Elmefilozófia

1. Elmefilozófia

2. Phineas Gage esete

3. Probléma I. • Általános tapasztalat, hogy az agysérülések, narkotikumok közvetlenül befolyásolják nem csak az intelligenciát, de a személyiséget is, amiből arra következtethetünk, hogy az agy és az elme (lélek) olyan szoros összefüggésben állnak egymással, hogy tulajdonképpen azonosak. • Ebben az esetben viszont szembe kell néznünk azzal a lehetséges következménnyel, hogy a lelki tulajdonságok – az olyanok is, mint például a szeretet, a szerelem, a jóindulat – valójában csak anyagi természetűek. • Talán még ennél is súlyosabb következmény, hogy akaratunk, szándékaink is a természettörvényeknek alávetett anyagi folyamatokkal azonosíthatóak. Így viszont az erkölcsi felelősség lehetősége kérdőjeleződik meg.

4. Probléma II. • Mindennapos intuíciónk mégis az, hogy a lelki tulajdonságok markánsan megkülönböztethetőek a testi állapotoktól. Elménk szellemi természetűnek mutatkozik, testünk nem. • Lelki jelenségeink oksági kapcsolatban állnak nem csak a testi jelenségekkel, de egymással is, s sokkal racionálisabbnak tűnik ez utóbbi oksági kapcsolat alapján magyarázni a cselekvéseket mint az agy állapotai alapján. • Szintén általánosan ismert tény, hogy az agysérülést követően a személy idővel, megfelelő gyakorlás után visszanyeri az elvesztett képességeit, holott az állítólag ezekért felelős agyterület nem épül vissza.

5. Probléma III. • Összeegyeztethetők-e ezek az ellentmondónak mutatkozó tapasztalatok? • Ha igen, akkor hogyan? • Ha nem, akkor melyiket kellene alapul vennünk?

6. Két szembenálló nézőpont Az alábbiakban két, egymással szembenálló klasszikus nézőpontot, valamint az ezekből fakadó nehézségeket mutatjuk be, majd két, ezektől eltérő alternatívát kínáló teória kerül tárgyalásra. • Descartes dualista elképzelése. • Az azonosság-elmélet. • A két irányzat problémáiból levonható következtetéseket figyelembe vevő másik elmélet, a funkcionalizmus. • Ésaz emergentizmus.

7. Megoldás I: Dualizmus A szubsztancia dualizmus állításai: A világban kétféle egymástól független létező (szubsztancia) van: anyag és elme Az anyag alapvető tulajdonsága a kiterjedés. Az elme alapvető tulajdonsága a gondolkodás. Az anyag és az elme között kölcsönhatás áll fenn.

8. Probléma: kauzális kölcsönhatás Erzsébet, pfalzi hercegnő: 1) Az elmének nincs kiterjedése. 2) Az anyag mozgását csak kiterjedéssel rendelkező objektumokkal való érintkezés okozhatja. 3) Vagyis az elme nem okozhatja testek mozgását. Descartes válasza: 2) nem igaz. De Descartes nem ad számot arról a folyamatról, amely révén az elme hatással lehet a testre.

9. A test-elme probléma test-elmeprobléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás

10. Megoldás II: Azonosság Elmélet I. • Kauzális érvelés: • Premissza (1): A mentális okoknak vannak fizikai okozatai. • Premissza (2): Minden fizikai okozatnak van fizikai oka. • Premissza (3): A mentális okok fizikai okozatai nincsenek túldeterminálva. • Konklúzió: A mentális okok azonosak fizikai okokkal. David Lewis

11. Megoldás II.: Azonosság Elmélet II: Reduktív fizikalizmus: a mentális események kauzálisan hatékonyak, de oksági relációik pontosan ugyanazok, mint a fizikai események oksági relációi. Vagyis az elme tulajdonképpen azonos az aggyal. (Nincs elme, az csak egy másik elnevezése az agynak – az elmét így redukáltuk, visszavezettük az agyra.) M M* P P*

12. Megoldás II: Azonosság Elmélet III. Az érzetek nem mások, mint agyi folyamatok. fájdalom    tű kéz-elrántás   idegi aktiváció

13. Összefoglalás: két álláspont

14. Probléma: Sokszoros Realizálhatóság I. Probléma a reduktív fizikalizmussal: Sokszoros realizálhatóság Realizált • ugyanaz a mentális állapot • különböző agyállapotok Realizáló 1 Realizáló 2 Realizáló 3

15. Probléma: Sokszoros Realizálhatóság II. • Példa 1: • Az emberen kívül valószínűleg a kutya vagy a hal is érez fájdalmat. • A fájdalom mint fájdalom teljesen hasonló érzés mind a három élőlény esetében, ám feltehetően teljesen más szerkezetű mindhárom faj idegrendszere, illetve azok az agyterületek, amelyek összefüggésbe hozhatóak az említett érzéssel. • Példa 2: televízió-kép: katódsugárcsöves / LCD / plazma • Ha viszont ez igaz, akkor problematikus azt mondani, hogy a fájdalom – vagy más lelki jelenség – pontosan azonosítható egy bizonyos testi folyamattal.

16. Probléma: Sokszoros Realizálhatóság III.

17. Megoldás III.: Funkcionalizmus I. Nem-reduktív fizikalizmus: A mentális tulajdonságok ‘magasabb rendű tulajdonságok’, amelyek a fizikai tulajdonságok által meghatározottak, de nem azonosak azokkal. Funkcionalizmus: (Példa magasabb rendű tulajdonságokra.) mentális tulajdonság = rendelkezni valamilyen tulajdonsággal, amely adott kauzális szerepet tölt be • mentális tulajdonság → másodrendű tulajdonság • maga a funkcionális szerep • fizikai tulajdonság → elsőrendű tulajdonság • funkcionális szereppel rendelkezik

18. Megoldás III.: Funkcionalizmus

19. Megoldás III.: Funkcionalizmus Analógia: Elme Test Szoftver Hardver

20. Összefoglalás (eddig)

21. Kik gondolkodnak? Tudnak a gépek gondolkodni? • 1997 – Deep Blue vs. Kasparov • 32 IBM szuperszámítógép • 220 sakk-processzor • 100 millió pozíció / sec • Vajon intelligens Deep Blue?

22. Turing teszt Imitációs játék: Turing teszt:Egyik ember helyett egy számítógép. Loebner-díj 1990 óta.

23. Gyenge ↔ Erős Mesterséges Intelligencia Gépies műveletek ↔ Valódi megértés Gyenge Mesterséges Intelligencia: → a számítógép hasznos eszköz bizonyos humán teljesítmények szimulálásában Erős Mesterséges Intelligencia: → egy megfelelően programozott számítógép valóban rendelkezik elmével  Pl.: Deep Blue → Gyenge MI de nem Erős MI.

24. GONDOLKODÓ GÉPEK? Az Erős Mesterséges Intelligencia ellen John Searle Érv az Erős MI ellen: → pusztán formális szabálykövetés nem eredményezhet valódi megértést  a gép saját beszámolója nem tekinthető bizonyítéknak  az, hogy mi értelmesnek ítéljük a gép reakcióit, nem elegendő ok arra, hogy valódi megértést tulajdonítsunk neki

25. GONDOLKODÓ GÉPEK? Kínai szoba

26. Egy evolúciós megközelítés • Az MI és az emberi elme különbsége alapvető? • Az MI mesterségesentervezett és létrehozott dolog • Míg az emberi elme egy természetes tervezetlen fejlődés következménye Származtatott intelligencia ↔természetes intelligencia • Daniel C. Dennett Nem igaz, hogy alapvető különbség lenne MI és az elme között. Mert valójában az emberi elme is származtatott, semmi csodálatos, különleges nincs benne, csak éppen nem az IBM, hanem a természetes szelekció terméke, vagyis Lehetséges az MI

27. Egy másik evolúciós megközelítés • Ugyanakkor Dennett érvelése megfordítható. • Lehetséges valódi MI, ha nincs alapvető különbség az emberi elme és az MI között. • Az emberi elme azonban igenis eredeti. • Vagyis az MI csak akkor lehet sikeres, valódi, ha az emberi elméhez hasonlóan szintén nem származtatott, hanem eredeti lesz. Eddig azonban csak származtatott, „tervezett” módon próbáltak MI-t létrehozni. • De elméletileg lehetséges és eme érvelés szerint csak így lehetséges, hogy nem tervezéssel, hanem ember által irányított szelekciós (evolúciós) eljárással hozzanak létre MI-t. • Pl. program-tesztelési eljárások; szélcsatorna a repülőgép tervezésben

28. Probléma III.: két problémás válasz • A filozófiai kérdés tehát az, hogy mi a szoftver, mi a funkció? • Első válasz: a funkció egy önálló realitással bíró létező. • Probléma: akkor viszont két létező (szubsztancia) van, maga a fizikai rendszer (agy) és az azon működő funkció (elme). Visszatérünk a dualizmushoz. • Második válasz: a funkció nem bír önálló realitással. • Probléma: akkor viszont végső soron csak egy létező (szubsztancia) van, maga a fizikai rendszer (agy), a funkció meg csak a mi leírásunk a komplex agyi folyamatokra. Visszatérünk az azonosságelmélethez.

29. Funkcionalista azonosságelmélet Fájdalom: az a fiziológiai állapot, mely a fájdalomra jellemző oksági szerepet a megfelelő népességben megvalósítja. A megfelelő népesség megállapításának szempontjai: (1) a megfelelő népesség az emberi nem, (2) amelynek az illető tagja, (3) amely népességben az illető nem kivételes, (4) amely természeti fajta.

30. Megoldás IV.: Emergentizmus I. • Az emergentizmus elfogad két ellentmondónak tűnő kiindulópontot. • 1. a funkció reálisan létezik, nem csak egy leírás • 1. csak egy (anyagi) szubsztancia van • De! van egy emergens evolúciós fejlődés, amelynek révén fokozatosan létrejönnek olyan újfajta, nem szubsztantív, tehát nem független önálló, hanem a szubsztantív alapjaikra épülő létezők, amelyeket akár funkcionális szerepekként írhatunk le. Polányi Mihály

31. Megoldás IV.: Emergentizmus II. • Tehát ez egy monista álláspont, vagyis elképzelése szerint csak egy szubsztancia, az anyag létezik (≠dualizmus) • Ugyanakkor az elme nem azonos az aggyal (≠ azonosság elmélet) • És nem is csak egy pontosan meg nem határozható létezéssel (esetleg pusztán leírással azonosítható) bíró funkció (≠ funkcio- nalizmus), hanem • egy evolúciós fejlődés során kialakult emergens (magasabb szintű, átfogó) létező, amely kontrollálja az (alacsonyabb szintű, fizikai) agyi folyamatokat.

32. A test-elme probléma test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás sokszoros realizálhatóság funkcionalizmus emergentizmus

33. Áttekintés