási hányados HEFOP 3.3.1.

  9. A talajképződés sajátosságai Podzolosodás Molekuláris viszonyszám: HEFOP 3.3.1.

  10. A fontosabb anyagok szelvénybeli mozgása a podzolosodás és lateritesedés során H+ (savas közeg) OH- (lúgos közeg) Al(OH)3 Fe(OH)3 Al(OH)3 Fe(OH)3 SiO2*H2O SiO2*H2O A- szint B- szint LATERITESEDÉS PODZOLOSODÁS HEFOP 3.3.1.

  11. Glejesedés Előfeltétele: nagy különbség a kilúgzási és a felhalmozódási szint vízáteresztő képessége között, aminek hatására nagyobb csapadék esetén víztorlódás keletkezik a két szint határán. Így időszakos vízréteg alakul ki a nedves évszakokban, amely nyárra eltűnik. Pangó víz glej HEFOP 3.3.1.

  12. A talajképződés sajátosságai Kovárványképződés • Homokos talajképző kőzeten, a felhalmozódási szint tagolódása útján jön létre, a feltalaj alatt vöröses-barnás csíkok formájában mutatkozik. Előfeltétele a gyengén savanyú vagy savanyú közegben az agyagelmozdulás, megfelelően nagy diffúziósebesség és oxidációs viszonyok. Következménye a homok talajok tápanyag- és vízgazdálkodásának javulása. HEFOP 3.3.1.

  13. Barna erdőtalajok Barnaföld (Rammann – féle barna erdőtalaj) Agyagbemosódásos barna erdőtalaj Podzolos barna erdőtalaj Kovárványos barna erdőtalaj HEFOP 3.3.1.

  14. Csernozjom (Mezőségi) talajok Mészlepedékes csernozjom Réti csernozjom Kilúgzott csernozjom Öntés (terasz) csernozjom Területi kiterjedés: 22.4 % HEFOP 3.3.1.

  15. Csernozjom (Mezőségi) talajok E főtípusban azokat a talajokat egyesítjük, amelyekre a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemző. E talaj jellemzők az ősi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei (a zárt fűtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok előfordulhatnak).  Elsősorban löszön vagy lösz-szerű üledéken képződnek. Jellemzőjük a sok állatjárat (krotovina). HEFOP 3.3.1.

  16. A főtípus jellemző folyamatai: Humuszosodás:Az aerob baktériumok által termelt és az elhalásuk után képződő huminsavak a talajoldat kalciumionjaival humátokat képeznek. Ezt a folyamatot a mélyebb szintekben csak fokozatosan csökkenő erősséggel lelhetjük fel, aminek következményeként a csernozjom talajokban a humusztartalom a mélységgel együtt fokozatosan csökken. A szerves anyag szelvényen belüli eloszlását jelentősen befolyásolja a talajlakó állatok túró, keverő tevékenysége, a járatokon keresztül ugyanis a különböző jellegű talajszintek anyagát összekeverik. A folyamat eredménye egy viszonylag mély és sok szerves anyagot tartalmazó morzsalékos szerkezetű, jó víz-és tápanyag-gazdálkodású humuszos szint. HEFOP 3.3.1.

  17. A főtípus jellemző folyamatai: Kilúgzás:E folyamat a csernozjomokban a szénsavas meszet oldja ki a felső talajszintekből, de sok esetben csak a karbonát-tartalmat csökkenti. Egyedül a kilúgzott csernozjom típusban, esetenként pedig az erdőmaradványos csernozjomokban lúgozódnak ki a karbonátok a humuszos szintnél mélyebbre. A mélyben sós réti csernozjom altípusban a kilúgzás oly kis mértékű, hogy a mélyebb szintekben (1 m alatt) a nátriumsók visszamaradnak. Előfeltétele a kilúgzásnak az elegendő csapadék, amelynek eloszlása is egyenletes, mert ha a nedves és száraz időszakok váltakoznak egymással, a szárazság idején a kilúgzás visszafordul, a mélybe mosott sók a talajoldattal a felszín felé vándorolnak és oldhatóságukkal fordított sorrendben kiválnak. A kilúgzás sohasem ér el olyan mértéket, hogy a talaj elsavanyodása jelentős legyen. HEFOP 3.3.1.

  18. A főtípus jellemző folyamatai: A szénsavas mész fluktuálása: A kilúgzási folyamat jellegének következménye. Azokban a talajokban, amelyekben a sók kilúgzódása a nyári száraz időszakban visszafordul és a karbonátok időleges felhalmozódását idézi elő, labilis mészkiválások képződnek. Ezek legtöbbször mikrokristályos mészlepedék alakjában tűnnek elő. A jelenség nyáron jobban észlelhető, tavasszal olykor egyáltalán nem. A talajszerkezet jó vízállóságú, mert a szerkezeti elemek felületét a vékony szénsavasmész-hártya - a mészlepedék - bevonja és ellenállóvá teszi.  HEFOP 3.3.1.

  19. A főtípus jellemző folyamatai: Szerkezetesedés: 0,25 – 10 mm-es agregátumok alakulnak ki. Agyagosodás: A csernozjom főtípus esetében kevéssé kifejezett, hazai éghajlati viszonyaink mellett inkább az agyagásványok átépülése, átalakulása jellemző. Sófelhalmozódás: Kis mértékű, csak a mélyebb talajszintekre korlátozódik. Előfeltétele a sok sót tartalmazó talajvíz, amely a kapillárison felhúzódva a talajszintekben betöményedhet és sókiválást idézhet elő. Vasmozgás: Kis mértékű, csak a mélyebb talajszintekre korlátozódik. Előfeltétele a viszonylag magasabb talajvízszint. HEFOP 3.3.1.

  20. Csernozjom (Mezőségi) talajok • Mészlepedékes csernozjom (CaCO3 „A” szintben) Altípus: a, Típusos b, Alföldi c, Mélyben sós d, csernozjom jellegű homok • Réti csernozjom - karbonátos - nem karbonátos - mélyben szikes • Kilúgzott csernozjom (CaCO3 „B” alján vagy a „C” szintben) • Öntés (terasz) csernozjom HEFOP 3.3.1.

  21. Csernozjom talajok Mészlepedékes csernozjom Réti csernozjom Kilúgzott csernozjom Öntés csernozjom HEFOP 3.3.1.

  22. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A „Közép és délkelet- európai barna erdőtalajok” fás növények alatt alakultak ki. Az avartakaró csökkenti a párolgást, a fák alulról szárítják a talajt, így a vízmozgás fentről lefelé történik. • A kilúgzás erőteljes, melyet a gombás avarbontás elősegít . Az agyagvándorlást követően savanyú körülmények között bekövetkezhet a podzolosodás. • Három genetikai szintet különböztetünk meg, A-szint a kilúgzási, B-szint a felhalmozódási, C-szint a talajképző kőzet. • A főtípusnak nyolc típusa van, melyek talajtermékenység szempontjából eltérnek egymástól. • A „Csernozjom talaj” a legjobb termőképességű talajunk. Lágyszárú növények, pillangósok alatt kontinentális éghajlat hatására alakultak ki, humusz tartalmuk közepes. • A talajképző kőzet általában üledékes lösz, magas CaCo3tartalommal. HEFOP 3.3.1.

  23. BARNA ERDŐ ÉS CSERNOZJOM TALAJOK ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a „Közép és délkelet- európai barna erdőtalajok” kialakulásának körülményeit és típusait! • Definiálja az agyagbemosódás és podzolosodás fogalmát, és mutassa be meghatározásukat! • Ismertesse a „Csernozjom talajok” kialakulásának körülményeit, és a talajban lejátszódó folyamatokat! • Jellemezze a csernozjom talajtípusokat! HEFOP 3.3.1.

  24. ELŐADÁS Felhasznált forrásai Szakirodalom: • Filep Gy.: Talajtani alapismeretek I-II • Filep Gy.: Talajvizsgálat • Szodfridt I.: Erdészeti termőhelyismeret-tan • Szász G.: Agrometerológia • Stefanovits P.: Talajtan Egyéb források: • Filep Gy.: Talajkémia • Várallyay Gy.: A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai HEFOP 3.3.1.

  25. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Hidromorf talajok • Előadás anyagát készítették: • Dr. Kátai János egyetemi tanár • Zsuposné dr. Oláh Ágnes egyetemi docens • Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs HEFOP 3.3.1.

More Related