Két éven túli védelembe vétel

1. Két éven túli védelembe vétel Bakondi Józsefné

2. Jogszabályi háttér változása • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 68. § (5) • A védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni. • A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. Kormányrendelet

3. Eredménytelen védelembe vétel • 91/E. § (1) A védelembe vétel eredménytelensége miatt a gyámhivatal értesítéséről a jegyző • a) ha az intézkedés megtételének szükségessége a védelembe vétel felülvizsgálata során merül fel, a védelembe vétel felülvizsgálatának eredményéről szóló határozatban [90. § (5) bek. f) pont], • b) az a) pont alá nem tartozó esetben külön végzésben dönt. • (2) Az (1) bekezdés szerinti döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 munkanapon belül - a védelembe vétel fenntartása mellett - a jegyző döntését közli a gyámhivatallal, és egyidejűleg az ügyben keletkezett iratokat átteszi a gyámhivatalhoz. • …(4) Ha a gyámhivatal eljárása során azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem teszi szükségessé a hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, az előtte való eljárást megszünteti, egyúttal az ügyben keletkezett iratokat átteszi a jegyzőhöz. • …(6) A gyámhivatal döntésének jogerőre emelkedéséig a gyermek védelembe vétele fennáll.

4. A védelembe vételt megelőző időszak • Alapellátás (az érintettek önkéntes együttműködése mellett történő gondozás): • A védelembe vételi javaslat túl későn készül- túl hamar készül; • Indokolt esetben sincs védelembe vétel, mert a vélemény: „ha a család önként nem működik együtt, akkor a védelembe vétel mellett sem fog.” – családgondozói motivációk.

5. A kötelező együttműködés dilemmája • „Aki az önkéntesség mellett nem együttműködő, az a védelembe vétel mellett sem lesz az.” • Mondhatjuk tehát, hogy az együttműködést nem a védelembe vétel hozza, mert aki együtt akar működni, az hatósági kísérés nélkül is megteszi azt?

6. A jogszabály adta keretek: • Gyvt. 68. § • 15/1998. NM rendelet 20. §

7. A védelembe vétel eredményessége • Kit minősít az „eredménytelenség”? kliens - szakember • Kihez és mihez viszonyítjuk az eredményeket? • Kik az eredményesség elérésének szereplői? kliens – bevont szakemberek • Milyen tényezők befolyásolják az eredményességet?

8. A két éves határvonal • Kényszer? Szükséges vagy fölösleges? • Két év: (eredményesség) • Van-e együttműködés? – Nem üres fogalom! • Van-e fejlődés? Vannak-e eredmények? – A problémák megoldására kitűzött célok alapján. • Vannak-e motivációk? • A szakember értékeli önmagát, a kliens tevékenységét, a gondozási folyamatot, kritikus és önkritikus – éves és rendkívüli felülvizsgálatok lehetősége. • DE: „határeset”-gondozások: a kontroll mellett a „család szekere eldöcög”

9. Felülvizsgálatok • Lehetőségek: • Javaslat a védelembe vétel fenntartására; • Javaslat a védelembe vétel megszüntetésére, alapellátásban történő továbbgondozás mellett; • Javaslat más gyermekvédelmi intézkedés megtételére. • Fontos: a szakmai indokoltság!

10. Dilemmák, a védelembe vétel fenntartása esetén: • Az elért pozitív változás tartós lesz-e, fenntartható lesz-e abban az esetben is, ha a család életéből, a védelembe vétel megszüntetése után kilépünk, és a gondozást lezárjuk? – A „biztonság kedvéért” fenntartott gondozások – „végtelenített” gondozások. • Fontos mérlegelni: az egyes gyermek számára szükséges-e, indokolt-e a veszélyeztető környezetben tartása, ezzel kockára téve testi-lelki egészségét, kevesebbet nyerve, mint veszítve az ügyön hosszú távon. Vagy valóban látunk arra esélyt, hogy pozitív változás történik majd a továbbiak során.

11. Várható, lehetséges hatások • Elindulhat egyfajta tudatosság a szakma részéről, amelynek középpontjában a következetes tervezés, a kliensek készségeit, képességeit szem előtt tartó célkitűzés, és a kontroll funkció megfelelő használata áll. • A szakemberek nagyon meggondolják, tegyenek-e egyáltalán javaslatot a védelembe vételre, mert esetleg azt kockáztatják, hogy két év letelte után a hatóság kiemeli a gyermeket a családból, vagy a családgondozót vonják felelősségre a védelembe vétel kvázi eredménytelensége miatt. • A családgondozó igyekszik úgy megírni a javaslatát a védelembe vétel megszüntetésére, hogy indokolt legyen a hatósági kontroll megszűnése – és persze mindezt a két év lejárta előtt abból a célból, hogy egy „felesleges” procedúrától megkímélje önmagát és a gondozott családot, aztán ismételt védelembe vételre kerülhet sor. • A két év letelte után a gyermekek automatikusan – és tömegesen - a gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe kerülnek.

12. Reális dilemmák a rendszer egészét tekintve: • Ki mondja ki, hogy mitől eredményes a védelembe vétel? Milyen feltételeknek feleljen meg a család, egyáltalán, kinek feleljen meg? • A gyermekjóléti szolgálatok mennyire szolgálják ki a helyi hatóság elvárásait, és mennyiben függ ez a tényező saját kiszolgáltatottságuktól? • Minden gyermekjólétis családgondozó képes arra, hogy az ügyektől távolságot tartva dolgozzon a családokkal? • Az ország minden településén ugyanolyan mércével mérik a veszélyeztetettséget? Ugyanolyan feltételek teljesülése esetén javasolják a védelembe vétel megszüntetését? • Alkalmas-e ez a mostani társadalmi, szociálpolitikai, gazdasági helyzet arra, hogy a családok életét könnyebbé tegye, biztosít-e részükre minden olyan szolgáltatást, ellátási formát, amelyek szükségesek lehetnek a családokban nevelkedő gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetésére? • Mik azok a prevenciós lehetőségek, amelyek segítségével a veszélyeztetettség megelőzhető lenne?

13. „Érezni és gondolkozni azért, hogy cselekedjünk: ez minden harmonikus élet törvénye.”  Liszt Ferenc Köszönöm a figyelmet. Bakondi Józsefné