Csontváry Múzeum

1. Baalbek Csontváry Múzeum

2. 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak kiállítása. A hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított Csontváry állandó kiállítása. A megnyitó hónapjában 20 ezren tekintették meg a múzeumot. 1983-ban újjárendezték a Csontváry Múzeumot, amelyben a művek jelentős konzerválási, restaurálási munkát követően kerültek elhelyezésre. Csontváry születésének 150. évfordulóján 2003. július 5-én újabb 10 évre meghosszabbította az Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Csontváry művek pécsi letétjét. 2003. október 1-jén a Csontváry Múzeum vendége volt Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, valamint Stjepan Mesić horvát köztársasági elnök és felesége. Tengerparti sétalovaglás

3. A magányos cédrus 2005 október 12-én, éppen harminc évvel azután, hogy a Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotában megnyitotta első kiállítását, múzeumi gyűjteménybe kerül Csontváry Kosztka Tivadar festménye, a Magányos cédrus (1907). A Magányos cédrus a magyar festészet történet egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált alkotása. 1973-ban megnyílt pécsi Csontváry Múzeum állandó kiállításán volt látható, ahol egészen 1994-ig találkozhatott vele a közönség. A festményt 1994 elején vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank a Gerlóczy-örökösöktől. 1994–1995 során, az eddigi legteljesebb Csontváry-bemutatókon a Magyar Nemzeti Galériában, Stockholmban, Rotterdamban és Münchenben volt látható kép, 1995-től pedig ismét Pécsett, az újjárendezett Csontváry Múzeumban talált helyet. 

4. Az 1901-ben festett, Holdtölte Taorminában és Mandulavirágzás Taorminában már az érett festőiség jegyeit viseli, ekkortájt főképp a fényproblémák és a gazdag kolorit megjelenítése foglalkoztatták. Mandulavirágzás Taorminában

5. Csontváry Kosztka Tivadar Csontváry festői pályája különös módon kezdődött. Huszonhét éves koráig patikussegédként dolgozott, mindenki kissé különc, de csendes, szorgalmas embernek ismerte. 1880. október 13-án, egy őszi délután egy percre leült a patika ajtaja elé pihenni,s szórakozottan lerajzolta egy vénycédula hátára a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán pedig patikavezető így kiáltott fel: „Hisz maga festőnek született!”. Ekkor Csontváry – 1913-ban írt önéletrajza szerint – a feje fölött hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb napút-festője, nagyobb Raffaelnél!”. Ezt a hangot pedig komolyan vette. Süvöltőt leterítő ölyv

6. 1881 tavaszán Rómába ment tanulmányútra a művészetekkel ismerkedni, egyúttal erejét és a reá váró feladatokat felmérni. Hazatérve azonban továbbra is gyógyszerészként tevékenykedett, előbb Eszéken, később Szentesen. Végezetül 1884-ben, a Losonc melletti Gács községben nyitotta meg patikáját. Az itt eltöltött tíz esztendő során, számos cikket, jórészt közművelődéssel foglalkozó írást publikált a helyi sajtóban. Eközben a patikát felvirágoztatta, majd bérbe adta, ezáltal anyagilag függetlenül, immáron teljesen a művészetnek szentelhette magát. Csontváry Kosztka Tivadar síremléke