A XXI. század könyvtári kihívása – hagyományos és/vagy digitális hozzáférés

1. A XXI. század könyvtári kihívása – hagyományos és/vagy digitális hozzáférés XIII. Vas megyei Könyvtári Nap Szombathely, 2007. május 8.

2. Mottó „A nyilvános könyvtárak jövője a virtuális tér ellenmodelljeként írható le, - a könyvtár olyan hely, ahol az emberek találkozhatnak és együtt is tevékenykedhetnek.” Horst Neißer

3. Miért is beszélünk kihívásról? • A posztmodern kor életvilágai • A globalizáció és a tömegdemokrácia következményei • A digitális információs környezet

4. 1. Egyéni és közösségi életvilágunk a posztmodern korban * szükségletek hierarchiája és a minták * a kulturális szükséglet mint „különös” * a kultúra fogyasztása A könyvtárhasználat olyan kulturális fogyasztás, amely nem jellemzi a társadalom minden egyedét!

5. 2. Vonatkoztatási keret • Globalizáció: átfogó funkcionális rendszerek kritikus nagyságrendje és az átalakuló társas lét • A tömegdemokrácia következménye * a kanonizáció ízlésdiktátum? * szabadidőpiac * a populáris kultúra funkciója

6. 3.Digitális információs környezet • Infokommunikációs technológia • Digitális információ • A felhasználók információs viselkedése • Eszközök és szabályok kontroll funkciója • Társadalmi hatások (egyén, közösségek, gazdaság, kultúra)

7. Internetes kultúra kontra könyvtárak • A könyvtár elveszíti kanonizációs szerepét • Az információszolgáltatás piaci veszélyeztetettsége • Az IKT „szegénykonyhája” • Végletes popularizálódás

8. A „versenykoncepció” • WTO ajánlás: „ a nyilvános szektor minden területét nyitva kell tartani a privát vállalkozások számára” • GATS egyezmény a liberalizálandó szolgáltatási területekről: „10. Pihenés, Kultúra és Sport/C. Könyvtárak, archívumok, múzeumok és más kulturális szolgáltatások” • Tét: az ügyfélkör és az állami támogatások

9. A veszélyeztetettség tényei • Az internet rendkívüli sikere (terjedő kizárólagos használat) • Digitális kölcsönzés üzleti vállalkozásban, e-könyv portálok (München) • Elektronikus kópiák kiadói szolgáltatása(EBSCO) • Térítésköteles adatbázisok • Önkiszolgáló kölcsönző terminálok • Díjbeszedő automaták

10. A korszerű könyvtár ma komplex információs rendszer, amelyben különböző formátumú és forrású információk együttes, rendszerszerű kezelése történik a mesterséges intelligencia segítségével. Hálózati tartalomszolgáltatással (OPAC, digitalizált gyűjteményrészek, saját adatbázisok, szolgáltatások) a beiratkozott olvasói körön kívüli felhasználókra is hatást gyakorol.

11. „Közjó” – életstílus – fogyasztás Valóságos épület által befogadott közintézmény, amelyben a „hely” szelleme életre kel, működik a „katedális effektus”. De! Kinek van rá igénye?

12. A könyvtárhasználó „elit” • a tipikus könyvtárhasználó véleményformáló • elsődlegesen az iskola szocializál könyvtárhasználatra • jelentős látens tagság • multifunkcionális szerepküldés • a könyvtáros referencia személy

13. hagyományos és elektronikus szolgáltatások szimultán igénybevétele • erőteljes kölcsönzési igény mellett is gyengülő olvasmány-kiválasztási cél • igényes, de elfogadó közönség • szerepstabilitás

14. Országos könyvtári helyzetkép Olvasóarány Kölcs./Olvasó Lát./Olvasó Forgási sebesség 2001 20,2 21,2 13,5 0,39 2005 22,7 17,1 12,4 0,45 Gyarapodás-változás: 137% Beszerzési átlagár-változás: 82% Okok és következmények Beszerzési keret-változás: 126%

15. IKT-ellátottság Használói PC Internet-kapcsolat 2003. 7 929 6 241 2005. 11 145 9 833 Azaz: minden regisztrált olvasóra 1,1 újdonság, 202 könyvtári tagra 1 PC jut, 229 olvasónként tudunk hálózati kapcsolatot biztosítani

16. IKSZ-kutatás (Partnerség: 43%) • Megyei és fővárosi kvt.: 60% • Felsőoktatási: 36% • Szakkönyvtár: 30%

17. A könyvtárhasználatról • A 15 milliót meghaladó használatból t á v h a s z n á l a t: 28% • A személyes használat 47%-ában k ö l c s ö n z é s (is) történik! (13,5 millió + 14,3 millió helybenhasználat)

18. Számítógép-használat is • Megyei: a személyes használat 43%-ában – ennek 37%-ában internet (kölcsönzés 46%) • Felsőoktatási: személyes használat 43%-ában – ennek 66%-ában internet (kölcsönzés 51%!) Erőteljes gyűjteményközpontúság, felzárkozó IT-igénybevétel!

19. Mit tehetünk? • Verseny a forrásokért • Alkalmazkodás a helyi igényekhez • A fogadóképes közönség bővítésére való törekvés – De! NINCS általános recept!!! • Olvasásnépszerűsítés • Navigálás az értékek (esztétikai, kognitív, érzelmi, társas) , a választani tudás felé

20. A könyvtár sokkal több… A plagizálás ellen szólva: „Nekünk ki kell állnunk a klasszikus könyvtári kultúra mellett, amelyre a tudás google-izálása erősen rátelepedett. A kérdést az egyetemeknek is komolyan kell venniük, ha életben akarják tartani a könyvtárakat.” Finzsch prof.

21. Válaszom a címbéli kérdésre: is-is!!! Az „örömolvasás” kultúrtechnikájának megtartásáért dolgozva: az internetes parallel kultúrát be kell építeni a könyvtári kínálatba! Sőt, a változtatás, a fejlesztés élére kellene állnunk, fenntartóinkkal együtt. A könyvtár a digitális korban is nélkülözhetetlen helye a kultúrának, a tanulásnak és a szocializációnak.

22. Eszközei • Megtartó finanszírozás • Küldetés-megerősítést támogató projektek (pl. Egyesült Királyság, Bayerische Staatsbibliothek) • Kooperáció • Könyvtárbarát szerzői jog • Web 2.0 technológia alkalmazása • „Kulturális képzés” • Integritást erősítő szakmai képzés

23. Útravaló „Ha nem veszted fejed, mikor zavar van, s fejvesztve téged gáncsol vak, süket, ha kétkednek benned, s bízol magadban…” Kipling

24. Köszönöm a figyelmet! Pallósiné dr. Toldi Márta PhD ptmarta@mail.bdmk.hu Berzsenyi Dániel Könyvtár 9700 Szombathely Dr. Antall J. tér 1.