A munkav llal fegyelmi feleloss ge

1. A munkav�llal� fegyelmi feleloss�ge Nacsa Be�ta 2011. febru�r 16.

2. A munk�ltat� fegyelmez�si jog�nak alapja T�bb embert foglalkoztat� munkafolyamatban a k�z�s munk�t meg kell szervezni, amely ir�ny�t�st, egy�ttmuk�d�st �s a k�telezetts�gek teljes�t�s�t k�veteli meg. A munkafegyelem minden k�z�s munk�nak elofelt�tele. A munkafegyelmet megs�rto munkav�llal� szankcion�lhat�.

3. Fegyelmi feleloss�g fogalmai Fegyelmi v�ts�g: a munkaviszonyb�l sz�rmaz� k�telezetts�g v�tkes megszeg�se Fegyelmi b�ntet�s: a fegyelmi v�ts�g eset�n alkalmazott jogk�vetkezm�ny, saj�tos munkajogi h�tr�ny Fegyelmi elj�r�s: a fegyelmi v�ts�g elk�vet�s�nek felt�r�s�ra, az elk�veto kider�t�s�re �s - a feleloss�g meg�llap�t�sa eset�n - a jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�ra ir�nyul� elj�r�s

4. Fegyelmi v�ts�g I. A munkaviszonyb�l sz�rmaz� k�telezetts�g v�tkes megszeg�se A jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�hoz sz�ks�ges, hogy legyen bizonyos t�rgyi s�lya a cselekm�nynek Kiv�telesen lehet a munkatev�kenys�gen k�v�li magatart�s is, ha az �sszef�gg a munkaviszonnyal.

5. Fegyelmi v�ts�g II. K�telezetts�gszeg�st kiz�r� okok A k�telezetts�gszeg�s l�tsz�lagos: Pl. A munk�ltat� t�ll�pte utas�t�si jog�nak korl�tait, �s a munkav�llal� az utas�t�s teljes�t�s�t jogszeruen megtagadta A munkahelyi felettesrol tartalmilag helyt�ll� �ll�t�s k�zl�se an�lk�l, hogy a felettes lej�rat�s�ra alkalmas komment�rt fuzne hozz�. Munk�ltat� hozz�j�rul�sa K�telezetts�g-�ssze�tk�z�s

6. Fegyelmi v�ts�g III.V�tkes � v�tlen magatart�s A v�tkess�g az embernek a k�telezetts�gszego magatart�s�hoz val� pszich�s viszonyul�sa. Egyenes sz�nd�k � eshetoleges sz�nd�k Tudatos gondatlans�g � hanyags�g Feleloss�gre von�s felt�tele a v�tok�pess�g.

7. Fegyelmi b�ntet�s A munkajogi szankci�rendszer r�sze. A prevenci�t szolg�lja: kil�t�sba helyez�se �s kiszab�sa a megeloz�st szolg�lja. Ennek felt�tele, hogy igazs�gos �s ar�nyos legyen, �s k�vetkezetesen alkalmazz�k.

8. A fegyelmi feleloss�g a magyar munkajogban a XX. sz�zad elso fel�ben 1. A munk�ltat� figyelmeztethette, megdorg�lhatta a munkav�llal�t A szerzod�sszeg�s�rt fenn�ll� (kontraktu�lis) feleloss�g alapj�n a munk�ltat� a szerzod�sben meg�llap�tott keretek k�z�tt szankci�t alkalmazhatott. P�nzb�rs�got is kir�hatott. T�rv�nyi felhatalmaz�s, vagy saj�t elhat�roz�sa alapj�n fegyelmi szab�lyzatot alkothatott.

9. A fegyelmi feleloss�g a magyar munkajogban a XX. sz�zad elso fel�ben 2. A fegyelmi szab�lyzatot a munkav�llal�nak legal�bb r�utal� magatart�ssal mag�ra k�telezonek kellett elismernie. A munk�ltat�i fegyelmi b�r�skod�st a K�ria �k�l�n v�lasztott b�r�s�gi hat�sk�rben� hozott d�nt�snek tekintette, �s rendes b�r�s�gi fel�lvizsg�lat�t csak rendk�v�l szuk k�rben engedte meg. A fel�lvizsg�lat form�lis volt (betartott�k-e az elj�r�si szab�lyokat, v�dekez�sre alkalmat adtak-e, a szab�lyzat szerint a cselekm�ny fegyelmi v�ts�gnek minos�lt-e, ott elo�rt szankci�t alkalmaztak-e). A fel�lvizsg�lat nem terjedt ki arra, hogy a munkav�llal� k�vette-e el a v�ts�get, �s hogy a b�ntet�s ar�nyos volt-e a v�ts�ggel.

10. A fegyelmi feleloss�g a szocialista munkajogban Az �llam (mint tulajdonos) szab�lyozta a munkaviszonyt �s benne a fegyelmi feleloss�get Deliktu�lis term�szetu A fegyelmi elj�r�s rendj�rol �s a kiszabhat� fegyelmi b�ntet�sekrol jogszab�ly rendelkezett

11. A fegyelmi feleloss�g a hat�lyos Mt-ben Az 1992. �vi XXII. tv. felsz�molja a deliktu�lis jellegu fegyelmi feleloss�get. A t�rv�ny indokol�sa szerint a piacgazdas�gban a munk�ltat� feladata a munkahelyen bel�l a munkafegyelem biztos�t�sa.

12. A munk�ltat� fegyelmez�si joga A munkaviszonyb�l sz�rmaz� k�telezetts�gek v�tkes megszeg�se eset�n a munk�ltat� fegyelmez�si joga mag�ba foglalja: Joggyakorlat alapj�n: Sz�beli �s �r�sbeli figyelmeztet�s Munkat�rv�nyi rendelkez�s alapj�n: A munkaviszony munk�ltat� �ltali felmond�sa (rendes �s rendk�v�li egyar�nt, a t�ny�ll�st�l f�ggoen) Munkaviszonyban a kollekt�v szerzod�s rendelkez�se alapj�n: Egy�b jogk�vetkezm�nyek kiszab�s�nak joga (Mt. 109. �)

13. Az Mt. fegyelmi szankci�rendszer�nek saj�toss�gai A t�rv�nyben szab�lyozott szankci�rendszer a jogk�vetkezm�nyek k�t v�glet�t biztos�tja: a figyelmeztet�st �s a munkaviszony megsz�ntet�s�t A fokozatoss�g elve a t�rv�nyi szab�lyoz�s keret�ben nem biztos�tott A fokozatoss�g elv�nek megfelelo jogk�vetkezm�ny kiszab�s�ra csak kollekt�v szerzod�s rendelkez�se alapj�n van lehetos�g

14. Figyelmeztet�s A munk�ltat� figyelmeztetheti a munkav�llal�t a munkaviszonyb�l sz�rmaz� k�telezetts�gei betart�s�ra E jog a munkaviszony term�szet�bol okszeruen k�vetkezik A figyelmeztet�s lehet sz�beli �s �r�sbeli Tartalmilag helyt�ll�nak kell lennie Jogvita a figyelmeztet�s ellen akkor ind�that�, ha az tartalmilag nem helyt�ll� �s jelentos h�tr�nnyal j�r� jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�nak alapja lehet a j�voben (b�r�i gyakorlat)

15. Egy�b jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�nak lehetos�ge (Mt. 109. � ) A munkaviszonyb�l sz�rmaz� k�telezetts�gek v�tkes megszeg�se eset�re a kollekt�v szerzod�s jogk�vetkezm�nyek alkalmaz�s�t rendelheti el. A kollekt�v szerzod�sben rendelkezni kell: az alkalmazhat� jogk�vetkezm�nyekrol �s a jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�ra ir�nyul� elj�r�sr�l. Az Mt. csak a jogk�vetkezm�nyekre �s az elj�r�sra vonatkoz� alapveto szab�lyokat hat�rozza meg.

16. A jogk�vetkezm�nyek alkalmaz�s�nak t�rv�nyi hat�rideje A t�rv�ny nem �llap�t meg hat�ridoket a fegyelmi elj�r�s megkezd�s�re, csak a jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�ra Egy�b hat�ridok meg�llap�t�sa a kollekt�v szerzod�sben Jogk�vetkezm�ny nem alkalmazhat�, ha a v�tkes k�telezetts�gszeg�s �ta m�r egy �v eltelt (Mt. 109. �)

17. A kollekt�v szerzod�sben meg�llap�that� jogk�vetkezm�nyek 1. A munk�ltat� �s a szakszervezet a t�rv�ny keretei k�z�tt relat�ve szabadon �llap�thatja meg a jogk�vetkezm�nyeket A jogk�vetkezm�nyek meg�llap�t�sa sor�n figyelemmel kell lenni a joggyakorlatra, a fokozatoss�g elv�re, valamint a munkahely saj�toss�gaira A 109. � �rtelm�ben munkaviszonnyal �sszef�ggo h�tr�ny: Nem eredm�nyezheti a jogviszony megsz�ntet�s�t (rendk�v�li felmond�s!) Szem�lyis�gi jogokat s�rto nem lehet P�nzb�rs�g nem szabhat� ki

18. A kollekt�v szerzod�sben meg�llap�that� jogk�vetkezm�nyek 2. A jogirodalom �s a b�r�i gyakorlat megengedi a munkaszerzod�s m�dos�t�s�t hat�rozott idore (pl. munkak�r �s szem�lyi alapb�r tekintet�ben) t�rv�nyes juttat�s nem vonhat� meg vagy nem cs�kkentheto A gyakorlatban jellemzo egy�b juttat�sok cs�kkent�se, megvon�sa pl. eb�djegy megvon�sa, jutalomb�l, pr�miumb�l val� kiz�r�s

19. A kollekt�v szerzod�sben szab�lyozand� elj�r�s A 109. � �rtelm�ben az elj�r�ssal szemben megfogalmazott garanci�lis k�vetelm�nyek: �r�sbeli, indokolt, jogorvoslati t�j�koztat�st tartalmaz� hat�rozat v�dekez�s �s jogi k�pviselo ig�nybe v�tel�nek lehetos�ge A kollekt�v szerzod�sben meg�llap�tott elj�r�si szab�lyoknak A t�ny�ll�s megfelelo felt�r�s�t kell szolg�lniuk, a k�telezetts�gszeg�s bek�vetkezt�nek, a v�tkess�g k�r�lm�nyeinek felt�r�s�t, biztos�tania kell az elj�r�s tisztess�ges, idoszeru volt�t

20. Fegyelmi elj�r�s I. Az elj�r�s sor�n meg kell �llap�tani, hogy a munkav�llal� k�vette-e el a terh�re r�tt cselekm�nyt, �s ha igen, cselekm�ny�nek mi a megfelelo szankci�ja. A fegyelmi elj�r�s szab�lyoz�si t�rgyai: Fegyelmi jogk�r gyakorl�ja (ki jogosult megind�tani a fegyelmi elj�r�st �s kiszabni a jogk�vetkezm�nyt) Fegyelmi elj�r�s megind�t�s�nak felt�tele (alapos gyan�)

21. Fegyelmi elj�r�s II. Fegyelmi elj�r�s lefolytat�s�nak rendje Mt: A munkav�llal� v�dekez�s�t eloadhatja �s jogi k�pviselot vehet ig�nybe. V�dekez�s�t elok�sz�tse �gy iratait megtekintse Bizony�t�si elj�r�sban tevolegesen r�szt vegyen Ha a szem�lyes r�szv�tel�ben akad�lyozva van, akkor �r�sban �szrev�telt �s ind�tv�nyt tehessen. �ll�sb�l ideiglenesen indokolt esetben felf�ggesztheto.

22. Fegyelmi hat�rozat b�r�s�gi fel�lvizsg�lata A k�zbes�t�stol sz�m�tott 30 napon bel�l lehet keresettel �lni. A keresetind�t�s felf�ggeszto hat�ly�. MK 64.: A b�r�s�g enyh�theti a munk�ltat� �ltal alkalmazott jogk�vetkezm�nyt, de csak a kollekt�v szerzod�sben megjel�lt m�s jogk�vetkezm�nyt alkalmazhat.

23. K�zalkalmazottak, k�ztisztviselok fegyelmi feleloss�g�nek szab�lyoz�sa K�gens, r�szletes t�rv�nyi szab�lyoz�s, amely kiterjed az elj�r�s szab�lyoz�s�ra �s a jogk�vetkezm�nyek meghat�roz�s�ra

24. Fegyelmi v�ts�g a k�zalkalmazotti �s a k�ztisztviseloi jogviszonyokban K�zalkalmazotti jogviszonyban (Kjt): K�zalkalmazotti jogviszonyb�l sz�rmaz� l�nyeges k�telezetts�g v�tkes megszeg�se K�ztisztviseloi jogviszonyban (Ktv): K�ztisztviseloi jogviszonyb�l sz�rmaz� k�telezetts�gek v�tkes megszeg�se

25. Fegyelmi elj�r�s szakaszai a k�zalkalmazotti / k�ztisztviseloi jogviszonyban Az elj�r�s megind�t�sa A vizsg�lat A fegyelmi t�rgyal�s �s a fegyelmi hat�rozat meghozatala

26. A fegyelmi elj�r�s megind�t�sa Kinevez�si / munk�ltat�i jogk�r gyakorl�ja (fegyelmi jogk�r gyakorl�ja) ind�tja meg Elrendel�s�rol �rtes�ti az elj�r�s al� vontat K�telezo a fegyelmi elj�r�s megind�t�sa (Kjt), ha Jelentos s�ly� fegyelmi v�ts�g alapos gyan�ja eset�n, Ha maga ellen k�ri az elj�r�s lefolytat�s�t a k�zalkalmazott.

27. Fegyelmi elj�r�s megind�t�s�nak hat�rideje Kjt: az alapos gyan�r�l val� tudom�sszerz�stol sz�m�tott egy h�nap, az elk�vet�stol sz�m�tott 1 �v (vezeto, magasabb beoszt�s� vezeto eset�n 2, ill. 3 �v), Ktv: k�telezetts�gszeg�s felfedez�se �ta 3 h�nap, az elk�vet�se �ta 3 �v eltelt.

28. Fegyelmi elj�r�s lefolytat�s�nak melloz�s�vel megrov�s fegyelmi b�ntet�s kiszab�sa Kjt: ha a k�telezetts�gszeg�s csek�ly s�ly� �s a t�ny�ll�s tiszt�zott Ekkor is k�telezo azonban a k�zalkalmazott meghallgat�sa Ktv: t�ny�ll�s meg�t�l�se egyszeru �s a k�ztisztviselo a k�telezetts�gszeg�st elismeri

29. A vizsg�lat elrendel�se �s a vizsg�l�biztos kijel�l�se Elrendel�s hat�rideje: A fegyelmi jogk�r gyakorl�ja a vizsg�lat elrendel�s�tol sz�m�tott �t napon (Kjt), ill. 3 munkanapon (Ktv) bel�l kijel�li a vizsg�l�biztost A vizsg�l�biztos szem�lye: a magasabb vezeto, illetve a vezeto beoszt�s�, vagy a magasabb besorol�s� (Kjt) k�zalkalmazottak k�z�l A magasabb besorol�s�, illetve a vezeto megb�z�s� k�ztisztviselok k�z�l (Ktv) �sszef�rhetetlen helyzetben l�vo nem rendelheto ki

30. A vizsg�lat A vizsg�lat al� vonttal k�z�lni kell a k�telezetts�gszeg�s elk�vet�s�vel kapcsolatos meg�llap�t�sokat �s azok bizony�t�kait �szrev�telt tehet, m�s bizony�t�kok beszerz�s�t javasolhatja A vizsg�lat al� vontat meg kell hallgatni, betekinthet az iratokba, jogi k�pviselot vehet ig�nybe Az elj�r�si cselekm�nyekrol jegyzok�nyvet kell felvenni

31. A vizsg�lat lez�r�sa A vizsg�lat tartama Kjt �s Ktv: 15 nap (meghosszabb�that� egy alkalommal 15 nappal) A vizsg�l�biztos az �gy iratait megk�ldi a fegyelmi jogk�r gyakorl�j�nak a saj�t v�lem�ny�vel egy�tt, a vizsg�lat lez�rt�t�l sz�m�tott 8 napon bel�l (Kjt, Ktv)

32. Az elj�r�s felf�ggeszt�se A vizsg�l�biztos javaslat�ra, a fegyelmi jogk�r gyakorl�ja Ha az elj�r�s al� vont a v�dekez�s�t �nhib�j�n k�v�l eso ok miatt nem tudja eloterjeszteni � legfeljebb az akad�ly elh�rult�ig Ha a k�telezetts�gszeg�s miatt b�nteto- vagy szab�lys�rt�si elj�r�s indult, legfeljebb az elj�r�s jogeros befejez�s�ig, felt�ve, hogy ha en�lk�l az elj�r�s nem tiszt�zhat�.

33. �ll�sb�l val� felf�ggeszt�s A vizsg�l�biztos javaslat�ra a fegyelmi jogk�r gyakorl�ja d�nt az �ll�sb�l val� felf�ggeszt�srol A felf�ggeszt�s a fegyelmi elj�r�s befejez�s�ig tart(hat) Azonnal meg kell sz�ntetni, ha az elrendel�s oka megszunt Elrendel�s felt�telei: Jelenl�te a t�ny�ll�s tiszt�z�s�t g�toln� A k�telezetts�g s�lya �s jellege a munkahelytol val� t�voltart�s�t indokolja + Kjt: A k�telezetts�gszeg�s alapj�n b�nteto- vagy szab�lys�rt�si elj�r�s indult �s ez�rt az elj�r�st felf�ggesztett�k

34. D�jaz�s az �ll�sb�l val� felf�ggeszt�s alatt - Kjt t�voll�ti d�j, ennek azonban legfeljebb 50%-�t a felf�ggeszt�s megsz�ntet�s�ig vissza lehet tartani. A visszatartott �sszeget a fegyelmi hat�rozat jogerore emelked�se ut�n ki kell fizetni, de le kell vonni belole azoknak a p�tl�koknak az �sszeg�t, amelyre val� jogosults�g�t a fegyelmi b�ntet�s alapj�n elvesztette

35. D�jaz�s az �ll�sb�l val� felf�ggeszt�s alatt - Ktv Illetm�ny, ennek azonban legfeljebb 50%-�t a felf�ggeszt�s megsz�ntet�s�ig vissza kell tartani. A teljes illetm�nyt vissza kell tartani hivatalveszt�s fegyelmi b�ntet�s kiszab�sa eset�n. A visszatartott �sszeget a fegyelmi hat�rozat jogerore emelked�se ut�n ki kell fizetni, kiv�ve ha a hivatalveszt�s fegyelmi b�ntet�s v�lt jogeross�.

36. A fegyelmi tan�cs � Kjt. Az �gy �rdem�ben d�nt Eln�ke a fegyelmi jogk�r gyakorl�ja, mely jogk�r�t �truh�zhatja Tagjait a fegyelmi tan�cs eln�ke jel�li ki Tan�cs elj�r�s�ban tagk�nt vagy jegyzok�nyvvezetok�nt nem j�rhat el: vizsg�l�biztos, k�zeli hozz�tartoz�, tan� vagy szak�rto, �s akitol egy�bk�nt az �gy elfogulatlan elb�r�l�sa nem v�rhat� el.

37. A fegyelmi t�rgyal�s 1. Kjt. �s Ktv. A vizsg�l�biztos eloterjeszt�s�tol sz�m�tott 15 napon bel�l T�rgyal�si idok�z: legal�bb h�rom munkanap Munk�ltat�t a vizsg�l�biztos k�pviseli A k�zalkalmazott elj�rhat szem�lyesen, jogi k�pviselo �tj�n. Szakszervezet is k�pviselheti. A t�rgyal�s nyilv�nos. Minos�tett adat megorz�s v�gett, vagy a k�zalkalmazott k�r�s�re z�rt t�rgyal�st kell elrendelni.

38. A fegyelmi t�rgyal�s 2. Kjt. �s Ktv. A f�l vagy k�pviseloj�nek t�voll�te nem akad�lyozza a t�rgyal�s megtart�s�t, ha szab�lyszeru volt az id�z�se. A fegyelmi tan�cs bizony�t�si elj�r�st folytathat le tan�k, szak�rto meghallgat�sa, iratok beszerz�se, szemle Ha az �gy egy t�rgyal�son nem tiszt�zhat�, tov�bbi nyolc napon bel�l �jabb t�rgyal�st kell tartani.

39. Fegyelmi hat�rozat meghozatala � Kjt. A fegyelmi tan�cs az elso t�rgyal�st�l sz�m�tott legk�sobb 30 napon bel�l z�rt �l�sen, sz�t�bbs�ggel, indokolt, �r�sbeli hat�rozatot hoz. Felmento hat�rozat: ha nem k�vette el. Nem kell fegyelmi b�ntet�st kiszabni, ha a k�r�lm�nyekre tekintettel a legenyh�bb b�ntet�s kiszab�sa is indokolatlan lenne. Megsz�nteto hat�rozat (l. al�bb)

40. Az elj�r�st megsz�nteto hat�rozat � Kjt. Esetei: Ha nem bizony�that�, hogy a fegyelmi v�ts�get az elj�r�s al� vont elk�vette, Ha az elj�r�s alatt a k�zalkalmazotti jogviszony megszunik, Ha a fegyelmi elj�r�st a jogveszto hat�rido letelt�t k�vetoen ind�tott�k el. Hat�rozatot meghozza: fegyelmi tan�cs, illetve a vizsg�lat alatt a fegyelmi jogk�r gyakorl�ja

41. Fegyelmi b�ntet�sek � Kjt. Megrov�s Elomeneteli rendszerben t�rt�no v�rakoz�si ido legfeljebb egy �vvel t�rt�no meghosszabb�t�sa, Jogszab�ly alapj�n adom�nyozott c�mtol val� megfoszt�s, Magasabb vezeto, vagy vezeto beoszt�s fegyelmi hat�ly� visszavon�sa, Elbocs�t�s A megrov�s �s az elbocs�t�s kiv�tel�vel t�bb b�ntet�s egy�tt is kiszabhat�.

42. Jogorvoslati jog a fegyelmi hat�rozat ellen � Kjt. Kereset beny�jt�s�nak hat�rideje: k�zbes�t�stol sz�m�tott 15 nap Keresetind�t�snak felf�ggeszto hat�lya van, kiv�ve, ha elbocs�t�s fegyelmi b�ntet�st szabtak ki, vagy visszavont�k a vezeto, vagy magasabb vezeto beoszt�st V�grehajthat�v� v�lik azonban a hat�rozat, ha a k�zalkalmazott a perind�t�si hat�rido letelte, vagy a kereset jogeros elb�r�l�sa elott megsz�nteti a k�zalkalmazotti jogviszony�t.

43. Fegyelmi b�ntet�sek v�grehajt�sa � Kjt. V�grehajt�sa egy �v pr�baidore felf�ggesztheto. Ha a pr�baido eredm�nyesen telik el, �gy kell tekinteni, mint ha nem is r�szes�lt volna b�ntet�sben. Ha eredm�nytelen�l, akkor a felf�ggesztett b�ntet�st is v�gre kell hajtani. Elbocs�t�st k�veto egy �vig vezeto (magasabb vezeto) beoszt�sban Kjt-s munkahelyen nem alkalmazhat�. A v�rakoz�si ido meghosszabb�t�sa b�ntet�st akkor is v�gre kell hajtani, ha a v�grehajt�s alatt a k�zalkalmazotti jogviszonya megszunt, de egy �v eltelte elott �jabb k�zalkalmazotti jogviszonyt l�tes�t.

44. Fegyelmi b�ntet�sek � Ktv. Megrov�s Elomeneteli rendszerben a v�rakoz�si ido meghosszabb�t�sa (max. 2 �vvel) Elomeneteli rendszerben visszavet�s egy fizet�si fokozattal Elomeneteli rendszerben visszavet�s egy fizet�si oszt�llyal Ktv. szerinti c�mtol megfoszt�s, vezetoi megb�z�s visszavon�sa, Hivatalveszt�s.

45. Fegyelmi b�ntet�sek hat�lya � Ktv. A v�rakoz�si ido meghosszabb�t�sa eset�n annak idotartama alatt, Visszavet�s eset�n a fokozat ism�telt el�r�s�ig, C�mtol val� megfoszt�s, vezetoi megb�z�s visszavon�sa eset�n 2 �vig, Hivatalveszt�s eset�n 3 �vig. A hat�ly letel�s�t k�vetoen a nyilv�ntart�sokb�l t�r�lni kell a b�ntet�st. A hat�lya alatt a k�zszolg�lati jogviszonyban arr�l k�teles sz�mot adni. Hivatalveszt�st k�vetoen 3 �vig k�ztisztviselok�nt nem foglalkoztathat�.

46. Elj�r�st megsz�nteto hat�rozat � Ktv. Ha az elj�r�s alatt megszunt a k�zszolg�lati jogviszony, Ha a jogveszto hat�ridot k�vetoen ind�tott�k meg az elj�r�st, Ha a fegyelmi v�ts�get nem k�vette el vagy az elk�vet�s nem bizonyhat�, Feleloss�gre von�st kiz�r� ok �ll fenn.

47. Fegyelmi hat�rozat v�grehajt�sa � Ktv. Keresetind�t�s �ltal�ban felf�ggeszto hat�ly� (kiv�ve hivatalveszt�s) Ha a keresetind�t�si hat�rido letelte vagy a kereset jogeros elb�r�l�sa elott megszunteti a k�ztisztviselo a jogviszony�t, akkor a hat�rozat v�grehajthat�v� v�lik. A v�rakoz�si ido meghosszabb�t�sa �s a visszavet�s b�ntet�seket akkor is v�gre kell hajtani, ha a v�grehajt�s alatt a k�ztisztviselo a jogviszony�t megsz�ntette, de h�rom �v eltelte elott �jabb k�ztisztviseloi jogviszonyt l�tes�t.