kih v sok a xxi sz zad elej n dr botos katalin professzor n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor PowerPoint Presentation
Download Presentation
KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 82

KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor - PowerPoint PPT Presentation


  • 55 Views
  • Uploaded on

KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor. KIHÍVÁSOK. - Pénzügyi és gazdasági válság - Demográfiai válság - Ökológiai válság . PÉNZÜGYI VÁLSÁG. PÉNZÜGYI VÁLSÁG.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor' - mervin


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
kih v sok
KIHÍVÁSOK
  • - Pénzügyi és gazdasági válság
  • - Demográfiai válság
  • - Ökológiai válság

.

p nz gyi v ls g
PÉNZÜGYI VÁLSÁG

Rövid távon megoldandó feladat a nemzetközi pénzügyi válság kezelése, a kilábalás megtalálása. Úgy tűnik, ehhez újra kell gondolni a közgazdasági elméletet. Túl rövid távú gondolkodásra ösztönöznek a jelenlegi elméletek (Shareholder Value), melyek – szándékuk ellenére - a profit rövid távú maximalizálására irányulnak.

Újra kell gondolni az állam szerepvállalását, amelyet az un. Washington-i konszenzus visszaszorítani igyekezett. A mai válságkezelő intézkedések mutatják a visszarendeződést. Erősíteni kell a pénzügyi és számviteli nemzetközi szabályozást. Meggondolandó, hogy nem csak a hitel felvevők felelnek az eladósodottságért!

Vissza kell állítani a pénzügyi intézményekbe vetett bizalmat, különben a kutya sem fog megtakarítani, hosszú távú öngondoskodást ilyen módon megvalósítani. Már pedig erre nagy szükség van, az idősödés jelensége miatt.

magyarorsz gon import lt s saj t v ls g
MAGYARORSZÁGON IMPORTÁLT ÉS SAJÁT VÁLSÁG
  • A nemzetközi pénzügyi válság okai Lámfalussy elemzése (a pénzügyi szektor mohósága, pénzügyi innovációk, ellenőrizhetetlenség, áttekinthetetlenség, piramis jelleg. A Washingtoni konszenzus eröltetése, túl korai liberalizálás. Nem csak az adósok felelősök az adósságért!
  • Magyarországon a bankok portfoliójában kevés fertőző termék van, de mivel leánybankok, az anyabankok helyzete kihat rájuk. Magyarország egyrészt így importálja a válságot (a bankok likviditás szűkében vannak) másrészt külpiacai is beszűkülnek. A pénzügyi válság reálválsággá változik. A saját jogú válságunk oka kormányzatunk hiteltelensége, melynek következtében az állampapírokat nem akarják a befektetők megvenni. Ez pedig államcsődhöz vezethet. (IMF-Brüsszel mentőakciója, nézzük meg részletesebben!)
hogyan jutottunk ide
Hogyan jutottunk ide..
  • Magas fizetési mérleg hiány;
    • A 2002-2006 közötti magas, éves átlagban 8%-os államháztartási hiány az államadósság gyors emelkedéséhez vezetett;
    • Alacsony lakossági megtakarítások, növekvő hitelfelvétel – elsősorban devizában;
  • A kiigazítási csomag bevezetése óta lassú gazdasági növekedés, gyengülő gazdaság, növekvő munkanélküliség
  • HITELESSÉGI PROBLÉMÁK
a kiigaz t si csomag ut n is a legmagasabb llamh ztart si hi ny magyarorsz gon az eu27 ben
A Kiigazítási csomag után is a legmagasabb államháztartási hiány Magyarországon az EU27-ben
annak ellen re hogy a fejletts g nkh z k pest k l n sen magasak az ad terhek a gdp ban
…annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában
slide21
… a magas belföldi kamatszint miattami szintén részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye
a hiteless gi deficit
A hitelességi deficit
  • Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a Konvergencia Programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt,

főként a kiadások rendszeres túllépése következtében

slide24
Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a tényadatok között
alacsony gazdas gi n veked s
Alacsony gazdasági növekedés
  • Már a fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest;
  • A kiigazítás drámai következményei a gazdasági növekedésre 2007-ben és 2008-ban, mivel a fiskális terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást érték: az IMF által követelt lépéseket már korában meg kellett volna tenni.
kiv telesen kedvez konjunkt ra az export f bb felvev piacain
Kivételesen kedvező konjunktúra az export főbb felvevő piacain
  • Magyarország is ki tudta használni az export húzóerejét, csak ezt lehúzta a belföldi fogyasztás és a beruházás alacsony növekedése, illetve csökkenése:
demogr fiai v ls g
DEMOGRÁFIAI VÁLSÁG
  • Claude Levy-Strauss etnológus:

„ A demográfiai katasztrófához képest a kommunizmus összeomlása lényegtelen…”Schirrmacher, 24.o.

a vil g n pess ge
A VILÁG NÉPESSÉGE

2050-re

a világ népessége a jelenlegi

6,7 milliárdhoz képest 9,2 milliárdra

növekszik.

A növekedés nagysága annyi, mint a világ teljes népessége volt 1950-ben.

Gyakorlatilag a teljes növekedés a kevésbé fejlett régiókban következik be, vagyis a fejlettebb régiók népessége 1,2 milliárdon stabilizálódik, évi 2,3 millió személy bevándorlásával a fejlődő országokból.

Az ökológiai lábnyom már most elviselhetetlenül nagy!!!

kol giai l bnyom
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM
  • „Jó a fogyás?” Nem bírja el a föld a megnövekedett népességet? Jó, ha csökken a népesség?
  • A probléma strukturált. A fejlődő országokban a túlnépesedés, a fejlettekben a népességcsökkenés és elöregedés okoz gondot.
slide35
A KORFA

azt mutatja be, hogy az adott felméréskor az országban élő lakosság milyen évben született. Ebből egy gúla-szerű ábra adódik, amelynek a felső pontján a legidősebbek, az alsó sorában viszont az adott évben születettek vannak .

Az egyes évjáratokban született és még élő emberek alkotják e „karácsonyfa” szintjeit. A karácsonyfa oldalai a nemek szerinti tagozódást mutatják.

Napjainkra „oszlop-tuja” lesz a fejlett országokban a demográfiai „karácsonyfából.”

kor sszet tel
KORÖSSZETÉTEL
  • A lakosság egésze tovább él, a fiatalkorúak tovább tanulnak, az időskorúak hosszabb ideig vannak nyugdíjban. A fiatalok és az idősek eltartásához szükséges középkorúak aránya a társadalmon belül csökken .
milyen t nyez k hat rozz k meg a n pess g n veked s t s a kor sszet tel v ltoz st
A termékenységi (fertilitási) ráta. Ez a szülőképes korú nők által vállalt gyereklétszám

A várható élettartam növekedése

Migráció

MILYEN TÉNYEZŐK HATÁROZZÁK MEG A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSÉT ÉS A KORÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁST?
eur pa usa s a vil g t bbi r sze
EURÓPA, USA ÉS A VILÁG TÖBBI RÉSZE
  • Míg a fejlődő országoknál a nyomor okozója a lélekszám-növekedés , addig a fejlett országokban a népesség csökkenése és elöregedése okoz belátható időn belül társadalmi-gazdasági katasztrófát.
  • A fejlett világ lélekszáma stagnál vagy csökken.
  • ( „A kapitalizmus a legjobb születésszabályozó…”)

Csökkenőnépesség

Növekvő népesség

Gyorsan növekvő népesség

Stagnáló népesség

civiliz ci k harca
CIVILIZÁCIÓK HARCA
  • „A fejlett ipari országok elöregedését szinuszgörbeként fogja átszelni az iszlám országok fiataljainak hulláma”

( Schirrmacher, 54 o.). Abban a történelmi időszakban, amelyben az iszlám országokban a fiatalok aránya 20 % fölé emelkedik, a fejlett ipari országokban az öregek érik el ugyanezt az arányt…

slide42
A Világbank tanulmánya, a Red to gray is ezt a képet mutatja. A volt Szovjetunió valamennyi országában elöregszik csökken a lakosság - kivéve az iszlám országokat!!! Azerbajdzsántól Üzbegisztánig ugyanis nem csökken, hanem növekszik a lakosság lélekszáma!!!
llamh ztart s p nz gyi int zm nyek
A társadalom idősödése

kihívást jelent:

A KÖZKIADÁSOKRA:

Nyugdíj rendszer egyensúlyhiánya – reformkényszer: felosztó-kirovó, tőkefedezeti, vegyes?

Egészségügyi kiadások növekedése

Időskori ápolási kiadások növekedése

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ SZEKTORRA:

Megtakarítások alakulása: felélik az idősek?

(életciklus-elmélet)

Vagyonkezelés – eszközérték csökkenés?

Monetáris politika: pénzérték stabilitás fontossága

ÁLLAMHÁZTARTÁS – PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK
az reged s t rsadalmi hat sai
Az öregedés társadalmi hatásai
  • Nem függetlenül a gazdasági hatásoktól, súlyos társadalmi következményekkel, szociológiai, pszichológiai , jogi hatásokkal jár az idősödés.
  • Először is, ez a világtörténelemben az első olyan társadalom, amelyben az idősek létszám-fölénybe kerültek a fiatalokkal szemben. „Soha nem találtak csontmaradványt a történelem előtti időkből, amelynek gazdája ötven évesnél idősebb lett volna Amióta ember él a bolygónkon, a várható időtartam az eltelt idő 99,99 százalékában 30 év volt”. (Schirrmacher 27.o).

Demokratikus társadalomban- adott

esetben-rákényszeríthetik többségi

akaratukat a közép korú kisebbségre!!!

Ez társadalmi feszültségeket,

generációs ellentéteket eredményezhet.

slide45
- Többe kerül majd az egészségügy, hiszen az idős korban jönnek a betegségek. A költségvetésből többet kell majd egészségügyre költeni, de kevesebbet kell viszont fordítani az oktatásra, mert kevesebb lesz a fiatal. A kormányok ezért fokozni fogják az egészségügy magánosítását- az marad életben , akinek lesz erre pénze! Az oktatási kiadások csökkenése bizonytalan, mert lehet, hogy a kormányok támogatni fogják a life –long-learning -et.
slide46
- Kisebb lesz a munkaerő-piacra lépők száma. Ma még a munkanélküliség a nagy gond Európában, de látszanak már a munkaerőhiány jelei. Rövidesen a munkaerő szűkössége lesz jellemző. Európában jelenleg abszurd mutatókat látunk: ahol a legalacsonyabb a fiatalok részaránya a társadalomból, ott a legmagasabb a munkanélküliségük… mintha nem lenne rájuk szükség?!
slide47
Ha beáll a munkaerő-hiány , drágábbá válik a termelés- és ez visszahathat a növekedésre. A megemelkedett költségeket ugyanis nem lehet egyszerűen beépíteni az árba, s a fogyasztóra tovább hárítani, hiszen a világgazdaság verseny (olcsó kínai áruk!) ezt nem teszi lehetővé. Akkor pedig nem is éri meg termelni: visszaesik, de legalább is lelassul a gazdaság növekedése.
felborul az llamh ztart s egyens lya
FELBORUL AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYA

Mindenek előtt egyre többe kerül a nyugdíjasok járadékának biztosítása. Ui. mindig az éppen munkában lévők termelik meg a jövedelmet az inaktív, nem dolgozó polgárok számára, legyenek azok gyermekek, vagy öregek! A pénzt ugyan félre lehet rakni- de megvenni csak azt lehet rajta, amit megtermel a munkaképes korú lakosság. S még az is óriási kérdés, hogy a félretett pénz mit ér… de erről később.)

slide49
Reformlépések:
  • Az egyensúlyt nem lehet a járulékok /adók/ emelésével megoldani, mert ez tovább rontaná a nemzetközi versenyképességet.
  • Meg kell reformálni a társadalombiztosítási rendszereket, mert ilyen hosszú ideig viszont–adott járulékszint mellett- aligha lehet finanszírozni a nyugdíjkiadásokat.
  • Kitolódik a nyugdíj korhatár, nehezedik az előnyugdíjazás és rokkant nyugdíjazás.
  • De hol fognak dolgozni a fiatalok?
slide51
Répa és bot:
  • Kevesebb nyugdíjat lehet államilag biztosítani a polgároknak (csökken az un. helyettesítési ráta)
  • Ösztönözni kell a polgárokat, hogy tovább dolgozzanak,
  • S ösztönözni kell, hogy magán-takarékossággal készüljenek fel idős korukra; (bár ennek a megtakarított összegnek az értékmegőrzését nem könnyű garantálni .)

( A magán-takarékosság valójában azt jelenti, hogy

kiegyensúlyozottabbá válik az emberek élettartamuk

alatti fogyasztásuk, és így a növekedési ütem is.

Hiszen, ha az adott időszakban nem fogyasztanak,

akkor a növekedés is lassul, viszont lesz később is

kellő kereslet , lesz mire termelni a vállalkozóknak

az elöregedett társadalomban is..)

a mag ntakar koss g kock zatai
. A MAGÁNTAKARÉKOSSÁG KOCKÁZATAI
  • Sokan azt gondolják, a magán-nyugdíjpénztárak jelentik a megoldást. A kormányok örülnek ennek, lerázzák magukról a felelősséget.

(Közvetlenül ugyan nem javítja az átállás a költségvetés pozícióját, de hosszabb távon –remélhetőleg igen.)

  • A pénzügyi szektor is örül, neki ez üzlet
mi rt nem megold s a mag n nyugd jp nzt r a demogr fiai kih v sokra
MIÉRT NEM MEGOLDÁS A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁR A DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOKRA?
  • Mert , ha abból indulunk ki, hogy a pénztárak majd akkor, amikor nyugdíjat kell fizetni, eladják a portfolió egy részét, hogy pénzhez jussanak, akkor az a kérdés, kinek tudják eladni ?

(Jeremy Siegel: Sell !Sell! But to whom?!)

  • Annak tudnák ugyanis eladni, aki maga takarékoskodni akar. De ha sokkal kevesebb ember lesz az utánunk jövő generációkban, akkor kinek adunk el?!!
slide54
Kinek adjuk el befektetett eszközeinket?
  • Van egy válasz: Az ázsiaiaknak…Ezek az országok ugyanis még megtakarítanak , mert fiatalabb a népesség összetétele.
  • Tehát: ők megveszik a mi vagyonunkat, s a jövő idős korú nemzedékek felélik azt. A vagyon állampapírokat, gyárakat, ingatlanokat, vállalkozásokat jelent.
  • Tehát a jövő generáció fiataljai a dél-koreai, vagy kínai tulajdonosoknál fognak dolgozni… Más kultúra, más szokások. Nincsenek szakszervezetek, sokkal keményebb a fegyelem. Vajon milyen szociális juttatások lesznek?! Az állampapírok vevői is külföldiek lesznek( már ma is nagyrészt azok De akkor a nyugdíjalapok által eladott papírok is oda kerülnek.)
el reged s s a megtakar t si magatart s
ELÖREGEDÉS ÉS A MEGTAKARÍTÁSI MAGATARTÁS

Az életciklus hipotézis direkt, elméleti kapcsolatot feltételez az elöregedés és a megtakarítások között; az idősebbek, illetve a fiatalabbak kevesebbet takarítanak meg, mint a középkorúak – azonban ez nem teljesen bizonyított.

Az Egyesült Államokban például a nyugdíjas kor elérése után a háztartások megtakarításainak növekedési üteme ugyan csökken, de ha összehasonlítjuk a 75 év alattiak és a 75 év felettiek által birtokolt nettó pénzügyi befektetéseket, akkor nincs egyértelmű csökkenés az idősebbeknél.

Ugyanezt tapasztalták Németországban, ahol úgy néz ki, a németek sosem hagyják abba a megtakarítást (Börsch-Supan, ReilHeld, Schnabel, 2003).

megtakar t s vagyon
MEGTAKARÍTÁS -VAGYON?
  • Emellett a vagyon eloszlásának rendkívül fontos szerepe van a megtakarításokban . Az Egyesült Államokban a pénzügyi befektetések koncentrálódása (kb. 70%-ukat a társadalom 10%-a birtokolja) azt sugallja, hogy a megtakarítások csökkentése nem minden idősödő egyénre igaz, csak azokra, akik kevesebb vagyonnal rendelkeznek és a megfelelő időskori jövedelem fenntartásához fel kell használniuk a megtakarításaikat.
  • Ezek szerint lehet, hogy inkább az elöregedésnek és a vagyon eloszlásának a megtakarításokra gyakorolt együttes hatását kellene figyelembe venni, nem egyedül az elöregedését
eur pa mag n megtakar t sai cs kkennek
EURÓPA MAGÁN-MEGTAKARÍTÁSAI CSÖKKENNEK

A szakirodalom szerint a az időskorú függési ráta 10%-pontos

emelkedése a megtakarítások 9% pontos

csökkenését hozza magával.

Szimulációs modellek alapján az jósolható, hogy

1990-es 15,9%-os GDP-hez viszonyított

magán-megtakarítások

2060-ra 4,5%-ra csökkennek

Mivel a várható élettartamok további növekedésére lehet számítani,( az elkövetke-zendő negyven évben ez mintegy öt esztendő) ami ha tudatosodik- ösztönözheti a polgárokat további takarékosságra; de ez nem ellentételezheti teljesen a fenti megtakarítás-csökkenést.

slide58
Az elöregedés hat a gazdasági növekedésre.

Ha az idősek már nem takarítanak meg annyit, mint a fiatalabb korosztályok s kevesebb lesz a megtakarítás, ez azt jelenti, hogy kisebb a pénzkínálat, drágább lesz a pénz (nőnek a kamatok), így kevesebb lesz a beruházás- ez pedig csökkenti a gazdasági növekedést…

az el reged s k vetkezm nyei kelet eur p ban
AZ ELÖREGEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI KELET EURÓPÁBAN:
  • Nem biztos, hogy az öregedő ipari társadalmakban tapasztalt negatív forgatókönyvek valósulnak meg majd ebben a régióban is.
  • nem biztos, hogy az elöregedés és a megtakarítások között felállított összefüggések az átmeneti társadalmakra is igazak .
  • nem biztos, hogy az elmúlt tizenöt év tapasztalatai kivetíthetők a jövőre is. Az OECD országok tapasztalataitól eltérően alakulhat a helyzet akkor, ha a háztartások megpróbálják pótolni az átalakulások során elveszett vagyonukat.
  • A jövedelmek emelkedése is a megtakarítások növekedését eredményezheti.
  • Eshetnek viszont a megtakarítások, ha a termelékenység növekedése megtorpan, nem jelentkeznek az elvárt jövedelmek, vagy ha a háztartások nem az előrejelzések szerint viselkednek.

A pénzpiacok szintén fontos szerepet játszanak. Kelet-Európában és a volt szovjet államokban ezek a piacok viszonylag fejletlenek és hiányosak, sokszor a bankügyletekre korlátozódnak.

  • A reformok, és a piacok mélyülése segíti az új megtakarítási formák megjelenését, így a megtakarítások szintje növekedhet és a termelékenység is emelkedhet a pénzeszközök hatékonyabb elosztása révén.
  • EGY BIZTOS:A BIZONYTALANSÁG!
kelet eur pa s a volt szovjet tag llamok
KELET-EURÓPA ÉS A VOLT SZOVJET TAGÁLLAMOK

Modellszámítások szerint:

Ha a magán-megtakarításokat (háztartások, vállalatok, pénzügyi szektor) használjuk függő változóként, akkor megállapítható:

  • fiatal- vagy az időskori függőségi rátának növekedése a megtakarítási ráták csökkenéséhez vezet. A függőségi ráta számítása a következő: száz 15 és 64 év közöttire eső 15 éven aluliak és 65 éven felettiek száma .
  • Ez a ráta Kelet-Európában 12 országban nőni fog 2000 és 2025 között, négy országban nem lesz jelentős változás, és 12 országban esni fog a hányados értéke. Ez azt mutatja, hogy bármi is legyen a hatása az elöregedésnek, igazából csak a régió felét fogja érinteni.
h rom kiemelked meg llap t s
HÁROM KIEMELKEDŐ MEGÁLLAPÍTÁS

Első

a regionális különbségek elhanyagolhatóak.

  • Kelet-Európa és a volt szovjet tagállamok) országaiban a háztartási és a magán‑megtakarításokugyanúgy reagálnak az elöregedés, a jövedelem, a növekedés és a külföldi megtakarítások változásaira, mint más országokban.
m sodik meg llap t s
Második megállapítás
  • az elöregedés hatása hasonló a háztartásokra és a magán-megtakarításokra
  • a háztartási megtakarítások csak kis részét jelentik a magán-megtakarításoknak, ez azt jelenti, hogy az elöregedés hat a vállalati és a pénzügyi szektor megtakarításaira is.
harmadik meg llap t s
Harmadik megállapítás
  • az elöregedés jobban hat a megtakarításokra, mint azt egy, a korábbi kutatásokból levezetett hüvelykujj-szabály szerint várhattuk volna.
  • Az időskori függőségi ráta egy százalékpontos növekedése mellett a magán-megtakarítások a teljes mintában 1,16 százalékot, a régióban pedig 2,1 százalékot esnek.
az el reged s s a p nzpiacok kelet eur p ban
Az elöregedés és a pénzpiacok Kelet-Európában
  • A pénzpiacokra jellemző a régióban, hogy az eszközök között a bankbetétek dominálnak, a tőzsdék kapitalizációja és így forgalmuk pedig alacsony. Vállalati kötvénypiac a legtöbb országban nem működik. OECD országok adataival egybevetve, látható, hogy még a régió legfejlettebb részeinél is sokkal előrébb járnak a nyugati országok.
t ke raml s aszimmetrikus
Tőkeáramlás: aszimmetrikus
  • A nemzetközi tőkepiacokkal aszimmetrikus kapcsolat alakult ki: külföldiek befektetnek a régióban, de a régióból nem áramlik ki jelentős tőke. A régió befektetőinek nincs elegendő megtakarításuk a kilépéshez, ráadásul az alacsony kockázatú, de sokszor magas hozamú állampapírok kiszorító hatása is érvényesül, inkább abba fektetnek be.
slide66
Roppant tanulságos, hogy Kelet-Európa a legrosszabb mutatókat produkálja.(Lásd: 8. slide) Ha a kapitalizmus a legjobb születés-szabályozó, akkor a kommunizmus utáni kapitalizmus még ennél is jobb….Nem véletlen:

”From red to gray”

ez a Világbank Kelet-Európával foglalkozó tanulmányának címe…

EMLÉKEZTETŐÜL:

magyarorsz gi mutat k
Magyarországi mutatók
  • A szomorú rekordban Magyarország abszolút élen jár. Különösen, ha az un. gazdasági függőség mutatóit nézzük.. Hiszen csak azok termelnek tényleges jövedelmet, s fizetnek TB-t, adót, akik dolgoznak. Így csak azok képesek előállítani a jövedelmet és a termékeket az egész társadalom számára.
mit lehet h t tenni itt s most
. Mit lehet hát tenni? Itt és most…
  • Első, és rövid távon már hatásos dolog, hogy növelni kell a munkalehetőségeket az országban:

- Az nyomban több járulékbevételt is jelent. Ilyen kevés munkavállaló, mint nálunk van, nem tudja eltartani idősödő társadalmunkat. Egész Európára igaz, hogy az aktivitást fokozni kell, nálunk különösen. Ez óriási felelősséget ró a kormány gazdaságpolitikájára.

re lt ke hum nt ke
Reáltőke-humántőke
  • A termeléshez nem csak reál (pénz-)tőke kell, hanem humán tőke is. Azt pedig a gyermeket nevelők „biztosítják”. A gyermeknevelés költségeinek rájuk hárítása igazságtalanság a társadalom részéről, amit a szociális juttatások távolról sem ellensúlyoznak.
igazi reform kell
IGAZI REFORM KELL:
  • A társadalombiztosítás terheit igazságosabbá kell tenni.
  • A TB is visszahat a demográfiára, nem csak fordítva igaz ez!

Ma racionális alapon fölöslegesnek LÁTSZIK a gyermekvállalás, az ezzel kapcsolatos sok áldozat, hiszen gyermekek nélkül is lehet öreg korban létezni.

Az individualista társadalom ehhez még ideológiát is ad!

A gyermek magánügy…

Egy gyerek egyszeres öröm,

hat gyerek hatszoros,

nyilván ezért vállalja, aki vállalja…

Csakhogy társadalmilag nézve a

gyermek nem magánügy , hanem közjószág.

Ha nincsenek gyermekek, nincs, aki megtermelje az idősödő gyermektelenek számára a nyugdíjat…

es ly
Esély
  • Két lépés előre, egyet hátra: Ma a családszerkezet vertikálisból horizontálisra változott tanuljunk Ázsiától!
  • A nagycsaládos szolidaritás gazdaságilag is kifizetődő, és esély az értelmes, tartalmas életre- mindenkinek. Versenyképesebbé válunk nemzetközileg, ha számos szolgáltatást magunk végzünk a családon belül, s azt nem kell a bérbe beépíteni; de well-being érzésünk is óriásit javulhat . S nem mér mindent a GDP…
a demogr fiailag j l struktur lt t rsadalom
A DEMOGRÁFIAILAG JÓL STRUKTURÁLT TÁRSADALOM:
  • Gazdaságilag fenntartható, pszichikailag elviselhetőbb.
  • Sok idős ember ma nem tudja idejét értelmesen és hasznosan eltölteni, mert ennek egyik- eddig- természetes lehetősége volt, hogy nagymama és nagypapa lett. Segítsük okos TB-szabályokkal, hogy gyermeke merjen, ha akar, gyermeket vállalni – de legalább is ne legyen hátrányban többi kortársával!
kol gia
Ökológia
  • Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak. 2050-re három Föld kellene.

Legalábbis akkor, ha mindenki úgy akarna élni - hosszú távon -, mint például Észak-Amerika lakosai. Ezt írták le 1995-ben Mathis Wackernagel és William E. Rees Ökológiai lábnyomunk - Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyvükben, elsők közt szembesítve bennünket a Föld korlátozott kapacitásával és a túlfogyasztás veszélyeivel.

  • Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2003 közt több mint háromszorosáranőtt, és a 80-as évek során meghaladta a Föld biokapacitását.
az kol giai l bnyom f sszetev i egy emberre n zve
Az ökológiai lábnyom fő összetevői egy emberre nézve
  • Az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető
  • Az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő nagysága
  • A fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdő területe
  • A hal- és rákfogyasztásával arányos tengeri terület
  • A lakásához szükséges földterület
  • Azon erdőterület nagysága, amely az egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges
adatok
Adatok
  • A regionális különbségek természetesen óriásiak. A fejlett ipari országok egy átlagos lakójának ökológiai lábnyoma elérheti a 10-15 globális hektárt (gha), míg a legszegényebb országokban ez 1 gha-nál is kisebb.
  • A legnagyobb lábnyomú (gha/fő), egymilliónál nagyobb lélekszámú országok: Egyesült Arab Emirátusok (11,9 gha), USA (9,6 gha), Finnország (7,6 gha), Kanada (7,6 gha), Kuwait (7,3 gha), Ausztrália (6,6 gha), Észtország (6,5 gha), Svédország (6,1 gha), Új Zéland (5,9 gha), Norvégia (5,8 gha). Kína ma ugyan még csak a 69-edik, de növekedő gazdasága és gyors fejlődése miatt kulcsszerepet fog játszani a fenntarthatóság felé vezető úton. Magyarország jelenleg a 32. helyen áll (5,1 gha).
a fenntarthat j v fel
A fenntartható jövő felé
  • James Leape, a WWF vezérigazgatója szerint egyértelmű, hogy "gyorsabban fogyasztjuk el a forrásokat, mint ahogy a Föld pótolni tudná őket - ennek következményei megjósolhatók és fatálisak."
  • Leape felhívja a figyelmet arra is hogy a jövőben nem lesz könnyű olyan változtatásokat eszközölni, amelyek javítják az emberiség életkörülményeit, ugyanakkor csökkentik is a természetre gyakorolt hatását. Mindez azon múlik, hogy ma olyan városok, erőművek és otthonok épülnek-e, amelyek a következő generációkat kártékony túlfogyasztásra ítélik, vagy épp olyanok, amelyek a fenntarthatóbb élet irányába terelik őket. Utóbbit tenné lehetővé például a hulladék újrahasznosítás arányának növelése, vagy a környezetbarát energiaforrások - napenergia, szélenergia, biogáz - és az energiatakarékos készülékek, fényforrások alkalmazása.
t zisek
Tézisek

1.A demográfiai trendek jól előrevetíthetőek. Itt vannak különböző szcenáriók, de mindenképen Ázsia létszámtöbblete egyértelmű és markáns.

2.A gazdasági növekedés „jóslásainál” már több a bizonytalanság. Nincs ok azonban –egyelőre- arra gondolni, hogy a kínai piacosodás visszafordítható lenne. Ha pedig nem, akkor mindenképpen a világ vezető gazdasági nagyhatalmává növi ki magát.

slide79
3. Ezzel kapcsolatosan egyelőre beláthatatlanok a környezetvédelmi következmények. Már most hatalmas ökológiai problémák jelentkeznek Kínában. Az OECD igen sok tanulmánya foglalkozik a vízhelyzet várható alakulásával is.

4. Beláthatatlanok az energiakereskedelemre- és felhasználásra való következményei is. Európa számára mindenképpen meg fogja drágítani az életet, mert mind az arab, mind az orosz olaj és gáz iránt hatalmas keresletet fog támasztani. Ezt a várható cserearány-romlást aligha lesz képes Európa egyszerűen továbbhárítani, ledolgozni.

slide80
5. Az USA vezető szerepe a következő fél évszázadban hatalmas kihívásoknak lesz kitéve. Olymértékű az eladósodottsága, olyan mértékben függ a külső finanszírozástól, hogy a pénzügyi rendszerben betöltött szerepe mindenképpen változni fog. Bretton-Woods-nak vége. A világ azonban fél ettől a változástól, nem sürgeti, mert a dollár értékvesztése más valuták felértékelését, exportpiaci lehetőségeik tönkretételét jelentené. Itt puszta piaci mechanizmusokra várni nem elég, nemzetközi tárgyalások lennének szükségesek.

6. Európa kettős szorításban lesz a jövőben. Az európai társadalmak nincsenek tudatában helyzetük gyengeségének, s az elmúlt évtizedek jóléti állama fenntarthatatlanságának. Az USA és Ázsia egyaránt kevesebb közterhet ró vállalkozóira, mert kevesebb jólétet garantál társadalombiztosításában a polgárainak. Ez már rövid távon is versenyképességi problémákat fog okozni, s elkerülhetetlenné teszi a jóléti rendszer „újragombolását”.

mi lesz m g 2050 ben
Mi lesz még 2050-ben??
  • A következő ötven év folyamán a matematika több forradalmának is tanúi leszünk. Ezek közül egyesek már elkezdődtek - a számítógépek rohamos térhódításának, valamint az élettudományok és a pénzvilág támasztotta új kihívásoknak köszönhetően.
  • Gyorsan bővülnek a megújuló energiaforrások, és 2050-ben arányuk elérheti a teljes energiafogyasztás egynegyedét - állítja a brit- holland olajtársaság, a Royal Dutch Shell. A szél, a nap, a tengeri hullám energiája jelenleg a világ energiaszükségletének mintegy 5-6 százalékát elégíti ki.
  • Világbank legutóbbi jelentése szerint 2050-re a Közel-Keleten és Észak-Afrika országaiban a felére csökkenhet az egy főre eső szabadon felhasználható vízkészlet. Ám a szárazság sújtotta területeken már napjainkban is érzékelhető a vízhiány. Szakértők szerint fenntartható és hatékonyabb vízügyi politikára, a mezőgazdaság teljes átalakítására, vagyis a vizekkel való bölcsebb gazdálkodásra lenne szükség az érintett államokban a katasztrófa elkerülésére.
  • Egyes szakértõk talán nem is különösebben túlzó feltételezései szerint legkésõbb 2050 körül a robotok többé-kevésbé intelligenssé válnak (vagy legalábbis képesek lesznek úgy viselkedni, mintha azok volnának).
  • A világ művelhető földterületének 50 százaléka sós
  • Eltűnik az ózonlyuk
  • A tengerszint 15-95 cm-es emelkedése
  • Bűnözők ellenőrzése érzelemvizsgáló chipekkel Bolygóeltérítés mint fegyver
  • Marslaboratórium személyzettel Ember hibernálása űrutazás során
  • Kisebb falunak megfelelő Holdbázis ………

ki és tudja még mit hoz a jövő?