A szubjektív világ

1. A szubjektív világ Such Dávid témavezető: Tőzsér János TDK konferencia 2010

2. Bevezetés • A test-elme probléma közkeletű felvázolása : mentális jelenségeink milyen kapcsolatban állnak bizonyos ”külvilági” jelenségekkel legfőképpen azokkal, amik az agyunkban végbemennek • Ez a külvilág az objektív fizikai világ • Objektív abban az értelemben, hogy állításai megfigyelőfüggetlen tényekről akarnak szólni.

3. napjaink legerősebb anti-fizikalista érvei azon alapulnak, hogy léteznek valamiféle szubjektív tulajdonságok, amik nem redukálhatóak az objektív fizikai létezőkre. • A fenomenális tulajdonságok szószólói úgy vélik, hogy az elme adekvát intuitív megragadása esetén be kell látnunk, hogy vannak fenomenális tulajdonságok, hogy egy szubjektum számára van annak valami sajátos minősége, amilyen neki egy bizonyos állapotban lenni.

4. A fenomenális minőségek szubjektivitása • És emellett – ettől antizikalista – e fenomenális minőségek nem redukálhatóak az elme (az agy) oksági, illetve funkcionális szerepeire. • Tézis: Azért nem redukálhatóak oksági, ill. Funkcionális összefüggésekre, mert azok lényegileg objektívak, míg a fenomenális minőségek lényegileg szubjektívak.

5. Egy különös vonás • Mindig maguk a minőségek szerepelnek akadályként a fizikalizmus útjában, és nem általánosságban a szubjektivitás • Csak amikor a minőségek furcsaságát néhány szóban meg kell indokolni, akkor jön kapóra a kézenfekvő válasz, hogy „mert szubjektívak”.

6. A célpont • Szubjektivitás-tézis: A fenomenális tulajdonságok azért nem redukálhatóak, mert lényegileg szubjektívak. • ennek a szubjektivitás-tézisnek a cáfolatát tűztem ki célul. • DE, nem akarok állást foglalni abban a kérdésben, hogy a fenomenális minőségek csakugyan redukálhatatlanok-e avagy sem. Kizárólag az indoklásra szeretnék koncentrálni, és azt megmutatni, hogy a szubjektivitás bevett fogalma leginkább nem jelent semmit.

7. tulajdonságok • A világban előforduló tulajdonságok első közelítésben feloszthatóak két nagy csoportra: fizikaiakra és mentálisakra. • A reduktív fizikalizmus szerint minden mentális tulajdonság azonos fizikai tulajdonságokkal. • A tulajdonság-dualisták szerint viszont (legalább) egyes mentális tulajdonságok azért nem redukálhatóak fizikaiakra, mert azok lényegileg szubjektívek, míg a fizikai tulajdonságok kivétel nélkül objektívek. • Durva példával illusztrálva az okosság olyan mentális tulajdonság, ami objektív, viszont a fájdalom átélésének minősége szubjektív.

8. Hogyan néz ki a szubjektív világ a fenomenális minőségek tézisének tükrében? • Ugyan ritkán van eképpen kifejtve, de szerintem így összegezhető: • A fenomenális minőségekről szóló elképzelés: egy szubjektum teljes tapasztalati világát, azt, hogy „milyen lehet neki”, mintegy felépíthetjük, modellezhetjük azáltal, hogy lajtromba vesszük ezeket a fenomenális minőségeket.

9. Első kísérlet a fenomenális minőségek szubjektivitásának megragadására • A denevéres példák (Nagel: Milyen lehet denevérnek lenni 2004) azt sugallhatják, hogy: • A fenomenális minőségek szubjektivitása egyfajta korlátozottság a lehetséges tulajdonságok tekintetében • Egy szubjektív perspektívával rendelkezni azt jelenti, hogy bizonyos korlátozott számú mentális tulajdonság-típusra kell szorítkoznom, amivel megismerhetem a világot.

10. De ezzel nem jutunk előbbre • Ahogyan lehetséges egy olyan világ, ahol az embereknek nincsen szeme, és így ők nem is tudnák elképzelni, hogy milyen lehet látni, ám ettől még ezekre az emberekre igaz, hogy akár lehetne is szemük, és láthatnának és rendelkezhetnének ugyanazon típusú érzetekkel mint mi, akképpen lehetséges egy olyan világ is, ahol az emberek is képesek visszhanglokátoros érzékelésre. • Bár episztemikusan jelenlegi helyzetünkben el vagyunk zárva X-től, de általánosságban, avagy fogalmilag nincs semmi X-ben, ami bármilyen perspektíva számára lehetetlenné tenné, hogy ott egyszer csak megjelenjen X

11. Mert: • Ez a definíció egyáltalán nem is szól a szubjektivitásról – pusztán csak regisztrál egy heterogenitást a különböző fajú szubjektumok fenomenális minőségei között. De a szubjektivitásnak ez korántsem lényeges jellemzője.

12. Második kísérlet a szubjektivitás megragadására • A fenomenális minőségek szubjektivitása abban áll hogy egy sajátos módon (méghozzá perspektivikus módon) férünk hozzá általuk a világhoz. • Mivel minden ilyen „ablaknak a világra” egy kicsit másmilyennek kell lenni, tekintve, hogy eltérő helyzetből tapasztalják meg a világot... • Ezért a fenomenális minőség visszautal magára erre az egyedi világot reprezentáció módra. Ez a visszautalás pedig elvileg teljesen egyediesíti a mentális tartalmat. • William G. Lycan: Subjectivity 1987

13. Csakhogy: • Képzeljünk egy szupertelepatát • aki tökéletesen át tudja élni, hogy milyen lehet valakinek lenni, egy adott szituációban. Képes a saját szubjektív perspektíváját mintegy projektálni másokba, és ott átélni pontosan azokat a fenomenális minőségeket, amiket a célszubjektum átél.

14. Avagy: • az őrült tudós fogja Jones agyát, és rácsatlakoztatja egy virtuális valóság szimulátorra, amely azt szimulálja számára, hogy a 19. század elején él, és ő Napóleon. • valamiféle agyvelőmanipuláló technikával ki tudja törölni Jones korábbi emlékeit, és a Napóleon- szimulációnak megfelelőekkel tölti fel, a személyiségvonásait is olyannyira befolyásolni tudja, hogy Jones cselekedetei igencsak hasonlítsanak a valódi Napóleonéra. Így aztán minden olyan Jones számára, mintha újraélné Napóleon életét. • Ha a szimulációt a puszta elképzelhetőség határáig precizírozzuk akkor: Jonesnak a szimulációban lenni éppen olyan mint Napóleonnak Napóleonnak lenni.

15. Ez meglehetősen abszurd, a szupertelepata akkor is másik szubjektum, ha fenomenális minőségeit tekintve teljesen ugyanolyan mint az általa vizsgált személy. • A szubjektivitás korlátozott típusok definíciója nem veszi figyelembe azt az intuitív meggyőződésünket, hogy a szubjektivitáshoz az egyedisége is hozzátartozik.

16. Harmadik kísérlet • Talán inkább azt jelenti az inherens szubjektivitás, hogy: • A fenomenális minőségek szubjektivitása abban áll, hogy elképzelhetetlen, hogy szubjektív perspektíva nélkül létezzenek, avagy mindig relációban kell álljanak egy perspektívával.

17. Mi is a perspektíva? • Egy további valami, egy partikuláris pont, ahonnan a fenomenális karakter látszik? • Hiszen, ha igen, akkor két eset lehetséges: • Fizikalista kontextusban maradva azt mondjuk, hogy valamilyen fizikai létező – ezt az ágat rövidre zárhatjuk, mert semmi köze az vizsgált antiredukcionista tételünkhöz • Ha valamilyen nem-fizikai partikuláris létező akkor a szubsztancia-dualizmus elfogadására kényszerülünk.

18. Félretéve azt, hogy problémás-e a szubsztancia dualizmus a helyzet így áll: • A szubjektivitás tulajdonságára hivatkozás ebben az esetben már eleve egy elmefilozófiai elmélet (a szubsztancia-dualizmus) elfogadását feltételezi. • Egy erősebb elméletet előfeltételezve könnyű megtámogatni egy gyengébbet.

19. Negyedik kísérlet • Hogy elkerüljük annak feltételezését, hogy a perspektíva önmagában egy új típusú létező... • ... még állíthatjuk azt, hogy: • Az inherens szubjektivitás egy valahogy a fenomenális karakterbe foglalt intrinzikus tulajdonság is... • ...nem relációs, hanem... • a fenomenális tulajdonságok egy másodrendű tulajdonsága.

20. Vegyük észre... • ezzel visszajutottunk a kiindulópontba: • A szubjektivitás nem más mint a fenomenális minőségek tulajdonsága. • A fenomenális minőségek azért redukálhatatlanok, mert szubjektívek. • A fenomenális minőségek azért redukálhatatlanok, mert jellemzőjük a fenomenális minőségekre jellemző tulajdonság. • Ez az állítás tartalmatlan

21. Kell-e nekünk a szubjektivitás? • A kválék vitáját anélkül is lehetett folytatni, hogy e tulajdonságok szubjektivitása különösebben ki lett volna fejtve. • Akadt olyan szerző, aki amolyan rámutatással igyekezett kijelölni értekezése tárgyát • Ned Block: Troubles with functionalism: ”If you have to ask what jazz is, you'll never know.” • Mintha igazából soha nem is az számított volna igazán, hogy szubjektív-e vagy sem, hanem, hogy minőségében különleges-e.

22. Ha egy objektív dolog bírna valami különleges tulajdonsággal, a naturalista világképre, mint olyanra éppolyan csapás lenne. • Másfelől viszont a probléma mind a mai napig azon meglehetőseb egyoldalú módon merült fel hogy azt kérdeztük, hogy hogy az elme megkülönböztető sajátosságai – intencionalitás, tudatosság, szubjektivitás etc. - miként kaphatnak helyet egy objektív naturalista világlátásban. • Mintha bizony az objektivitást már jól ismernénk, éppen csak a szubjektivitás maradna még hátra.