1 / 100

Környezeti hatásvizsgálat

Környezeti hatásvizsgálat. Előadó: dr. Csenár Márton. Környezeti hatásvizsgálat

marci
Download Presentation

Környezeti hatásvizsgálat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Környezeti hatásvizsgálat Előadó: dr. Csenár Márton

  2. Környezeti hatásvizsgálat Környezeti hatásvizsgálat: olyan eljárások, melyeknek feladata meghatározott emberi tevékenységek, ill. ezen tevékenységek produktumai következtében várható környezeti hatások feltárása, a bekövetkező változások értékelése és bemutatása abból a célból, hogy a döntések meghozatalában érvényesüljenek a környezeti követelmények. (Pájer) Általános értelmezés: események, folyamatok közti összefüggések tanulmányozása. Konkrét értelmezés: vizsgálati módszer

  3. Környezeti hatásvizsgálat Feladata: - Bekövetkezett konkrétesemény, folyamat feltárása • Egymással összefüggő,megvalósult események közti kapcsolatokelemzése • Megvalósult, ill. várhatóan bekövetkező esemény jövőbeni következményeinek vizsgálata

  4. Környezeti hatásvizsgálat Alkalmazott eszközök Deduktiv hatásvizsgálatok: megvalósult, bekövetkezett esemény okait kutatva múltbeli, már lezajlott folyamatok feltárására irányulnak. Mérés, megfigyelés. (új betegségek, környezetkárosodások okainak feltárásakor) Induktiv hatásvizsgálatok: jövőben lezajló folyamatok, következmények becslése. Már ismert törvényszerűségek jövőbeni érvényesülésének elemzését vizsgáljuk. (gazdaságfejlesztési stratégiák, politikai koncepciók eőkészitése)

  5. Környezeti hatásvizsgálat Célja:a környezetet és ezen keresztül az embert érintő hatású döntések megalapozása. Szabályozott, induktiv hatásvizsgálatok, amelyek: • emberi tevékenységből eredő, • komlex környezeti rendszer által közvetitett módon • az emberre visszaható, • a jövőben érvényesülő környezeti hatások feltárására, valamint e hatások emberi következményeinek értékelésére irányulnak.

  6. Környezeti hatásvizsgálat Jogi szabályozás által kialakitott eljárásrendben a KHV vizsgálati, elemző, értékelő, egyeztető folyamat. Technológiai hatáselemzés új, nagy jelentőségű tudományos eredmények, technológiai fejlesztések környezeti hatásait a legmagasabb szintű politikai döntéshozók számára mutatja be. A környezeti állapotfelmérés és a környezetvédelmi felülvizsgálat a szakigazgatási eljárásban kerül alkalmazásra (már megvalósult tevékenységre)

  7. Környezeti hatásvizsgálat -környezetvédelmi teljesitményértékelés, • környezetvédelmi auditálás, • ökológiai mérleg, • életciklus-elemzés elsősorban a gazdasági élet vezetői számára készülnek

  8. Környezeti hatásvizsgálat Történeti áttekintés • 1960-as évek – világméretű rádöbbenés korszaka (környezeti katasztrófák, tömeges egészségkárosodás) • USA – döntéshozók számára előirt általános kötelezettség a várható környezeti hatások mérlegelése • 1970-es évek – környezetvédelmi jogszabályoknak való meg nem felelés miatti birságok, kárelháritási költségek, környezettudatos vásárlói szokások térhóditása miatt – piaci poziciókat befolyásoló költségtényezővé vált

  9. Környezeti hatásvizsgálat • 1980-as évek – egyre több vállalat vezet be irányitási és ellenőrzési rendszereket • 1985 – Európai Gazdasági Közösség – környezeti hatásvizsgálatok kötelező bevezetésére vonatkozó direktiva – egységes irányelvek • 1990-es évek – az országok többségében bekerültek a KHV-k a nemzeti és nemzetközi szabályozásokba

  10. Környezeti hatásvizsgálat Magyarország 1985 – jogszabályban előirt alkalmazási kötelezettség 1993 – első részletes jogi szabályozás 1995. évi LIII tv. „ A környezet védelméánek általános szabályairól”

  11. Környezeti hatásvizsgálat Környezeti elemek: • Levegő • Föld (talaj, alapkőzet, ásványi anyagok) • Víz (felszini, felszin alatti vizek) • Művi elemek (épitmények, létesitmények) • Élővilág • Ember

  12. Környezeti hatásvizsgálat Környezeti hatás A környezeti elemek, elemegyüttesek és rendszerek jellemzőiben a viszgált emberi tevékenység következtében létrejött változás. A környezeti hatás hatásfolyamat eredménye, amely meghatározott térben és időben lejátszódó, a hatáselemek jellemzőitől függő folyamat.

  13. Környezeti hatásvizsgálat Hatáselemek: - hatótényező - háttérhatás - hatásviselő - hatástovábító elemek Hatótényezők: a bekövetkező változást befolyásolják. Potenciális hatótényező: csak meghatározott feltételek teljesülése esetén „működnek” (pl. határkoncentrációk)

  14. Környezeti hatásvizsgálat A hatótényezők specifikus tulajdonsága a hatóképesség, amely adott hatásviselő állapotának, minőségének megváltoztatására való képesség. A háttérhatás azon tényezők és hatások összessége, amelyek befolyásolják a hatásfolyamat eredményét, de létük független a vizsgálat tárgyát képező tevékenységtől. Hatásviselők: azok a konkrét környezeti elemek, melyek jellemzőiben a hatásfolyamat eredményeképpen változás észlelhető. Hatástovábbitó elemek: a hatótényezőtől kiinduló hatás minőségében okoznak változást

  15. Környezeti hatásvizsgálat Érzékenység:adott hatásviselő milyen reagál egy meghatározott hatótényezőre. Sebezhetőség: milyen mértékű hatás károsítja az adott hatásviselőt Terhelhetőség: a hatásviselő azon tulajdonsága, hogy bizonyos terheléseket képes elviselni anélkül, hogy állapota megváltozna. (környezetterhelési határértékek: a környezet terhelhetősége az az energia/anyag áramlás , amely nem haladja meg a meghatározott határértéket.)

  16. Környezeti hatásvizsgálat A hatásfolyamatok kölcsönhatás-rendszerben zajlanak. Szinergizmus: a létrejövő hatás nagyobb, mint a tényezők egyedileg kifejtett hatása. Belső szinergizmus az azonos, a külső szinergizmus az eltérő környezeti közegekben megjelenő hatótényezők egymást erősitő, sokszor minőségileg is új tipusu hatást eredményező összefüggését jelöli. Antagonizmus: a hatótényezők egymást gátló kölcsönhatása.

  17. Környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatás jellemzői 1. a változást okozó hatás 2. a változás tér- és időbeli kiterjedése 3. a változás mértéke 4. a változás következménye • A környezeti hatás létrejöttének alapfeltétele valamilyen emberi tevékenység megvalósulása. (tevékenység megkezdése, folytatása, felszámolása, elmaradása)

  18. Környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatás jellemzői 2. Térbeli kiterjedés = hatásterület (ahol a tevékenység okozta állapotváltozások érzékelhetők) (teljes hatásterület= a KHV tárgyát képező tevékenység egészére kiterjed) Változások időbeli tartóssága: -rövid ideig fennálló, de nem állandósult környezeti változás – reverzibilis folyamat -állandósult változások – irreverzibilisek (vagy emberi elhatározástól függően helyreállíthatók)

  19. Környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatás jellemzői 3. A változás mértéke valamilyen paraméter(ek) megváltozása, 4. ennek következménye a változás értékelésével mérhető. (1.sz. táblázat)

  20. Környezeti hatásvizsgálat Alternativák A KHV-ban tervezett, jövőben megvalósuló tevékenységek képezik a vizsgálat tárgyát. Egy-egy tevékenyég alternatívák formájában jelenik meg a vizsgálat számára. Alapvető alternatívák: megvalósulás, elmaradás „Nulla változat”: tervezett tevékenység elmaradása (alternatívaként mindig vizsgálandó)

  21. Környezeti hatásvizsgálat Alternativák A tevékenység hatótényezői a megvalósulás adott szakaszaihoz kapcsolódnak: • megkezdés/létesítés/megvalósítás/bevezetés • tevékenység folytatása/fenntartás/üzemeltetés • felhagyás/lebontás/megszüntetés/kivonás

  22. Környezeti hatásvizsgálat Módszertani alapelvek • Komplex és koncentrált vizsgálat: a környezeti hatások a komplex környezeti rendszer folyamatain keresztül érvényesülnek, ehhez több szakterület munkája szükséges • Kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése: a KHV-k preventiv környezetvédelmi eszközök • Nyilvánosság biztositása: eltérő érdekek mérlegelése, figyelembevétele, környezeti konfliktusok, kezelése (általános követelmény technikai előny is: érintettek véleményének előzetes megismerése – újabb vizsgálandó szempont, következmény – tervezés javítható

  23. Környezeti hatásvizsgálat Módszertani alapelvek 4. Alternatívák figyelembevétele: a döntés lehetséges változatok közti választás. Ha nincs alternativa, a döntés formális! Lehetőséget ad az érdekeltek és az érintettek közti megegyezések létrejöttéhez. (beruházó szempontjából előnyös, nulla változat, környezet szempontjából a legelőnyösebb) 5. Teljeskörűség: valamennyi tényező feltárása nem lehetséges! A teljeskörűségre törekvés követelménye a hatótényezők lehető legteljesebb számbavétele, a várhatóan lényeges következményekkel járó folyamatok kiválasztása, elemzése.

  24. Környezeti hatásvizsgálat Módszertani alapelvek 6. Problémák fokozatos (iterativ) megközelítése: általános jellemzőkből kiindulva fokozatosan halad a részletesebb elemzések felé. 7. Kreativ szemlélet: a KHV-k célja az optimális emberikörnyezet kialakitásának elősegitése. A hatásvizsgálatkivitelezése tervezési és problémamegoldó folyamat, amely megköveteli a kreativ szemléletet. Nemcsak a tervezett tevékenység paramétereinek környezeti hatásait elemzi, hanem keresi azokat a lehetőségeket is, amelyekkel a káros hatásokmérsékelhetők ill. a pozitív hatások fokozhatók

  25. Környezeti hatásvizsgálat Eljárások A tervezett, vagy mért környezetszennyező anyag- és energiakibocsátások/terhelések megítélésének legnagyobb múlttal rendelkező eljárása a határértékekkel történő összehasonlítás.(A környezeti hatások jelentős része – fizikai – értelemben nem mérhető, ugyanakkor akár meghatározó jelentőségűek lehetnek egy-egy döntés meghozatalakor. Meghatározott létesítmények (kórház, iskola, vágóhíd stb.), természeti képződmények (ivóvízbázis, barlang) védelmét szolgálja a védőtávolság, védőterület, ill. védőidom kijelölése. (2. sz. táblázat)

  26. Környezeti hatásvizsgálat Eljárások Környezetállapot felmérő vizsgálatok: már kialakult állapot megismerése, leirása, értékelése, miközben az adott állapotot eredményező változás okai, és a beavatkozás lehetőségei feltáratlanok maradnak. Szakvélemények készíttetése: amikor a konkrét jogszabályi előírások nem elégségesek a döntés meghozatalához, vagy bizonytalan azok alkalmazhatósága.

  27. Környezeti hatásvizsgálat A KHV célja: a környezeti követelmények érvényesítése a tervezett emberi tevékenységek megvalósítása során. A KHV feladata: a tervezett tevékenység várható környezeti hatásainak feltárása, értékelése és ezek bemutatása, ezzel megalapozva a tervezett döntéseket. A KHV felhasználói: - a tevékenység tervezői - érintettek - hatóságok

  28. Környezeti hatásvizsgálat A KHV felhasználói 1.Tervezők – tervezés folymata: (3.sz. ábra) 2.Érintettek: mindazok, akiknek életkörülményeit, gazdasági-, szociális-, és egyéb érdekeinek érvényesülését a tervezett tevékenység környezeti hatásai befolyásolhatják. A KHV megállapításainak, eredményeinek az érintettek számára történő bemutatása alapvető feladat. A szükséges információk körét az érintettek igényei szabják meg, az információátadás előirt formáit (hirdetmény, közmeghallgatás…) jogszabályok határozzák meg.

  29. Környezeti hatásvizsgálat A KHV felhasználói 3. Hatóságok: a tervezett tevékenység környezeti szempontból való mevalósíthatóságáról a végső döntés az erre felhatalmazott döntéshozók feladata. A készülő dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy a döntéshez szükséges valamennyi információ rendelkezésre álljon. A döntéshozók információigénye a döntési folyamat szakaszaihoz igazodik, az egyes fázisokban igényelt információk köre, részletezettségi szintje, a bemutatás módja változó. A gyakorlatban két szint: előkészítő részletes vizsgálat.

  30. Környezeti hatásvizsgálat A KHV alkalmazásának területei • Létesítmények, beruházások megvalósítása, • Üzemeltetése, • Felszámolása. • Területfejlesztési tervek • Jogalkotás • Politikai elképzelések, programok

  31. Környezeti hatásvizsgálat A KHV alkalmazásának területei A hatásvizsgálat szükségességét az erre feljogosított hatóságok egyedi mérlegeléssel, vagy jogszabályi előírás alkalmazásával állapítják meg. !! Csak azon tevékenységre történjen hatásvizsgálat, amely jellege, mérete, helyzet folytán feltehetőleg jelentős környezeti hatással jár !!

  32. Környezeti hatásvizsgálat A KHV alkalmazásának területei A jogszabályi előírás jellemző formája: az alkalmazási kötelezettség listába foglalása. (Mo-on jelenleg több, mint 100 tevékenységtípusra írja elő a jogszabály a KHV elvégzésének kötelezettségét, ebből mintegy 30 esetben részletes KHV-t: Ugyanezen tevékenységek módosítása esetén is KHV-t kell végezni, amennyiben: - olyan új anyag/energia-kibocsátás lép fel, amely határértékhez kötött, ill. radióaktiv, vagy veszélyes hulladéknak minősül - a korábban engedélyezett mértéket meghaladó kibocsátás ill. vízkészlet- igénybevétel megnövekszik - a tevékenység engedélyben rögzített kapacitása megnövekszik

  33. Környezeti hatásvizsgálat A KHV kivitelezése 1. Kezdetben – környezeti leltárak (különféle szakterületek egymástól független megállapításai, felhasználásuk körülményes) 2. Összehasonlító értékelés - várható változások prognosztizálása - egyes környezeti elemekre irányulnak - következmények pénzbeni értékelése - háttérbe szorulnak a pénzben nem kifejezhető hatások (természetvédelmi, esztétikai, tájképi, kultúrtörténeti értékek)

  34. Környezeti hatásvizsgálat A KHV kivitelezése 3. Döntés-orientált hatásvizsgálatok: az elemzések középpontjába a megvalósítás lehetőségei (alternatívái) közti mérlegelést állítják. Az összehasonlítás a közös jellemzők alapján történik. 4. Környezetvizsgálat: a döntés valamennyi körülményét, így a politikai, szociológiai, gazdasági, környezetvédelmi, műszaki stb. szempontokat egyetlen döntés-előkészítő vizsgálatba vonja össze. A hatásvizsgálatok gyakorlati kivitelezésében jelenleg az összehasonlító értékelést megvalósító döntés-orientált vizsgálatok képviselik a korszerű megközelítést.

  35. Környezetihatásvizsgálat Folyamata és szakaszai • Előkészítő vizsgálat • Részletes vizsgálat • Áttekintő-értékelő szakasz • Utóellenőrzés • Előkészítő szakasz célja: megállapitsa, vagy kizárja a részletes hatásvizsgálat elvégzésének szükségességét, ill. meghatározza annak részletes feladatait.

  36. Környezetihatásvizsgálat Folyamata és szakaszai feladata: - a tervezett tevékenység - annak térbeli elhelyezkedésének - telepítési változatok jellemzőinek vizsgálata kiszűri: - azokat a változatokat, amelyek nem gyakorolnak érdemleges hatást a környezetre - azokat a változatokat, amelyek környezeti hatásuk miatt semmiképpen sem valósíthatók meg

  37. Környezetihatásvizsgálat Folyamata és szakaszai Az előkészítő szakasz eredményeiről környezeti tanulmány készül, amely tartalmazza: • Hatótényezők bemutatását • Hatásfolyamatok ismertetését • Hatásterületek bemutatását • Hatásviselők bemutatását • Minősítés eredményeit • További vizsgálati feladatok meghatározását

  38. Környezetihatásvizsgálat Folyamata és szakaszai 2. Részletes vizsgálat -alternatívák - megvalósításával - működésével - felhagyásával - esetleges üzemzavarokkal kapcsolatos hatások részletes vizsgálata, értékelése -minősíti: - hatótényezőket (határértékekkel való összevetés) - környezeti állapotban beálló változásokat (pl: kedvező, károsító …) Környezeti hatástanulmány (KHT): ki kell térnie a vizsgálat minden lényeges elemére (eredmények, alkalmazott módszerek, feltárt hatásfolyamatok, bizonytalanságok a megítélésben …)

  39. Környezetihatásvizsgálat Folyamata és szakaszai 3. Áttekintő-értékelő szakasz = a KHT felülvizsgálatát, átdolgozását követően elkészül a Környezeti Hatásjelentés (KHJ) Elbírálásra kerül, hogy az elkészült KHT megfelelő alapot ad-e a döntés meghozatalához, meghatározzák az ezen felülvizsgálat alapján szükséges további vizsgálatokat. Értékelés szempontjai: -szakmai megfelelőség (mérnőki kamarák, független szakértői testületek) -érdekek figyelembevétele (érintettek, érdekeltek) -információk elégséges volta (döntésre jogosult ellenőrzi) A KHJ végső értékelést adva állást foglal a megvalósítás lehetőségéről, a kivitelezhető alternatívákra megadja a részletes (műszaki) tervezés környezeti követelményeit, meghatározza az utóellenőrzés feladatait.

  40. Környezetihatásvizsgálat Folyamata és szakaszai 4. Utóellenőrzés célja:- a terv megvalósításának környezeti szempontú ellenőrzése - a prognosztizált, és a ténylegesen bekövetkező környezeti hatások összevetése - szükséges beavatkozások megtervezése eszköze:monitorozás (ténylegesen jelentkező következmények észlelése, felmérése, megfigyelése) monitorozás = szisztematikus adatgyűjtés

  41. Környezeti hatásvizsgálat A kivitelezés technikái Speciális (szakterületi) módszerekkel nyert eredmények, információk rendszerezéséhez, elemzéséhez használatos technikák. • Bizonytalanság csökkentése: a hatásfolyamatok következtében várható környezeti változások minden esetben bizonytalansággal terheltek. Analógiák vizsgálata: megvalósult hatásfolyamatok vizsgálatának tapasztalatai fokozhatják a becslések megbízhatóságát. (haváriák valószínüségének és várható következményeinek vizsgálata)

  42. Környezeti hatásvizsgálat A kivitelezés technikái Többmódszerű megközelítés: azonos célra szolgáló, különböző eljárásokat alkalmazva igazoljuk az eredmények helyességét. „Szimultán megközelítés”, amelyben különböző eljárásokat, különböző szakértők párhuzamosan alkalmaznak. Legkedvezőtlenebb eset vizsgálata: a legkedvezőtlenebb következménnyel járó esemény elemzése a becslések biztonságát növeli.

  43. Környezeti hatásvizsgálat A kivitelezés technikái 2. Azonosítási és rendszerező technikák: a vizsgálatok megszervezésének, a meghatározó tényezők azonosításának, kiválasztásának, az eredmények dokumentálásának segédeszközei. Hatás-mátrix: hatáskapcsolatok feltárására, rendszerezésére (egyik tengely – vizsgálat tárgyát képező tevékenység hatótényezői másik tengely – hatásviselő környezeti tényezők) Egyszerű hatásmátrix: a hatótényezők és hatásviselők kiválasztását célozza, a kapcsolatot van/nincs szinten jelöli.

  44. Környezeti hatásvizsgálat A kivitelezés technikái Minősítő-hatásmátrix: a részletesebb vizsgálatokban a már hatáskapcsolatként azonosított összefüggések további felbontását és a hatások irányának, mértékének, minőségének kimutatását célozzák. Ha minősítés célja különböző alternatívák értékelése, akkor a mátrix a különböző változatokra külön-külön, de azonos módszerrel készül. Kereszthatás-mátrix: cél az, hogy bemutassa az elsődleges hatásviselők állapotváltozása miatt a további elemekben bekövetkező változásokat (azaz a közvetett hatásokat. A mátrix soraiban és oszlopaiban ezért egyaránt környezeti elemek kerülnek feltüntetésre, a sorokban hatótényezőként, az oszlopokban hatásviselőként. Hátránya: a hatásviselők hatástovábbító szerepe nehézkesen, vagy egyáltalán nem jelezhető.

  45. Környezeti hatásvizsgálat A kivitelezés technikái Hálózati, vagy hatásfa: a hatótényezők, valamint az elsődleges, másodlagos, ill. további hatásviselők kapcsolatrendszerét mutatja be. - vizsgálatok megtervezésére - ténylegesen feltárt összefüggések bemutatására - a szükséges (pl: védelmi) beavatkozások optimális helyének meghatározására használják. Hátrány: nagyobb számú hatótényező esetén a grafikus megjelenítés már túl bonyolult lehet.

  46. Környezeti hatásvizsgálat A kivitelezés technikái Anyag- és energiamérlegek: egy rendszerbe bevitt anyag ill. energia nem vész el, mennyisége nem változik, legfeljebb átalakult formában jelenik meg. - potenciális hatótényezők azonosítása - rejtett szennyeződések (szivárgások, elfolyások) felkutatására használható

  47. Környezeti hatásvizsgálat A kivitelezés technikái 3.Térkép-alkalmazások: adatok térbeli „bemutatása” a. Tematikus térképek:egyidejűleg kétféle tartalommal rendelkeznek - háttértérkép - tematikus tartalom Háttértérkép: térbeli azonosíthatóság biztositása Tematikus tartalom bemutatása: - jelmódszer - felületi módszer - pontmódszer - diagrammódszer - kartogrammódszer - izovonal-módszer - mozgásvonalak alkalmazása

  48. Környezeti hatásvizsgálat A kivitelezés technikái b. réteg-térképezés: Alaptérkép – rendszerint a tervezett tevékenység potenciális hatótényezőinek feltételezett hatásterületeit ábrázolja Fedvények – az egyes környezeti elemek jellemzőiről készült tematikus felméréseket jeleníti meg 4. Ellenőrző listák: munkaterv a vizsgálatok kivitelezéséhez, amely megválaszolandó kérdéseket és/vagy elvégzendő feladatokat sorol fel. - rendszerint meghatározott létesítményfajtákra, tevékenységtípusokra, környezeti elemekre készülnek - hasonló feladatok során nyert tapasztalatokra, bevált módszerekre alapozva kerülnek kialakitásra - a nyert eredmények ellenőrizhetők.

  49. Környezeti hatásvizsgálat Hatásvizsgálati munkacsoport Team-munka - multidiszciplináris megközelítés, - a szükséges létszámot és a - szakmai összetételt a vizsgálandó feladat sajátosságai határozzák meg. (min. 3-4, max. 10-18 fő) A kiválasztás szempontjai: - együttműködési készség - bizalom - pontosság, megbízhatóság - „hajlandóság” a terepi munkavégzésre - önálló munkavégzés

  50. Környezeti hatásvizsgálat Hatásvizsgálati munkacsoport A munkacsoport vezetése: -felelős a hatásvizsgálat szakszerű elvégzéséért -hatóságok és a közvélemény előtti hitelessége -elfogulatlanság -áttekintő készség -tág körű szakmai tudás -jó kommunikációs készség -hatásvizsgálati gyakorlat -fogalmazókészség

More Related