slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Kiegyensúlyozatlan nemi arányok az Észak-alföldi régióban – PowerPoint Presentation
Download Presentation
Kiegyensúlyozatlan nemi arányok az Észak-alföldi régióban –

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

Kiegyensúlyozatlan nemi arányok az Észak-alföldi régióban – - PowerPoint PPT Presentation


  • 68 Views
  • Uploaded on

Kiegyensúlyozatlan nemi arányok az Észak-alföldi régióban – Migrációs válaszok két Tisza-parti település fejlődési problémáira. Timár Judit – Velkey Gábor Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Az MRTT IX. Vándorgyűlése A vizek szerepe a területi fejlődésben

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Kiegyensúlyozatlan nemi arányok az Észak-alföldi régióban –' - mare


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

Kiegyensúlyozatlan nemi arányok

az Észak-alföldi régióban –

Migrációs válaszok két Tisza-parti település fejlődési problémáira

Timár Judit – Velkey Gábor

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja

Az MRTT IX. Vándorgyűlése

A vizek szerepe a területi fejlődésben

Révkomárom, 2011. 11. 24-25.

slide3

I. STRUKTURÁLIS JELLEMZŐK – STATISZTIKAI ANALÍZIS

  • ÉSZAK-ALFÖLD:
  • az egyik leghátrányosabb helyzetű régió
  • területének 80%-a rurális tér
  • országos átlagot felülmúló népességfogyás, negatív vándorlási egyenleg
slide5

I. STRUKTURÁLIS JELLEMZŐK – STATISZTIKAI ANALÍZIS

  • ÉSZAK-ALFÖLD:
  • az egyik leghátrányosabb helyzetű régió
  • területének 80%-a rurális tér
  • az országos átlagot felülmúló a népességfogyás, negatív a vándorlási egyenleg
  • 5000 főnél kisebb települések: a lakosságszám és az elvándorlások száma között logaritmusos összefüggés
  • a RÁT-ban részesítettek száma exponenciális növekedést eredményezett az elvándorlásban
  • NŐHIÁNY:
  • 5–50 ezer fős települések: országos átlagot meghaladó nőhiány
  • e nőhiány (a legnagyobb városok kivételével) erősebb a 30–39, mint a 20–29 évesek korcsoportjában
slide6

nő/100 férfi

kor: 18-29

0-90

90- 100

100-110

110-X

slide7

nő/100 férfi

kor: 30-39

0-90

90- 100

100-110

110-X

slide8

II. KÖZÉPISKOLÁSOK MIGRÁCIÓS MOTIVÁCIÓI – KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS

A középiskolás fiatalok lakóhelyi kötődése,

migrációs szándéka, motivációi

Kérdőíves felmérés

6 középiskola:Tiszafüred, Szolnok;Berettyóújfalu, Debrecen;Kisvárda, Vásárosnamény

740 tanuló: 61% rurális településből (kevesebb mint 10 ezer lakos)

39% urbánustelepülésből (több mint 10 ezer lakos)

51% lány

49% fiú

slide9

„Kellemes a lakókörnyezet, mégis inkább mennének ...”

  • A megkérdezettek 75%-a „inkább kellemesnek” tartja lakhelyét, de a többség „nagyobb városban szeretne élni”.
  • A lakókörnyezethez való ragaszkodás magasabb arányú a fiúknál.
  • A ragaszkodás nem függ össze a kapcsolatok kiterjedtségével vagy intenzitásával.
  • A közösségi kapcsolatok nem mutatnak szignifikáns különbséget a lakóhely szerint.
slide10

„A középiskolába járás még nem eredményez elköltözést...”

  • A lazább baráti kapcsolatok kisebb arányban jellemzőbbek vidéken (-7%).
  • A lányoknak kevesebb, de mélyebb, a fiúknak több és felszínesebb kapcsolata van.
  • A kortárscsoporttal való kapcsolattartásban sem a találkozások helyszínének, sem a településnek nincs jelentősége.
  • A bejáróknál és a kollégistáknál sem helyettesítik az új kapcsolatok a régieket.
  • Az iskola elvégzése utáni terveknél a legmagasabb arányú a bizonytalanság (23%-a „nem tudom” választ adók aránya).
  • A helyben maradást a lányok 18%, a fiúk 35%-a tervezi.
  • A régiót elhagyni szándékozók között is (+5%) nagyobb a lányok aránya. Összesen 16 % tervezi az ország elhagyását.
  • Az elköltözést tervezők közül a fiúk > 40, a lányok < 25%-a valószínűsíti későbbi visszatérését.
slide11

„Mit tanácsolnak a szüleid, a barátaid vagy a tanáraid,mit csinálj azután, ha befejezted az iskolát?”

  • A lányoknál inkább család és a karrier, a fiúknál az anyagiakban mérhető siker a fontosabb …
  • „Mit teszel az iskola után … rövidebb távon…”
  • Lányok: erőteljesebb továbbtanulási szándék (72, illetve 65%).
  • Fiúk: nagyobb arányú vállalkozói szándék (64, illetve 55%).
  • … hosszabb távon”
  • Lányok: fontosabbak a családdal kapcsolatos célok (+ 6-10%)
  • és a szakmai karriert (+8%).
  • Fiúk: a közvetlen anyagiakban is megjelelő célok
slide12

Mit gondolsz, mennyire nehéz vagy könnyű a következő néhány dolog azoknak a fiataloknak, akik ugyanott élnek, ahol Te?

„Szeretek, szeretnék itt élni, de nem tudok megélni ...”

slide14

KÉT TISZA-PARTI TELEPÜLÉS

  • határ, folyó
  • közel 50% cigány
  • minimális turizmus
  • vállalkozó önkormányzat
  • önellátás (közétkeztetés, fűtés)
  • szociális földprogram (integrált termeltetés)
  • tsz-infrastruktúra hasznosítása (tejüzem, sajtüzem, logisztika)
  • erős cigány-önkormányzat
  • missziós tevékenység
  • tudatos példaadás, mintakövetés

Tiszaszentmárton

slide15

KÉT TISZA-PARTI TELEPÜLÉS

  • Tisza-tó – belföldi turizmus
  • rövid turisztikai igény
  • elmaradt fejlesztések
  • vagyoni és szervezési viták (befektető, megyei önkormányzat)
  • összefogás, összehangolás hiánya
  • hagyományos nagy táblás alapanyag-termelés
  • hiányzó feldolgozás, vertikális integráció, gyenge szolgáltatás
  • kis agrárfoglalkoztatás

Abádszalók

slide16

III. Migrációs okok megítélése – ahogy a fiatal nők látják (interjúk)

  • A „hely”
  • A falu/kisváros vonzása – taszítása:
    • „ittvan házunk” – „röghöz köt”
    • olcsó élet – távol a városi ellátás
    • a természeti/társadalmi környezet előnyei – hátrányai
  • A „(közép)iskolaváros” nem letelepedési célpont
  • „Ha lenne MUNKALEHETŐSÉG, nem költöznénk el”
  • Új trend: a házasság, gyermekszülés elhalasztása
slide17

III. Migrációs okok megítélése – ahogy a fiatal nők látják (interjúk)

„A csapból is az folyik, hogy a gyermekvállalási szám jóval visszaesett, de szerintem ez nem csoda, az árak mennek, a lehetőségek, azok nagyon korlátozottak, a diplomások több mint fele munkanélküli, ha kap állást, örül, ha van. És első kérdésük minden felvevő embernek, igazgatónak az, hogy ’mikor szül?’, vagy ’mit tervez a jövőben’? Most én, ha elmennék egy állásinterjúra és azt mondanám, hogy 1-2 éven belül, biztos, hogy nem vesznek fel, mert akkor nincs értelme, hogy betanítsanak. Tehát ők így gondolkoznak, őket is megértem, de az ilyennek iszonyat nehéz. Az elsőt azért jó lenne 30 év alatt megszülni, de nem mindenkinek jön ez sem össze. Ez szerintem patthelyzet az én korosztályomnak, mert egyszerűen nincs jó megoldás.”

(Tímea, 27 – munkát keres)

„Először be akartam magam kicsit ékelni a munkahelyemre, hogy visszafogadjanak, ha majd szülök, és letelik a gyed.”

(Judit, 40 – pedagógus)

slide18

III. Migrációs okok megítélése – ahogy a fiatal nők látják (interjúk)

Hová – és mikor – mennek lakni?

Túl a falun, kistérségen, régión

„itt nincs semmi, vagy hogyha lenne is, a gödörből úgysem tudnék kimászni, mert annyira kevés fizetést adnak.”

Még a régióközpont is „kevés”

„1 lépés a város, 20 Debrecen, de rájön, ott is ugyanannyit keres, ugyanott van”

Cél: Budapest, Dunántúl, külföld

„ott nem csak az önkormányzat, esetleg egy-két vállalkozó a foglalkoztató”

A regisztráció elhúzódása

slide19

IV. JAVASLATOK

  • A „gender-vakság” felszámolása: tudatosítani kell a helyi társadalom, migráció, települések, munkaerőpiac stb. társadalmi nemek szerinti különbségeit; a fejlesztésekben a „gendermainstreaming” fontosságát
  • A migráció-regisztráció szabályozásának újragondolása
  • A munkaerőpiac nemek szerinti eltéréseihez alkalmazkodó képzés érdekeltségi rendszerének és összehangolásának segítése
  • Gender-szempontokra figyelő foglalkoztatásnövelés a rurális települések lakói számára
  • A regionális fejlesztésben az észak-alföldi településszerkezeti sajátosságok jobb érvényesítése
  • A szelektív migrációt figyelembe vevő népesség-, család-, szociál-, foglalkoztatás-, területfejlesztési politikák összehangolása