1 / 30

Románia

Románia. Szabó Csaba – N.T. I. évf. Fekvés. Három nagyobb részből áll: Erdély, Havasalföld, Moldva Kárpátok kettévágja az országot: kulturális értelemben is (Közép-Eu. ill. Balkán). Eredetmítosz. Kogălniceanu (dákoromán elmélet) XIX. sz.-ban

mickey
Download Presentation

Románia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Románia Szabó Csaba – N.T. I. évf.

  2. Fekvés • Három nagyobb részből áll: Erdély, Havasalföld, Moldva • Kárpátok kettévágja az országot: kulturális értelemben is (Közép-Eu. ill. Balkán)

  3. Eredetmítosz • Kogălniceanu (dákoromán elmélet) XIX. sz.-ban • Kru I. sz. Dácia: Duna-Tisza, Kárpátok, Dnyeszter, Fekete-tenger • Dákok lakták – legharcosabbak, ókori nép • Traianus császár vs. Decebál dák király • Rómaiak leigázzák a dákokat – 200 évi uralom – ellatinosodás • Aurelianus – feladja Daciát • Római - dák népesség zöme ottmarad – később bolgárokkal keverednek • Népvándorlás során – nyelvüket szokásukat megőrzik, csak a bolgároktól vesznek át dolgokat • Több helyen hibás: önkéntes kronológia, problémás időszakok átugrása → töredékes • Romulus - Remus kultusza, román név • Ezzel igazolják, hogy Erdély, stb. az övék

  4. A dák birodalom Romulus és Remus és az anyafarkas

  5. Eredet • A Balkán belsejében (első említések: 11.sz. Macedónia területén éltek) • Első magyar említések a tatárjárás után • Erdélybe is bevándoroltak, főleg a hegyekben laktak és földművesek voltak • Erdélyi románok történelme szoros kapcsolatban a magyar történelemmel

  6. Moldova és Havaselve • Két hatalom verseng a területért: tatár, magyar • Anjou Nagy Lajos – önálló bánság létrehozása (tatár ellen) – Moldova • Kinevezi Dragoşt (uralkodó vajda) • Feladat: tatárok elleni védelem • Hűbéres állam: adózik a Magyar Királyságnak • Magyar király trónra lépése – portánkénti ajándék a vlachoktól • 1324 Basarab havaselvei fjd. fellázad – leverik • 1365 Bogdán lázadása – Dragoş elűzése • Keresztény hit felvétele (kezdetben katolikus próbálkozás) • Török-magyar háborúk színtere lesz

  7. Dinasztiák • Autonómiatörekvések a dinasztiaépítésben fejeződnek ki, függetlenül a külső beavatkozásoktól, cél: utódlás folyamatosságának kidomborítása • Havasalföldi Basarab–dinasztia a XVI. századig marad fenn – noha többször megszakad • Felvették: pl. az olténiai Craiovescu nemzetség (fiktív leszármazás) • Pl.: családok újratemettetése (Nagy István vajda), v krónikaírásokkal bíznak meg kalugyereket (barátokat), krónikaírókat • A XVII. században – gazdag konstantinápolyi görög családok, de a török nyomás is erősödik • Kantakuzénosz-család adja a fejedelmeket pl. Vitéz Mihály, vagy Matei Basarab is nekik köszönhetik a trónt (görög befolyás) • közvetlen leszármazás elmélete

  8. Bizánci örökség • Már a XIV. században behatolt - még Bizánc eleste előtt • 1453.-tól görög menekültek • Vallásban is - ortodoxia

  9. Nagy István (1457-1504) • Moldovai vajda • Legkiemelkedőbb uralkodó • Sikeres háborúk: Mátyás ellen (1467) ill. a török ellen • Moldova függetlenségét fenyegetik a magyarok és a lengyelek • 1489. Moldova török hűbéres lesz, cserébe önálló maradhat

  10. A vajdaságok és az Oszmán Birodalom • Nagyhatalmak gyűrűjében helyezkedtek el • Oszmánok ruméliai előrenyomulása (1393-1396) • Öreg Mircea oszmánellenes háborúja • Dobrudzsa elfoglalása, magyarok ezzel párhuzamosan Vidint ostromolják • Oszmán válasz: Bulgária elfoglalása, Mirceát kiűzik Dobrudzsából • 1394 Bizánc ostroma, majd Havasalföld ellen (1396. nikápolyi csata) • 1475. II. Mohamed vezetésével újabb támadás • Mátyás, IV. Kázmér és Nagy István közösen visszaverik a támadást • Vaslui csata (1475) • 1489. Moldova török hűbéressé válik • Csángók ekkor érkeznek: Erdélyi háborúk miatt

  11. Vitéz Mihály • 1593. Havasalföldi fjd., Habsburg - párti • Törökellenes keresztény koalícióhoz csatlakozik – 1595. büntetőhadjárat • Gyurgyevónál megverik a törököket • 1599 Erdély ellen vonul, elfoglalja • Elfoglalja Moldovát is • Megszálló seregeket nem tudja fegyelmezni, anarchiába fullad • Báthory Moldovát, majd a lengyelek Havasalföldet veszik vissza tőle • Kultusza van a mai napig

  12. Jellemzők a XIX. század elején • A XIX. század elején Európa alig tud valamit a két fejedelemségről • ’’Elvész a három sivatag között’’ (Vasile Alecsandri) • Társadalom: nemesség (őshonos, honosított – felső), parasztság: nyomor, elszigetelve élnek • Háborúk dúlta föld – lakatlan, parlagon hever • Elzárkózás, nemesek az oroszok felé hajlanak • Sturzda moldovai fejedelem: minden új eszmét kitilt • 1823. Ghica havasalföldi fjd. megtiltja a francia öltözék viselését (Porta utasítása) • Bukarest sajátos fejlődése – nagyon fejlett vs. nyomor • Kelet és Nyugat közötti törésvonal, keveredés • Gazdaság: főleg Bukarest, Galaţi, Brăila – hátráltatja a társadalom merev helyzete

  13. Cigány lakosság • A XV. században tűntek fel Moldovában • Vitatott eredet, rabszolgasorban élnek • A külföldi utazók nagy érdeklődését váltják ki - egzotikum • Megközelítőleg 250 000 a két fejedelemségben • A kortársak foglalkozás szerint osztották fel a cigány népességet: medvetáncoltatók, sátras cigányok stb. • 1844. felszabadulnak az állami és a kolostori tulajdonban lévők

  14. Napóleoni háborúk • A Porta egyre gyengül, kivonul pár területről • 1798 – 1802 között török-francia háború • 1806 – 1812 török-orosz háború • 1807 tilsiti kongresszus: Napóleon és I. Sándor: Töröko. felosztásának terve: Moldova és Havaselve az oroszoké lenne • 1806. a két fejedelemséget elfoglalják a törökök • 1812. orosz-török béke: az oroszok megkapják Besszarábiát • Orosz befolyás nő - bojárok tiltakozása • Oroszok nevezik ki a vezetőket • 20 évig tartó anarchia pl.: török kézen lévő dunai erődök körül • Oroszok átveszik a közvetlen irányítást

  15. A görög felkelés hatása I. • A Besszarábiában elő görög népesség elérkezettnek látja az időt egy törökellenes felkelés kirobbantására és a görög állam létrehozására • 1814 Hetéria (Hetairia) társaság – ezt a célt szolgálja, orosz támogatás • 1820. a cár Alexander Ypszilantit nevezi ki a társaság élére • Szövetség Tudor Vladimirescuval – azonban törékeny: Ypszilanti az oroszokra, Vladimirescu a parasztokra támaszkodik (nem elsősorban az oroszok ellen harcol, hanem a ’’rossz bojárok’’ ellen) • Oroszok megvonják a támogatást, a Hetéria elbukik • 1821. török támadás Bukarest ellen, Ypszilanti seregei kikapnak • Az oszmán seregek elfoglalják a fejedelemségeket, fél évig tartják megszállva • Orosz nyomásra honi nemességből neveznek ki fejedelmeket

  16. A görög felkelés hatása II. • 1821. óta folyamatosan zajlik a görög felkelés • 1825 – ’27 között új lendület (angol nyomás, I. Miklós orosz cár) • Új orosz-török háború: Havasalföld, Moldova és Szerbia orosz protektorátussá válik (akkermani szerződés) • 1827. Navarino – francia-angol flotta megsemmisíti a török flottát • 1828. törökök felmondják az akkermani szerződést és támadnak • 1829. Drinápolyi béke – akkermani szerződés megerősítése • Orosz gazdasági, üzleti befolyás erősödik • Turnu Severin, Giurgiu, Brăila erődjéből kivonul a török helyőrség • 1834. oroszok csatlós államként annektálják a fejedelemségeket • Görög függetlenség: balkáni egyensúly törékenysége

  17. 1848 • Többszörös függőség • Júliusi, islazi kiáltvány: népszuverenitás, polgári jogok, egy nemzeti közösség • Forradalmi körökben téma a két fjd. Egyesülése • De nem lázítanak az oszmánok ellen • Liberális vezetést akarnak hatalomra juttatni • Memorandum a Portának – hatástalan • Orosz, oszmán csapatok megszállják a fejedelemségeket (oroszok ’51-ig maradnak) • Cuza fjd. (1859 – 1866) jobbágyfelszabadítás, perszonálunió

  18. Az erdélyi forradalom • A 12 pont értelmében Erdély és Magyaro. Uniója • A románok alapvetően nem ellenezték az egyesülést • Balázsfalva: a román forradalmárok kidolgozzák a programjukat • Avram Iancu: az egyesülés ellen lép fel • Falvakban terjeszti nézeteit – 1848 máj. 15 balázsfalvai nemzeti gyűlést elönzönlő paraszti tömegek • Balázsfalvai 16 pont: szembemegy a pest-budai törekvésekkel • Nemzeti politikai függetlenséget követel (szabadság, egyenlőség, tesvériség elve alapján) • Szabad nyelvhasználat (minden olyan közügyben, ami őket érinti) • Kolozsvárott azonban nem fogadják el: az Unióval a románok is teljes jogú polgárokká válnának

  19. Az erdélyi forradalom 2. • Folynak a harcok 1848-’49 • Románok Bécs felé tolódnak el – jogaik biztosítása végett • Román nemzeti program megváltozik: román autonóm nagyhercegség létrehozása a cél • 1849. a birodalmi alkotmány nem tesz eleget a román követeléseknek – szakítás a Habsburgokkal • Iancu a parasztokat a magyarok elleni küzdelemre szólítja fel • Bălcescu a fegyvernyugvásért küzd – közösen a Habsburgok ellen • A fegyverszünetet azonban túl későn kötik meg (’49 július 14.) • ’49 a magyar csapatok Világosnál kikapnak

  20. Románia megszületik • 1877-’78 orosz-török háború • Háború oka: 1875-ös bulgáriai és boszniai felkelés elfojtása • 1866. Cuzát lemondatják • A románok Bismarcknál járnak közbe új uralkodóért: elérik, hogy Hohenzollern családból lesz, (Hohenzollern Károly) lesz a fejedelem (népszavazás is volt - sajátos) • 1877. Bukarestben megbukik a konzervatív kormány, liberális kormány kerül hatalomra • Franciao. támogatja az egyesülést, Ausztria, Töröko. ellenzi, Moldovában szeparatista és unionista törekvések • A Porta végülis engedi az egyesülést, ha hűbérese marad az új állam, Károly belemegy – taktikai húzás • 1877-’78-as háború: románok hozzájárulnak ahhoz, hogy orosz csapatok megszállják az országot • Románia is részt vesz a háborúban: plevnai erős ostroma (oroszokkal együtt) • 1878. berlini kongresszus: Románia elnyeri függetlenségét • Török kiszorul a Balkánról (Szerbia, Bulgária, Bosznia stb.kiválása)

  21. Az agrárreform • A ’48 utáni gazd.-társ. változásokat ez kényszeríti ki • Parasztok státusa a munkamegszervezés és a javak elosztása változik: a földhöz való viszonyt a tulajdon határozza meg • Elvben nincs földhöz kötés, de távozásukat kötelesek bejelenteni (6 hónap) • Eltörli a bérleti díjat – jobbágyság felszabadul • Államnak fizetendő kártérítés fejében földet szerezhetnek • Új liberális, kapitalista filozófiát tükröz • Hosszútávon problémák: birtokok aprózódása (tulajdonközösségek), nem vet véget a paraszti nyomornak, sőt növeli azt

  22. Politika • 1866. új alkotmány: erős végrehajtó hatalom és parlamenti rendszer • Szabadságjogok biztosítása, liberális alkotmánynak tartják • Károly bevezeti a parlamenti váltógazdálkodást (konzervatívok, liberálisok) • Liberálisok franciabarátként lépnek fel, több mint egy évtizedig maradnak hatalmon (1876-1888), Rosetti, Brătianu • Erős párt, sok egyesület, újságuk: Szabad Választó (1875-től) • Károly kezdetben népszerűtlen, de a háború ’’románná avatta’’ • 1881. parlamenttel egyetértésben kikiáltják a királyságot • Korona: Plevnából zsákmányolt ágyúkból • Károly: erős német kötődések (feleség, gyakran tartózkodik Poroszországban) – ingerli a közvéleményt

  23. Gazdaság - mezőgazdaság • Termékeny föld (al-dunai síkság), 1850-1870 között kedvező időszak • 1870 után nehéz helyzet: U.S.A.-ból beáramló olcsó búza • Legfontosabb termék: búza, kukorica (egyre inkább), jó minőség • Terméshozamok azonban bizonytalanok (aszályos évek, éghajlat sajátosságai) • Népesség kétharmadát foglalkoztatja • Az I. vh-ig megmaradnak ezek a jellemzők • 1899. négy rossz termésű év után nagy aszály – éhínség fenyeget • Katasztrófát okoz a rossz termés

  24. Gazdaság - olajkitermelés • Jelentős változások • Kőolajkészletek jelentősek, 1860-as évektől kezdik kitermelni • Nehézségek: szállítás nehézsége, geológiai ismeretek hiánya, tulajdonosi jogok körüli spekuláció • 1875. bányászati törvény: a külföldi befektetőknek kedvez • Két nagy társaság van jelen: Standard Oil (US) és a Disconto-Gesellschaft (D) • 1900. szerződés a Standard Oil-al: a társaság járandóságokat folyósít az államnak • Állam pénzügyi helyzete ekkoriban katasztrofális, liberálisok vádolják a konzervatív vezetést: eladják az országot az amerikaiaknak • Liberálisok németekkel tárgyalnak, 1901 hatalomra jutnak, szerződés a Disconto-val: 5%-os kölcsönt nyújt az államnak (Károly is inkább ehhez húz) • A háború kitörésekor német, holland, francia és amerikai tőke finanszírozza szinte a teljes termelést

  25. Gazdaság - ipar • Elsősorban a hadsereg fejlesztése volt a cél (1911-re sikerül egy erős sereget létrehozni) • 1886. minden kiviteli adót eltörölnek, behozatali adókat megemelik – protekcionista vonal • Nagy előrelépés • 1912-es törvény: a külföldi befektetőknek min. 75%-ban román munkaerőt kell foglalkoztatni • 1880. Román Nemzeti bank megalapítása • Nem következik be fellendülés, pedig várták • 1913-ban a népesség mindössze 3%-a dolgozik az iparban

  26. Az 1907-es parasztlázadás • Moldovában tör ki (Botoşan, Jászvásár környékén) • Parasztok földet követelnek, nyomor ellen háborognak, és az idegen (zsidó) bérlők ellen • Antiszemita felhang, egész Romániára átterjed a felkelés • A hadsereg pár alakulata is átáll (Jászvásár környékén) • 156 000 katonát mozgósítanak a felkelés leverésére • Jelöletlen tömegsírok: sebesülteket is beletemették • Nincs pontos adat az áldozatok számáról (10-20 ezer paraszt kb.)

  27. Szocializmus és populizmus • Első szocialisták és populisták (népies aktivisták) Oroszo.-ból jöttek • Dobrogeanu-Gherea (szoc.), Stere (pop.) • Populisták céljai: a nép felé nyitás, falusi oktatás, egészségügy, stb. • Gherea: az 1848-as forradalom meghaladására szólít fel, tagadja a románság sajátosan paraszti voltát, állami birtokok szétosztása • Stere nem ért egyet vele, szakadás: 1893. szocialisták pártalapítása • Nincs értelme az osztályharcnak mert az állam gyenge, szétesne – mondja Stere • Szocializmus fejlődik: betör a legális politikai életbe, hivatalokat vállalnak • Probléma: Romániában nincs proletariátus – tisztában vannak vele • Május elsejei tüntetések, stb.

  28. A háborúhoz vezető út • Nemzeti mozgalom: irredenta, Besszarábia és Erdély felé irányul • A XIX. században az erdélyi románok helyzete bizonytalan, az erdélyi románok számára Románia vonzereje kicsi • Habsburgokhoz húznak • Besszarábia: 1907-es felkelés negatív fényt vet Romániára – cári elnyomással szemben ez az alternatíva? • 1881. Román Nemzeti Párt megalakul Erdélyben: programot fogad el az erdélyi autonómia megvalósulására • Erdélyben román-magyar közeledési törekvések román részről (Vincenţiu Babeş) – magyarok elzárkóznak tőle • Memorandumot terjeszt a RNP a császár elé: hatástalan – Pest feloszlatja a pártot (1905-ben újraalakul) • 1907-es oktatási törvények: felháborodás – az elszakadás felé tolja • Bukarest 1916-ban fogja megtalálni a megoldást az egyesítésre: a háború

  29. Köszönöm a figyelmet! Vége ;)

  30. Források • Catherine Durandin: A román nép története, Maecenas, Bp. 1995. • Balogh László: Románia története, Aula, Bp. 2001. • Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig, Jate, Szeged 1989.

More Related