1 / 46

NEVELÉSTÖRTÉNET

NEVELÉSTÖRTÉNET. A NEVELÉSTUDOMÁNY. A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. Részterületei: neveléstörténet neveléselmélet didaktika tantárgyi módszertanok.

marly
Download Presentation

NEVELÉSTÖRTÉNET

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NEVELÉSTÖRTÉNET

  2. A NEVELÉSTUDOMÁNY A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. Részterületei: • neveléstörténet • neveléselmélet • didaktika • tantárgyi módszertanok

  3. A neveléstörténet a neveléstudomány körébe tartozó tudományág, mely feltárja a nevelés történeti fejlődési folyamatát, az e folyamatban érvényesülő összefüggéseket, törvényszerűségeket. A NEVELÉSTÖRTÉNET

  4. A nevelési elméletek története A nevelés gyakorlatának története A nevelési intézmények története A neveléspolitika története A neveléstörténet tárgya

  5. Helytörténet Nemzeti neveléstörténet Egyetemes neveléstörténet Problématörténet Összehasonlító neveléstörténet A NEVELÉSTÖRTÉNET VIZSGÁLÓDÁSI KÖRE

  6. NEVELÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK ÍROTT FORRÁSOK -Elsődleges forrás: egy pedagógiai elméletíró által írt mű - kéziratos - nyomtatott - Másodlagos forrás egy elméletíró munkásságáról, egy korszakról szóló mű

  7. TÁRGYI EMLÉKEK KUTATÁSA • Egyes korok iskolai berendezései, taneszközei, gyermekjátékok

  8. EGYIPTOM • Virágkor: kr.e. II. évezred • A nevelés célja: felkészítés az állami szolgálatra • A nevelés folyamata és tartalma: - Elemi képzés - Írnokiskola - Pap és orvosképzés

  9. SPÁRTA • Kr. E. VIII-VI. század • A nevelés célja: állandó harci készenlétre nevelés • A nevelés folyamata és tartalma: - I. szakasz: 0-7 - II. szakasz: 7-20 katonai táborok, testi szellemi nevelés - III. szakasz: 20-30 • Nőnevelés

  10. ATHÉN • Kr. E. VI-IV. század • A nevelés célja: kalokagathia • A nevelés folyamata és tartalma: I. szakasz: 0-7. családi nevelés II. szakasz: 7-15. rendszeres tanulás: grammatikai iskola, kithara iskola, palaestra III. szakasz:15-18. Gimnázium IV. szakasz: Ephebeia- katonai képzés Akadémia Nőnevelés

  11. RÓMA Kr. e. VIII. sz. - Kr. u. V.sz. A nevelés célja: vir bonus A nevelés szakaszai és tartalma: I. szakasz: 0-7 családi nevelés II. szakasz 7-12 -ludus III. szakasz: 12-16 -grammatikai iskola IV. szakasz: 16-18 retorikai iskola Nőnevelés

  12. Középkori életeszmény és neveléseszmény • „Abszolut erkölcsi tökéletesség” • A nevelés célja • A nevelő feladata • A gyermekről vallott felfogás és a gyermekhez való viszony • A klerikusok

  13. Az egyházi nevelés intézményei Kolostori iskolák • a tananyag tartalma grammatika diktámen kompútusz Plébániai iskolák • a tananyag tartalma olvasás éneklés Székesegyházi iskolák • a tananyag tartalma grammatika, diktámen, kompútusz, filozófia, teológia, jog

  14. A lovagi nevelés (XII-XIV. század) • A lovagi ideál • A lovagi nevelés célja • A lovagi nevelés tartalma: erkölcsi elvek fegyverforgatás irodalom nyelvek • A „hét lovagi készség” • A lovaggá válás szakaszai apród fegyverhordozó lovag

  15. A városi polgárság iskoláiXIV-XV. század • A városi polgárság igényei • Az iskolai tananyag átformálódása - alapismeretek -„köznapi” latin - hivatalos iratok szerkesztése - könyvelés - kereskedelmi levelezés • Nevelés a céhekben • A mesterré válás szakaszai -inas -legény -mester

  16. Humanista embereszmény-humanista nevelés A nevelés célja: homo universale • A humanizmus pedagógiájának általános vonásai - testi nevelés - értelmi nevelés az oktatás tartalma az oktatás módszerei • Erkölcsi nevelés • Esztétikai nevelés • Munkára nevelés • A gyermekről vallott felfogás • Elmélet és gyakorlat

  17. A humanizmus pedagógiai elvei és az iskola A humanista városi iskola -XV. század Alapszint: latin szövegek olvasása, írása, szópárok és szentenciák,latin ige és ,főnévragozás, görög betűk Középszint: részletes latin nyelvtan: szótan és mondattan; elemi görög nyelvtan Felső szint: latin és görög klasszikus szerzők művei;poétika, retorika, logika A nyomtatott tankönyvek jelentősége

  18. Vives(1492-1540) A humanista pedagógia nagy összegzője Cél: edzett testű, egészséges, klasszikus nyelvekben jártas, tudományokban otthonos, feddhetetelen erkölcsű, a világban érvényesülni tudó vallásos ember nevelése Művei: A tantárgyakról (1531) A lélekről és az életről (1538)

  19. A reformáció és pedagógiai céljai • Humanizmus és reformáció • A reformáció és képviselői • A reformáció pedagógiai céljai: - őszintén átélt, belűről fakadó vallásosság; - humanisztikus műveltség - anyanyelvű olvasás Kálvin Luther

  20. Comenius az ember neveléséről és nevelhetőségéről • „Minden ember nevelhető, mert az értelem, erkölcs és vallás csíráit mindenki magában hordozza.” • „Mindenkinek, aki embernek született, szüksége van oktatásra, azért, hogy ember legyen, és ne vadállat, buta szörny vagy tétlen fajankó.” • Három szükséges dolog: képzettség, erkölcs, vallás

  21. Comenius iskolakoncepciója • Anyaiskola (0-6) • Anyanyelvi iskola (6-12) • Latin iskola (12-18) • Akadémia (18-24)

  22. Az iskolai munka megszervezése • tanév • osztályrendszer • tanórarendszer • tanterv • tanmenet • felvételi vizsga

  23. J. LOCKE pedagógiai nézetei Gondolatok a nevelésről(1693) • A nevelés célja: a gentleman, a művelt úriember kialakítása • Magánnevelés vagy iskolai nevelés? • A nevelő • A nevelés területei: Testi nevelés Erkölcsi nevelés Értelmi nevelés tantárgyak az oktatás módszerei Vallási nevelés Munkára nevelés

  24. ROUSSEAUA gyermeki fejlődés szakaszai 1. Szakasz: 0-2 év 2. Szakasz: 2-12 év (az értelem alvásának ideje) 3. Szakasz: 12-15 év (az értelem kibontakozásának korszaka) 4. 15-20 év (az érzelmek kibontakozásának korszaka)

  25. PESTALOZZI1746-1827 Svájci pedagógus - munkásságában az elmélet és a gyakorlat szorosan összekapcsolódik

  26. A filantropisták pedagógiai nézetei • A nevelés célja: a gyermeket felruházni minden olyan ismerettel, készséggel és jellembeli tulajdonsággal, melyre az életben szüksége lesz. • A nevelés területei: testi nevelés erkölcsi nevelés értelmi nevelés az oktatás módszerei Salzmann intézete Schnepfenthalban

  27. HERBART1776-1841 A „tudományos pedagógia” megalapítója Pedagógiai rendszere • A nevelés célja: az erkölcsi jellem megszilárdítása • A nevelés szakaszai 1. Kormányzás 2. Oktatás 3. Vezetés

  28. A herbartiánus pedagógia célja a társadalom szűkebb-tágabb közösségi köreibe beilleszkedő, hasznosállampolgár. • Ez a neveléstan fogalmazta meg – talán utolsó ízben a pedagógia történetében – protestantizmusevilági aszkézis-felfogását. • Ez a neveléstan nem a rousseau-i hedonista örömelvűség „boldogságetikáját” veszi alapul. • A herbartiánus pedagógia a következetes önvizsgálat, az emberi ösztönök, érzelmek elfojtásának pedagógiája. • A herbartizmus egyáltalán nem „légüres térben” jött létre. Sőt: világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak mentalitásába, a „korszellembe”.

  29. Herbart pedagógiája hihetetlenül gyorsan megtalálta az utat a gyakorlathoz, és széles körben elterjedt. Nemcsak Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az iskolai gyakorlatot. • A tizenkilencedik század ötvenes, hatvanas éveinek Európájára a gazdasági fellendülés, a gyors expanzió volt jellemző. • A társadalmi jólét gazdasági alapjainak megteremtése olyan embereket igényelt, akikre a klasszikus protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a megbízhatóság a türelem és a kitartás) voltak jellemzőek.

  30. A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni szükségleteknek; olyan igényeknek, amelyek kimozdíthatták volna a materiális értékeket teremtésére vállalkozó egyéneket a hétköznapok egyhangúságából. • Ezekkel az életelvekkel cseng egybe Herbart emberideálja. • Herbart eszményi gyermeke olyan teremtmény, akinek szeleskedését, heveskedését, esetleges akaratosságát már kisgyermek korában megtörték.

  31. A pedagógia megpróbálta ezeket az új területeket ellenőrzése alá vonni, hatásaikat be kívánta kapcsolni a nevelésbe. Megszületett a művészetpedagógia, a vidéki nevelő otthonokban sokoldalú nevelés-képzést nyújtó New School- mozgalom. Új pedagógiai mozgalmak és irányzatok

  32. A tradicionális „régi” iskola kritikája • Megcsontosodott, túlhaladott módszerek, • „csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, • a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak, • az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma, • sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, • merev iskolarendszer.

  33. Radikális retorika, új jelszavak • Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: • új (iskola) - régi (iskola), • progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), • jövő (iskolája) - múlt (iskolája). • Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése: • gyermekközpontúság  tananyag-központúság, • cselekvésközpontúság  passzív befogadás, • sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.

  34. MontessoriMária pedagógiája, melynek központi eleme a fejlesztő eszköztár, s a gyerekek aktivitására éppannyira épít, mint kooperációra és a jól felfogott, mások érdekeit nem sértő gyermeki szabadságra; MontessoriMária

  35. a sajátos embertanra épülő, a gyereket szellemi lényként tételező Waldorf-pedagógia, amely egyebek közt a művészetek nevelő hatását használja fel; Waldorf-pedagógia

  36. A Waldorf iskolák • A Waldorf iskolák sajátosságai • Az epochális oktatás • Az euritmia • Waldorf iskolák Magyarországon 1926-1932 Göllner Márta iskolája

  37. NEILL „SUMMERHILL” ISKOLÁJA • 1924-1972 Leiston • Bentlakásos magánintézet – 5-17 éves gyermekeknek • Az intézet napirendje és élete főbb elemek: - önkéntes részvétel - a tanulás alapja a felfedezés, a kísérlet, a játék - egyéni felelősség – - „liberális szabadságkoncepció” 1883-1973 Alexander Sutherland Neil

  38. JENA PLAN Osztályrendszer helyett - csoportok Alsósok: az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek Középső csoport a 4-6. iskolai év tanulói 10-12 évesek Felsősök csoportja a 6-8. iskolai év tanulói 12-14 évesek Ifjúsági csoport a 8-10. iskolai év tanulói 14-16 évesek Peter Petersen 1884-1952

  39. Művelődési alapformák • Beszélgetés • Játék • Munka • Ünnep

  40. a Freinet-technikák, amelyek a munkáltatás, az aktivitás köré rendelik az iskola gyakorlatát. Freinet

  41. FREINET ÉS A „MODERN ISKOLA” • A munkaiskola nagy alakja • Élményekkel átszőtt tapasztalatok az iskolában • Nyomtatás- saját újság • Természetes kíváncsiság • Szabad önkifejezés

  42. Dewey alapján: Helen Parkhurst – Dalton terv Carleton Washburne – Winnetka terv A progresszív nevelési társaság AMERIKAI REFORMPEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEK Helen Parkhurst Washburne

  43. Project-módszer • Megszületik a project-módszer, amely nagy ívű karriert fut be a hagyományos iskolákban is azzal, hogy a tantárgyak szétaprózottságával szemben egészlegességre, átfogó ismeretszerzésre törekszik.

  44. A harmincas évek legfontosabb iskolatípusainak rendszere

More Related