a katolikus egyh z szoci lis tan t sa dr k k emerencia sszhf n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A katolikus Egyház szociális tanítása Dr. Kék Emerencia, SSzHF PowerPoint Presentation
Download Presentation
A katolikus Egyház szociális tanítása Dr. Kék Emerencia, SSzHF

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 34

A katolikus Egyház szociális tanítása Dr. Kék Emerencia, SSzHF - PowerPoint PPT Presentation


  • 68 Views
  • Uploaded on

A katolikus Egyház szociális tanítása Dr. Kék Emerencia, SSzHF. „Keresztény elvek a gazdaságban és a menedzsmentben – emberközpontú közgazdaságtan”. Szociológia – szociálteológia – az Egyház társadalmi tanítása. Szociológia (Comte) – társadalomtudomány

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A katolikus Egyház szociális tanítása Dr. Kék Emerencia, SSzHF' - meryl


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a katolikus egyh z szoci lis tan t sa dr k k emerencia sszhf

A katolikus Egyházszociális tanításaDr. Kék Emerencia, SSzHF

„Keresztény elvek a gazdaságban és a menedzsmentben – emberközpontú közgazdaságtan”

szociol gia szoci lteol gia az egyh z t rsadalmi tan t sa
Szociológia – szociálteológia – az Egyház társadalmi tanítása

Szociológia (Comte) – társadalomtudomány

- társadalmi jelenségekkel és törvényszerűségekkel foglalkozó tudomány

- természetes ész fényénél

Szociálteológia – teológiai tudomány

- a kinyilatkoztatás fényében vizsgálja

- teológiai bizonyítás használ, a szociológia és más szaktudományok eredményeire támaszkodik

ETT

- összefoglalja az egyháznak a társadalomra vonatkozó erkölcsi tanítását,

ezt követendő értékként mutatja be

- használja: szociológia, szociálteológia, illetve egyéb tudományok eredményeit

a katolikus t rsadalmi tan t s c lja s fogalma
A katolikus társadalmi tanítás célja és fogalma

- NEM a „szociális kérdés” megoldására irányuló gyakorlati irányelvek halmaza

- NEM a modern szociológia keresztény szempontból használható ismereteinek ügyes válogatása

A katolikus társadalmi tanítás teológiai fontosságának alátámasztása:

1. az ember Isten képmása, Kr. által megváltott, meghívást kapott az Istennel való örök közösségre → nem alacsonyítható le tárggyá és eszközzé

2. Kr. az egész embert váltotta meg → kapcsolat másokkal és a közösséggel

3. a bűnbeesés után is létezik a ts.-i együttlétnek Istennek tetsző rendje

→ nem préda

4. a ts.-i viszonyoknak az üdvösség szempontjából hatalmas jelentőségük van

→ küzdeni kell a botrányos állapotok (szegénység, éhség, stb.) ellen

5. Krisztus emberré lett → „beköltözött az emberiség tört.-i és ts.-i életébe is”

→ „az egyház az emberi társadalom lételve” (XII. Piusz, 1958)

Definíció:

az emberi társadalom lényegéről és rendjéről, valamint az ezekből adódó és a mindenkori történelmi viszonyokra alkalmazandó normákról és rendezési feladatokról társadalombölcseleti úton és társadalom-hittudományi úton szerzett ismeretek összessége (Joseph Höffner)

a t rsadalmi s a gazdas gi k rd sek katolikus s protest ns megk zel t se
A társadalmi és a gazdasági kérdésekkatolikus és protestáns megközelítése

Katolikus

Protestáns

a Biblia egyedülálló jelentősége

cselekvési normák felállítása

hallgatólagos feltételezés: ezeket a Bibliából merítik

szociáletika

a Bibliából vett kinyilatkoztatott igazságok

+

a teremtett világ rendjéből és az ember természetéből (azaz a természeti törvényből) nyert szociálfilozófiai megállapítások

ezeket alkalmazza az adott politikai, társadalmi, gazdasági valóságra

az egyh z illet kess ge t rsadalmi k rd sekben
Az Egyház illetékessége társadalmi kérdésekben

Szekuláris társadalom: a hit maradjon a magánszférában

a kritikus megfontolás és a nemzetközi jog elveti a szétválasztást

- magánélet – társadalmi élet: szerves egységben vannak

→ a hitben gyökerező értékrendet nem lehet/tudják megtagadni

- a vallás szabad gyakorlása:

egyéni és közösségi gyakorlásának szabadsága (EJENY)

→ a hívő embernek is joga van ahhoz, hogy hitből fakadó véleményét

a közösség kérdésében is kinyilváníthassa

? Nem jogtalan-e a beavatkozás a szaktudományok területébe?

GS 33-36.: elismeri a szaktudományok jogos autonómiáját

ez azonban nem jelentheti azok Istentől való teljes függetlenségét

szociálteológia: mutasson rá az egyén, a közösség Istennel való kapcsolatára

figyelmeztessen a társadalmi élet erkölcsi törvényeire is

az ett szerepe a teol gia oktat s ban
Az ETT szerepe a teológia oktatásában

XI. Pius: Quadragesimo anno (1931): fontos a szerepe

elrendelte a papnövendékek társadalomtudományi képzését

II. Vatikáni zsinat: Gaudium et spes (1965)

a világi tudományok eredményeit is alkalmazni kell (szociológia, lélektan)

XXIII. János: Mater et magistra (1961)

- kötelező tárgy a katolikus iskolákban, főként a hittudományi főiskolákon

- iktassák be a plébániai igehirdetés és a világi apostolság munkatervébe

Római Nevelésügyi Kongregáció: Irányelvek (1989)

a szociálteológia feladatai:

- nyújtson segítséget

- mozdítsa elő az igazi társadalmi fejlődést

- fontos a papnövendékek és a világi teológusok képzésében

(lényege, története, alapelvei, ítéletalkotási kritériumai irányelvei, stb.)

az ett szent r si alapjai
Ószövetség

- emberi méltóság – Ter

- a szabadsághoz való jog – Kiv

- az igazságosság elve – szöv.kötés

- a szegények jogai – prófétai tanítás

Újszövetség

- megtérés: feltétele Isten országa befogadásának – Jézus Krisztus (Mk 1,15)

- elkötelezettség a szegények ügye iránt – Jézus Krisztus (Mt 25; Lk)

- egyenlőség – Szt. Pál (Gal 3; Kol 3)

- a közösség tagjainak kölcsönös segítése – ApCsel, páli levelek

Az ETT szentírási alapjai
kereszt ny kor
Keresztény ókor

Keresztény ókor:

- Didakhé (Kr.u. 130 k., a tizenkét apostol tanítása): szegények megsegítése

- Diognétoszhoz írt levél (230 k.):

„ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban”

- Didaszkália (250 k., egyházi rendtartás):

árvák nevelése, a hitükért szenvedők támogatása

LÉNYEG: a caritas (szeretet) gyakorlása, igazságosság a kereskedésben

Konstantini fordulat (313) után: téma lesz a hatalom természete és a állam szerepe is (Nazianzoszi Szt. Gergely, Aranyszájú Szt. János, Szt. Ambrus)

Szent Ágoston (†430):

De civitate Dei (apológia)

- az állam feladata az emberek felkészítése az örök életre és a béke biztosítása

- igazságos háború (bellum iustum) kérdése

- magántulajdon: szükséges, de nem a legfőbb jó; közösségi kötelezettségekkel jár; az igazságosság alapján kell a szegényeket megsegíteni (ex iustitia)

→ hat Nagy Károly birodalmának kialakítására

kereszt ny k z pkor
Keresztény középkor

Aquinói Szt. Tamás (†1270) hatalmas rendszerező elme

Summa Theologiae, Summa contra gentiles

Kiindulás: örök törvény (lex aeterna) – ebből általános és sajátos részesedés

utóbbi → természetes erkölcsi törvény (lex naturales):

az ember felismeri értelme segítségével az örök törvényt

Legfontosabb társadalmi vonatkozású megállapításai:

- „Add meg mindenkinek a magáét, ne bántsd a másét!”

- az ember természeténél fogva közösségi lény

- állam: egymásra utalt személyek közössége

célja: földi jólét biztosítása és az örök cél elérésének megkönnyítése

ha vezetője nem a közjót (bonum communae) szolgálja, jogos a felkelés

- helyes államforma: ha vmilyen módon mindenki részesedhet a kormányzásban

→ demokratikus monarchia

- gazdaságbölcselet:

tulajdon: alapvető jog + közösségi kötelezettségek

javak egyetemes rendeltetése; munka és igazságos munkabér

→ a józan ész és a kinyilatkoztatás szintézisét nyújtja

– egyetemes érvényű felismerések → ma is értékesek

a katolikus t rsadalmi tan t s alapelvei
A katolikus társadalmi tanítás alapelvei

1. Az emberi méltóság

- az ember a másikat egyenlőként tiszteli – alapja: teremtettség, megváltottság

2. Igazságosság (iustitia)

- nem csak jogok és kötelességek vannak → ezek a külső viselkedést határozzák meg

- kiindulópont: Isten megelőző és ingyenek szeretete → jó tettre indít

- erény: készség a jó megtételére →belső hozzáállást jelent

- a szeretet értéket biztosító, jog szerinti tettre indít – kialakul ez az erény

- „olyan erény, készség, mely arra irányul, hogy a cselekvő ember mindenkinek megadja azt, ami jog szerint jár neki” (AqSzT)

- feltételezi: létezik az „igazság”

- ez az Isten által teremtett ember természetéből az Isten által ajándékba kapott értelem segítségével felismerhető

- fajtái: általános vagy törvényhozói ig. → politikai tevékenység

részleges ig.: csere, osztó, büntető, részesedést vállaló

3. Szociális igazságosság (QA óta) → társadalmi és gazdasági tevékenység

a társadalomban élő emberek közös javát szolgálja úgy,

hogy nyomatékosan kifejezi benne a „szegények iránti elkötelezettséget”

→ közjóra irányul (törvényt, jog) – rendező elv

4. Szociális szeretet → az emberi törekvést, karitatív tevékenységet nézi - alapelv

slide11

5. Szolidaritás

- általánosan: annak felismerése, hogy az ember a másik embertől függ

  • egyh.: a társ.-ban megnyilvánuló olyan jóakarat,

mely minden ember javára irányul

- NEM érzelmi szánalom – eltökélt akarat, állandó gondoskodás a közjóért

- alkalmazás: állam: jogalkotás; ember: szeretet kifejezése

→ társadalmi összefogásra van szükség - igazságtalan helyzet ne alakuljon ki

- anyagi segítség vagy demonstrációk formájában

- korlátai: vissza lehet élni a másik jóakaratával

rosszul alkalmazva (paternalizmus) csökkenti a kezdeményezőkészséget,

gátolja a gazdasági növekedést

6. Szubszidiaritás

- a társadalom vagy egy nagyobb társadalmi csoport segítséget/kisegítést ad egy kisebb társadalmi csoportnak – hierarchikus rendszerekre értelmezhető

- figyelembe veszi: a csoport önállóságát, szabadságát, egyéni érdekeit

- felismerés: a ts. vagy egy nagyobb csoport merev központi irányítása nehezen megvalósítható, magasabb szinten a helyi sajátosságok nehezebben érzékelhetők

- végső teológiai alapja: az emberi méltóság ← istenképiség

→ feladat: a képességek kibontakoztatása a közösségben, a ts.-ban

A szolid. elve akkor működik hatékonyan, ha felhasználja a szubszidiaritás elvét.

slide12

7. Közjó (bonum communae)

- klasszikus alapfogalom: összefoglalja, de meg is haladja az eddigi elveket

  • Messner szerint az etikai elveken kívül magában foglalja:

a ts.-i eszközöket, szellemi-lelki értékeket, politikai intézkedéseket

- az emberi élet lényege a kiteljesedése egy végső cél (Isten/emberség) felé

- biztosítja az alapvető emberi jogok elvi kinyilvánítását és gyakorlati megvalósulását

- Egyház: az állam feladata a közjó megvalósítása

- Arisztotelész: minden tudomány és művészet célja: állampolgár javainak szolgálata

→ politika: a közjóért való okos fáradozás

- Aquinói Szt. Tamás vitte be a közjó fogalmát a teológiába

- az emberiség legfőbb java az, amint Isten kíván számára

- az embernek a közösség javát kell szolgálnia = a törvények megtartása

- a közjó gyakorlati megvalósulása: igazságos törvények hozása

- Gaudium et spes: a közjó elvének két eleme van

- cél: érték, mely lelkesíti az embereket – eléjük kell állítani

- eszközök: lehetőségek, melyekkel elérhetik a célt – az állam biztosítja

- azonos érdekek esetén: a közösség érdeke megelőzi az egyén érdekét

- különböző érdekek esetén: nem biztos, hogy a közösség érdeke megelőzi az egyénit - értékek hierarchiája

- veszélyezteti: liberális irányzat, kollektivista irányzat, egoista irányzat

egyh zi megnyilatkoz sok szoci lis k rd sekr l
Egyházi megnyilatkozások szociális kérdésekről

Az összegyházat érintő társadalmi dokumentumok

Dokumentum címe Rövidítés Típusa Megjelentető Dátum

Rerum novarum RN körlevél XIII. Leó 1891

Quadragesimo anno QA körlevél XI. Pius 1931

Mater et magistra MM körlevél XXIII. János 1961

Pacem in terris PT körlevél XXIII. János 1963

Gaudium et spes GS a II. Vatikáni zsinat rendelkezése 1965

Populorum progressio PP körlevél VI. Pál 1967

Octogesima adveniens OA körlevél VI. Pál 1971

Laborem exercens LE körlevél II. János Pál 1981

Sollicitudo rei socialis SRS körlevél II. János Pál 1987

Centesimus annus CA körlevél II. János Pál 1991

Caritas in veritate CV körlevél XVI. Benedek 2009

Magyar vonatkozású dokumentum

Igazságosabb és testvériesebb világot! – A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele, 1996

a szoci lis enciklik k eredete
A szociális enciklikák eredete

Enciklika (görög) :a pápától származó és általában az egész Egyháznak szóló körlevelek

Szociális enciklikák: társadalmi kérdésekkel foglalkoznak

Történetük

- formailag már Péter apostol első levele ilyen (1Pt 1,1: Pontuszban, Galáciában, Kappadókiában, Kis-Ázsiában és Bitiniában élő egyházközségekhez szól)

- elnevezése: Epifániosz – „enkyklioi episztolai” formában (Kr.u. IV. sz.)

- mai értelemben: I. Márton pp. „encyclica nostra epistola” (Kr.u. 649.)

- időközben számos más forma a pápai közlésre

(breve, bulla, dekrétum, instrukció, motu proprio, apostoli levél, dogmatikus konstitúció, pápai levél)

- újra előkerül a XVIII. században – XIV. Benedek pp.

Idézésük

kezdő szavaikkal (Rerum novarum = RN)

Címzettek

- régebben: egyháziaknak

(„a patriarcháknak, prímásoknak, érsekeknek, megyéspüspököknek”)

- „minden jóakaratú embernek” (XXIII. János pp.: Pacem in terris)

- „tisztelendő testvéreimnek és szeretett gyermekeimnek” (VI. Pál és II. J.P.)

- zsinati egyszerűség és kollegialitás

slide15
Tekintélyük

- általában nem tévedhetetlen tanítást közölnek

- hiteles, autentikus útmutatást nyújtanak

→ tanításukat engedelmességgel kell fogadni (rögzíti: Humanae generis)

- komoly teológiai érvekkel vitába is lehet velük szállni

- ez nem véthet a köteles tisztelet és a tárgyilagosság ellen

Megjelenés, nyelv, felosztás

- hivatalos nyelvük: latin, néhány ritka kivétellel (pl. Mit Brennender Sorge, 1937)

- megjelenés: Acta Apostolicae Sedis (AAS) – hivatalos pápai lap

újabban: L’Osservatore Romano-ban is latin és olasz nyelven (félhivatalos lap)

- hivatalos fordítások - 7 nyelven L’Osservatore Romano-ban

(olasz, spanyol, portugál, francia, angol, német, lengyel)

- hiteles fordításokhoz alap a hiteles latin szöveg, de használható mellette más is

- Magyarország: Az Egyház társadalmi tanítása (ETT) SzIT, 1993

- fejezetbeosztással és számozással készülnek,

a latin szöveg ritkán közöl fejezetcímeket

Jelentőségük

- segítséget adnak a társadalmi jelenségek értelmezéséhez

- felhívják a keresztények figyelmét arra, hogy miként tudják

hitelesen megélni és hirdetni Krisztus szeretetét a világban

- az örömhír elválaszthatatlan a közösségi élettől és így a társadalmi élettől is

rerum novarum 1891 xiii le p pa
Rerum novarum (1891) – XIII. Leó pápa

1. Előzmények

- ipari forradalom → munkásosztály kialakulása

- szervezett munkásmozgalmak – egyházellenesség

- Fribourgi Unió (1885) Mermillod vezetésével (Esterházy Miklós Móric gr.)

2. Felépítés és tartalom

I. A társadalmi, gazdasági élet problémái

- a tulajdon jogossága - Aquinói Szt. T. tanítása alapján

- az emberek közötti egyenlőtlenségek - feladatok különbözősége

- az „osztályharc” kérdése - nem szükségszerű

- a munkás jogai és kötelességei - munkakörülmények, nők, gyerekek

- a munkaadó jogai és kötelességei - tárgyalás, bérek rendezése

II. A szociális kérdés orvoslásának módjai

- az egyház szerepe: tanítás, példa

- az állam szerepe: közjó biztosítása

- a szakszervezetek szerepe: jogvédelem, keresztény szelleműeket is

3. Történeti értékelés – NAGY HATÁSÚ

magántulajdon – értékes a fizikai munka – „NEM” a fegyveres osztályharcra

a rerum novarum hat sa magyarorsz gon
A Rerum novarum hatása Magyarországon

- Szabóky Adolf SchP.: az első Kolping-egylet (katolikus legényegylet)

- Zichy Nándor gróf: 1895. Katolikus Néppárt megalapítása (jövedelme – kat. pol.)

- Esterházy Miklós Móric: aktív részvétel a Fribourgi Unióban

Prohászka Ottokár (†1927)

- RN kivonatos fordítása 1891-ben + társadalmi témájú művek

- Regnum Marianum (1903) – ifjúság nevelése

- Szociális Misszió Társulat (1908) – szegények, gyerekek, nők

Giesswein Sándor (†1923)

- Keresztény Munkásegyesület Győrben (pk.-i titkár, OGY képviselő)

- Keresztényszocialista Párt (1907) – kurzusok, szoc. tvhozás, földbirtokreform

- béke, nemzetiségi kérdés, dialógus

Vass József (†1930)

- népjóléti miniszterként ts.-i problémák orvoslása: vagonlakók, TBC

- 1929 „LEX VASS”: nyugdíj- és betegbiztosítás (OTI, SZTK)

quadragesimo anno 1931 xi pius p pa
Quadragesimo anno (1931) – XI. Pius pápa

1. Előzmények

- 1929. október 24.: „fekete péntek” N.Y.-ban → munkanélküliség

- I. VH utáni helyzet - diktatúrák: nemzetiszoc., fasizmus, kommunizmus

- Actio Catholica (1922), Nell-Breuning SJ. (munkatárs), Vatikáni Rádió

2. Felépítés és tartalom

I. A RN hatásának bemutatása

- egyház: katolikus társadalomtudomány kialakulása

- állam: a közjó őre, munkajog kialakulása

- szakszervezeti munka: keresztény munkásszerv., valláserkölcsi nevelés

II. Az egyház szociális és gazdasági tanításának alapelvei

- magántulajdon közösségi jellege; a tőke és a munka kapcsolata

- proletariátus jogai, igazságos munkabér: kollektív szerződésben

- a társadalmi rend megújítása: szubszidiaritás, korporációk

- gazd.-i életet szabályozó elv: szociális igazságosság, szociális szeretet

III. Válasz a kor aktuális kérdéseire

- kap. rend megvált.; komm. és szoc. eszmék elítélése; erkölcsi megújulás

3. Történeti értékelés

proletariátus felemelése – fogalmak és elvek bevezetése – korhoz kötött

xii pius p pa tev kenys ge a b ke rdek ben
XII. Pius pápa tevékenysége a béke érdekében

1. Kor

- 1939. márciusa: pápává választják

- nincs szociális enciklikája

- RN 50. évf.: megemlékezés a pünkösdi rádióbeszédben

2. Karácsonyi rádióbeszédei a béke érdekében - 1939-1944

- nemzetközi erkölcsi és jogi elvek, szerződések betartása

- a totális háború és a fegyverkezés elítélése

- emberi méltóság, családvédelem, munkásvédelem

- keresztény szellemű államelmélet alapelvei

- igazságos béke

- demokrácia kérdése: állampolgárok, vezetők feladatai

- nemzetközi testület létrehozásának sürgetése

3. Értékelés

- kiváló teológiai és jogi ismeretek

- lelkiismerethez szóló elvek

- Vatikán és nagykövetségek: menekültek befogadása

mater et magistra 1961 xxiii j nos p pa
Mater et magistra (1961) – XXIII. János pápa

1. Előzmények

- II. VH utáni helyzet: kapitalizmus ↔ szocializmus

- a „harmadik világ” problémái: elmaradottság, népesedés, fejlődés nincs

2. Felépítés és tartalom

I. A RN tartalma és kifejtése a pápák tanításában

- tudományos és technikai fejlődés; ts.: népoktatás, szakszerv., tb.

- új problémák: ipar ↔ mg., város ↔ falu, fejlett o. ↔ fejlődő o.

- az állam befolyása sokszor túl erős; gyarmati országok függetlenedése

II. A RN tanításának folytatása

- magánkezdeményezések fontossága – szubszidiaritás!!!

- fokozott ts.-i szerveződés problémája: összhang kell – önkorm. és állami ir.

- kisipar felemelése, tsz-ek, szolidaritás, felelősségérzet; köztulajdon (eszköz)

- magántul. körének bővítése: nyereségrészesedés vagy vállalati részvények

III. Újabb társadalmi kérdések

- mg.-i dolgozók helyzete

- gazdaságilag elmaradt országok megsegítése – felesleg, segély

- népességszaporodás és gazdasági fejlődés – utóbbi fokozása

mater et magistra folytat s
Mater et magistra (folytatás)

IV. A közösség újjáépítése az igazság, a jog és a szeretet alapján

- elv: „felmérés” – „ítéletalkotás” – „cselekvés”

- ETT: legyen kötelező tárgy

- gyermek- és ifjúságnevelés

- példamutatás a szociális kérdések megoldásában

3. Történeti értékelés

harmadik világ ügyei – mezőgazdaság helyzete

– keresztény szellemű társadalmi humanizmus

pacem in terris 1963 xxiii j nos p pa
Pacem in terris (1963) – XXIII. János pápa

1. Előzmények

- két világrend – állandó fegyverkezés

- kubai válság :1962. október – Kennedy-Hruscsov: a pápa közvetít

- 1961. aug. 13.: Berlini Fal – K ↔ NY

- a pápa tanítani akar a békéről – mindenkit: „minden jóakaratú emberhez” szól

„nyílt levél az egész világhoz, mint párbeszéd”

2. Felépítés és tartalom - „az emberi jogok egyházi Magna Chartája”

I. Az emberi jogok és kötelességek – EJENY: 1948. december 10.

élet, becsület, tudás, vallás, életállapot megválasztása, szabad munkavállalás, gazd.-i tevékenység, tulajdon, békés célú társaságok alapítása, szabad költözés, választójog, jogszolgáltatás biztosítása

II. Az állam tekintélye és feladata

- közjó; hatóságok három rendje: tvhozás – végrehajtás – bíráskodás

III. A nemzetközi kapcsolatok és a béke kérdése

- 4 etikai elv: igazság, igazságosság, szeretet, szabadság

- tárgyalások, kapcsolatok, atomcsend-egyezmény ajánlása

IV. Az ENSZ feladata

nemzetközi tekintély – még hathatósabb intézkedéseket! (béke biztosítása)

pacem in terris folytat s
Pacem in terris (folytatás)

V. Részvétel a közéletben, az együttműködés kérdése, a béke feltételei

- a hívek buzdítása az állam ügyiben való részvételre

- együttműködés: szoc., eü., kult. területén is a nem ker./hívőkkel

- a béke feltételei:

1. belső, lelki béke

2. a 4 elv érvényesülése a nemzetközi kapcsolatokban

3. az imádságban Krisztust kell kérni (Ő a béke)

3. Értékelés

- nagy nemzetközi visszhang (RN után a legnagyobb)

az ember alapvető emberi jogai – béke – a pápa személye

populorum progressio 1967 vi p l p pa
Populorum progressio (1967) – VI. Pál pápa

1. Előzmények

- egyenlőtlen a népek fejlődése – gazd.-i szempontból gyarmatok

- „felszabadítás teológiája” (Latin-Amerika), nközi szervezetek (FAO, UNCTAD)

- a pápa tájékozódik: utazik – Latin-Am., Afrika, Közel-Kelet; olvas

2. Felépítés és tartalom

I. Az egyes ember sokoldalú fejlődése

- cél: kitörni a nyomorból, egészség, jó állás, stb. → több lehessen

- tört.-i visszapillantás: mit tett az egyház a haladás érdekében

- fejlődés ≠ pusztán gazdasági növekedés

eszköze: önnevelés és nevelés; munkálói: sok gondolkodó ember

- államosítás kérdése, forradalom (indokolt lehet önkényuralmi helyzetben)

- a humanizmus értelmezése: Isten felé kell irányulnia a kibontakozásnak

II. Az emberiség szolidáris fejlődése

- világalapítvány a szegény államok segítésére, cél: önállóság

- méltányos kereskedelmi kapcsolatok, a világ sebeinek gyógyítása

- a béke új neve: fejlődés

3. Értékelés – Humanae vitae (1968) elnyomja

a személyiség teljességének fejlődése – nem vált teljesen valóra

– a forradalom elfogadhatósága (hivatkozási alap lett)

octogesima adveniens 1971 vi p l p pa
Octogesima adveniens (1971) – VI. Pál pápa

1. Előzmények

- új probléma: urbanizáció → szegénység, bűnözés, politikai mozgalmak

- a pápa külföldi útjai: helyi egyházak problémái → direktíva kell

- címzett: Card. Maurizio Roy - Iustitia et Pax Biz., A Laikus Ap.-i Munka Biz.

2. Felépítés és tartalom

I. Új társadalmi problémák

- urbanizáció: új munkásoszt., új szegényréteg, fiatalok, vendégmunkások

- fontos a természet és a környezet védelme

II. Korunk eszmeáramlatai és a keresztények

- a haladás legyen teljes értékű, ne csak gazdasági

- törekvés egyenlőséges és a döntésekre való részvételre - alkotmányok

- helytelen ideológiák: szoc., marx., lib., pszicholog., szociolog. – óv

III. A keresztények magatartása az új problémákkal kapcsolatban

- teljes értékű haladás kell – lelki változás – részvétel a döntésekben: jog

IV. Felhívás a cselekvésre

- egyház: megvilágítja az igazságot, utat mutat a megoldáshoz, példát ad

- világiak: öntevékenység – nem kell mindig utasítás, buzdítás tettre (plur.)

3. Értékelés

ideológiák veszélyei – pluralizmus a gyak.-i életben – világiak, helyi egyházak

laborem exercens 1981 ii j nos p l p pa
Laborem exercens (1981) – II. János Pál pápa

Előzmények

- az eddigi dokumentumok nem mutatták be a munka teológiai hátterét

- munka-tőke kapcsolata a szocializmusban és a kapitalizmusban

- pápa: személyes okok – munkatapasztalat, teológus, utazások

Felépítés és tartalom – „a munka evangéliuma”

I. A szociális kérdés és a munka

- a szociális kérdés világméretűvé vált 1891 óta, a munka a téma

II. A munka és az ember

- az élet alapjelensége: Isten akaratának telj.+ az emb. kitelj. eszköze

- kettős értelem: objektív: terméket termel, szubjektív: kiteljesítő tev.

- az elsőrendű: a munkát végző személy – materializmus: téves!

III. A munka és a tőke közötti konfliktus napjainkban

- a munka téves értelmezése - kapitalizmus: ember=eszköz, lényeg: tőke

- helyesen: tőke = eszközjellegű, munka = személyes jellegű

- probléma oka: a termelést az ember elé helyezték

- tulajdon: bizonyos esetekben indokolt a túl nagy vagyonok köztul.-ba vétele

IV. A munkások jogai

foglalkoztatottság, bér, szociális juttatások, szakszervezetek,

paraszti munka problémái, rokkantak, vendégmunkások

laborem exercens folytat s
Laborem exercens (folytatás)

V. A munka lelki értékéről

- a Teremtő művében való részesedés – kreatív munka

- Jézus, Szt. Pál: becsületes munka

- Isten országa épül az ember becsületes munkájával

3. Értékelés

első szoc. enc. a munka teológiájáról

– közvetett-közvetlen munkaadó (állam)

sollicitudo rei socialis 1987 ii j nos p l p pa
Sollicitudo rei socialis (1987) – II. János Pál pápa

1. Előzmények

- témakörök: megosztottság okai, igazi fejlődés feltétele, aktívabb ts.-i részvétel

- lehetőség: rá lehet mutatni a kollektivista szoc. és a liberális kap. veszélyeire

- PP 20. évf. - Iustitia et Pax Biz.: körkérdés a pk.-i karokhoz: hogyan ünnepeljük?

2. Felépítés és tartalom

I. Bevezetés – alkalom a tanításra a 20. évforduló

II. Új gondolatok a PP enciklikában

- fejlődés (erk.-i és kult.), világméretű a szoc. kérdés („m.j.e.”), béke

III. A mai világ képe

- sötétebb, mint várták – mélyült az É-D szakadék, emb.-i jogok korlátozása

- fontos az egyéni kezdeményezés biztosítása (vállalkozás joga)

– : urbanizáció; nemz. eladósodása; fegyverkezés; kényszerített születésszab.

+ : emberi jogok; szolidaritás; körny.- és term.védelem; béke iránti elköteleződés

IV. Az igazi emberi fejlődés

- különbség: haladás (felvilágosodás korából) ≠ fejlődés (teológiai tartalom)

- teljes értékű fejlődés: az élet célja az erkölcsileg tökéletesedő „létezés”, azaz az Istenhez való hasonlóság kibontakoztatása

- közösségi feladat is: szolidaritás és szabadság keretében az istenszereteten és az emberszereteten alapulva

sollicitudo rei socialis folytat s
Sollicitudo rei socialis (folytatás)

V. A modern problémák teológiai elemzése

- fejlődést gátló „bűnös struktúrák” – mélyén: személyes bűnök láncolata

- a profit- és hatalomvágy elhárítása: erkölcsi döntésekkel

- őszinte megtérés + igazi szolidaritás

VI. Néhány különleges eligazítás

- az ETT és a szociológia elemzése – ETT ≠ ideológia; evangelizáció része

- NEM kíván 3. út lenni a kapitalizmus és a marxizmus között

- az evangélium fényében segítség: a fejlődést gátló bűn leküzdésében

és a „szeretet civilizációja” kiépítésében

VII. Befejezés

- a problémákat csak a teljes értékű fejlődés képes megoldani

- együttműködés keresztények és nem ker. között, nemzetközi szolidaritás

3. Értékelés

élénk visszhang – rámutatott a két világrend bűneire – bűn struktúrái

szolidaritás: jóakarat a közösség javának érdekében

≠ szánalom, együttérzés

centesimus annus 1991 ii j nos p l p pa
Centesimus annus (1991) – II. János Pál pápa

1. Előzmények

- RN 100. évf.: újraolvasás + szembenézés az új dolgokkal

- aktuális politikai és gazdasági változások: kommunista világrendszer felbomlása

2. Felépítés és tartalom

I. A RN jellegzetes vonásai – elindult az ETT, „új evangelizáció”

II. Napjaink „új dolgai” felé

- a RN helyesen ismerte fel a munkáskérdés fontosságát

- a szocializmus téves alapja: antropológiai természetű

- megoldás: csak az emberről vallott helyes tanítás alapján

- a fogyasztói társ. nem tudja a problémákat világviszonylatban megoldani

III. Az 1989. év – okok

- emberi jogok huzamosabb megsértése,

- a gazdasági centralizmus csődje

- az isteni gondviselés, az egyh. szenvedése és imái, tört.-i személyiségek

- erőszak nélküli hatalomváltás, újjáépítés

IV. A magántulajdon és a javak egyetemes rendeltetése

→→→→→→→→→→→→→→→→→→→→→→→→

centesimus annus folytat s
Centesimus annus (folytatás)

IV. A magántulajdon és a javak egyetemes rendeltetése

- új tulajdonformák: technológia, szaktudás, vállalkozói készség

- vállalkozói erények: együttműködés, szorgalom, munkakedv, ésszerű kockázatvállalás, megbízhatóság, tisztesség, hűség

- probléma: munkanélküliség, elszegényedés, infláció

- megoldás: szolidaritás, szociális gondoskodás, partneri tárgyalások

- mérték nélküli fogyasztás → ökológiai problémák

V. Az állam és a szellemi kultúra

- elítéli a totális államot

- valódi demokrácián alapuló jogállam → biztosítja az állam értékrendjét

- az emberi élet alapvető igényei nem szoríthatók a piac törvényei közé

- elítéli az erkölcsi agnoszticizmus, ill. indifferentizmust (közömbösség)

- az állam/közösség feladata: a lelki tényezők támogatása

VI. Az ember az egyház útja

- ETT célja és központja: az ember

3. Értékelés

- a helytelen antropológiára épülő rendszerek magukban hordozzák bukásukat

- rámutat a kapitalizmus veszélyeire; a kp.-ban: a konkrét ember – ETT őt szolgálja

caritas in veritate 2009 xvi benedek p pa
Caritas in veritate (2009) – XVI. Benedek pápa

1. Előzmények

- általános válság jelei

- PP 1967 – a pápa továbbgondolja, elmélyít és értékel: „a PP a jelen kor RN-a”

- cím: a szeretet és az ig. elválaszthatatlan – Isten helyezte mindkettőt a szívbe

szeretet: belső hajtóerő, igazság: fény, mely értelmet, értéket ad a szeretetnek

- kapcsolatuk → közjó és igazságosság

2. Felépítés és tartalom

I. A PP üzenete és II. Az emberi fejlődés korunkban

- jövőbe vetett remény: „többé váljék” az ember – cél: transzc. humanizmus

III. Testvériség, gazdasági fejlődés, civil társadalom

- nem csak a haszon a cél – érdeknélküli, önzetlen vállalkozások

- érdeknélküliség: szolidaritás, az ig.-ért és a közjóért vállalt felelősség alapja

- a piac etikailag nem semleges – szolid. és kölcsönös bizalom

- a dolgozók javát is nézni kell (érezze: „a sajátjában dolgozik”)

IV. A népek fejlődése, jogok és kötelezettségek, környezet

- megerősíti: kevés csak az alapvető emberi jogokra hivatkozni

- jog + kötelezettség

- környezetvédelem: nem eszköz és nem az üdvösség forrása

caritas in veritate folytat s
Caritas in veritate (folytatás)

V. Az emberiség családjának együttműködése

- közös hit + szubszidiaritás, szolidaritás alkalmazása + term.jog elfogadása

- lehetőségek: szegény orsz. segítése, szakszervezetek összefogása, stb.

- globalizáció: „azzá lesz, amivé az emberek teszik”

etikai elvek nélkül veszélyeket rejt, feszültséget okozhat a hazai piacon

- politikai világtekintély: figyelemmel kísér → műk. elvei: szubszid., szolid.

emb.-i jogok betartása, világgazd., segít, elfogadott tekintély, a világ java

VI. A népek fejlődése és a technika

- könnyebbé teszi az életet, de vannak veszélyei

- nem csak a tech. képes biztosítani a fejlődést

- „ami megvalósítható, az egyben jó is” – TÉVES!

- a tech. mindig több, mint tech. – hozzátartozik maga az alkotó ember

- az emb.-i léthez értékrend tartozik → az igazi fejlődéshez „új szív” kell

3. Értékelés

- PP, SRS megerősítése: fejlődés ≠ anyagi javak növekedése

- igazi fejlődés: az egész ember és minden ember fejlődése

- az általános válság lehetőség: cél újragondolása, alapértékek felfedezése

- mindezt a „teljes körű” vagy „transzcendentális humanizmus biztosítja”:

remény, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás, összefogás, tech. helyes felhaszn.

slide34

Felhasznált irodalom:

  • XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate kezdetű enciklika, SzIT, 2009.
  • Az Egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok, Szerk.: Tomka Miklós és Goják János, SzIT, 1993.
  • Az Igazság és Béke Pápai Tanácsa: Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, SzIT, 2007.
  • Beran Ferenc – Lenhardt Vilmos: Az ember útja. Az Egyház társadalmi tanítása, SzIT, 2012.
  • Höffner, Joseph: Keresztény társadalmi tanítás, SzIT, 2002.