Cigányság

1. Cigányság

2. Ki a cigány? • Aki cigánynak vallja magát (140,000 fő/1993) • Kutatások: 450 – 600 ezer fő • Akik egységes etnikai jelek mentén csoportot alkotnak - nincsen egységes nyelvhasználat: 70% - romungro – magyar nyelvű 20 % cigány – roma – oláh, lovári 10 % román – beás – arcahaikus románt beszélt. (1971) - nincsen anyaország

3. Ki a cigány? • Akit a környezete annak tart (cigányok, vagy lecigányozottak?) milyen jellemzők alapján definiálódik valaki cigányként?

4. Etnikai megközelítés? • Etnicizálás: egy társadalmi hierarchia helyére etnikai hierarchiát állít – így a szegénységbe a cigányok nyugodtan tartozhatnak etnikai hovatartozásuk alapján, a szegénység veszélyében élő könnyen nevezi a szegényt cigánynak: ő nem cigány, így nem is lesz szegény – gondolja. • (Max Weber „kizárás” fogalma alapján – Ladányi – Szelényi 2000) • Rasszosítás: egy társadalmi problémát úgy definiálnak, mintha az egy etnikum, vagy rassz jegye lenne: pl. a cigányok nem szeretnek dolgozni, máról a holnapra élnek, büdös nekik a munka, „cigányokra jellemző életmód”

5. Nyelvhasználat • 1971: 71% magyar nyelvű, 21% oláh, 7,6 % román nyelvű • 1993 ra: 89.5% magyar, 5,5% beás, 4,4% oláh – a szlovén, bulgár nyelveket beszélők teljesen váltottak. • DIGLOSSZIA – két nyelvet használ. Egyiket otthon egymás közt, a másikat hivatalos helyen, ill. otthon, ha hivatalos dolgokról van szó. • MÁS KÓD: Korlátozott kód – kidolgozott kód = más kód. E miatt a gyerekek nem tudnak jól teljesíteni az iskolában.

6. Cigányság és oktatás kérdései • 1971 – ben a cigányok 25 % - a végezte el a 8 általánost. 1993-ra a ¾-ük elvégzi. • Relatív egyenlőtlenség (Sz – Sz – B megyében) • 8 osztályt végzettek: 57,5% • Szakmunkást végzettek: 5.5% • Érettségizettek: 1,8% • Felsőoktatást végzett: 0,2% (Fónai – Filepné 2002)

8. Iskolai kudarcok • Miért negatív az iskolakép? - A kudarcok miatt – más kód - Nem élik meg a társadalmi felemelkedés eszközeként - Kevés megerősítést kapnak - Szociális okok miatt: „ingyenes közoktatás” - Demokratikusabb nevelési modellek – pl. fiúk=kis felnőttek - Szociális okok: a gyerek keressen pénzt - Nem tanul a kultúrájáról - A cigány iskolák nem képesek több jóléti kiadást elkülöníteni - Cigány leányok korai párválasztása, családalapítása - Otthoni minta: „néma nevelés” – a gyermek ellesi a dolgokat - Kétnyelvű oktatás nincsen - Iskolai diszkriminációk – gyogyó – „áthelyezések” - Integrált iskolai nevelés???

9. Demográfiai jellemzők • : A cigányság 64%-a községben él, míg a teljes népesség 34%-a él községben. A községi iskolák helyzete igen sanyarú, nem adottak a megfelelő feltételek. • Megyék: kiemelkedő: BAZ: 22%, SzSzB: 18%, (Átlag az össz népesség 5%-a.) • Halandóság: Összes: ffi: 67,1 év, nő: 75,6 év Cigány: ffi: 54,9 év, nő: 64,8 év

10. Cigányság foglalkoztatottsága • Marginális helyzetben a történelem során (tradicionális cigány mesterségek..) • Kimaradtak a földosztásból • A szegénység foglalkozásai • Foglalkoztatottság a rendszerváltás előtt (nehézipar, építőipar) • Foglalkoztatottság a rendszerváltás után (5-7 szeres munkanélküli ráta) • Állandó állása minden 16. aktív korúnak van, munkanélküli ráta 54,6% (Fónai – Filepné 2002)

12. Kirekesztettség • A romák 16%-a él 677 telep jellegű helyen • Telepi életformák száma (SzSzB): 1997 – 65 2003 – 71 (Bényi 2003) Telepfelszámolási mintaprogram (2004 - ) (2005 – 680 mFt) 9 önkormányzat 2007-től Uniós pénzekből 1965-68, 2003-2007…. Nehézségek – Kecskemét….

13. 1964-ben 222 ezer roma élt telepen • A nyolcvanas évekre a szám 42 ezerre csökkent • 2001-ben 134 ezer roma élt (Kósa)

14. Egy másik kutatás adatai szerint(Fónai – Pénzes 2004) • Hagyományos telepen él 44,7% • Nem telepen de többségében romákkal él 31,7% • Nem telepen de többségében nem romákkal él 14,2% • Nem telepen vegyes környezetben él 9,3%

15. Önkormányzás - jogvédelem • Kisebbségi önkormányzatok helyzete • Roma politikai elit megosztottsága • Az IOM meghirdetett zöld számán egy géphang ma már a svájci központhoz irányítja az érdeklődőket, ahol természetesen nem beszélnek sem magyarul, sem cigányul(Roma sajtóközpont)

16. Súlypontok • Lakhatás javítása (telepfelszámolási program, bérlakásprogram) • Egészséghez való jog… • Egyenlő bánásmódhoz való jog (NEKI) • Szociális biztonsághoz való jog (Alkotmány) • Oktatás, képzés, mint az esélyteremtés eszköze (iskolai integráció) • Helyi konfliktusok megelőzése, kezelése (Paks, Zámoly, Jászladány, stb.) • Foglalkoztatás elősegítése • Önkormányzás segítése (kisebbségi önkormányzatok)

17. Feladat: Adatgyűjtés és beszámoló - Egy települési konfliktus bemutatása és elemzése. - Roma integrációs program az iskolában, vagy az óvodában. - Roma társadalmi integrációs program bemutatása, elemzése. - Roma foglalkoztatási program. - Cigány identitás, identitástudat egy roma közösségben. - Cigány kisebbségi önkormányzatok, lehetőségek, problémák. - Cigánykép a sajtóban (egy - egy sajtótermék tartalomelemzése). - Egyéb – megbeszélés alapján.

18. Feladat a hajléktalanság témához • Települési szintű hajléktalanpolitika és gyakorlat komplex elemzése • Hajléktalanok foglalkoztatása, elvek, gyakorlatok, akadályok • Hajléktalanok lakhatását segítő program szakmai módszerei, elemzése • Hajléktalanok egészségi állapota, egészségügyi ellátása • Hajléktalanságról szóló sajtótermékek elemzése • Koldusrendelet, hajléktalanok kirekesztése • Hajléktalan számolás problémái • Hajléktalanok érdek és jogvédelmének gyakorlata, humanitárius szervezetek, UtcaEmbere, stb.