1 / 27

A közhasznú foglalkoztatásról

A közhasznú foglalkoztatásról. Készítette: Joó Diána Frey Mária: A munkaerőpiac intézményi és jogszabályi környezete = Munkaerőpiaci Tükör 2008 – című munkája és a Szociális Munkaügyi Minisztérium anyagai alapján. …egy kis történelem…. USA – F. R. Roosevelt -1932: Szociális reformok

Download Presentation

A közhasznú foglalkoztatásról

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A közhasznú foglalkoztatásról Készítette: Joó Diána Frey Mária: A munkaerőpiac intézményi és jogszabályi környezete = Munkaerőpiaci Tükör 2008 – című munkája és a Szociális Munkaügyi Minisztérium anyagai alapján

  2. …egy kis történelem… USA – F. R. Roosevelt -1932: Szociális reformok Hatalmas közmunka program • Fő cél: a tömeges munkanélküliség visszaszorítása, államilag biztosított munkával=>több millió amerikai állampolgár jut így jövedelemhez=> ezzel a szociális feszültség enyhül=> ugyan nem terhel profitot, mégis nagyon hasznos (gát –autópálya építés). • Keretszerződéseket kötnek a munkavállalókkal: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, munkavállalók jogai. (Manhattan ekkor épül: a legmagasabb épület versengése).

  3. …egy kis történelem… Európa – Németország • A hitleri Németországban terjed el (USA-mintájára), mintegy védekezés a világválság ellen=>nem gazdasági céllal vezérelt, hanem szociálpolitikai=> nem bevételi vagy ágazati fejlesztés, hanem a társadalmi feszültség, a tömeges munkanélküliség csökkentése csökkenése a fő cél. • Neuer plan: közmunka program.4 éves tervhivatal dolgozza ki=> ez később fegyverkezési program lesz. • Autópályákat, csatornahálózatot építenek, ezzel megszüntetik a munkanélküliséget. Létrehozzák a Nemzeti Munkafrontot, ahova kötelező lesz belépni, s ezzel szabályozzák a munkavállalók jogait, fizetését és a munkaadót. Aki nem működik velük együtt, azt letartóztatják. Megpróbálják önellátóvá tenni a német gazdaságot.

  4. …egy kis történelem… Magyarország • Andrássy Gyula gróf alapította Fővárosi Közmunkák Tanácsa (népszerű nevén Közmunka-tanács vagy Közmunkatanács) a főváros (Budapest) közmunkáinak tervezésére és felügyeletére létrehozott testület volt. • a Közmunkatanács 1870–1918 között létezett (hivatalosan az 1919. évi VII. Néptörvény szüntette meg először) • Az F.K.T. 1945 februárjában újjáalakult, építési hatóságként folytatta tovább tevékenységét egészen 1948. november 17-i megszüntetéséig.

  5. …egy kis történelem… Budapest VIII. kerületi Közmunka igazolványa az 1948. évre

  6. Köz-munkákról röviden • Közhasznú munkavégzés Teljesítéséről -1991. évi IV. Tv. alapján - decentralizált Foglalkoztatási alaprészből, RMK-k gondoskodnak. • Közcélú munkavégzés Teljesítéséről -2003. évi III. Tv. alapján - az önkormányzat gondoskodik. A közcélú munka költségeinek fedezésére költségvetési forrás igényelhető. • Közmunka A regisztrált álláskeresők számára határozott idejű, átmeneti foglalkoztatást jelentenek a közmunkaprogramok. Támogatásuk pályázatok útján történik, a szabályokat 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. • Közérdekű munka A közérdekű munkavégzés a büntetésnek egy fajtája, benne van a Btk.-ban. A közelmúltban született is elsőfokú bírósági ítélet: közérdekű munkavégzésre - utcaseprésre, összefirkált házfalak megtisztítására – kötelezték azt, aki évekkel ezelőtt blokád alá vont egy fővárosi hidat.

  7. Közhasznú munka A közhasznú munkavégzés közfeladat ellátására irányul. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek jelentős részének megtérítése céljából a munkaügyi központok kirendeltségei támogatást nyújthatnak az MPA foglalkoztatási alaprészéből annak a munkaadónak, aki munka nélküli személyek alkalmazását vállalja.

  8. Milyen közfeladatok léteznek? Közfeladat az olyan állami vagy önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján közfeladatnak minősül különösen: • - a településfejlesztés, településrendezés, • - az épített és természeti környezet védelme, • - a lakásgazdálkodás, • - a vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, • - a csatornázás, • - a köztemető fenntartása, • - a helyi közutak és közterületek fenntartása, • - a helyi tömegközlekedés, • - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, • - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, • - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában, • - az óvodáról, az alapvető nevelésről, oktatásról, • - az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, • - a közösségi tér biztosítása, • - a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, • - nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, • - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

  9. Közérdekű munka A közérdekű munkának vagyis az emberi segítségnyújtásnak évszázados hagyományai vannak szerte a világon. Magyarországon sincs ez másképp, és a törvényi szabályozása is megtörtént. A közérdekű önkéntes tevékenységet szabályozó 2005. évi LXXXVIII. törvény formájában, amely 2005. október 1-jétől hatályos.

  10. Közérdekű munka • A kisebb bűncselekményekért elítéltek számára integrált foglalkoztatási tevékenység megszervezése a közérdekű munkavégzés letöltésének lehetősége. • A közérdekű munkáról egy büntetés jóvátételi jellegének erősítése érdekében születik döntés. A program kapcsolódik a társadalmi bűnmegelőzési nemzeti stratégia prioritásaihoz. Megúszhatja a büntetést az, aki pénzbírságának befizetése helyett inkább közérdekű munkát vállal, de a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat nem tudja ezt biztosítani. Időtartama egy naptól maximum harminc napig terjedhet. Ennyi idő alatt 150 ezer forintnyi bírságot dolgozhat le az elkövető.

  11. Közcélú munka Az aktív korú nem foglalkoztatottak részére a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt folyósíthat. A segélyt kérelmező igényjogosultak részére a települési önkormányzat foglalkoztatási lehetőséget biztosít. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (együtt: önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető.

  12. Közmunka A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető programok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással.

  13. Törvényi szabályozása • A közcélú foglalkoztatást a szociális törvény szabályozza. • A települési önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkozást szervez. • A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt:az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. • Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. • A nem foglalkoztatott személy által egybefüggően végzett közcélú munka időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg.

  14. Törvényi szabályozás • A települési önkormányzat által szervezett közcélú munka keretében foglalkoztatottak után a települési önkormányzat támogatást igényelhet. A támogatás mértékét minden évben a Magyar Köztársaság költségvetési törvénye határozza meg. Ez kötött felhasználású normatíva. • Ha nem mindegyik önkormányzat alkalmaz közcélú munkát, a megmaradó forrásra többlettámogatási igényt nyújthatnak be az önkormányzatok.

  15. Funkciója: • A munkaügyi központok által felkínált állások számát gyarapítsa • tegye lehetővé a munkavállalási hajlandóság vizsgálatát • jövedelemhez juttassa azokat, akik kimerítették jogosultságukat a munkanélküli-ellátásra • más lehetőség hiányában biztosítsa a munkanélküli-ellátáshoz, illetve a nyugdíjjogosultsághoz szükséges munkaviszony megszerzését • munkaalkalmat kínáljon azoknak, akiknek az elhelyezkedése normál (nem támogatott) állásokban kilátástalan • lehetőséget adjon a munkahelyi tapasztalatszerzésre, s ezáltal az egyéni elhelyezkedési esélyek növelésére.

  16. Foglalkoztatáspolitikai megközelítésben… …a közmunkában történő foglalkoztatás funkciója, hogy: • az érintettek megfelelő előképzettséggel és hajlandósággal rendelkező körét • vonja legalább betanító jellegű képzésbe, ötvözve a képzést és a foglalkoztatást; • azokban a depressziós térségekben jelentsen „tömegesebb” megoldást, ahol • az önkormányzaton kívül nincs más munkáltató; – segítse a gazdálkodó szervezetek felelősségvállalását a munkanélküliségi probléma iránt (kooperáció, anyagi áldozatvállalás); • ösztönözze az önkormányzatok együttműködését, a foglalkoztatási gondok kistérségi szintű kezelését.

  17. Kinyilvánított célja: A munkanélküliség csökkentésére alkalmas fejlesztési, felújítási, különösen infrastrukturális és környezetvédelmi, továbbá az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátásának ösztönzése, a munkanélküliek és az ellátásból már kiszorultak számára szervezett foglalkoztatási programokkal.

  18. Miért jó a munkaadónak? Az a munkaadó, aki munkanélkülit a lakosság vagy a település általános szükségleteit kielégítő területen közhasznú munkavégzésre alkalmaz, kérheti,hogy térítsék meg a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségeinek legfeljebb 70 százalékát, ha a szolgáltatás ellenértékeként díjazásban nem részesül. Fontos! - A közmunkaprogram szervezését elnyerő szervezetnek 2008 augusztusától vállalnia kell, hogy az általa foglalkoztatott személyek közül legalább 40 százalék a rendszeres szociális segélyezettekből kerül ki.

  19. Kik alkalmazhatóak? A foglalkozási szolgálat által kiközvetített álláskereső alkalmazható, mégpedig munkaviszony keretében. A foglalkoztatásnak pótlólagosnak kell lennie (ezzel a statisztikai állományi létszámnak a felvételt megelőző hónaphoz képest növekednie kell). Ugyanazt a munkanélkülit folyamatosan legfeljebb egy évig lehet közhasznú munkavégzésben alkalmazni. Ezt két éven belül megismételni csak akkor szabad, ha az álláskereső a közhasznú munkára kiközvetítés időpontjában nem jogosult álláskeresési (munkanélküli-, vállalkozói) járadékra. A 45 éven felüli álláskeresők közhasznú foglalkoztatásához másfél, az 50 éven felüliek esetében pedig legfeljebb 2 évig adható támogatás, ha a munkavégzés egészségügyi-szociális, művelődési, közoktatási és környezetvédelmi feladatok ellátására irányul.

  20. Mi számolható el a költségekből? A közhasznú munkavégzés költségei között a bérek és járulékai, a munka-és védőruha-juttatás költségei, a szerszámok, munkaeszközök, továbbá a munkásszállításból és az irányítási többletfeladatokból adódó ráfordítások számolhatók el.

  21. Érdekesség: nemek, életkor, végzettség szerinti megoszlások… • A férfiak a közhasznú foglalkoztatottak között sokkal nagyobb számban vesznek részt, mint a nők. • A 25 éven aluli fiatalok aránya a közhasznú foglalkoztatottak között jóval kisebb, mint amekkora a munkanélküliek összességén belüli részarányuk. • Az 50 éven felüliek részvételi aránya növekvő mértékű. • A közhasznú foglalkoztatásban a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők vannak túlsúlyban. (Számukra ez a foglalkoztatási forma valóban az utolsó mentsvár a legális munkavégzésen keresztüli jövedelemszerzésre.) • Az alacsony iskolai végzettséggel is összefüggésben a közhasznú munkán foglalkoztatottak többsége alacsony kvalifikációt igénylő, kommunális jellegű tevékenységet lát el. Többségük (76,6 %) 2007-ben is kommunális munkát végzett.

  22. Kritika • Legmarkánsabb kritikus: Kertesi Gábor kutató • Véleménye szerint a közfoglalkoztatás sem a romákat, sem pedig más, a mélyszegénységben élő embereket nem emeli ki a társadalomalatti lét viszonylataiból. • „Munkát ad nekik, de olyan társadalmi összefüggések közepette, amelye – akarva-akaratlanul is – hosszú távon megerősítik mindazokat a belső tulajdonságokat, ami miatt ezek az emberek támogatásra szorulnak.”

  23. Egyéb más problémák • Munkaerőpiacot torzító hatással rendelkezik=> kiszorító hatása van • Az államnak nagy költség: adókat terheli meg=>a legtöbb pénzt viszi el az államkasszából (2. a képzések) • A szegénységben élők épp attól szenvednek, hogy forrásaik, jövedelmük rendszertelenek=> a jóléti foglalkoztatás rendszertelen és rövid távú munkákat ajánlanak. • Függnek másoktól=>hatóságokkal szembeni kiszolgáltatottság érzése • Az a munka, amit végeznek, megalázónak számít a helyi társadalomban • Tartósítják a segélyfüggőséget • Negatív társadalmi sztereotípiákat képeznek.

  24. Felmerülő alternatíva „Társadalmi integrációt biztosító hatalmas projektek, amelyek – ha megfelelő szakértelemmel működtetik őket – kivezetnek a társadalomalatti létezés reménytelen világából.” (Kertesi, 2005. 191. o.)

  25. Út a munkához program - 2009 • A rendszeres szociális segélyezettek közül azoknak, akik munkára képesek és foglalkoztatható állapotban vannak, segély helyett közfoglalkoztatást kínál. • Egyik forrása az önkormányzatok által szervezett közhasznú munkavégzés kerete lesz, amit átcsoportosítanak a közcélú munka finanszírozására. • Az önkormányzatok 3000 fő foglalkoztatására kapnak lehetőséget, akiknek a feladata a közfoglalkoztatás szervezése lesz. • Az erre vonatkozó elképzeléseket az önkormányzatoknak közfoglalkoztatási tervben kell kidolgozni.

  26. Köszönöm a figyelmet!

More Related