a lexikogr fia kialakul sa s t rt nete n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A lexikográfia kialakulása és története PowerPoint Presentation
Download Presentation
A lexikográfia kialakulása és története

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 17

A lexikográfia kialakulása és története - PowerPoint PPT Presentation


  • 78 Views
  • Uploaded on

A lexikográfia kialakulása és története. Meghatározás. Lexikográfia: a szótárkészítés tudománya

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

A lexikográfia kialakulása és története


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
meghat roz s
Meghatározás
  • Lexikográfia:
    • a szótárkészítés tudománya
    • (mások) nemcsak a szótárak készítésével foglalkozik, hanem a szótárak történetével, fejlődésükkel, készítésük alapkérdéseivel, egy adott történelmi kor vagy szerző lexikai repertoárjának összeállításával, egyszóval mindazzal, ami a szótárral kapcsolatos
  • Hartmann & James szerint a lexikográfia olyan szak- és tudományterület, amely szótárakkal és más forrásművekkel foglalkozik, és két fő területe van:
    • a szótárkészítés elmélete
    • a szótárkészítés gyakorlata
t rt nelmi m rf ldk vek
Történelmi mérföldkövek
  • ókor és a középkor
    • glosszák és glosszáriumok (szószedetek, szógyűjtemények)
    • megvalósult a betűrendes katalogizálás
    • Európában a latin és a vulgáris latin szétválása majd az újlatin nyelvek kialakulása vezetett a kétnyelvű szótárak megjelenéséhez
slide4
humanizmus és reneszánsz
    • utazók, kereskedők világjárók különböző nyelveket beszélő területeken fordultak meg  poliglott szótárak
    • a régebbi korok írásainak a tanulmányozása és a görög, arab, héber művek olvasása számtalan szótárt eredményezett
    • a könyvnyomtatás fontos szerepet játszott az írás és olvasás terjedésében
    • a latin nyelv visszaszorulásával a tanult emberek számára szükségessé vált a szótárak használata
slide5
az első nagy európai szótárak a XVII. században készültek, és ekkortól számítják a modern lexikográfia kezdetét
  • az első jelentős szótár a Vocabolario degli Accademici della Crusca (1612)
  • a XVIII-XIX. sz. a lexikográfiai kodifikáció időszaka, amikor véglegesen kialakult a nyomtatott szótárak szerkezete
  • a XX. sz. az új kezdeményezések százada, és a számítógépek felhasználásával a szótárkészítés és szótárhasználat új módja válik lehetővé
a sz t rak fejl d se
A szótárak fejlődése
  • a legkorábbi szótárak két- vagy többnyelvűek voltak
  • nyelvjárási és szakszavakat, illetve ritka nyelvi alakokat magyarázó szójegyzékek voltak
  • a görögök már az V. században írtak glosszákat, amelyek a nehéz szavakat magyarázták, pl. Homérosz műveiben
  • az ilyen glosszákból később jegyzékeket - glosszáriumokat - állítottak össze
  • az első fennmaradt magyar szójegyzék (a Königsbergi szójegyzék) a XIV. század második feléből származik, és mintegy 100 magyar szót tartalmaz
slide7
a szótárkészítés gyökerei a kétnyelvű, angol-latin, magyar-latin stb. szójegyzékekig nyúlnak vissza
  • a szótárkészítés kiinduló pontjaként Angliában Robert Cawdrey 1604-es A Table Alphabeticall című munkáját tekintik
  • ugyanebben az évben (1604-ben) jelent meg magyar nyelvterületen Szenczi Molnár Albert Dictionarium Ungarico-Latinum-ja, amely a magyar szókészlet első nagyszabású számbavétele, a magyar lexikográfia elindítója volt
slide8
a szótár-tudomány következő 150 évét lassú és egyenetlen fejlődés jellemezte
  • nem volt kiforrott a szótár készítés módszere, és az sem volt egyértelmű, hogy mi a szótár tárgya
  • Cawdrey-tól kezdve a XVII. századi szótárak mind „nehéz”, vagyis idegen, elsősorban latin eredetű szavakat tartalmaztak
  • ezek jelentős mértékben támaszkodtak az elődök munkájára, így nem szolgáltak túl sok újdonsággal
slide9
a XVIII. század elején John Kersey az olvasók általánosabb igényét próbálta meg kielégíteni azzal, hogy ‘mindenféle’ szót felvett az 1702-ben megjelent A New English Dictionary című munkájába
  • Nathan Bailey An Universal Etymological Dictionary (1721) c. szótára
    • elsőként törekedett arra, hogy megjelenítse az élő nyelvet
    • figyelemre méltó a definíciók megfogalmazásának kifinomultsága
slide10
a korai angol lexikográfia 1755-ben érte el csúcspontját Samuel Johnson Dictionary of the English Language kiadásával
    • megteremtette az egynyelvű szótárak napjainkig fennmaradt szerkezetét
    • Johnson érdeme nem eredetiségében, sokkal inkább szervezői tehetségében rejlik
    • saját szótárában összegezte elődei munkájának legjobb tulajdonságait
slide11
Samuel Johnson szótára
    • nagy számú példamondatot gyűjtött össze saját olvasmányaiból, amelyeket cédulákon rögzített
    • felsorolta és megszámozta a szavak különböző jelentéseit:
      • ‘természetes és primitív’ jelentések
      • ‘következtetett’ jelentések
      • metaforikus, poétikus jelentések
      • hétköznapi jelentések
      • egyedi jelentések (amelyeket egy-egy ‘nagy szerző’ a szokásostól eltérő módon használt)
    • az így felosztott jelentéseket ‘elsőrangú íróktól’ vett idézetekkel szemléltette
slide12
a szótárt 8 évvel megelőzte a Terv (Plan of a Dictionary of the English Language)
  • Samuel Johnson ebben kijelentette, hogy a nyelvet ‘tiszta állapotában’ kell rögzíteni
  • a szótár-tudományban Johnson volt az első, aki megfogalmazta a preskripció gondolatát
  • a szótár megjelenésének idejére belátta ennek megvalósíthatatlanságát és átértékelte nézetét
slide13
A szótár újdonsága:
    • a nyelv egészének tudományos jegyzéke kívánt lenni - ez alapvetően megkülönbözteti a korábban véletlenszerűen összeállított, „nehéz” szavakat tartalmazó szótáraktól
    • a nyelvhasználatban előforduló példák korpuszára épült, főként az 1560-tól 1660-ig tartó időszakból; bizonyos szótípusok nem kerültek be (pl. tulajdonnevek - ez a döntés jelentős különbségeket eredményezett a későbbi angol és amerikai szótárak között, mivel az előbbiek követték Johnsont, az utóbbiak nem)
    • magában foglalta az irodalmi nyelvhasználatot is, s így eltért a korábbi gyakorlattól, mely a szakszavakra összpontosított. Johnson összes idézeteinek fele Shakespeare-től, Drydentől, Miltontól, Addisontól, Bacontól, Pope-tól és a Bibliából származik. A szótár így igazán a „legjobb” írók nyelvét tartalmazza
slide14
az első magyar egynyelvű szótárak a XVIII. sz. végétől tűntek fel
  • Baróti Szabó Dávid (1784) Kisded szó-tára ritka, nyelvjárási eredetű szavakat tartalmazott
  • 1852-ben kezdték meg a Grimm-fivérek nyelvtörténeti szótáruk munkálatait. Tevékenységük hatással volt az egész XIX. századi lexikográfiára.
slide15
Angliában a Filológiai Társaság (Philological Society) felhívást tett közzé egy új típusú szótár elkészítésére
  • erre azért volt szükség, mert egyre nyilvánvalóbbá váltak az angol szótárak hiányosságai
  • minden egyes szó külön jelentését időrendi sorrend szerint csoportosított idézetekkel kívánták illusztrálni
  • ez a kezdeményezés James Murray monumentális Oxford English Dictionary című munkájában teljesedett be, melynek kötetei 1888 és 1928 között, 40 év alatt jelentek meg
slide16
a XIX. századi magyar szótárírás jelentősebb eseményei:
    • Kresznerics Ferenc (1831-1832) kétkötetes Magyar Szótára I-II. (80 ezer szó és szószármazékot tartalmaz)
    • a Magyar Tudós Társaság 1838-ban kiadta a Magyar Tájszótárat
    • Czuczor Gergely - Fogarasi János 1862-1874 között hat kötetben kiadta A magyar nyelv szótárát I-VI.
slide17
a XX. században a lexikográfia elismert tudományterületté vált
  • a nyelvtudomány hatására sokat fejlődött
  • világszerte lexikográfiai akadémiai társaságok alakultak:
    • Dictionary Society of North-America
    • EURALEX (European Association for Lexicography)