15. tétel

1. 15. tétel

2. Alaphelyzet: • Kormányzati ajánlatkérő beszerzési igényét a következők szerint határozza meg: a beszerzés tárgya árubeszerzés, becsült értéke: nettó 24 millió forint a szerződés időtartama alatt. Ajánlatkérőnek 25 millió forint anyagi fedezet áll a rendelkezésére a beszerzés vonatkozásában. Ajánlatkérő a műszaki leírásában nevesíteni kívánja az egyik gyártó termékét.

3. Kérdések • Milyen eljárási rendet javasol ajánlatkérőnek a közbeszerzés lebonyolítása érdekében? A műszaki leírást milyen feltételekkel határozhatja meg az ajánlatkérő? • A közbeszerzési eljárásban két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: nettó 10 millió forint, 23 millió forint ajánlati árak mellett. Terheli-e ajánlatkérőt aránytalanul alacsony ár miatt indokolás kérési kötelezettség? • Milyen feltételekkel fogadhatja el az indokolást?

4. Információtartalom vázlata: • A közbeszerzés alanyi, tárgyi hatálya • A nemzeti értékhatárok ismerete, a nemzeti eljárásrend speciális szabályai • Műszaki leírás meghatározása • Aránytalanul alacsony ár, indokolás kérési kötelezettség, indokolás elfogadhatósága, gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőség

5. A közbeszerzés alanyi, tárgyi hatálya 1. A Kbt. 6. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérők: • a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; • az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; • az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; • a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet; • az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, és amely felett az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során; • az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során; • a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet – az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével –, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja; • az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást.

6. A közbeszerzés alanyi, tárgyi hatálya 2. A közbeszerzési törvény tárgyi hatálya: A Kbt. 7. § határozza meg a közbeszerzés tárgyait. 7. § tétel szerinti lényeges részei (1) bekezdése: „A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió.” „Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.” „Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése.” „A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.” „Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.„ „A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.”

7. A nemzeti értékhatárok ismerete, a nemzeti eljárásrend speciális szabályai 1. • A nemzeti közbeszerzési értékhatárok • A Kbt. 10. § (3) bekezdése szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat is a költségvetési törvényben kell meghatározni évente. Ennek megfelelően a Költségvetési törvény a 68-70. §-ában a következőképpen rögzíti 2013. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban irányadó, általános forgalmi adó nélkül számított nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, melyek a 2012. évi nemzeti közbeszerzési értékhatárokhoz képest változatlanok maradtak. (KH Elnökének tájékoztatója a 2013. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról (KÉ 2013. évi 21. szám, 2013. február 20.) • A Kbt. III. részének – a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő – alkalmazásakor: • Árubeszerzés esetén: 8 millió forint, • Építési beruházás esetén: 15 millió forint, • Építési koncesszió esetén: 100 millió forint, • Szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint, • Szolgáltatási koncesszió esetén: 25 millió forint. • A Kbt. III. részének a Kbt. XIV. fejezetével történő együttes alkalmazásakor: • Árubeszerzés esetén: 50 millió forint, • Építési beruházás esetén: 100 millió forint, • Szolgáltatás megrendelése esetén: 50 millió forint.

8. A nemzeti értékhatárok ismerete, a nemzeti eljárásrend speciális szabályai 2. A Kbt. 10. § tartalmazza a közbeszerzési értékhatárokra vonatkozó alapszabályokat: • (1) A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). A Kbt. Harmadik rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor,valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében, továbbá olyan esetben, amelyre a Kbt. III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. § (3) bekezdés; 19. § (2) bekezdés]. A Kbt. 121. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint • a) a123. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy • b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122-122/A §-ban foglalt eltérésekkel.

9. Műszaki leírás meghatározása 1. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet IV. fejezet tartalmazza a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket. Az 5. bekezdés „A műszaki leírás meghatározása” 26. § alapján: (1) A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában • a) európai műszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki; • b) közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek; • c) műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki; • d) szabvány, nemzeti szabvány, európai szabvány, nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben meghatározott fogalmak.

10. Műszaki leírás meghatározása 2. A közbeszerzési műszaki leírást a következő módon kell meghatározni: a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító hivatkozással; vagy c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással. Az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározott szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek. Megfelelő igazolásnak kell elfogadni a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet minősítését. Elismert szervezetnek minősül az olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint tanúsító és ellenőrző szervezet, amely megfelel az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat.

11. Műszaki leírás meghatározása 3. A műszaki leírásban foglaltaknak nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. A műszaki leírás nem határozható meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket, vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. A műszaki leírás tartalma a 28. § alapján: (1) A műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket. Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén a közbeszerzési műszaki leírásnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett tartalmaznia kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, valamint a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket.

12. Aránytalanul alacsony ár, indokolás kérési kötelezettség, indokolás elfogadhatósága, gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőség 1. A Kbt. 69. § alapján az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül. Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő indoklást kérni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső – 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől.

13. Aránytalanul alacsony ár, indokolás kérési kötelezettség, indokolás elfogadhatósága, gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőség 2. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen • a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerénekgazdaságosságára, • a választott műszaki megoldásra, • a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, • az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, • az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy • az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.

14. Aránytalanul alacsony ár, indokolás kérési kötelezettség, indokolás elfogadhatósága, gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőség 3. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot.

15. Összegezve: Milyen eljárási rendet javasol ajánlatkérőnek a közbeszerzés lebonyolítása érdekében? – Tekintettel a becsült értékre (nettó 24 M), és a tárgyra (árubeszerzés), az értékhatárok és tárgy alapján nemzeti eljárásrendben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos (Kbt. 122. § (7) bekezdése alapján), vagy nyílt eljárás javasolt. (Uniós határ 54 560 000 forint) Kbt. 122. § (7) bekezdése alapján: „Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;…” A műszaki leírást milyen feltételekkel határozhatja meg az ajánlatkérő? - A 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet IV. fejezet alapján a fentiek szerint. A közbeszerzési eljárásban két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: nettó 10 millió forint, 23 millió forint ajánlati árak mellett. Terheli-e ajánlatkérőt aránytalanul alacsony ár miatt indokolás kérési kötelezettség? – 20%-os eltérés esetén a Kbt. 69. § alapján igen. Milyen feltételekkel fogadhatja el az indokolást? – fent!