1 / 34

Az ipari forradalom

Az ipari forradalom. ANGLIÁBAN az alábbi feltételek voltak adottak az ipari forradalomhoz: az eredeti tőkefelhalmozás a 16- XVII. században lezajlott, kialakult a szabad munkaerő és felhalmozódott a tőke,

Download Presentation

Az ipari forradalom

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az ipari forradalom

  2. ANGLIÁBAN az alábbi feltételek voltak adottak az ipari forradalomhoz: • az eredeti tőkefelhalmozás a 16- XVII. században lezajlott, kialakult a szabad munkaerő és felhalmozódott a tőke, • az óriási gyarmatbirodalom biztosította a nagy mennyiségű, olcsó nyersanyagot és jó piaci lehetőség volt, • fejlett hitelszervezet alakult ki: bankok, takarékpénztárak jöttek létre (pl. Angol Bank 1694-től), • fejlett kereskedelmi hálózat épült ki, • a manufaktúraiparban kialakult a munkamegosztás-> a részfolyamatokat könnyen lehetett gépesíteni, • gazdag vas-és szénlelőhelyekkel rendelkezett, • a polgári forradalom korai győzelme (1640) elhárított minden akadályt a polgári (=tőkés) fejlődés elől, • a mezőgazdaság tőkés fejlődése már a forradalom előtt megkezdődött, így csökkenő mezőgazdasági népesség is el tudott látni növekvő városi népességet; a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság.

  3. Az ipari forradalmak Klasszikus vagy első ipari forradalom (kb. 1760 – 1870-ig) Második ipari forradalom (kb. 1870 – az első világháborúig. Harmadik ipari forradalom (a két világháború között, a fogyasztási javak tömegtermelése) Tudományos-technikai forradalom (2. világháborútól 1970-ig) A mikroelektronika forradalma (1970-től napjainkig)

  4. Ipari forradalom • Ipari forradalomnak azt a komplex és láncreakciószerűen lejátszódó folyamatot nevezzük, amely az emberi tevékenység minden szférájára kiható forradalmi jelentőségű változást idézett elő a XVIII. században. Így kiterjedt a gazdaságra, a demográfiai, infrastrukturális viszonyokra és a kultúrára is. Ennek eredményeképp a mezőgazdaság helyett az ipar, azon belül is a gépesített gyári nagyipar vált a gazdaság meghatározó erejévé.

  5. Az ipar fejlődése • Bérmunkásokat foglalkoztató központosított üzemek (manufaktúrák) elterjedése • Gyarmati piacok bővülése-> textilipar fejlődése -> ezen a területen volt a leggyorsabb a technikai fejlesztés a termelés növelése érdekében

  6. A Hargreaves által készített "fonó Jenny" A fonaltermelés nem volt termelékeny a szövőszékek számára, így ezen kellett sürgősen változtatni. A nagy ügyességet és figyelmet igénylő kézi fonást igen nehéz volt gépesíteni, azonban 1764-ben James Hargreaves megalkotta a "fonó Jenny"-t, amely egyszerre nyolc csavart fonalszálat tudott előállítani.

  7. Új erőforrás: GŐZ -> gőzgép-> textilipar

  8. Új erőforrás: GŐZ -> szerszámgépek • Új erőforrás: GŐZ -> közlekedés-> • GŐZMOZDONY • GŐZHAJÓ, 1807. Fulton • Gyárak kialakulása

  9. Közlekedés forradalma: Első vasútvonal, 1825, Stephenson

  10. Társadalmi hatásai • A 18. század második felében Angliából kiinduló technikai újítások (gőzgépek, gyárak, gépsorok stb.) és gazdasági változások hosszú távú forradalmi következményekkel jártak: alapvetően alakították át az európai társadalmakat, a világgazdaságot. Az agrártársadalmak fokozatos átalakulásával megszületettek az ipari társadalmak, kezdetét vette az un. indusztriális korszak. • E korszak kezdetét a „kettős forradalom” korának is szokás nevezni, hiszen a francia forradalom (1789-99) politikai-eszmei, ill. katonai jelentőségével szintén jelentős alakítója volt a korszaknak, nagymértékben hozzájárult az európai politikai (feudális) rendszerek, az európai társadalmak tőkés-polgári átalakulásához.

  11. A gyári munkásság megjelenése számos új jelenséget hozott magával. Az egyre nagyobb tömegeket jelentő új társadalmi réteg rendkívül rossz körülmények között (16-20 óra munka naponta, kevés bér, nők és gyermekek gyári munkán, szociális védelem hiánya) élt. A gyárak felszívták a vidéki munkaerőt, a falusi háziipar szinte teljesen eltűnt. Létrejöttek a nagyipari városok, a munkásnegyedek, az európai országok település-szerkezete a városiasodás (urbanizáció) következtében lassan átalakult. A városlakók aránya a 19. század végére megközelítette, majd meghaladta a vidéki lakosságét. • Hamarosan jelentkeztek az urbanizáció árnyoldalai is. A munkásság nyomora, a környezetszennyezés (füst, szemét majd vegyi-anyagok), az egyre nagyobb túlzsúfoltság, a gyakori járványok (himlő, tífusz, kolera), a rossz közbiztonság (bűnözés, prostitúció) megoldásokat kívánt.

  12. Gyermekmunka a bányában

  13. OWEN, a jótékony gyártulajdonos • Megvette a skóciai New Lanark textilgyárát. Itt a lakosok negyede gyermek volt Glasgow és Edinburgh szegényházaiból, velük korábban jól bántak, bár nem tanulhattak, de a felnőttek szörnyű körülmények közt, bűnben és erkölcsi fertőben éltek. • Owen felújíttatta a házakat, példával és rendre, takarékosságra és tisztaságra próbálta szoktatni az embereket. Üzletei olcsón árultak jó minőségű árukat, a munkaórákért kapott jegyekkel fizettek pénz helyett, a szeszesitalok forgalmát korlátozták. 1816-ban nyitotta az ország első bölcsődéjét, gyáraiban óvoda és iskola volt, a munkaidőt 10 és fél órára korlátozta, egészségügyi ellátást és nyugdíjat adott, tiltotta a gyermekmunkát.

  14. -       Hol dolgozol? • -       Walden Moorban, egy New Engline elnevezésű helyen. • -       Mi a munkátok? • -       Szén elvitele egy embertől. • -       Mondd el közelebbről. • -       Övek és láncok vannak testünk köré csavarva, és hozzájuk való csöbrök. • -       Ilyenformán a csöbrök hozzátok vannak erősítve? • -       Vannak horgaink a láncok végén, ezekre a csöbör ráerősíthető, mi pedig ide-oda húzzuk, kétrét hajolva. (A gyermek megmutatja a mozdulatot.) • -       Mikor mentek le a bányába? • -       Többnyire fél hatkor megyünk le, vagy fél hat és hat között. • -       Mikor jöttök föl? • -       Ez nálunk nem egyforma; néha tizenkettőkor, néha előbb: van úgy, hogy hat után, és van úgy, hogy tizennégy órán át vagyunk lent. • -       Mikor esztek? • -       Többnyire tíz vagy tizenkettő körül eszünk, nincs időnk hozzá. • -       Megálltok a munkában, amikor esztek? • -       Igen megállunk egy percre vagy ilyenforma időre, olykor pedig egyszerre dolgozunk és eszünk, ha a kosarak tele vannak, több időnk van. • (A gyermekmunkát vizsgáló angol parlamenti bizottság jegyzőkönyvéből)

  15. Egyre kevesebben éltek mezőgazdaságból, a társadalmi differenciálódás (vagyoni különbségek) feszültségekhez vezetett. • A munkásság, helyzetének javítása érdekében kezdetben az ösztönös tiltakozások eszközeivel lépett fel (géprombolások, éhségsztrájkok, utcai barikádharc), később tudatos szerveződéssel (egyletek, szakszervezetek, választójog követelése, pártok létrehozása) próbált nyomást gyakorolni a politikai hatalomra.

  16. A problémák felismerése következtében, azok enyhítése érdekében a városokban megkezdődött a közművek (vízellátás, csatornahálózat, útburkolatok, közvilágítás, közfürdők) kiépítése, a szakszerű hivatali apparátusok felállítása (rendőrség, tűzoltóság, hivatalok). • A tudományos eredmények segítségével a védőoltások bevezetése, a 19. század második felében megjelent a tudatos várostervezés (közterek, sugárutak, parkok, bérlakások).

  17. Európa lakossága 1800 és 1900 között kb. 180 millióról kb. 410 millióra nőtt, pedig jelentős kivándorlás is történt az új államba, az USA-ba. A népesség gyors növekedésének (demográfiai robbanás) okai között a halálozások számának csökkenése (a születések magas száma ugyanakkor változatlan maradt), az egészségügyi (higiénés) viszonyok javulása, a jobb táplálkozási feltételek (egyre ritkább éhínségek), az átlagéletkor lassú emelkedése (tovább maradnak életben az emberek) említhetők.

  18. A nők munkába állásával „kétkeresős” családmodell született meg, ezzel párhuzamosan megindult a női egyenjogúság (emancipáció) kivívásának hosszú folyamata is. A 19. század végére a születések száma is lecsökkent, a népesség növekedése lelassult (a nők is később kötnek házasságot, így kevesebb gyermek születhet meg, ill. a kevesebb vállalt gyermek nagy eséllyel életben maradt). A tudományok szerepének felértékelődésével megváltozott a tudás és a hit viszonya is. Az egyház fokozatosan kiszorult a politika, a társadalom irányításából (szekularizáció), az egyre szélesebb körben kiterjesztett oktatás az állam kezébe került, bevezették a polgári anyakönyvezést, házasságot.

  19. Ipari táj Angliában az ipari forradalom idején

  20. A második ipari forradalom • Az 1850-60-as években a világgazdaság rohamos fejlődésnek indult újra. Általános modernizációra került sor több vezető szektorban. Anglia előnye megszűnt, mert az USA és Németország a későn indulók előnyével elhúzott gazdaságilag. Míg Anglia hosszú évek alatt tökéletesítette a találmányokat, addig az USA és Németország csak adoptálta a legfejlettebb technikát, így előnyre tett szert. Fejlődött Skandinávia, Közép- és Kelet- Európa, de ezek e térségek periférián maradtak. Fejlődésük komplementer volt (követte a centrumot lemaradva). Az itteni fejlődést a centrum tőkéje és igényei határozták meg.

  21. Az autó • 1876-ban Nicolaus Otto feltalálta a négyütemű motort, mely jóval csendesebb, takarékosabb és könnyebben indítható volt elődeinél. 1898-tól Henry Fordfutószalagongyártotta az autókat, melynek karburátorát Csonka János fejlesztette ki, a főkonstruktőr Galamb József volt. • Az autó fejlesztésében szintén Németország és az USA jártak az élen. Az utóbbiban 20 év alatt 15 millió kocsit adtak el. Az első autógyárak között volt a Ford, az Opel, a Mercedes és a Bugatti.

  22. A Cugnot-féle gőzautó

  23. Karl Benz „Velo” modellje

  24. Fejlődött a repülés is. 1900-ban Zeppelin feltalálta a kormányozható léghajót, 1903-ban a Wright testvérek pedig a motoros repülőt. Ezután nagy verseny indult a két repülőeszköz között, amiből a gyorsabb és erősebb repülők kerültek ki győztesen. • Rendkívüli gyorsasággal terjedt az elektromosság világszerte. Feraday felismerte az elektromágneses indukciót, Jedlik feltalálta a dinamót, elterjedtek a villamos motorok. A legnagyobb feltaláló Edison volt, aki több, mint 1000 találmányával forradalmasította az elektromosságot. Ő alkotta meg a szénszálas izzót, a fonográfot (mozi elődje).

  25. Az első repülés 1903 dec. 17-én

  26. Kommunikáció, mezőgazdaság • A kommunikáció is tökéletesedett. 1840-ben Morse feltalálta a távírót, 1876-ban Bell a telefont. Puskás Tivadar építette az első telefonközpontot.Hertz felfedezte az elektromágneses hullámokat, amivel megteremtette a rádiózás alapját. • A mezőgazdaság is gyökeresen átalakult. Megjelentek a műtrágyák. Elkezdték használni a cséplőgépet és a traktort.

More Related