Hidrobiológia

1. Hidrobiológia

2. Wetzel R.G., 2001: Limnology. Lake and river ecosystems, 3rd edition. Academic Press, London, 1006 pp. (1983, 2nd edition) Kalff J., 2002: Limnology: inland water ecosystems. Prentice-Hall, 592 pp.

3. Lampert W. & Sommer U.: Limnoecology: the ecology of lakes and streams. Oxford Univ. Press, New York, 382 pp., 1997. Cole G.A.: Textbook of limnology, 4rd edition. Waveland Press, 401 pp.,1994. (1988, 3rd edition)

4. Giller P.S. & Malmqvist B., 1999: The biology of streams and rivers. Oxford Univ. Press, New York, 272 pp. Brönmark C. & Hansson L.-A., 1998: The biology of lakes and ponds. Oxford Univ. Press, New York, 216 pp.

5. Padisák Judit, 2005: Általános limnológia. ELTE Eötvös kiadó, Budapest, 310 old. Felföldi Lajos, 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Bp

6. Limnologia? limne = tó, medence, mocsár Forbes, 1887 (& Forel, 1892): a tó, mint funkcionális egység – „mikrokozmos“ Forel, 1892–1904: Le Léman: Monographie Limnologie (Genfi tó monográfiája) Francé Rezső (Raul Francé), 1894: Leírja a Balatonból a zooplankton vertikális vándorlását Lóczy Lajos és Entz Géza: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (Bp., 1891 – 1918) 32 kötet

7. Limnologia? • limne = tó, medence, mocsár Forel, 1901:Handbuch der Seekunde. Allgemeine Limnologie– első tankönyv limnologie („a tó oceánografiája“) –élőlények és élettelen környezet közötti kapcsolat, a tó ökoloszisztéma 1908 – az első folyóirat: Internationale Revue des gesamten Hydrobiologie und Hydrographie Birge & Juday, 1915–1928: tavak (amerikai) tipológiája – különböző paraméterek komplex gradiense – a tónyílt rendszer= be- (input) és kimenet (output), egyensúly Naumann & Thienemann, 1919–1925: tavak (európai) tipológiája – tápanyagok jelentősége, tápanyag körforgás tavakban,tápláléklánc jelentősége 1922 – megalapítják a SIL-t (International Assotiation for Theoretical and Applied Limnology) Lindeman, 1942: trofikus szintek és az energia áramlás a vízi ökoszisztémákban Hutchinson, 1957–1976: Treatise in Limnology – holisztikus megközelítés: az alkotórészek egysége –struktúra és funkció egysége a tavi ökoszisztémában, kompetíció a forrásért(limitáció éa limitált) Hynes, 1970: The ecology of running waters – az első tankönyv az folyóvizekről

8. Limnologia? • limne = tó, medence, mocsár 1926. augusztus 25. leteszik a tihanyiBiológiai Kuatóintézet alapkövét, az épületet 1927.szeptember 5-én adják át. Megjelenik az első magyar folyóirat Archivum Balatonikum. A folyóirat majd 50 évig a limnológia egyik nemzetközi szinten is legrangosabb folyóirata volt.1977-ben megszüntették. Neve többször változott, de a hivatalos rövidítés: Annal. Biol. Tihany. Entz Géza és Sebestyén Olga, 1940: A Balaton élete 1949 megalakul a Magyar Hidrológiai Társaságon belül elsőként a Limnológiai Szakosztály 1957 Dudich Endre, Maucha Rezső támogatásával, megalakítja a gödi Dunakutató Állomást. 1958 A limnológiát a hivatalos tudománypolitika Magyarországon nem fejlesztendő tudománynak minősíti. 1962 Sebestyén Olgát megválasztják a SIL alelnökévé, amit halaláig (1996) betölt. Sebestyén Olga, 1963: Bevezetés a limnológiába c. Könyv 1965 addig nem látott halpusztulás a Balatonon.

9. Limnologia? • limne = tó, medence, mocsár Kol Erzsébet, 1968: Kryobiologie – máig az a kriobiológia egyetlen monográfiája Uherkovics Gábor, 1971: „A Tisza lebegő paránynövényei” Felföldy Lajos, 1974: A biológiai vízmőnísítés – alapvető kézikönyv a gyakorlati hidrobiológusoknak 1970-es évek a nyílvánvalójává válik a Balaton súlyos eutrofizációs problémája Felföldy Lajos, 1981: vizek környezettana. Általános hidrobiológia. - az első hazai tankönyv 1985 – Kís-Balaton Vízvédelmi Rendszer építésének kezdete, a Balaton vízminőségét javító beruházások (szennyvízkezelés, tisztítás a vízgyűjtőn)

10. Limnológia? Wetzel, 2001: Limnology. Lake and river ecosystems – szintézis: “the discipline involves the study of both freshwater and saline inland waters.” (45 %-a a felszíni vizeknek sós-szikes víz) Limnologia: a szárazföldi vizek élőlényeiek struktúrális és funkcionális kapcsolatát vizsgálja, amelyek a dinamikus fizikai, kémiai és biotikus környzetük által megatározottak Freshwater ecologyis the study of the structural and functional interrelationships of organisms of fresh waters as they are affected by their dynamic physical, chemical, and biotic environments. – nem foglalja magába a nagyon sós vizeket ( >3 g l-1) Freshwater biologyis the study of the biological characteristics and interactions of organisms of fresh waters. Hydrobiology = hidrobiologia Aquatic ecology (vízökológia)

11. Hidrobiológia • Határtudomány • Hidrológia -> A víz és vizek tudománya • Biológia -> Az élet és az élőlények tudománya • Hidrobiológia -> A vízi élőlények és ökoszisztémák tudománya

12. Hidrobiológia felosztása Oceanológia tengertan Limnológia tótan Rheológia áramlóvizek tana Folyóiratok: Limnology and Oceanography (US) Freshwater Biology (UK) Archiv für Hidrobiologie (D) Hydrobiologia (NL)

13. Egyéb értelmezés Hidrobiológia: leíró megközelítés Limnológia: rendszerszemléletű megközelítés Vízi élőlények eloszlása: Hidrológiai, geológiai, klimatológiai környezettel egységben értelmezi Folyóiratok: Limnology and Oceanography (US) Freshwater Biology (UK) Archiv für Hidrobiologie (D) Hydrobiologia (NL)

14. Skálák és mintázatok • Milyen szerveződési szintek • Milyen idő skála • Milyen térbeli skála

16. A Föld vízkészlete A Föld vízkészlete: 26 610 millió km3 millió km3 Litoszféra: 25000 93,9 % Üledékes kőzetekben 210 0,8 % Hidroszféra: 1400 5,3 %

17. Felszíni vizek

18. Felszíni vizek

19. Felszíni vizek

20. Felszíni vizek

21. Felszíni vizek = folyók (Streams & Rivers) = tavak(Lakes & Ponds), mesterséges állóvizek (Reservoirs), halastavak • áramló vizek (lotic) • állóvizek(lentic, limnic) • lápok, mocsarak (wetlands) Hidrobiologia ~0,03 %

22. Állóvizek (inland waters) Jégtakaró maximális kiterjedése– édesvizű tavak Száraz, sivatagos területek – sós tavak Antarktisz – állandóan befagyott tavak

23. GLOBÁLIS KÉSZLETEK ÉS IGÉNYEK (2000)