1 / 86

SZABVÁNY- ÉS MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK

SZABVÁNY- ÉS MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK. A szabványok szerepe a műszaki ellenőri tevékenységben.

mervyn
Download Presentation

SZABVÁNY- ÉS MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SZABVÁNY- ÉS MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK

  2. A szabványok szerepe a műszaki ellenőri tevékenységben • Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. • A műszaki ellenőrnek feladata , hogy ellenőrizze a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolásának meglétét. • E területen is meghatározó szerepük van a szabványoknak, illetve az egyéb • műszaki specifikációknak.

  3. A műszaki szabályozási rendszer dokumentumai

  4. A műszaki szabályozás dokumentumai • jogszabály és a • szabvány. műszaki specifikáció • olyan műszaki dokumentumok, amelyek tartalmazzák a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelőség-igazolásának eljárását.

  5. a jogszabályok és a szabványok szerepe a műszaki szabályozásban • a műszaki tartalmú jogszabályokban elsősorban csak a közérdek szempontjából legfontosabb általános elvek, alapvető biztonsági követelmények, továbbá a bizonyítási és engedélyezési eljárások találhatók meg. • A szabványok viszont, többnyire a műszaki megvalósítás konkrét és részletes szabályait tartalmazzák.

  6. a jogszabályok és a szabványok közötti különbségek • Kidolgozás • Pénzügyi finanszírozás • Alkalmazás • Szerzői jogvédelem

  7. Kidolgozás • A jogszabályokat az állam jogalkotó szervei dolgozzák ki • A szabványok készítése a civil szférában zajlik. • A nemzeti szabványokat a mindenkori kormányzattól független, önkéntes alapon működő, magánjogi szervezet a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) dolgozza ki.

  8. Pénzügyi finanszírozás • jogszabályok kidolgozását a költségvetés finanszírozza. • A szabványügyi szervezet önállóan, nonprofit módon gazdálkodik, a szabványok kidolgozását konkrét megbízásra, díjazás ellenében végzi.

  9. alkalmazás • A jogszabályok alkalmazása mindig kötelező. • A szabványok alkalmazásaönkéntes.

  10. Szerzői jogvédelem • A jogszabályokra nem terjed ki a szerzői jogvédelem • az önkéntes szabványok szerzői jogvédelem alatt állnak. • A szerzői jog azt a szervezetet illeti meg, amelynek irányításával a szabványt kidolgozták, és amely azt saját nevében nyilvánosságra hozta. • A magyar nemzeti szabványok esetén a jogosult az MSZT.

  11. A szabványosítás története és kialakulása

  12. Az egységesítésre való törekvés már az ókorban jelentkezett.( mértékegységek) • Európában kezdetben az emberi testrészek voltak a hosszmértékek alapegységei. • Jelentős lépés volt a 18. században, amikor a francia nemzetgyűlés elfogadta a métert és a kilogrammot alapegységként a hosszúság és a tömeg mérésére. • Az első vállalati szabványok a 19. század elején jelentek meg Angliában

  13. A mai értelemben vett formális vagy szervezett szabványosítás a 19. század végén alakult ki(az azonos termékeket előállító gyártók már szövetségbe tömörültek, és közös egyetértés alapján ágazati szabványokat adtak ki.) • Az országos hatáskörű szabványügyi szervezetek a 20. század első évtizedeiben alakultak meg, legelőször Angliában, 1901-ben. • 1906-ban a nemzetközi szervezetek közül elsőként, létrehozták a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságot (IEC).

  14. A 60-as évektől kezdve a nemzetközi szabványosítás mellett kezdtek megszerveződni az egyes földrajzi régiókhoz kötődő, regionális szabványosítási szövetségek, szervezetek. • Ezek közül számunkra a legfontosabbak az Európai Unió szabványügyi szervezetei.

  15. A szabványalkalmazás gyakorlata

  16. Szabvány fogalma : • „elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz,amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.”1995.évi. XXVIII. tv.

  17. A szabvány egy olyan műszaki dokumentum, amely vonatkozhat • termékekre, • eljárási szabályokra (technológiákra) • szolgáltatásokra. A szabvány elemei : • tartalmi jellemzők • eljárásbeli jellemzők

  18. tartalmi jellemzők • ismételt alkalmazásra szolgál • nem kerülnek be a szabványosítás körébe az olyan építési termékek, amelyek még nem terjedtek el széles körben, és így nem elég nagy az „ismétlésszám” • egyedi műszaki specifikáció készül a nem megfelelő ismétlésszámúra

  19. szabályokat, útmutatást vagy jellemzőket tartalmaz (a szabványosítandó témától függ) • optimális megoldást jelent, amelyet a követelmények és a reális műszaki-gazdasági lehetőségek összehangolásával értek el (adott időszakban elismert műszaki megoldásokat tartalmazzák)

  20. kidolgozási eljárásának jellemzői • közmegegyezéssel készül • arra illetékes szerv (jogilag elismert szabványügyi szervezet) jóváhagyta • közzétették tartalmuk megismerhető, így az MSZT Szabványinformációs Központ könyvtárának olvasótermében

  21. a nemzeti szabvány jellemzői: • „A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.” • • „A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet.” • • „A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes.”

  22. a szabványosítás céljai • Rendeltetésre való alkalmasság • A szabványosításnak a feladata az, hogy összehasonlítható, egyértelmű adatokkal tájékoztassa a felhasználót a különböző teljesítménykategóriákról és ezek lényeges termékjellemzőiről.

  23. El kell tehát választani egymástól a rendeltetésre való alkalmasság és a minőség kérdését • Az európai termékszabványokban többnyire nem is találkozunk a régi magyar szabványokban megszokott, I-II-III. minőségi osztályokkal, a termékre előírnak egy követelményrendszert, amelyet egyértelműen teljesíteni kell.

  24. Biztonság (élet- és egészségvédelem, munkavédelem, vagyonvédelem) • A termelési eszköz, a fogyasztási cikk, az eljárás, a szolgáltatás ne veszélyeztesse a felhasználó egészségét vagy személyi biztonságát, és az eszközök se károsodjanak. • ( károsodás kockázat elfogadható mértékű )

  25. Környezetvédelem • Fogyasztói érdekvédelem érvényesítése • Fogyasztói részvétel a szabványosításban • Fogyasztó tájékoztatása • Az adatok egyértelműségét az egységesen használt fogalom meghatározások, szimbólumok adják

  26. a szabványosítás céljai • Gazdaságosság és hatékonyság • gazdaságos anyag-, energia- és emberierőforrás-felhasználás • Ipari méretű tömegtermelést és kereskedelm.

  27. Gazdaságosság és hatékonyság(a szabványosítás céljai) • választékrendezés által az alkatrészek és termékváltozatok száma a leglényegesebb igényeknek megfelelően, optimálisan csökkenthető. • csereszabatosság révén a termék, alkatrész egy másik helyett alkalmazható • kompatibilitás révén különböző termékek egymáshoz vagy valamilyen hálózathoz csatlakoztathatók.

  28. a szabványosítás céljai • Megfelelő kommunikáció, kölcsönös megértés a gazdaság szereplői között • műszaki követelmények azonos értelmezése • rajzjelekkel-szimbólumokkal foglalkozó szabványok • a vizsgálatok körülményeinek pontos rögzítése,

  29. a szabványosítás céljai • Nemzetközi kereskedelem szabványok összehangolása • Európai Unió tagországaiban a nemzeti szabványok egyre nagyobb hányada európai és nemzetközi szabvány.

  30. a szabványosítás alapelvei

  31. a szabványosítás alapelvei • Önkéntesség • Nyilvánosság és nyitottság • Közmegegyezés • Tárgyszerűség • Ellentmondás-mentesség és összefüggőség

  32. Önkéntesség • kettős jelentése van • a szabványok kidolgozásában a részvétel nem kötelező, • másrészt a szabványok alkalmazása is önkéntes.

  33. Nyilvánosság és nyitottság • szabvány kidolgozása már a kezdeti fázisban és egész folyamatában is nyilvános • nyitottság azt jelenti, hogy minden érdekelt félnek joga van részt venni a kidolgozásban (önkéntes alapon).

  34. Közmegegyezés • a lényeges kérdésekben az érdekeltek egyetlen jelentős csoportjának sincs fenntartott ellenvéleménye.

  35. Tárgyszerűség • Ellentmondás-mentesség és összefüggőség

  36. a szabványok önkéntessége • Pl. a lakások hangszigetelésére vonatkozó,szabványban rögzített követelmények egyértelműen számonkérhetők, a megvalósított épület hangszigetelési tulajdonságai nem lehetnek rosszabbak a szabványban előírtnál. • A szabványok önkéntes jellege abból az alapvető szándékból fakad, hogy a tudomány és technika fejlődését ne akadályozzák kötelező előírások

  37. A szabványoktól negatív értelemben eltérni nem lehet • Az önkéntes szabványalkalmazás annak a ténynek az elismerése, hogy egy adott követelmény többféle módon is teljesíthető, nem csak a szabványokban rögzített megoldásokkal.

  38. Az önkéntesség következményei • Az önkéntesen alkalmazandó szabványtól minden különösebb engedély nélkül el lehet ugyan térni, de a szabványostól eltérő terméknek, eljárásnak, szolgáltatásnak legalább azt az eredményt kell nyújtania, mint amelyet a szabványbetartása biztosított volna.

  39. A szabványtól való eltérés általában valamilyen többlet bizonyítási kötelezettséget von maga után,

  40. a szabványokra való hivatkozás módjai • Évszámmal (dátummal) ellátott (merev) hivatkozás(pl. MSZ 15601-1:2007). • Évszám (dátum) nélküli (rugalmas) hivatkozás(pl. MSZ 15601-1). • Általános hivatkozás.( szöveges utalás)

  41. hivatkozás szigorúsága szerint lehet • kizárólagos hivatkozás ( csak a hivatkozott szabvány fogadható el ) • példaként való hivatkozás

  42. Milyen esetekben hivatkozunk a szabványokra? • Jogszabály szabványra hivatkozik • Hivatkozás szerződések keretében • Szabvány hivatkozik szabványra • Hivatkozás bírósági perek esetén • A bírósági eljárás során a tervezés, illetve kivitelezés idején az adott szakterületen érvényben volt szabványokat veszik alapul.

  43. A nemzeti szabványosítás hazai működési rendje

  44. A szervezett szabványosítás hazánkban is a 19–20. század fordulóján kezdett kialakulni. • 1867-ben hozták létre a Magyar Mérnökegyesületet, amely később az építészeket is a körébe vonva, • 1872-ben a Magyar Mérnök- és Építész Egyletté alakult át (MMÉE). • Mindkét szakmai szervezet feladatánaktekintetteaz egységesítést, és szabványokat is kiadtak.

  45. 1921-ben létrejött a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság, • 1933-ban létrehozták a Magyar Szabványügyi Intézetet (MSZI). • 1951-ben a Magyar Szabványügyi Hivatal • 1963-64-ben 48 ágazati szabványközpontot hoztak létre, így 1994-ig az országos hatáskörű, állami szabványosítás rendszere többszintű volt.

  46. Az Európai Unió joggyakorlatához való közelítés érdekében, egy átmeneti időszakra a 42/1994. (III. 25.) korm.rendeletszabályozta a szabványosítás kérdéseit. • A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tv. hatálybalépése után –a Nyugat-Európai országok gyakorlatához igazodva – hazánkban is alapvetően megváltozott a szabványosítás rendszere.

  47. A szabványosítás szintjei, hierarchiája, kapcsolatai,alkalmazási sajátosságai

  48. Szabványosítás nemzeti kereteken belül • Bár a nemzeti szabványok tekinthetők a legfontosabb műszaki specifikációknak, tágabb értelmezés szerint – nemzeti keretek között – a szabványkiadványok közé sorolhatunk más dokumentumokat is. • A nemzeti szabványokhoz hasonlóan rájuk is lehet hivatkozni.

  49. szabványkiadványok • Vállalati szabványosítás • A szabványosítás alsó szintje; • a dokumentum típusa: • vállalati szabvány, • műszaki feltétel, • igazgatói utasítás stb. (a név nem meghatározott); a nyilvánosság számára általában nem hozzáférhető (a nyilvánosság nem előírás); • kidolgozók köre: egy vállalaton belül; • alkalmazási kör: adott vállalaton belül.

More Related