Neogea

1. Neogea

2. Ide tartozik: -Dél-Amerika a környező szigetekkel -Közép-Amerika -karibi szigetek -Florida déli része -mexikói felföld kétoldali tengermelléki síkságai -Galapagos szigetek

3. Faunaterületei és klímája Neotrópusi v. dél-amerikai faunaterület Amazonasz medence: trópusi esőerdő délebbi részen: füves területek közép-amerikai rész: szubtrópusi, v. óceáni éghajlat Kontinens nyugati széle: magashegységi klímájú Galapagos szigetek: trópusi jellegűek

4. brazíliai Karib-térség galapagoszi Közép-amerikai chilei A faunaterületen belül 5 faunatartomány van:

5. Történelme Dél-Amerika vált el leghamarabb a többi kontinenstől A harmadkor lején egy ideig összeköttetésbe került Észak-Amerikával Ez az összeköttetés a harmadkor közepén megszakadt, és csak a pliocénban alakult ki a mai közép-ameikai földhíd A vendégizületesek itt őshonosak, de az oposszumfélék, a majmok és a lószerű patások Észak-Amerikából kerültek ide A pliocénban kialakult földhídon jutottak le ide a macskafélék, kutyafélék, tapírok, mosómedvék, pekarik, szarvasok, lámák stb. Ezek az állatok lassan kezdték kiszorítani a faunából az erszényeseket

6. Endemizmusok Rendek: Nandualakúak, tinamualakúak, vendégizületesek, szélesorrú majmok Családok: Nandufélék, tinamufélék, csuklyásmajomfélék, selyemmajmocskafélék, kolibrik, tukánok, kotingafélék, újvilági keselyűk, nyelvetlen békák, rovarevő erszényesek, oposszumfélék, hártyásorrú denevérek, kúszó sülök, hangyászok, csincsillák, lajhárok, övesállatok, tengerimalacfélék

7. Vízi erszényes patkány Emlősök Azért erszényesek még szép számmal élnek a régióban A sokfogú erszényesek 2 családja él a területen: - mindenevő oposszumfélék - rovarevő erszényes patkányfélék

8. Kubai patkányvakond Igazi rovarevő kevés van Patkányvakond két faja él csak Kuba és Haiti szigetén A rovarevők szerepét a rovarevő erszényesk és az oposszumfélék töltik be

9. Rőt vérszopó denevér Halászdenevér A denevérfélék 8 családja közűl 4 endemikus

10. Kilencöves tatu Háromujjú lajhár Óriás övesállat Sörényes hangyász Kis hangyász Említést érdemelnek a vendégízületesek Benszülöttek és csak itt élnek Ide tartoznak: -övesállatok -lajhárfélék -hangyászfélék

11. csincsilla pampanyúl Arannyúl v. aguti Rágcsálók Számos jellegzetes faj Legtöbb faj a sülszerűek alrendjébe tartozik Jellegzetes rágcsálók a tengerimalacfélék és csincsillák

12. Fehérorrú koati jaguár Vörösorrú koati puma kinkuju Ragadozók Viszonylag kevés a jellegzetes ragadozó fajok száma Pumák sok alfaja fordul elő a hegyekben, a síkságokon, a szavannákon, trópusi esőerdőben egyaránt A jaguár régebben is csak Közép- és Dél-Amerikában élt, de ma már sokfelé hiányzik Egyetlen medvefaj a pápaszemes medve Két ormányos medvefaj: -fehérorrú koati -vörösorrú koati Kizárólag itt él az amerikai farksodró, v. kinkuju

13. selyemmajom Amerikai tapír Főemlősök: főemlősöket a csuklyásmajmok és a selyemmajmocskák képviselik Patás emlősök: Páratlanujjú patások: tapírok képviselik

14. guanako vikunya alpaka láma Párosujjú patások A disznószerűek és a pekafélék a jellemzőek Nevezetesek a lámák: igazi hazájuk a magashegység (Andok) két vadon élő fajuk a guanako és a vikunya háziasított formáik a láma és az alpaka

15. lamantin manáti Folyami delfin Kérődzők: az amerikai szarvasok: vörös nyársas szarvas, perui szarvas, mocsári szarvas Vízi emlősök: manátuszfélék: lamantin és manáti fogascetek: folyamidelfin

16. ararauna Galapgoszi pingvin Madarak Igen fajgazdag Kb. 2500 faj él itt, ennek 90 %-a endemikus Az itt élő madárcsaládok száma majdnem a fele a világ madárcsaládjainak Nagy számban élnek itt papagályok és harkályok Közép-Amerika a pulykák őshazája

17. álmosmadár Dél-amerikai kondor Király keselyű Álmosmadarak: A mai lappantyúkhoz hasonló életmódúak Ragadozómadarak: Legnevezetesebbek az újvilági keselyűk

18. vörhenyes kolibri tukán Kolibrifélék: Több mint 300 fajuk él itt Alaszkától a Tűzföldig a tengerszinttől 4000 m-es magasságig mindenütt élnek Tukánok: Főleg az Amazonasz vidékén élnek

19. Tengeri gyík, v. tengeri leguán Hüllők A terület igen gazdag hüllőkben Gyíkok: Leguánok a leggyakoribbak: 500-nál is több fajuk van híres a galapagosz-szigeti tengeri gyík

20. kis anakonda fekete kajmán anakonda Hegyesorrú krokodíl lándzsakígyó Kígyók: Az óriáskígyók az ismertebbek: anakonda, kis anakonda Csörgőkígyók: hazájuk Mexikó Lándzyakígyók: nagyon veszélyesek Jellegzetes a fekete kajmán és a hegyesorrú krokodíl

21. elefántteknős Teknősök: A tengeriek a leggyakoribbak Szárazföldi kevés van: de itt él az elefántteknős és élnek itt elefántnyakú teknősök

22. szarvasbéka Kétéltűek Itt él a legtöbb kétéltűfaj az összes faunabirodalom közül Tübőtlen szalamndrák: közel 100 fajuk Füttyentőbékák pl. kubai törpebéka Szarvasbékák

23. pipabéka Igazi békák: Fakúszó békák: bőrükben rendkívül erős idegméreg van, indiánok használták nyilhegyeikre Pipabékák Levelibékák: formagazdagságuk igen nagy Broméliabékák: broméliafélék levéltölcsérében lévő vízbe rakják petéiket

24. pirája arapaima Halak Szintén a Neogea a fegfajgazdagabb birodalom 2400-2700 halfaj él itt Harcsafélék kb. 1000 faj Pontylazacfélék kb. 800 faj Nevezetes a pirája és az arapaima Sok az endemikus faj köztük

25. Dél-amerikai herkulesbogár óriáscincér Gerinctelenek A világ rovarokban leggazdagabb kontinense Dél-Amerika Csigafaunája is felülmúl más faunabirodalmat

26. kapibara Haláfejes majom nutria Éji majom oroszlánmajom selyemmajom További jellemző fajok Közönséges vámpír Hódpatkány v. nutria Amazoni sül Vad tengerimalac Vízidisznó Szőke oroszlánmajmocska Tamarin Selyemmajmocska Éji majom Halálfejes majom

27. Örvös pekári Szárazföldi gyümölcsevő leguán Mérges siklók Csörgőkígyók Fakúszó békák Antillai őslégcsöves Bűzös borz Örvös pekári Pézsma-pekári Nyársas szarvas Vörös nyársasszarvas Perui szarvas Mocsári szarvas Szukó v. guacharo Darwin-pinty

28. Hiányok Kloakások, kevésfogú erszényesek, rovarevők, nagy denevérek, pikkelyesek, csövesfogúak, medvefélék, ormányosok, félmajmok, keskenyorrú majmok, struccok, kazuáridomúak, kivik, óvilági keselyűk, fácánfélék (kivéve a pulykák), fajdok, túzokok, légykapók, kaméleonok, varánuszok, pontyfélék stb.