1 / 71

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia. Fátlan élőhelyek védelme Gyepek. A gyepek jelentősége Magyarországon. A XX. elején még az egész kontinensen elterjedtek voltak, de az utóbbi évtizedekben számuk riasztó mértékben megfogyatkozott.

megara
Download Presentation

Természetvédelmi biológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Természetvédelmibiológia

  2. Fátlan élőhelyek védelme Gyepek

  3. A gyepek jelentősége Magyarországon • A XX. elején még az egész kontinensen elterjedtek voltak, de az utóbbi évtizedekben számuk riasztó mértékben megfogyatkozott. • Füves élőhelyeink kiemelkedő jelentőségűek, védelmük, fenntartásuk a magyar természetvédelem egyik legfontosabb feladata. • Minden gyeptípusnak sajátos szerepe van. • A hagyományos állattartás és gyepgazdálkodás alakította ki. • Az 1996. évi Természetvédelmi törvény alapján a természetközeli állapotú gyepek természeti területként kezelendők, gyepgazdálkodás a gyeptípusnak megfelelő legeltetéssel, kaszálással, vegyszerek mérsékelt, természetkímélő használatával történhet.

  4. Történeti áttekintés • A honfoglalás időszakában a füves élőhelyek kiterjedése kb. 30%. • A népvándorlás korában és a honfoglalás után ez az arány növekedett. • A török hódoltság idején az erdőterület rovására nőttek a legelők. • XVIII. sz. a maradék löszgyepek feltörése, szántóvá alakítás. • XIX. sz. folyószabályozás, mocsaras területek lecsapolása. • Később a szántóföldi növénytermesztés szerepe nő, a gyepek fragmentálódása figyelhető meg.

  5. Füves területek kezelése –általános információk • Füves területek kialakításábanaz évszázadokon át alkalmazott kezelésnek, gazdálkodásnak döntő szerepe van. • Csak így előzhető meg a szukcesszió: a cserjésedés, erdősödés. • A legeltetés, kaszálás, égetés a szukcessziós folyamatok megállítását, őshonos gyepalkotó fajok terjeszkedését, idegenhonos fajok megtelepedését is eredményezi.

  6. Gyephasználati módok • Hagyományos gazdálkodási mód – A XX. sz. elejéig általánosan jellemző volt. Változatos földhasználat, alacsony intenzitás. Csak állati és emberi erő alkalmazása. • Külterjes mezőgazdaság – Modern gépeket használnak, nagyobb hozamú fajtákat alkalmaznak, ez a természeti értékek számára kevésbé kedvező. • Belterjes mezőgazdaság –Iparszerű eljárások, tápanyagtartalmat mesterségesen növelik, talaj- és vízviszonyokat megváltoztatják.

  7. A gyepek történeti hasznosítása Extenzív legeltetés Extenzív kaszálás

  8. Extenzív gyepgazdálkodás hatása • Nagyobb a természetszerű vegetáció aránya, mint az intenzív rendszerek esetében. • A talaj alacsonyabb tápanyagtartalma sok veszélyeztetett faj számára biztosít kedvező körülményeket. • Nagyobb az élőhelyi diverzitás.

  9. Intenzív gyepgazdálkodás hatása • Gépi kaszálás hatása. • Nehéz gépek miatt a talaj károsodik, a gyepek gyomosodnak. • Az állattartásban új fajták jelentek meg. • Nagy termőképességű teheneknél nem elég a legelés, kaszálásra tértek át. • A műtrágyák a gyepek fajösszetételét befolyásolják. • Gépekkel a gyepterületek könnyen feltörhetők, az ökológiai viszonyok megváltoznak. • Vízgazdálkodási gépekkel a lecsapolás, öntözés egyszerűbb.

  10. természetes veszélyforrások antropogén veszélyforrások Gyepek veszélyeztető tényezői A gyepeket általánosan veszélyeztető tényezők cserjésedés, erdősülés (szukcesszió) intenzív gyepgazdálkodás gyepek feltörése gyepek beerdősítése extenzív hasznosítás megszüntetése

  11. Gyepek veszélyeztető tényezői • Természetes veszélyforrások: • Cserjésedés, erdősülés (szukcesszió) Ok: A korábbi művelési módok megváltozása, megszűnése, illetve háttérbe szorulása.

  12. Cserjésedő/erdősülő terület

  13. Gyepek veszélyeztető tényezői • 2. Antropogén veszélyforrások • Intenzív gyepgazdálkodás • Gyepek feltörése • Gyepek beerdősítése

  14. Fiatal feketefenyves ültetvény homokpusztagyep helyén

  15. Nedves rétek Száraz gyepek Löszgyepek Homoki gyepek Lejtőgyepek (lejtősztyeppek, pusztafüves lejtők) Sziklagyepek A magyarországi füves élőhelyek rendszere • Láprétek • Mocsárrétek • Üde és nedves magaskórósok Üde rétek Sovány gyepek Félszáraz gyepek Sziki növényzet

  16. Láprétek • Veszélyeztető tényezők és a megfelelő gyephasználat tv. szempontjai • A korábbi évszázadokban a nedves láprétek döntő hányadát lecsapolták. • Kis állományaik fragmentáltak, sokféle veszélyforrásnak kitettek: • nádasodás • műtrágyázás, tápanyagbemosódás, -felhalmozódás • kiszáradás, eljellegtelenedés, gyomosodás • invazív lágyszárúak terjedése

  17. Mocsárrétek • Veszélyeztető tényezők • kiszárítás, lecsapolás következtében jellemző és értékes fajaik eltűnnek • túlzott emberi igénybevétel → szegényedő fajkészlet, zavarástűrő fajok uralma • műtrágyák, vegyszerek bemosódása a szomszédos szántóterületek felől • kezelés felhagyása → özönnövények (főként Solidago spp.) előretörése

  18. Kaszált ártéri mocsárrét a Rába mentén

  19. Üde rétek • Veszélyeztető tényezők • időszakos felhagyás következtében gyorsan erdősül • gazdasági szempontú felülvetés, trágyázás

  20. Sziki növényzet (sziki gyepek) • Veszélyeztető tényezők és a megfelelő gyephasználat tv. szempontjai • A szikes puszták hagyományos használati módja a legeltetés. • Kevésbé érzékenyek a legeltetési módra és intenzitásra. • Veszélyeztető tényezők: • legeltetés megszűnése • belvízelvezetések, csatornázások • A jobb fűhozamú sziki réteket • egyszeri kaszálást követően nyáron • legeltetéssel tartották fenn. • Állományaikat itt a fentieken túl • a beszántás, műtrágyázás is • fenyegeti.

  21. Löszgyepek • Veszélyeztető tényezők • A 20. század elejétől a legeltetés nagymértékű csökkenése következtében megindult a cserjésedés. • Feldarabolódás (fragmantáció) → fajkészlet elszegényedése, gyomosodás

  22. Homoki gyepek • Veszélyeztető tényezők • A korábbi évszázadokban különösen a zárt homokpusztagyepek sérültek leginkább, pusztulásuk mértéke a löszgyepekéhez hasonló • magas állatlétszámmal történő legeltetés évszázadokon át • homokmegkötést célzó kiterjedt fásítások (fekete- és erdei fenyő, akác) • tájidegen fás- és lágyszárú fajok expanziója az épen megmaradt homoki gyepek felé • katonai célú igénybevétel (esetenként hasznos is lehet!)

  23. Cserjésedésnek indult nyílt és zárt homokpusztagyep együttese

  24. Homokra telepített erdeifenyves az amerikai alkörmös tömegével

  25. Lejtőgyepek • Veszélyeztető tényezők • kopárfásítási programok itt is jelentősek voltak • vadállomány túltartása (taposás, legelés) • legeltetés teljes hiánya → cserjésedés, majd lassú erdősödés ill. tájidegen fafajok előrenyomulása (akác)

  26. Sziklagyepek • Veszélyeztető tényezők • kopárfásítás („terméketlen” kopárok fatermelésbe vonása, ált. feketefenyővel) • túlnépesedett vadállomány (muflon, gímszarvas) • bányaművelés (nyílt kőbányák) • katonai célú igénybevétel (esetenként hasznos is lehet!) • extrém sportok (crossmotorozás, quad, siklóernyő)

  27. Mészkősziklagyep, lejtőgyep és karsztbokoreredő együttese a Vértesben

  28. Az aktív kezelés módjai • Legeltetés • Kaszálás • Égetés • Gyepfelújítás • Vegyszerezés • Vízgazdálkodás • Egyéb kiegészítő kezelések

  29. 1. Legeltetés • A gyepkezelések legelterjedtebb módja, hatását hosszabb időn keresztül fejti ki, mint a kaszálás, égetés. • A leginkább „természetközeli” használat. • A gyepek mozaikos képének kialakításában nagy szerepe van. • Az állatfaj, -fajta, -létszám, a legelés technológiája, időbeli beosztásának megválasztásával befolyásolni tudjuk a terület térbeli szerkezetét. • Szelekciós hatás. • Taposás hatása.

  30. A gyepterület teherbírása és terhelése • Túllegeltetés – alullegeltetés Az optimális állatlétszám kiszámítása • A gyep termőképessége • A termés időbeli eloszlása • Növedék • Regenerációs idő.

  31. Legelő állatfajok • Az egyes állatfajok és fajták a gyepet különböző mértékben és módon veszik igénybe. Az egyes állatfajoknak (fajtáknak) a gyepre egymástól eltérő specifikus hatásuk van. • Az állatok szelektíven legelnek, ez meghatározza, hogy adott faj milyen hatással van a növényzetre. • Különböző fajok legelés szokásai igen eltérőek lehetnek, gyakran a fajták között is nagy eltérések adódnak, más-más hatás a füves területekre is. • Talajadottságok figyelembevétele. • Szarvasmarha (+), Juh (–,+), Ló (+,–), Kecske (–,+), Vízi bivaly (–,+), Házi sertés (–,+), Házi lúd és kacsa (–)

  32. Legeltetés módjai • Szabad legeltetés • Szabad láb alóli legeltetés • Pányvázásos • Szakaszolásos legeltetés • Adagolásos vagy sávos legeltetés • Rendszertelen legeltetés

  33. a. Szarvasmarha legeltetése • Szerepük kiemelkedő a fátlan élőhelyeink kialakulásában és fenntartásában. • Magasabb, erősebb növényzetet fogyasztja, minimum 30 cm-es füvet igényel. • Az egyedek a területen eloszlanak, egyenletesebben használják. • Szelektíven legel, mozaikossá teszi a területet. • Taposása viszonylag jelentős, de jóval kevesebb egyed fér el, így csökken a madárfészkek, ritka növények széttaposásának veszélye. • Alkalmasabb nedves és üde gyepek, ill. magasabb füvű területek legelésére, gyep fellazítására, legelők állapotának javítására.

  34. a1. Húshasznú szarvasmarha legeltetése • Magyar szürke – Ridegtartásra és természetvédelmi célú gyepkezelésre alkalmas fajta. A szelektív legelés kevésbé érvényesül. • Heck – Ridegtartásra és természetvédelmi célú gyepkezelésre igen alkalmas. • Charolais – Nagytestű, ezért sokat tapos- és rág, ennek ellenére rideg tartásra alkalmas. A szelektív legelés kevésbé érvényesül. • Magyar tarka– Közepes termetű, a szürke marhához hasonlóan legel, taposása jelentősebb.

  35. a2. Tejhasznú szarvasmarha legeltetése • Magyar tarka–Taposása jelentős a jól megválasztott legelő nyomás mellett is. • Holstein fries – Intenzív gyephasznosítással jár. • Egyéb kis testű szarvasmarhák – Kisebb mértékű a taposás. Nagyobb legelők legeltetésére nem alkalmasak.

  36. b. Juh legeltetése • A szárazabb fekvésű, rövidfüvű gyepterületek hasznosítására alkalmas. • Talajhoz közel rágnak, a rövid- és lágyfüvű legelőket kedvelik. Mozaikos területet alakítanak ki. • 1 cm-es magasságig mindent lelegelnek, sok faj visszaszorulását okozzák. • Fás szárú fajokat nem fogyasztanak, így azok elszaporodhatnak. • A taposási kár a legkisebb a többi fajhoz képest. • A gyepes védett területek vízháztartásának természetvédelmi célból történő, részbeni rekonstrukciója után a juhlegeltetés nem megvalósítható.

  37. Juhfajták • Racka – Száraz gyeptípusokra, laza talajra alkalmazható, mert kis testtömegű. Legkönnyebben kezelhető faj. • Cigája–Száraz gyeptípusokra alkalmazható, a nedves területeken kevésbé sántul le mint a merino és racka. Közepes testtömegű. • Merino–A legnagyobb testtömegű és a legkésőbb betelepített fajta. Védett természeti területeken legeltetése nem javasolt.

  38. c. Ló legeltetése • A ló a száraz füves puszták legelő állata. • A rövidebb füvű élőhelyeket kedveli és szelektálva legel. • Hajlamosak egyes területeket túllegelni, másokat érintetlenül hagynak. • Legnagyobb mértékű taposást és gyomosítást okoznak. • Az igen nagy kiterjedésű pusztai élőhelyeinket, viszonylag kis növénytani értékű területeket érdemes legeltetni velük. • Domboldalak legelésére a legalkalmasabbak.

  39. Lófajták Telivérek • igényesek, nehezen kezelhetők. • nagy mozgás igényű fajták legeltetése nem ajánlott. Hagyományos pónifajták • Legjobbak természetvédelmi szempontból. • Fás növényeket is fogyasztanak, felnyitják a felverődött, bokros területeket. • Felhagyott területek helyreállítására különösen alkalmasak. A hidegvérű és kis termetű fajok, fajták (Przsewalszkij ló, Hucul) minden típusú legelőt legelnek és aránylag egyenletesen.

  40. d. Kecske legeltetése • Igen agresszíven, válogatás nélkül mindent lelegel. • Ha cserjésedik egy gyepterület, annak megnyitására alkalmas. • Fűféléket 3-5 cm-es magasságig rágják le, fák lombját 1,6 m magasságig képesek leenni. • Szikesek, láprétek, sziklagyepek legeltetésére nem ajánlatosak. • Nehezen kezelhetők.

  41. e. Vízi bivaly legeltetése • A Kárpát-medencében nem őshonos, de évszázadok ót tenyésztett. • A szarvasmarhához hasonló módon legel. • Előnyben részesíti az üde élőhelyeket, a nedvesebb gyepeket, tavak, tócsák, csatornák, erek környékét. • Nehezebben kezelhető. • Természetvédelmi szempontból inkább vizes területek kezelésében célszerű az alkalmazásuk. • Csak rendszertelen legeltetésre alkalmas.

  42. f. Házi sertés legeltetése • A hazánkban tenyésztett fajták szeretik a víz közelségét és a vízhatásnak kitett vegetációtípusokat. • A külterjes módon tartott sertéseknél a legeltetés akár teljes mértékben fedezheti a táplálék szükségletet. • Túrásukból eredő gyepszerkezet sérülése. • Mangalica: Nem válogatós, a rizómák kitúrásával nyílt és egyenetlen talajfelszínt hoz létre. A víz közelségét különösen igényli. • Csak rendszertelen legeltetésre alkalmasak.

  43. g. Házi lúd és házi kacsa legeltetése • A házi lúd és a házi kacsa az alacsonyfüvű réteket kedveli, a füvet tövig rágja. • A rétek fajkészletét tönkre teszi és trágyája kiégeti a legelőt. • A legelő felhagyása után nitrofil gyomnövény vegetáció alakul ki, a terület nehezen regenerálódik.

  44. Ősi jellegű háziállatfajták alkalmazhatósága

  45. Ősi jellegű háziállatfajták alkalmazhatósága

  46. 2. Kaszálás Kézi kaszálás • Lassabb, időben elnyújtott, egyes területeket minden évben más-más időpontban kaszálták. • Mozaikos gyepet eredményez. • Természetvédelmi szempontból előnyős kezelés. Gépi kaszálás • A gépi kaszálás egyszerre távolítja el a növényzetet. • A mozaikosság megszűnését okozza. • Talajtömörödést okoz, megváltoztatja a felszíni vizek folyásának jellegét. • A mélyen kaszált gyep nehezen sarjadzik, nyáron kiég, kiszárad, talaja megkeményedik, csupasz foltok keletkeznek.

  47. Gépi kaszálás Forgódobos kasza • Homogenizáló hatású és a zsombékos jelleg teljes eltűnését eredményezi. • Sok taposással jár. Alternáló, ujjas fűkasza • Homogenizáló hatású, de a zsombékos jelleg megőrizhető. • Kevesebb taposással jár.

  48. Kaszálások száma és ideje • 2 évente kaszálás, évente egyszer, évente kétszer, évente háromszor. • Évente egyszeri kaszálás kívánatos természetvédelmi szempontból. • Botanikai értékek védelme érdekében a kaszálást az értékes fajok termésérése után lenne célszerű kaszálni. • Javasolt a széna eltávolítása. • Megfelelő technológiák alkalmazása. Vadriasztó használata. • Földön fészkelő madarak fészkei körül nem szabad a költés befejezéséig kaszálni. • Jó módszer a felhagyott területek helyreállításában, ill. bokrosodott, szúrós növényekkel teli legelők esetén. • Lehetőség van mozaikos terület létrehozására.

More Related