1 / 27

Merkantilizmus

Merkantilizmus. Jean Baptiste Colbert (1619-1683). A XVI-XVIII.-ra jellemző elég heterogén irányzat. Igazi hazája Franciaország XIV. Lajos-feudális abszolutizmusa, ill. ahol legfejlettebb formája, mint gazdaságpolitika érvényesül Spanyolországban és H ollandiában is megjelenik

Download Presentation

Merkantilizmus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Merkantilizmus

  2. Jean Baptiste Colbert (1619-1683)

  3. A XVI-XVIII.-ra jellemző elég heterogén irányzat. Igazi hazája Franciaország XIV. Lajos-feudális abszolutizmusa, ill. ahol legfejlettebb formája, mint gazdaságpolitika érvényesül • Spanyolországban és Hollandiában is megjelenik • Angliában is vannak jelentős képviselői, ráadásul ott mint gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult… • Akereskedő tőke ideológiája (mercator= kereskedő). Művelőinek jelentős része maga is kereskedő.

  4. Politikai gazdaságtan • A tudományt amit művelnek Politikai gazdaságtannak nevezik (Montchretien 1613 vagy 1615), mivel szerintük a gazdasági folyamatokat az állam szabályozza • A gazdasági törvények az állami törvények • Megjelenik az önálló gazdaságtudomány! Az árutermelés fejlődésével függ össze, már átfogó, nemzetgazdasági kérdésekkel, a pénz- és áruforgalom kérdéseivel foglalkozik.

  5. Főbb jellemzői • 1. A gazdagságot a pénzzel= arany ( metallizmus – Stafford) azonosítja, másképpen az Érték= pénz, a közönséges áruk, csak ha pénzre cserélődnek. • 2. A többlet, a profit forrása a kereskedelem: olcsón venni és drágán eladni, ez a kereskedő tőke logikája= elidegenítésből eredő profit. Vagyis a profit a forgalomból származik. • Azonban a kérdést nemzetgazdasági szinten vetik fel. A belső kereskedelemből nem származhat nyereség az egész nemzet számára, amit az egyik nyer, a másik elveszíti.

  6. A korai időszak • A külkereskedelem révén gazdagodhat egy nemzet. Ebből jön az aktív külkereskedelmi mérlegre való törekvés, vagyis több árut kivinni, mint behozni, hiszen a gazdagság nem az áru, hanem csak a pénz. • A korai időszakban ez gyakorlatilag abszolút módon, a csak eladni és semmit sem vásárolni módon értelmezték. Ezt elsősorban a váltóárfolyam szabályozásával kívánták elérni, hogy az arany befelé áramoljon, illetve vámokkal. • A legkorábbi időszak: aranyat behozni (Spanyolország –gyarmatosítás)

  7. A későbbi szakaszban • Már a hazai ipar fejlesztése a cél, elsősorban a manufaktúrák támogatása révén, hogy legyen mit eladni. • Felismerték, hogy a külkermérleg aktívuma a hazai ipar fejlettségétől függ. • Az elidegenítésből eredő profit koncepciójának megfelelően a termelési költséget meghaladó árra törekedtek, ill. mivel a hazai árut nem tekintették költségnek a többlet szükségképpen a külker aktívumban jelentkezett. • Törekedni kell ezért a költségek leszorítására, munkabérek csökkentése, ill. a termelékenység növelésére.

  8. A későbbi szakasz • Már megengedik a külföldről történő vásárlást, pl. nyerstermékek behozatalát, ha így azt feldolgozva még többet lehet külföldön eladni. • A külkermérleg teljes egyenlegét nézik: egyes országokkal szemben a mérleg lehet passzív, ha ezt más országokkal szembeni aktívum ellensúlyozza. • Főbb gazdaságpolitikai eszközök: manufaktúrák támogatása és új iparágak meghonosítása, behozatali vámok, a hazai ipar számára szükséges nyersanyagok kivitelének tilalma, infrastruktúra fejlesztése és nem utolsó sorban gyarmatok szerzése stb. • Legfejlettebb formája a colbertizmus(Jean Baptiste Colbert (1619-1683)

  9. Bukásának okai • Maga az abszolutizmus, az udvar és a bürokrácia eltartása • A mezőgazdaság kizsigerelése, nyomott gabonaárak az ipar érdekében, számos mesterséges korlátozás monopóliumok. • A túlszabályozás az ipar és a kereskedelem esetében is, ill. állami gyámkodás. • Law hitelmanipulációjának bukása • Franciaországban radikális átmenet, szemben Angliával, ahol a mezőgazdaság is tőkés módon fejlődött. Ennek következtében a klasszikus gazdaságtan a merkantilizmus kritikájaként jött létre. Előzmény Boisguillebert, majd a fiziokraták.

  10. Fiziokrácia FrançoisQuesnay

  11. FrançoisQuesnay • 1694. június 4. – Versailles,1774. december 16.) a fiziokratizmus megteremtője. Eredetileg Madame de Pompadour és XV.Lajos orvosa. • Harveynek a vérkeringés orvostudományi felfedezése nyomán alkotta meg a gazdasági élet "vérkeringését" modellező művét a "Tableauéconomique"-t, a Gazdasági táblázatot.

  12. A fiziokraták szemben a merkantilistákkal a gazdaságot önszabályozó rendszernek tekintették • Agazdaságban is, akár a természetben objektív törvények hatnak, amelyeket nem lehet voluntarista módon megszegni, mert spontán módon, hosszabb távon úgy is érvényesülnek • „a gazdaság természetes rendje”, a gazdasági szabadság eszméje, vagyis a szabad konkurencia követelése. • Az állami beavatkozás nem szükséges

  13. A gazdaság természetes rendje • A politikai gazdaságtan legyen olyan, mint a természettudomány. • Nem szabad a gazdasági ágak közötti helyes arányokat mesterségesen eltorzítani. Ha egyes ágazatokat elnyomnak, akkor azok nem tudnak vásárolni, így a többi ágazat sem tud értékesíteni. • E mögött az a pozitív állítás húzódik meg, hogy a különböző ágazatok együtt fejlődnek, kölcsönösen piacot biztosítva egymás számára. (pozitív és negatív multiplikátor) • Az áralakulás nem önkényes, hanem maguk gazdasági erők alakítják ki, ha nem sértjük meg a gazdasági szabadságot.

  14. Nem a külkereskedelemre, hanem a belső piacra koncentráltak, a nemzeti munkamegosztás kifejlődésére. • Tagadták általában, hogy a többlet a forgalomból származna és hangoztatták, hogy a külkereskedelem esetében sem jön létre többlet. • Az aktív külkermérleg csak annyit jelent, hogy az ország több árut vitt ki, mint amennyit behozott. A nemzet tehát nem lett gazdagabb, mert a többletkivitel egyenértékű a többlet pénzzel, ami beáramlott.

  15. Valójában a termelésre, koncentráltak és nem a forgalomra, ami egyrészt az jelentette, • hogy a többletet is magából a termelésből származtatták, másrészt pedig azt, hogy a termékeket ( a használati értékek tömegét) tekintették az igazi gazdagságnak • a pénzt nem tekintették valami különleges dolognak, csak a csere puszta közvetítőjének.

  16. Ez utóbbi támasztja alá Hume mennyiségi pénzelmélete, amit részben Ricardo is átvesz, hogy a kereskedelmi mérlegek automatikusan kiegyenlítődnek • ha sok arany áramlik az országba az árak emelkednek, ami viszont ösztönzi az importot és helyre áll a kereskedelmi mérleg egyensúlya. • Ez alapozza meg a komparatív előnyök elméletét is.

  17. A többlettermék magyarázata • A többlet nem származhat a forgalomból, akkor csak a termelésből jöhet. A kérdést úgy tették fel, hogy hogyan lehetséges a termelési költségeket meghaladó ár? Ezt azonban csak a mezőgazdaság esetében tudták kimutatni. • A termelési költség a felhasznált anyag, a munkabér és a tőkés jövedelme, ami szerintük szintén munkabér. Az utóbbi kettő feloldható fogyasztási cikkekre, elsősorban gabonára. Az input és az output a mezőgazdaságban naturálisan megegyezik. • Mivel a mezőgazdaságban az anyagok is döntően gabonából állnak. A többlet naturálisan megragadható, mint többletgabona. Ez az ún. „tiszta termék”.

  18. Csak a mezőgazdaság produktív • A többi ágazat csak átalakítja a nyersanyagot. • A manufaktúrában a munkás nem szaporítja az anyagot, csak megváltoztatja a formáját. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a munkás által elfogyasztott anyag tömeg kisebb, mint amit megtermel. • Ebből az következik, hogy a többi jövedelem, a kerekedőké, vagy a vállalkozóké az költség • „A nemzet használatára szolgáló kézműves és iparcikkek csakis a költekezés tárgyát nem pedig a jövedelem forrását képezik…. Nem kell itt összetéveszteni a nemzet tiszta hozadékát, avagy jövedelmét a kereskedők a kézműves vállalkozók nyereségével, ez a nemzetet illetően a költségek sorába tehető.” (Quesnay)

  19. Itt azonban a dolog ellentmondásos, mert ebben az esetben a nyereség mégis különbözik a munkabértől. Ezt egyes fiziokraták (Turgot) úgy hidalják át, hogy például a kamatot, ami a bankár nyeresége azzal indokolják, hogy a pénzén a bankár földet vehetett volna. Így a kamat nagyságát a földjáradék szabályozza, sőt nagyobb annál, mivel a bankár szemben a földtulajdonossal kockázatot is vállal. • Turgotszerint a vállalkozó nyereségének is akkorának kell lennie, amely „kárpótolja azért, ami hasznot neki hajtott volna, ha pénzét föld vételére fordítja, továbbá megadja munkájának, gondjának, kockázatának és ügyességének bérét.”

  20. A fiziokraták elmélete rendkívül ellentmondásos • Jóllehet a földtulajdonos nézőpontját képviselik, de a már polgárosult földtulajdonosét, aki valójában tőkés. Ez megnyilvánul abban, hogy jövedelmét amelyhez munka, azaz ellenszolgáltatás nélkül jut sok helyütt a mezőgazdasági munkások többletmunkájából származtatják • Az, hogy a mezőgazdasági munkás munkája révén többet termel, mint létfenntartásához szükséges a természet adománya, de a tulajdonos kezében ez már nem a természet adományaként jelenik meg • „a földművelőnek a tulajdonosra csak a megállapodások és a törvények erejénél fogva van szüksége” (Turgot)

  21. Quesnay gazdasági táblázata • A társadalmat három osztályra osztotta: • a termelők osztálya, amely a mezőgazdaságban dolgozókat foglalja magában; • a földesurak osztálya, amely magában foglalja a földesurakon kívül a papságot, a nemességet, a királyi udvartartást és a hivatalnokokat is; • a terméketlen osztály, ahová az ipari bérmunkások, kézművesek és az ipari tőkések tartoznak.

  22. Quesnay gazdasági táblázata • A körforgás kezdete az aratás befejezésétől kezdődik • A földművelés megtermel 5 milliárd livre bruttó terméket amelyből 4 élelmiszer és 1 ipari nyersanyag; értékösszetétele pedig 2 milliárd forgótőke, 1 milliárd állótőke kopása (10 milliárd évi kopása 10% = 1) és 2 milliárd tiszta termék • A terméketlen osztály kezében van 2 milliárd livre iparcikk • A tulajdonosi osztály kezében van 2 milliárd livre készpénz • 2 milliárd livreterméket a termelő osztály fogyaszt el, ez nem kerül be a körforgásba

  23. 1. 1md élelmiszer: bérlők  földbirtokosok • 2. 1md ipari termék: iparosok  földbirtokosok • 3. 1md élelmiszer: bérlők  iparosok • 4. 1md munkaeszköz: iparosok  bérlők • 5. 1md ipari nyersanyag: bérlők  iparosok • 6. 2md bérleti díj: bérlők  földbirtokosok

  24. A Gazdasági Táblázat hiányosságai • Az újratermelt érték valójában nem 5 hanem 7 milliárd livre, mivel Quesnay megfeledkezik az ipar által termelt 2 milliárd livre-ről mivel szerinte az ipar csak összerakja a mezőgazdaságtól kapott anyagokat • Megfeledkezik az iparban az állótőkéről  mert az ipart mint a mezőgazdaság függvényeként ábrázolja  szerinte az ipari termékekből az ipari munkások nem fogyasztanak, ha mégis akkor a 2 milliárd livre-nél kevesebbet érő értéket 2 milliárdért idegenítnek el (Bodeau)

  25. A gazdasági táblázat mennyiben jelentette a merkantilizmus bírálatát ? • A merkantilista gazdaságpolitika az egyes iparcikkek árait mesterségesen magasan tartja  a gazdasági táblázat szerint ha a csere nem egyenlő értékű akkor az újratermelés nem mehet végbe! • Nem szükséges a külkereskedelem a termékek ill. a többlet realizálásához

More Related