Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nagykunságért LHK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nagykunságért LHK "Összefogás a Nagykunságért" Helyi Vidékfejlesztési Stratégia. Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Nagykunságért LHK – Összefoglaló a térségről A(z) Nagykunságért LHK területe 8 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 70,241 fő, a városokban élő lakosok száma 68,293 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 21 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 13 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Nagykunságért LHK – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 70,241 • Karcag • 22,032 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 8 • Mezőtúr • 18,808 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 5 • Kisújszállás • 12,409 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 4 • Túrkeve • 9,863 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 1 • 8 • Fő fejlesztési prioritások száma • 21 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 0 • 20 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 13 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Nagykunságért LHK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,028,688 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 2,028,647 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 2,028,688 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 476,639 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 49,029 • Leader közösségi fejlesztés • 4 • 202,003 • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 180,000 • Leader képzés • 2 • 57,832 • Leader rendezvény • 3 • 75,120 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 4 • 102,964 • Leader komplex projekt 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Nagykunságért LHK - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A térség legfontosabb problémája, hogy a jövedelmezőségi viszonyok tekintetében jelentősen elmarad az országos átlagtól. Magas a munkanélküliség és a hátrányos helyzetűek aránya. A térség infrastrukturális ellátottsága sem megfelelő (gyorsforgalmi úthálózat hiánya). • A Nagykunságért LEADER HK magas szintű térségi összefogással, és a LEADER fejlesztési forrásainak hatékony felhasználásával elősegíti a versenyképes, fenntartható gazdaság megteremtését, és az ebből származó előnyök által hozzájárul a lakosság életminőségének javításához, a vidék fenntartható fejlődéséhez, a bevételek növekedéséhez. A vidéki gazdaság megerősödése katalizátorként beindítja és javítja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek jövedelemszerző lehetőségét és segíti beintegrálódásukat a társadalomba, valamint a beruházási kedv javulásához vezet, és a térség tőkehiányát csökkenti. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Nagykunságért LHK – A stratégia alapvető célja • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában a helyi "vidéki" gazdaság fejlesztésére és a turisztikai tevékenységek ösztönzésére kiemelt hangsúlyt fektetünk, a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontokat maximálisan figyelembevételével. A források mintegy 50 %-át a helyi gazdaság versenyképessé tételére, a térség vállalkozásainak fejlesztésére fordítjuk. Négy prioritás a mikrovállalkozások fejlesztésére fókuszál (mikrovállalkozások fejlesztése, a helyi termékek értéknövekedésének elősegítése, a humán erőforrás fejlesztése, valamint a helyi bio- és megújuló- energia ágazat fejlesztése). A további forrásaink közel 40%-a a turisztikai tevékenységek támogatására fordítódik. Kapcsolódó prioritások: turisztikai tevékenységek ösztönzése, a térségi együttműködések- és a humán erőforrás fejlesztése; ezen prioritásoknak is gazdaságélénkítő szerepe lesz,ezenkívül hozzájárulnak a települési bevételek növekedéséhez és az esélyegyenlőségi szempontok érvényesüléshez. Végezetül a források 10%-át fordítjuk falufelújításra és a vidéki örökség megőrzésére. • Az "Összefogás a Nagykunságért" HVS magas szintű átgondolt tervezési célok megvalósításával, és a LEADER fejlesztési forrásainak minél hatékonyabb felhasználásával elősegíti a versenyképes, fenntartható gazdaság és vidék megteremtését, és az ebből származó előnyök által hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javításához,a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségéhez és a térség gazdasági felzárkózásához. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A térség az Alföld közepén elhelyezkedő Jász-Nagykun-Szolnok Megye sajátságos vidékfejlesztési célterülete. • Tradicionális történelmi múltjában és jelenében egyaránt meghatározó az agrár tevékenység, amely mellett fejlett és világszerte ismert kézműipari hagyományok is fontos szerepet töltenek be. • A térséget alkotó nyolc településből öt mezőváros jellegű kisváros, amelyek küzdenek a klasszikus alföldi mezővárosi válság felemás problémájával. Ez abban ölt testet, hogy mára sem oldódtak meg az agrár jellegű problémák, ugyanakkor a kistérségek ipara sem teljes körűen kiépített. Ez nem új keletű jelenség, lényegében visszanyúlik a múlt század derekán elindult ár- és belvíz-mentesítési munkálatok időszakáig, melynek következménye volt egy századokon át kifejlődött ártéri- és fokgazdálkodás teljes felszámolódása. Ezt a gazdálkodási- és életmódot váltotta fel napjainkra egy teljesen más módon megnyilvánuló tájgazdálkodás, benne az egész agrárium minden vonatkozásban (földhasználat, tulajdonviszonyok, termesztés-, tenyésztés, piaci helyzet, stb.) gyökeres megváltozása. • Ezt a vajúdó, felemás állapotot tette még kritikusabbá az 1960-as évektől az összes előzményével és hátrányával a kollektivizálás, majd az 1970-es évektől az akkori térségfejlesztési és vidéki ipartelepítési politika. • A térség a megye keleti részének észak-déli vonulatában helyezkedik el. A 4-es számú főútvonal érinti Kenderest, Kisújszállást és Karcagot, a 46–os főútvonal pedig Mezőtúrt. Ezek a települések, valamint Kétpó község vasúton is megközelíthetőek. Mesterszállás, Mezőhék, Túrkeve és Kétpó települések közúti megközelíthetőségei fejlesztésre szorulnak, az utak állapota rossz. • A megyében elfoglalt helyéből adódóan több megyével és régióval is határos. • Közúti megközelíthetőségi viszonyai szempontjából prognosztizálható, hogy jövőbeni fejlődésére meghatározó szerepet fog gyakorolni a 4-es számú országos főközlekedési út korszerű gyorsforgalmi úttá történő átépítési programjának megvalósítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • A térség térkapcsolatai jónak mondhatóak. • A térség jövője szempontjából sorsdöntő, hogy képes e kezelni a társadalmi - gazdasági szempontból hátrányos helyzetét és talál-e megoldást a gazdasági szerkezetéből adódó súlyos munkanélküliség kezelésére. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/1 • A térség klasszikus értelemben vett agrártáj. A térség az Alföld centrumában fekvő Közép-Tiszavidék keleti peremén, a Szolnok-Túri síkon, 80-95 m közötti magasságban elhelyezkedő alacsony ármentes-, de belvízzel erősen veszélyeztetett síkság, kisebb része enyhén hullámos. Az elhagyott folyómedrek és a lösszel fedett felszínek jelentenek domborzati változatosságot. • A térség reliefenergiája alacsony. Átlagosan 2-4, de valamennyi terület benne van a 0-5 tartományban. A térség egészére általánosan a rendkívül kis szintkülönbség jellemző, sokszor még a néhány 10 cm-es terepszintkülönbség is eldönti, hogy az időszakosan megjelenő vízborítás mely területeket önti el. • A táj e látszólagos egyhangúság ellenére rendkívül mozaikos szerkezetű. Az egykori ártáj (Tisza, Körös, Berettyó) ma is őrzi karakterét, amely belvizes időszakban látványosan meg is jelenik. • Ár- és belvízi veszélyeztetettség tekintetében az Alföld egyik legsajátosabb területe. A térségben mindig a víz volt és maradt a táj legfontosabb formáló, lényeget adó jellemzője. Egyszer a hiánya, másszor a vízfelesleg, sőt annak károsító bősége volt a problémák forrása. Ez a térség jövőbeni sorsát is alapvetően meghatározza. Vízrendszerének meghatározó eleme a Hortobágy-Berettyó, amibe a Sáros-ér, a Villogó csatorna, a Kakat-ér és több mesterséges vízfolyás csatlakozik. A kistérségnek számos tava és mesterséges tava van, melyeknek összterülete kb. 2.000 ha. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék települések a 240/2006. Kormányrendelet alapján elmaradottnak, illetve hátrányosnak minősülnek. A mezőtúri és karcagi statisztikai kistérség azonban nem hátrányos helyzetű, a 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő 47 statisztikai kistérség között nem szerepelnek. • Kenderes a közelmúltban kapott városi rangot. A területén húzódik keresztül a 4-es főútvonal, és a Kál-Kápolna – Kisújszállás vasútvonal. A város építészeti értékekben gazdag, Horthy-kastély, templomok, stb. A város egyik legsúlyosabb problémája a hátrányos helyzetű roma kisebbség, valamint a fiatalok elvándorlása a településről. • A térség községeire jellemző, hogy az egyébként is csekély népességük csökkenő tendenciát mutat. Többségük – talán Kétpót kivéve – nehezen és csak rossz minőségű közúton megközelíthető. A korábbi mezőgazdasági termelőszövetkezetek széthullásával tartós munkanélküliség keletkezett ezeken a településeken. A községek önkormányzatai és azok intézményei súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek, saját bevételekkel nem igazán rendelkeznek, a helyi adókból származó bevételek nem jelentősek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 13% • 12% • Építőipar • 29% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 6% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 5% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 16% • 9% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 30% 5% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 26% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 10.7%, ami 0.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 10.7% • Változás 2003-hoz képest 0.9 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

18. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A térség munkaerő-igénye, a helyi munkaerő-kereslet struktúrája mind mennyiségben, mind minőségben számottevően eltér a helyi munkaerő-kínálattól! Jól jelzi, hogy 7000-8000 munkanélküli és kb. 21000-23000 fő aktív munkavállaló van a térségben. Külső adottságok: A magyarországi gazdasági pólusoktól távol eső terület. A térség és a megyeszékhelytől 40-50 km-es távolságra található. Az átlagnál magasabb munkanélküliségi rátára a belső periférikus fekvés ad magyarázatot. Kevés a betelepülő vállalakozás és hiányzik a külföldi tőke. • Belső tényezők: A helyi erőforrásainkra alapozott gazdaságunk jelenleg nem tud több munkaerőt foglalkoztatni. Jelentős fejlesztések, beruházások oldanák meg a térség foglalkozatási problémáját, ehhez azonban szükség lenne egy erősebb nemzetgazdasági háttérre. Helyi erőforrásaink csak kis mértékben kiaknázottak, ezért szükséges lenne komplex vidékfejlesztési program végrehajtásával a térség jelenlegi helyzetének javítása. • A gazdaságilag aktív keresők a térség lakosságának kb. 30%-át teszik ki. A térség népességének kb. 35 százalékát az inaktív keresők alkotják (főleg nyugdíjasok, rendszeres szociális segélyben részesülők). A nyugdíjrendszer korábban lehetőséget biztosított a korkedvezményes, és előnyugdíjazás igénybevételére, és sokan választották a növekvő munkanélküliség helyett a rokkantnyugdíjazást. A térségben az eltartottak – zömében nappali tagozaton tanulók – alkotják a népesség háromtizedét. A munkanélküliségi ráta 9,5%. A térségben a regisztrált munkanélküliek több mint négytizede volt tartósan (180 napon túl) állás nélkül. A nyilvántartott munkanélküliek körében magas a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők aránya. • A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása: • Jelentős átalakulás volt a kilencvenes években. A mezőgazdasági szektor válsága és az ipari termelés visszaesése gyökeresen megváltoztatta a foglalkoztatottak ágazati szerkezetét. A Nagykunság foglalkoztatottainak ágazati szerkezete valamelyest eltér a megyei szerkezettől, és sajátos képet mutat. A térség gazdasága eléggé kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A foglalkoztatottak kb.10 százaléka dolgozott 2001-ben (népszámlálási adatok) a mezőgazdaságban. Az ipar, építőipar szerepe erőteljesebb, mint a megyében általában, itt a foglalkoztatottak 37,6 százaléka tevékenykedett. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • A szolgáltatási szektorban (52%) foglalkoztatottak aránya átlagosnak mondható. • A foglalkoztatottak iskolázottság szerint: • Azokban a térségekben, amelyekben a mezőgazdaság szerepe viszonylag jelentősebb, ott az általános iskolát végzettek vagy az azt el sem érők aránya is magasabb. A térségben a foglalkoztatottak egynegyede csak az általános iskola 8 vagy annál kevesebb osztályát végezte el. Szakmunkás bizonyítvánnyal a foglalkoztatottak egyharmada rendelkezett. A dolgozók 28 százaléka érettségizett és további 13 százalékuk pedig felsőfokú végzettségű. A középiskolai végzettséggel rendelkezők 28 százalékos aránya elmarad a megyei átlagtól. Sajnos a felsőfokú végzettségűek aránya sem érte el a megyei átlagot. • /Esélyegyenlőség/A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és fogalkozatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 7 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 8%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Mezőtúr székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 5 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 1,676 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 8% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Contarex Kft. • Kisújszállás • 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása • 307 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Rafi- Hungaria Kft. • Mezőtúr • 3120 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 237 • 792,558 3 • Mezőtúr Városi Korház Rendelőintézet Kft. • Mezőtúr • 8511 Fekvőbeteg-ellátás • Közszféra • 185 • 706,000 4 • Túri Cipőgyártó és Ker. Kft • Mezőtúr • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 165 • 309,000 5 • Agribrands Europe Hungary Zrt. • Karcag • 1571 Haszonállat-eledel gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 164 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Ábrahám és Társa Kft. • Túrkeve • 7020 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése • 140 • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 7 • Altek Tégla és Cserépipari Kft. • Mezőtúr • 2661 Építési betontermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 128 • 1,000,000 8 • Nagykun 2000 Zrt. • Kisújszállás • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 120 9 • Elegant Keve Kft. • Túrkeve • 1810 Bőrruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 115 10 • Vart Special Kft. • Mezőtúr • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 115 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • Az élhető, kiegyensúlyozott és versenyképes térség, mint egyfajta jövőkép szerepel a helyi közösség fejlesztési programjában. Erre alapozva megjelennek azok az átfogó célok, amelyek alapjául szolgáltak a prioritások megállapításakor, ennek legfontosabb pontja a vállalkozások fejlesztése. • A térség gazdasági stabilitása a nagyfoglalkoztatókra alapszik.(kis és közép vállalatok) Ezek esetleges kivonulása komoly szociális nehézségeket jelentenének a térségnek, mind helyi adó bevétel szempontjából, mind szociális szempontból. Azonban egy - két komolyabb nagyberuházással a munkanélküliség is jelentősen csökkenthető lenne. • A térségben két Ipari Park található. A már kiépített Mezőtúri Ipari Parkban 121 főt foglalkoztatnak és további betelepülő vállalatokra lenne szüksége a további fejlődéshez. A Karcagi Ipari Park területét folyamatosan fejlesztik, ahol 2007-ben 15 fő foglalkozatott 2 vállalat. Aktualitás: Jelenleg is folyik a Karcagi Ipari Park területén a Penny Market Kft logisztikai központjának kialakítása, mely 150 embernek fog munkát biztosítani. • A kis- és közép vállalkozások száma magas, és a foglalkoztatásban komoly szerepet vállalnak, főleg a feldolgozó ipar területén (mezőgazdasági, fémipari, könnyűipari, faipari társas vállalkozások). Ebből a szempontból még komolyabb szerepet töltenek be a kereskedelmi és szolgáltató cégek. Kis és középvállalkozások alkalmazzák a térség munkavállalóinak kb. 80%-át. • A térség mikrovállalkozásainak száma nagyon magas, azonban tőkehiánnyal küzdenek és javarészt önfoglalkoztatók. • Itt említhető meg, hogy a mikro méretű vállalkozások gazdasági szerkezetüket illetően, döntően kereskedelmi és szolgáltató jellegűek. Gazdasági potenciáljuk igen alacsony, adófizetési képességük csekély, fejlődési lehetőségük gyakorlatilag nincs. A mikrovállalkozások technológiai fejlesztésével - részükre tőkeinjekcióval - javulhatnak piaci pozíciójuk és jövedelemtermelő képességük. • Az országos átlaghoz képes magas a vállalkozások száma. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • Ez azzal magyarázható, hogy sok az "önfoglakoztató kényszervállalkozás", ahol a rendszerváltás következtében munkahelyüket elvesztő emberek próbálnak jövedelemhez jutni több kevesebb sikerrel. • A mezőgazdasági termelők és őstermelők a birtokkoncentráció problémájával küzdenek, és emellett sajnos még mindig magas a foglalkozatásban betöltött szerepük. Látható tendencia, hogy csökken a kevés hektáros családi gazdaságok száma, és a több száz, ezer hektáros "latifundiumok" veszik át a volt termelőszövetkezetek szerepét. • A nem mezőgazdaségi jellegű mikrovállakozások kiemelt fejlesztési lehetőséget(forrást) kaphatnak a technológiai és kisléptékű infrastruktúrális fejlesztéseikhez. • Mikre ad lehetőséget a LEADER tipusú fejlesztés: • A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és foglakozatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 35 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 11 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 4 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 22 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 33 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 45 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 1 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 56 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 2 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 8 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 0 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 10 • Nemzetközi kapcsolatok • 2 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 26 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 15 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 6 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • Egy jól működő térségi, kistérségi vidékfejlesztés nem működhet a partnerség elve nélkül és ennek a gyakorlati alkalmazását kell szorgalmazni a LEADER fejlesztési elképzeléseknél. • A fenntarthatóság, a megvalósíthatóság és a relevancia a projektek, projekttervek megvalósításának legfontosabb jellemzői. A térségi együttműködéseknek is így kell megvalósulniuk. Az önkormányzatnak fontos szerepe van a városok, községek életében, mind szerepkörét és jogi funkcióját tekintve, és ide kell beolvasztani a vállalkozók és civilek tevékenységét is. • Non- profit szervezetek: • A Mezőtúri és Karcagi kistérség munkájában részt vesznek a már megalakult Kistérségi Civil Fórumok. Az önkormányzatokkal együttműködve létrehoztak egy kiadványt, a Kistérségi Civil Katalógust. Ebben a kiadványban az összes civil partnert összegyűjtötték és egy partnerségi adatbázist hoztak létre a térségre. • Kiemelhető a térség civil szervezeti közül a túrkevei székhelyű NIMFEA egyesület, amely természet- és környezetvédelmi feladatok ellátásával foglalkozik. Meg kell említeni a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesületet, mely fontos szerepet játszik a város mindennapi kulturális életében. A térségben és azon kívül is kiemelkedő kulturális szerepet tölt be a Túrkevéért Alapítvány. • A LEADER+ program tapasztalatai rávilágítottak arra, ha érdekeltté tesszük a vállalkozókat és a civil szervezeteket a helyi fejlesztésekben, akkor kiváló együttműködnek az önkormányzatokkal. Ezek a programok és települések beruházásainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi vállalkozók és a civil szerevezetek igen is fontosnak tartják saját településük fejlődését. • Ha továbbra is érintettek a civil szervezetek a helyi beruházásokban és a helyi foglalkoztatási paraméterek javításában, akkor a 2007-2013 közötti időszakban is segíthetik a LEADER fejlesztések megvalósítását. Új projektötleteikkel a térség legfontosabb szereplőivé válhatnak. • A jól működő civil szervezetek mellett meg kell említeni a halott, vagy félhalott állapotban lévő civil szervezeteket is. Ezek a szervezetek sokszor nem bejegyzett szervezetek, így pl. a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati forrásaira sem jogosultak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • A legtöbb szervezet napi anyagi gondokkal küzd. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 2,508 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 72,749 72,177 71,731 71,126 70,241 Éves változás -605 -885 -572 -446 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2,508 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 10% • 13% • 6-14 év • 63% • 60% • 15-59 év • 21% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 12% • 9% • 1-5 általános • 11% • 9% • 6-7 általános • 29% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 5% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 18% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 7% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 10% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 6% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/2 • A térség népessége összesen 70.241 fő. 2003-ban 72.749 fő lakta a térséget, vagyis a mostanra a lakosság száma 4 százalékkal csökkent. A népességnek a 60 év felettiek száma (14.716) magasabb, mint a 15 év alattiak száma (10.110 fő), emiatt a társadalmat elöregedőnek nevezhetjük. A térség népsűrűsége a megyei (annak két harmada) és az országos átlagnál is jóval alacsonyabb (annak fele). • A térségben a születések száma drasztikusan csökken, a térség elöregedése ennek is a következménye. • A 0-7 éves korig az országos átlaggal megegyező a gyermekek száma, de nagyon alacsony. Több településen a hátrányos helyzetű gyermekek adják ennek a korosztálynak felét. • A 6-14 éves gyermekek számában komoly lemaradása van a térségnek az országos átlaghoz képest. Ennek oka, hogy a térségből ezen gyermekek születésekor volt a fiatalok körében a legnagyobb az elvándorlás (18-30 év), és ezek az emberek máshol alapítottak családot. Ebből következik, hogy az 15-59 éves korosztály aránya az országos átlagnál 3%-kal magasabb. Az idős emberek aránya az országos átlaggal megegyezik (21%). • Nagyon fontos megemlíteni, hogy a 40-60 év közötti aktív keresők halálozási aránya az országos átlagnál jóval magasabb. Okai: depresszió, tartós munkanélküliség, krónikus betegségek és a szuicidásra való magasabb hajlam. • A vándorlási különbözet a térségben negatív. A térségből Budapestre, és a megyeszékhelyre költöznek a legtöbben, ennek oka a munkahelyek hiánya. Az elköltözők általában nagyrészt a magasabban kvalifikált réteghez tartoznak. Jellemző még a térségre az alacsony vagy képzetlen rétegek más térségekbe történő ingáztatása, sokszor 100-150 kilóméteres távolságba. • A térség településein a legnagyobb számú kisebbség a roma kisebbség. Különösen magas az arányuk Kenderes,Kisújszállás,Túrkeve,Mezőtúr és Karcag településeken. • A lakosság iskolázottsági szintje növekszik, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A lakosság 59%-a általános iskolai végzettséggel, 36%-a középfokú végzettséggel, 6%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 2/2 • A térség jövedelmi szintje alacsonyabb, mint az országos átlag. A tizenkilenc megyéből alacsonyabb jövedelemszintje, csak Szabolcs-Szatmár- Bereg, és Borsod –Abaúj- Zemplén megyének van. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 1 • 13% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 0% • Mindhárom mobilhálózat • 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 6 • 75% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A térség közlekedési infrastrukturális szempontból két részre osztható. A városok viszonylagosan jól megközelíthetőek. Túrkevét kivéve vasúti kapcsolattal rendelkeznek. Kenderes, Kisújszállás és Karcag a 4-es főút mentén a fővárostól kb. 2 óra távolságra, Mezőtúr a 46-os út mentén szintén kb. 2 óra távolságra helyezkedik el a fővárostól. Vonattal is tartható a két, két óra 15 perces menetidő. Fontos lenne azonban a térség fejlődése szempontjából a 4-es főútvonalnak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése. • A települések közötti közúti kapcsolat mindenképpen fejlesztésre szorul, a Kétpóra, a Mesterszállásra és a Mezőhékre bevezető utak nagyon rossz állapotban vannak. Ugyanez mondható el a Kisújszállásról Karcagra bevezető útról, vagy a térség elérhetősége szempontjából nagyon fontos Kisújszállást Ecsegfalvával összekötő útszakaszról, valamint a Mezőtúr – Kunszentmárton és Mezőtúrt Szarvassal összekötő útról. A térség elérhetősége szempontjából fontos lenne megépíteni a Karcagot Kunhegyessel és a Túrkevét Dévaványával összekötő utat, valamint a Körösön szükség lenne egy hídra Mezőtúr és Szarvas között. • Telekommunikációs infrastruktúra szempontjából a térség jól ellátott. A településeken szélessávú internet és kábel tv jelen van, vagy most van kiépítés alatt. A települések telefon lefedettsége megoldott. Minden településen van vezetékes gáz, és ivóvíz. A városok szennyvíz csatornázottságának kiépítettsége jó. • A települések kommunális hulladékának elhelyezése a kétpói és a karcagi szemétlerakóban megoldott. • A települések beltéri úthálózat nagyobb részben pormentesített műutak, kisebb részben földutak. Azonban a pormentesített utak is nagy részben felújításra, kátyúzásra szorulnak. • Minden településen található óvodai szolgáltatás. A községekben a települések anyagi problémái miatt az alsó és felső tagozatos általános iskolai képzés folyamatosan a környező városokba integrálódik (Mezőtúr, Túrkeve). • A térség minden városában van középiskolai és szakiskolai képzés. Mezőtúron a Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági Fakultása működik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Fontos megemlíteni még a Karcagi Debreceni Egyetem Innovációs Kutató Intézetét. • Mezőtúron és Karcagon működik kórház, melyből az utóbbi súlyponti kórházként működik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.01 • 0.19 • 0.23 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 16% • 33% • 10% • 33% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Karcag • Város • 22,032 • Közszféra • 10.48% • 503,070 • 0.042 • 0.127 Kenderes • Város • 5,181 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.00% • 384,864 • 0.000 • 0.000 Kétpó • Község • 766 • 13.36% • 370,672 • 2.426 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisújszállás • Város • 12,409 • 8.48% • 508,345 • 0.048 • 0.040 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mesterszállás • Község • 797 • 13.39% • 328,757 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Mezőhék • Község • 385 • 10.08% • 376,307 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Mezőtúr • Város • 18,808 • 7.86% • 511,649 • 0.515 • 0.013 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Túrkeve • Város • 9,863 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.71% • 400,986 • 0.000 • 1.262 {TelFoJell.1.Nev} • {TelFoJell.1.M355} • {TelFoJell.1.M354} • {TelFoJell.1.Szektor} • {TelFoJell.1.M115} • {TelFoJell.1.M440} • {TelFoJell.1.Magas} • {TelFoJell.1.Alacsony} {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/4 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakónépesség folyamatosan csökken, a népesség folyamatos elöregedése tapasztalaható,a fiatal képzett munkaerő is nagyrészt elhagyja települést,növekszik a munkanélküliség, alacsony jövedelmezőség jellemző, a rossz gazdasági szerkezet és a hátrányos helyzetű rétegek(roma kisebbség) foglakoztatási gondjai a jellemző problémakör.” • „A kedvező természeti adottságok,a közutak állapotának javítása,termálfürdő és ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése,a ajó termőföld,az iskolavárosi jelleg, a fejlődést generáló kistérségi központ,a meghonosított kultúrális rendezvények, a középfokú oktatási intézmények kínálata és az ipari park jelentős beruházásai.” • Karcag • „A foglakoztatás problémája, a munkahelyek hiánya,a növekvő munkanélküliségi és roma kisebbségi arány, az aktív keresők számának csökkenése, az elvándorlás, a magánszálláshelyek hiánya,az belterületi úthálózat fejlesztésének és a tőkeerős vállalkozásoknak a hiánya.” • „Idegenforgalmi adottságok, a jó megközelíthetőség,a turizmus, a Horty- Kastély, a kultúrális rendezvények,a mikrovállalkozások fejlesztése és a mezőgazdaság modernizációja.” • Kenderes Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/4 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliség növekedése, a lakáshiánya fiatalok körében, az önk. bevételek csökkenése,a lakosság elöregedése,a fiatalok elvándorlása,a helyi alacsony foglalkoztatás és ebből következik az ingázás gyakorisága.” • „A mezőgazdaság fejlesztése modernizációja, a turizmus fejlesztése, az emberi erőforrás fejlesztése, a kultúrális rendezvények meghonosulása,a megyeszékhely közelsége és a helyi termékek feldolgozása.” • Kétpó • „A lakosság elöregedése, az aktív keresők számának csökkenése, a munkalehetőségek hiánya, a kommunális hulladék elhelyezése, a szálláshelyek hiánya, a csapadékvíz és belvíz elvezetésének megoldtalansága, az úthálózat kiépítetlensége, a játszóterek rossz állapota és az illegális hulladéklerakók” • „A város jó megközelíthetősége, a termálvízkincs, az aktív civilszervezetek, a turizmus és a helyi vállalkozások gazdaságélénkítő szerepe, ezáltal javuló foglalkoztatás és a változatos kultúrális élet.” • Kisújszállás Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/4 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az elöregedő társadalom,mivel nem születnek gyerekek a településen,a zsáktelepülési funkció,az önkormányzati gazdálkodás problémái-kevés saját bevétel, pályázati önerő problémája.” • „A vadász- és horgászturizmus,a szálláshelyek fejlesztése, a mezőgazdaság modernizációja, a helyi termékek feldolgozása, a helyi mikrovállalkozói réteg beruházásai és foglalkoztatásban növekvő szerepe.” • Mesterszállás • „A magas munkanélküliségi ráta, a lakosság elöregedése, az ivóvíz minősége rossz, bel- és csapadékelvezetése nem megoldott, a sportpálya területe elhanygolt és sportolásra szinte alakalmatlan.” • „A jó minőségű és öntözhető szántóföldek, a termálvíz(lefolytott kút),ajó a község megközelíthetősége közúton, a Nagykunsági- főcsatorna közelsége-horgászturizmus fellendítése,a vadászturizmus fejlesztése a vadásztársaságok bevonásával.” • Mezőhék Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/4 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A gazdaság kedvezőtlen szerkezete,az alacsony jövedelmezőség, alacsony vállalkozói aktivitás, sok kényszer-vállalkozás,az Ipari Park alacsony szintű kihasználtsága,a külső,belső elérhetőség alacsony színvonala,a képzett,fiatal munkaerő elvándorlása,a jelentős számú inaktív lakos,a magas munkanélküliség,a nem piacképes képzettség és a cigányság társadalmi problémáinak növekedése.” • „Kedvező természeti adottságok a védett környezeti és természeti értékekkel, a 120-as vasútvonal és 46. sz főútvonal közelsége, a fejlődést generáló kistérségi központi szerep széleskörű szolgáltató bázissal, a jó minőségű termőföld,a jelentős feldolgozóipari kapaci-tások, a Mezőtúri Ipari Park megléte, a kiépített humán-szolgáltatások és iskolavárosi jelleg.” • Mezőtúr • „A közlekedési infrasutrutúrális hiányosságok miatt a nagyobb munkahelyteremtő beruházások beruházások elkerülik a térséget, emiatt a város népességmegtarató képessége csökken, növekszik a munkanélküliség,az elvándorlás és elöregszik társadalom.Az önk. gazdálkodás,alacsony jövedelmezőség és a min. béres alacsony keresetek problémái is kimelhetők.” • „A város természeti és kultúrális értékei miatt a termál turizmus fejlődésének lehetősége,a humán erőforrás fejlesztése,a mezőgazdasági területek modernizációja, a már működő és megalakuló mikrovállalkozói réteg innovációi,az új befektetők beruházásai segítenének a fogalakoztatási problémák megoldását, ezzel a település a népességmegtartó képességét javítaná.” • Túrkeve Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

46. A térségben 8 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 21 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „Turisztikai tevékenység ösztönzése” • 5 db • 2,188,565 • „Mikrovállalkozások fejlesztése” • 1 db • 2,028,647 • „Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése” • 2 db • 2,000,000 • „Falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása” • 4 db • 476,639 • „Helyi termékek értéknövekedésének elősegítése” • 1 db • 180,000 • „Humán erőforrás fejlesztése” • 3 db • 159,885 • „Térségi együttműködések fejlesztése” • 2 db • 102,964 • „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” • 3 db • 64,222 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

47. A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/8 Fő fejlesztési prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) • 99,950 • A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi • magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő • szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak • fejlesztése. • 945,729 • A LEADER programhoz kapcsolódó rendezvények támogatása. • 59,927 • Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi,komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése,már működő szolg. bővítése, korszer., fejl. az alábbi területeken:falusi-,agro-,lovas-,erdei-,vadász-,horgászturisztikai és gasztronómiai szolg. • 567,959 • A vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi • szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház) és • kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, • akadálymentesíté • 515,000 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

48. A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/8 Fő fejlesztési prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • A mikrovállalkozások fejl. projektjeinél meghatározott tevékenységek:eszköz beszerzés,csak a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez tartozó építés,épületgép.,-kialak.,-felúj.,-korszer.,kisléptékű infrastr.-fejl. és minőség és körny. rendszerek • 2,028,647 • {FejlIntForras.1.Int} • {FejlIntForras.1.Forras} • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

49. A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/8 Fő fejlesztési prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • A biomassza hasznosításának lehetősége az őstermelők, egyéni-, mikro-, kis- és középvállalkozások innovatív jellegű fejlesztéseinél. • 1,000,000 • Napenergia hasznosításának lehetősége mikro-, kis és középvállalkozások innovatív jellegű fejlesztéseinél. • 1,000,000 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/8 Fő fejlesztési prioritás: Falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési • feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, • bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetése. • 77,911 • A védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a • település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása, korszerűsítése. • 160,412 • Játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése. • 119,158 • A község környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális • fejlesztések: parkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek stb. kialakítása, • meglévők fejlesztése. • 119,158 • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis