1 / 36

Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban Németh T. Enikő MTA Nyelvtudományi Intézet

Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban Németh T. Enikő MTA Nyelvtudományi Intézet Hajdú Péter Vendégkutatói Ösztöndíj 2013. április 16. Kommunikáció és nyelvhasználat. A nyelvhasználat vizsgálata során kiemelt és gyakran kizárólagos szerepet kap a verbális kommunikáció vizsgálata.

merry
Download Presentation

Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban Németh T. Enikő MTA Nyelvtudományi Intézet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban Németh T. Enikő MTA Nyelvtudományi Intézet Hajdú Péter Vendégkutatói Ösztöndíj 2013. április 16.

  2. Kommunikáció és nyelvhasználat • A nyelvhasználat vizsgálata során kiemelt és gyakran kizárólagos szerepet kap a verbális kommunikáció vizsgálata. • A kommunikáció és a nyelvhasználat nem azonosítható egymással (Bierwisch1980; Chomsky 1977; Kasher 1986 1991; Nida 1990; Németh T. 2006, 2008). • A természetes nyelveket nemcsak kommunikációra lehet használni, hanem informálásra, manipulálásra, gondolkodásra, tanulásra, emlékezésre, éneklésre , játékra stb.

  3. Kommunikáció és nyelvhasználat • Ahhoz, hogy a nyelvhasználat kommunikációtól eltérő formáiról lehessen beszélni, meg kell határozni, mit értünk kommunikáción. • A filozófiai, majd az arra építkező kognitív pragmatikai hagyomány a kommunikációt a megnyilvánuló személy szándékaiból kiindulva határozza meg (Grice 1957, 1975; Searle 1969; Strawson 1971; Sperber és Wilson 1986/1995).

  4. Informatív és kommunikatív szándék Informatív szándék (Sperber −Wilson 1986/1995: 58): Nyilvánvalóvá vagy még nyilvánvalóbbá tenni a hallgatóság számára egy I feltevéshalmazt. „to make manifest or more manifest to the audience a set of assumption I.” Kommunikatív szándék (Sperber −Wilson 1986/1995: 61): Kölcsönösen nyilvánvalóvá tenni a hallgatóság és a kommunikátor számára, hogy a kommunikátornak informatív szándéka van. „to make it mutually manifest to the audience and communicator that the communicator has this informative intention.”

  5. Az osztenzív-következtetéses kommunikáció meghatározása (SperberWilson (1986/1995: 63) A kommunikátor létrehoz egy stimulust, amely kölcsönösen nyilvánvalóvá teszi a kommunikátor és a hallgatóság számára, hogy a kommunikátor ezen stimulus segítségével nyilvánvalóvá vagy még nyilvánvalóbbá szándékozik tenni a hallgatóság számára egy I feltevéshalmazt. „The communicator produces a stimulus which makes it mutually manifest to communicator and audience that the communicator intends, by means oft his stimulus, to make manifest or more manifest to the audience a set of assumptions I.”

  6. Nem szándékos kommunikáció? • Sperber és Wilson (1986/1995: 6364) hangsúlyozzák, hogy meghatározásuk nem zárja ki a nem szándékos (unintentional) kommunikációt . • Egy stimulus, amelyet létrehozója pusztán azért produkált, hogy általa informáljon egy másik személyt valamiről, kölcsönösen nyilvánvalóvá teheti az informatív szándékot.

  7. A sperber-wilsoni definíció módosításának szükségessége • Az osztenzió fogalma és a kommunikatív szándék meghatározása alapján a kommunikatív szándék nélküli megnyilvánulás nem tekinthető kommunikációnak. • Az osztenzív-következtetéses kommunikációnak szükséges feltétele kell, hogy legyen a kommunikatív szándék megléte.  Módosítani kell a definíciót.

  8. A sperber-wilsoni definíció módosítása (Németh T. 2013) A kommunikátor létrehoz egy stimulust, amellyel kölcsönösen nyilvánvalóvá teszi saját maga és a hallgatóság számára, hogy ezen stimulus segítségével nyilvánvalóvá vagy még nyilvánvalóbbá szándékozik tenni a hallgatóság számára egy I feltevéshalmazt. „The communicator produces a stimulus by which she makes it mutually manifest to herself and audience that she intends, by means oft his stimulus, to make manifest or more manifest to the audience a set of assumptions I.”

  9. Kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat a megnyilvánuló személy szándékai alapján

  10. Kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat a megnyilvánuló személy szándékai alapján Kontextus: szombaton reggel az apa beszélget a gyerekeivel a gyerekek szobájában, az anya a reggelit készíti a konyhában. (1) Apa: Gyerekeim, mit szeretnétek ma ebédre? Kislánya: Jó lesz a halászlé, apa, ahogy anya mondta tegnap. Kisfia: Bárcsak lenne palacsinta is!

  11. A kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat sikeressége a megnyilatkozó személy szándékainak teljesülése alapján Sikeres kommunikáció: • a kommunikátor informatív és kommunikatív szándékának teljesülése, • a kommunikációs partner felismeri a kommunikátor informatív szándékát és feldolgozza az I feltevéshalmazt.

  12. A kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat sikeressége a megnyilatkozó személy szándékainak teljesülése alapján Sikeres információközlés: • az információközlő személy informatív szándékának teljesülése, • az a személy, akinek az információt szánta az információközlő személy feldolgozza az I feltevéshalmazt.

  13. A kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat sikeressége a megnyilatkozó személy szándékainak teljesülése alapján Sikeres manipuláció információközlésen keresztül: • a manipuláló személy informatív szándéka és manipulatív szándéka teljesül, • a manipulált személy feldolgozza az I feltevéshalmazt és nem ismeri fel a megnyilvánuló személy manipulatív szándékát.

  14. A kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat sikeressége a megnyilatkozó személy szándékainak teljesülése alapján Sikeres manipuláció kommunikáción keresztül: • a manipuláló személy informatív, kommunikatív és manipulatív szándékának teljesülése, • a manipulált személy felismeri a megnyilvánuló személy informatív szándékát, feldolgozza az I feltevéshalmazt és nem ismeri fel a megnyilvánuló személy manipulatív szándékát

  15. Intenciók és perspektívák • A nyelvhasználók nem tudják közvetlenül azonosítani egymás szándékaikat, kellenek hozzá elmeolvasási kulcsok, ezek egyike a perspektíva nyelvi és nem nyelvi indikátorokkal. • A nyelvhasználatban a nyelvhasználók szándékaikat egy perspektíván vagy perspektívákon keresztül valósítják meg . • A nyelvhasználatot interpretáló személyek szintén egy perspektíván vagy perspektívákon keresztül értelmezik a nyelvhasználó személy szándékait.

  16. A perspektíva fogalmáról a kommunikációban • Számos diszciplína használja a nézőpont fogalmát l. pl. narratológia, kognitív nyelvészet, diskurzuselemzés, formális szemantika, pszicholingvisztika, szociálpszichológia (Sanders Redeker 1996; Sanders Spooren 1997; Predelly 2005; Keysar 2007; Epley 2008; Niederhoff 2011; Bezuidenhout 2013) . • Angol terminusok: perspective, point of view.

  17. A perspective és a point of view terminusok Szinonímák-e a terminusok? • Nem. Pl. kognitív nyelvészet (Chafe 1994, SandersSpooren 1997). A point of viewés a perspective terminusok közötti különbség abban nyilvánul meg, hogy a beszélő megnyilatkozásának információtartalma kihez rendelődik. • A nyelvhasználat társas formáiban a megnyilatkozások egy szubjektum szemszögéből formálódnak, aki azonban nem feltétlenül azonos az aktuális beszélővel.

  18. A perspective és a point of view terminusok • Ha az aktuális beszélő a felelős megnyilatkozása információtartalmáért, akkor szubjektivizációról (subjectification) van szó (SandersSpooren 1997: 8695), a használt terminus: point of view. • Ha a beszélő megnyilatkozásának a tartalmáért valaki más a felelős , akkor perspektivizációról (perspectivization) van szó (SandersSpooren 1997: 8695), a használt terminus: perspective.

  19. Perspektivizáció • A perspektivizáció azért lehetséges, mert az emberek a társas nyelvhasználati formákban képesek felvenni partnereik perspektíváit (Tomasello 1999, Epley 2007). • Mások perspektíváit különböző módokon lehet jelezni a megnyilatkozásokban, explicit és implicit indikátorok segítségével: • Az apa azt kérdezte: „Gyerekeim, mit szeretnétek ma ebédre?”  explicit mód: pl. direkt idézet, apa • A fiam szereti a palacsintát.  implicit mód: mentális állapotot kifejező igék: szereti

  20. A perspective és a point of view terminusok Szinonímák-e a terminusok? • Igen. Pl. narratológia (Niederhoff 2011), pszicholingvisztika, szociálpszichológia (pl. Epley et al. 2004, Keysar 2007, Semin 2000. ) • A fizikai és a szociális világ percepciója egyéni perspektívához kötött konstrukció, aminek az emberek tudatában vannak. • Az egyéni perspektívák egocentrikusak. • Ugyanakkor az emberek társas lények, ezért az interakciókban képesek egymás perspektíváját felvenni, a sajátjukat megváltoztatni és ezt megnyilatkozásaikban jelölni.

  21. Perspektívafelvétel a kommunikációban (perspective taking) Két szembenálló vélemény, a háttérben a kommunikáció eltérő vizsgálatával (Bezuidenhout 2013): I. Individualista magyarázatok (Epley et al. 2004, Keysar 2007): (1) Mind a beszélő, mind a hallgató automatikusan, nem tudatosan használja kiinduló pontként saját egocentrikus perspektíváját. (2) Egy második fázisban tudatosan, erőfeszítések árán felmérik a különbségeket a saját és partnerük perspektívája között és módosítják a sajátjukat annyira, amennyire szükségesnek vélik.

  22. Perspektívafelvétel a kommunikációban (perspective taking) II. Nem individualista magyarázatok (Brown-Schmidt et al. 2008, Heller et al. 2008): • A kommunikáció kooperatív természetét hangsúlyozzák és nem tartják egocentrikusnak a beszélőt és a hallgatót. • A közös háttérismeretek már a legelső pillanattól jelen vannak a kommunikációban, következésképpen perspektívafelvétel a kezdetektől történik.

  23. A két nézet együttes figyelembe vétele Mivel a kommunikáció résztvevői egyszerre individuális és társas lények, a perspektíva és a perspektívafelvétel egocentrikus és társas jegyeket egyaránt mutat. • Egocentrikus egyéni percepciós és mentális működés biológiailag, fizikailag behatárolt különbségekkel. • Azonos biológiai beágyazottság a testbe (embodiment, groundinginthe human body), amiből következik a világ hasonló felfogása, ugyanakkor vannak egyéni eltérések. • Társas környezetben élés.

  24. A perspektíva fogalmának kiterjesztése a nyelvhasználat különböző formáira • A perspective, point of viewszinonímák. • A perspektíva fogalmának kiterjesztése a kommunikáción túlra, a nyelvhasználat individuális és más társas használataira. • Kiinduló perspektíva a nyelvhasználatban: Komplex, kezdetben egocentrikus mentális pozíció, amely a nyelvhasználó egyéni agyába, testébe van beágyazva és amely a nyelvhasználó aktuális percepciójából és korábbi (egyéni és társas) tapasztalataiból, tudásából, érzelmeiből, attitűdjeiből stb. tartalmaz információkat,

  25. A perspektíva fogalmának kiterjesztése a nyelvhasználat különböző formáira Individuális nyelvhasználati formák: • Nincs szükség a kiinduló perspektíva módosítására, maradhat az egocentrizmus. Társas nyelvhasználati formák: • A nyelvhasználónak kezdettől fogva figyelembe kell vennie a partner perspektíváját, módosítania kell az aktuális nyelvhasználat (előtti) kiinduló egocentrikus perspektíváját:  egocentrikus és társas aspektusok, perspektívafelvétel.

  26. A perspektíva elemei a nyelvhasználatban Két fő információforrás a perspektívában: • Percepció: temporális, téri, szociális nézőpontok és nyelvi kifejező eszközeik: pl. idő-, hely-, személydeixis • Mentális tartalmak: korábbi tapasztalatok reprezentációi, érzelmek, attitűdök és nyelvi kifejező eszközeik: szociális deixis, érzelem-és attitűdjelölők.

  27. A perspektíva elemei a nyelvhasználatban Szituáció: egy anya mondja az apának a kis Billie jelenlétében: (4) CanBilliehave an ice-cream, Daddy? (Levinson 1983: 72) • Szociális nézőpont társas jellege: Daddy (5) CanBilliehave an ice-cream, Darling? • Szociális nézőpont egocentrikus jellege: Darling

  28. Intencionális nézőpont Szituáció: Az apa megbüntette a kis Billie-t, mert rosszalkodott és eltiltotta a jégkrém-evéstől. Valamivel később az apa elővesz egy jégkrémet és elkezdi enni. A kis Billie sóvárogva nézi, ekkor lép be az anya, aki nem tud a büntetésről, a helyiségbe: (4) Can Billie have an ice-cream, Daddy? (4) elemzése abból a perspektívából, amelyet az anya fia és az apa szándékainak figyelembe vételével kialakít.

  29. Intencionális nézőpont • Az intenciók perspektivikusak. • Intencióval rendelkezni csak egy bizonyos perspektívában lehet és a partnerek intencióit kikövetkeztetni is csak úgy lehet, ha felvesszük perspektívájukat. • Az intenciók perspektivikus voltát jól fel lehet használni a nyelvhasználat különböző formáinak elkülönítésében.

  30. A beszélő és hallgató intenciói és perspektívái a sikeres kommunikációban, információközlésben és manipulációban Szituáció: Az apa takarítja a nappalit, az anya a konyhában van, a gyerekek játszanak a szobájukban. Az apának hirtelen eszébe jut, hogy elfelejtett bevásárolni, amihez előbb meg kellett volna kérdeznie a gyerekeket, mit szeretnének ebédre: (6) Apa: Gyerekeim, mit szeretnétek ma ebédre? Kislánya: Jó lesz a halászlé, mindkettőnknek apa, ahogy anya mondta tegnap. Kisfia: Bárcsak lenne palacsinta is!

  31. A beszélő és hallgató intenciói és perspektívái a sikeres kommunikációban, információközlésben és manipulációban Sikeres kommunikáció: a kommunikátornak és partnerének osztoznia kell azon az intencionális perspektíván, amely szerint a kommunikátornak informatív és kommunikatív szándéka van. Sikeres információközlés: az informálandó személynek nem szükséges felvennie a beszélő intencionális nézőpontját az informatív szándékra vonatkozóan.

  32. A beszélő és hallgató intenciói és perspektívái a sikeres kommunikációban, információközlésben és manipulációban Sikeres manipuláció információközlésen keresztül: a beszélő és a manipulált személy intencionális nézőpontjának különböznie kell. Sikeres manipuláció kommunikáción keresztül: a beszélő és partnere részben közös intencionális perspektívával rendelkeznek, a manipulatív szándékra vonatkozóan azonban különböznek.

  33. Felhasznált irodalom: • Bezuidenhout, Anne (2013). Perspective taking in conversation: A defense of speaker non-egocentricity. Journal of Pragmatics 48: 4–16. • Bierwisch, Manfred (1980). Semantic structure and illocutionary force. In Speech act theory and pragmatics. John R. Searle, Ferenc Kiefer, and Manfred Bierwisch (eds.), 1–37. Dordrecht: D. Reidel. • Brown-Schmidt, Sarah, Christine Gunlogson, and Michael Tanenhaus (2008). Addresses distinguish shared from private information when interpreting questions during interactive conversation. Cognition 107: 1122–1134. • Chafe, Wallace (1994). Discourse, consciousness, and time. The flow and displacement of consciousness experience in speaking and writing. Chicago: University of Chicago Press. • Chomsky, Noam (1977). Essays on form and interpretation. Cambridge, MA: MIT Press. • Epley, Nicholas et al (2004). Perspective taking as anchoring and adjustment. Journal of Personality and Social Psychology 87: 327−339. • Grice, H. Paul (1975). Logic and conversation. In Syntax and semantics 3. Speech acts. Peter Cole and Jerry Morgan (eds.) 41–58. New York: Academic Press. • Heller, Daphna, Daniel Grodner, and Michael Tanenhaus (2008). The role of perspective in identifying domains of reference. Cognition 108: 831–836.

  34. Felhasznált irodalom: • Kasher, Asa (1986). Pragmatics and Chomsky’s research program. In The Chomskyan turn. Asa Kasher (ed.), 122–149. Cambridge, MA and Oxford: Blackwell. • Kasher, Asa (1991). On the pragmatic modules: a lecture. Journal of Pragmatics 16: 381–397. • Keysar, Boaz (2007). Communication and miscommunication: The role of egocentric processes. Intercultural Pragmatics 4: 71–84. • Levinson, Stephen C. (1983). Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press. • Németh T., Enikő (2008). Verbal information transmission without communicative intention. Intercultural Pragmatics 5: 153–176. • Németh T., Enikő (2013). The role of perspectives in various froms of language use. Semiotica (to appear). • Nida, Eugene (1990). The role of rhetoric in verbal communication. Language and communication 10: 37–46. • Niederhoff, Burkhard (2011). "Perspective - Point of View", Paragraph 2. In: Hühn, Peter et al. (eds.): the living handbook of narratology. Hamburg: Hamburg University Press.URL = hup.sub.uni-hamburg.de/lhn/index.php​?title=Perspective - Point of View​&oldid=1515 [view date: 19 Mar 2013] • Predelli, Stephano (2005).Contexts: meaning, truth, and the use of language. Oxford: Oxford University Press.

  35. Felhasznált irodalom: • Sanders, José and Gisela Redeker (1996). Perspective and representation of speech and thought in narrative discourse. In Spaces, worlds, and grammar. Gilles Fauconnier and Eve Swetser (eds.) 290–317. Chicago: Chicago University Press. • Sanders, José and Wilbert Spooren (1997). Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Discourse and perspective in cognitivelinguistics. Wolf-Andreas Liebert, Gisela Redeker, and Linda Waugh (eds.) 85–112. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. • Searle, John R. (1969). Speech acts: an essay in the philosophy of language. Cambridge: Cambridge University Press. • Semin, Gün R. (2000). Language as a cognitive and behavioral structuring resource: question-answer exchanges. In European review of social psychology. Vol. 11. Wolfgang Stroebe and Miles Hewstone (eds.) 75–104. New York: Wiley. • Sperber, Dan and Deirdre Wilson (1986/1995). Relevance: communication andcognition. Cambridge, MA and Oxford: Blackwell, 1st and 2nd editions. • Strawson, Peter Frederick (1971). Intention and convention in speech acts. In Readings in the philosophy of language. Jay Frank Rosenberg and Charles Travis (eds.) 599–614. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall, Inc. • Tomasello, Micahel (1999). The Cultural Origins of Human Cognition. Cambridge, MA: Harvard University Press.

  36. Köszönöm a figyelmet!

More Related