1 / 10

A törvényhozó tudománya

A törvényhozó tudománya. Készítette: Kovács Norbert Győr, 2003.10.08. Az előadás menete. Az esszé megjelenésének mozgatórugója, célja. Smith értékelméletéről röviden. A természetes ár problematikája, az egyensúly kérdése.

mairi
Download Presentation

A törvényhozó tudománya

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A törvényhozó tudománya Készítette: Kovács Norbert Győr, 2003.10.08.

  2. Az előadás menete • Az esszé megjelenésének mozgatórugója, célja. • Smith értékelméletéről röviden. • A természetes ár problematikája, az egyensúly kérdése. • Az Adam Smith problematika – A közgazdaságtudomány feladata, a politika és a tudomány kapcsolata.

  3. Az esszé jogosultsága, célja • „A kelet-európai nagy átalakulások a közgazdászok önmeghatározását, a közgazdaságtudomány önmaga elé tűzött feladatát és a követett módsze-reket is alaposan megrázták átalakították. A jövő keresése mindig egyben a múlt rekonstrukciója , s az újra elővett leporolt Adam Smith különösen jó fogódzókat nyújt ahhoz, hogy a kelet-európai közgazdasági és politikai gazdaságtani gondolkodás visszataláljon a problémák és módszerek fő áramába, egyszersmind eszközöket nyerve sajátos problémái megválaszolására.” • Fő cél, rekonstruálni a Nemzetek gazdagsága igazi mondanivalóját. • Tényleg láthatatlan a kéz, s természetes a rend? Hogyan lehet értelmezni a metaforákat? - Valóban az állam és a piac viszonyának meghatározására vállalkozott?-Vagy gondolatai inkább azt tükrözik, hogy a tudomány mint kritika lehet segítője, s nem útmutatója, vagy helyettesítője a politikának.

  4. Az esszé jogosultsága, célja II. • A W.N. egyik fő problematikája: a gazdasági növekedés.- „A javak egyre növekvő bősége a társadalom fő gazdasági célkitűzése, a gazdasági intézményrendszer hatékonyságának mércéje, sőt a közgazdaságtan tárgya.” • Smith ezzel kapcsolatban vizsgálta- technikai kérdéseket-szervezeti kérdéseket-opt. növekedési pályát- növekedés és a nemzeti jövedelem felhasználásának kapcsolatátAdam Smith-t a növekedés alapvetően, mint a termelési tényezők mennyiségének tulajdonosaik motiváltsága következtében előálló növekedése érdekelhette.Ezzel kora egyik meghatározó politikai problémájához a gazdasági reform követendő útjaihoz keresett elméleti fogódzókat. • Ebből kiindulva a cél, Smith gondolatainak a növekedés-orientált reformgondolkodás kereteibe történő beillesztése.- a szerző a cikkben úgy véli, hogy Smith értékelmélete a közösségi politikai célokat kitűző reformtevékenységek peremfeltételeit jelöli ki

  5. Gondolatok az értékelméletről • Két axiomatikus állítás:1. a munkamegosztás és egymásrautaltság jegyében leírt szükségletkielégítő gazdaság A smith-i társadalom is „autharkeia”, a társadalom tagjai egymásra utaltan, egymást segítve válnak hasznossá egymás számára. 2. mindennemű gazdasági tevékenység áldozatként történő felfogása „ a javak reálára , amibe azok tényleg kerülnek, annak aki meg akarja szerezni őket, a megszerzésükre fordított fáradság és vesződség” • Két fő célkitűzés:- az áruk cserearányainak meghatározása – csere egyenértékűsége Az áruk árai az értéktörvény által megszabott cserearányok, és a szabadság – az alku feltételes és a saját akarat feltétlen szabadsága - körülményei között jönnek létre, így közel azonos nagyságú tárgyiasult áldozatok cserélődnek.- egyéb áruk relatív árainak értékelméleti vizsgálata – csere egyenlőtlensége A társadalom összhaszna mindig kisebb, mint az összáldozata, mert a társadalom termelőereje korlátos. Ez lényegében a szűkösség közgazdasági axiómája. • Az árelmélet – reálár versus természetes ár. Az érték-elmélet és a növekedéselmélet közötti kapcsolat.

  6. Az árelméletreálár versus természetes ár. • Piaci ár: A pillanatnyi piactisztító ár, a kereslet és a kínálat függvénye. - Az értéktörvény első egyensúlyi állítása a piaci ár pillanatnyi változásában folytatódik.- Rámutatott a termelési tényezők piaci árak által ösztönzött rövid távú allokációjára, amelynek lényege, hogy az egyes szektorok között rövid távon megfigyelhető adott mennyiségű termelési tényezőnek a béreket és a profitrátákat kiegyenlítő mozgása. • A természetes ár: „ reáldíjazás aspirációs szintje”.- Történelmileg adott nagyság, amely kifejezi a társadalom termelési lehetőségeinek határait, s a várakozások mértékét alakítja ki a bérekre, tőkenyereségre és azok szóródására. • Az árak összevetése.- A tényezőtulajdonosok a természetes és a piaci árat vetik egymással össze. Ha az utóbbi alacsonyabb, akkor csökkenhet a termelési tényezők kínálata. Az alkalmazkodási folyamat mikrogazdasági törvényszerűségeinek makrokövetkezményei, vagyis az alkalmazkodás konkrét útja az alkalmazott gazdaságpolitikától és az intézményrendszertől nagyban függ.

  7. Az egyensúly kérdése • Természetes ár központi szerepe „az áruk ára mindig e felé gravitál, alkalmazkodik” - LR egyensúlyi fogalom megragadására tett kísérlet – Hollander: The Economics of Adam Smith, 1979 - az erőforrásokat elosztó egyensúlyi ár – Levine: Marshall and the Classical Tradition, 1982- egyensúlyi növekedési elmélet – a többlettermék maximális növekedést célzó újraelosztása – Walsh, V – Gram: Classical and Neoclassical theories of general equilibrium, 1980- a társadalmi intézményeknek társadalmi jólétre gyakorolt hatása – Robertson-Taylor: Adam Smith’s Approach to the Theory of Value, 1957 • A kiinduló feltételek és az egyensúly közötti kapcsolat.- tényezőkínálat alkalmazkodása-optimális növekedési pálya keresésea vizsgálat tárgya az az egyensúlyi állapot és azok a kiinduló feltételek, amit az alkalmazkodás legkedvezőbb útja kísér.

  8. A törvényhozó tudománya • Kiinduló elméleti háttéra 17. században uralkodó természetjogi gondolkodástól visszatérés az antik fogalomvilághoz (Arisztotelész: Politika, 1984) – a társadalom erőssége a sokszínűség, az egyének kibontakozási lehetősége. • A „természetes” fogalma tehát- a társadalom olyan működési módja, ahol az egyének képességei, törekvései vágyai felszínre jutnak. • Az egyének morális normáinak, jogérzékének és a gazdasági önérdeknek a vizsgálata.- felismeri, hogy az egyes egyének által követett, társadalmon belül megvalósításra váró egyéni értékrendek ellentmondásokat hordozhatnak. A politika szabadsága, feladata és felelőssége ebből származik. S hogy a politika miként határozza meg a prioritások sorrendjét, annak eldöntése nem a tudomány feladata. • A „haszonmaximalizáló” egyén – természetes szabadság metafizikai koncepciójának gyakorlati működése. • A politikával szemben felvetülő kérdés: Milyen feltételeket teremt az emberi törekvés érvényesüléséhez?

  9. A törvényhozó tudománya II. • A közgazdaságtudomány eszköz a politikus kezében, feladat választ adni arra, hogy- Milyen intézményrendszert és gazdaságpolitikát kíván a társadalom gazdasági növekedése, mint célkitűzést ill. egyéb célkitűzések megvalósítása és a kialakított int. rendszer milyen hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre? • Ezzel kapcsolatban Smith vizsgálata:- különböző módszerek termelésre gyakorolt hatását- az Rt-k létrejöttének okait, és következményeit, működésük számos sajátosságát- az állami adópolitika hatásait- állami versus magánoktatás kérdését- közműveknél alkalmazott tulajdonjogi megoldások gazdasági hatását- a haszonmaximalizáló gazdasági cselekvés hatásait különböző intézményi, tulajdonjogi megoldások mellett

  10. Befejező gondolat „A közgazdászok szakmai feladata azt megérteni, hogyan működik a gazdasági rendszer alternatív intézményi keretek között. Ha lehet hozzátennivalójuk a gazdaságpolitikáról folytatott össznépi vitához, akkor az a politika és a politika következményei közötti viszony pontosabb feltárása. A tudós alapvető politikai szerepe tehát az alternatív intézményi berendezkedések költségeinek és hasznainak megállapítása.” Stigler

More Related