Fenntartható utak Jogi Bizottság

1. Fenntartható utakJogi Bizottság

2. JOGI SZEMLÉLET KÖZGAZDASÁGI SZEMLÉLET MÉRNÖKI SZEMLÉLET

3. Kettős feladat: • Más bizottságok jogi kérdéseinek megválaszolása • Önálló jogi problémák kezelése

4. Problémakör: Hatóságok, illetve a hatóságok területi szervei jogérvényesítésének egységesítése

5. Példa: Az egyes felügyelőségek eltérően értelmezik a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit Vízjogi létesítési engedély

6. Teendő: Az engedélyező hatóságok vezetőinek közérdekű panasz formájában történő tájékoztatása, és felhívásuk a jogbiztonság biztosítása érdekében az egységes jogértelmezés megteremtéséhez szükséges intézkedések megtételére.

7. Problémakör: Értékelési szempontok a közbeszerzési eljárásokban

8. A közbeszerzési eljárások jelentős részében egyedüli értékelési szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás

9. A közbeszerzési eljárások jelentős részében egyedüli értékelési szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás Egyéb fontos szempontok - gazdaságosság - környezetvédelem - fenntarthatóság háttérbe kerülnek.

10. A közbeszerzési eljárások jelentős részében egyedüli értékelési szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás Egyéb fontos szempontok - gazdaságosság - környezetvédelem - fenntarthatóság háttérbe kerülnek. A Kbt. Lehetővé teszi, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kerüljön kiválasztásra

11. Teendő: A jelenleg elterjedt gyakorlattal ellentétben javasolt annak átgondolása, hogy a közbeszerzési eljárások során a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, mint értékelési szempont mellett más, a környezetvédelmet, fenntarthatóságot figyelembe vételével meghatározott értékelési szempontok is helyet kapjanak. Meg kell találni azokat a pluszpontért való vállalási lehetőségeket, mely mindkét fél számára előnyösebb annál, mintha kötelezően előírnánk, vagy teljesen hanyagolnánk.

12. Kockázat: - A megfelelő súlyozás kialakítása Az sem jó, ha jelentőségét veszíti egy szempont, de az sem jó, ha a túlsúly miatt drágítja a beruházást

13. Kockázat: - A megfelelő súlyozás kialakítása Az sem jó, ha jelentőségét veszíti egy szempont, de az sem jó, ha a túlsúly miatt drágítja a beruházást - Vállalt feladat ellenőrzése, annak szankcionálása Egyértelmű szerződéses előírásokra van szükség, és a betartás szigorú ellenőrzése szükséges

14. Problémakör: Tervezési, vállalkozási szerződések egyoldalúsága

15. A szerződési szabadság jelenleg csak a szerződés megkötésére vonatkozik Az ajánlattevő oldalán a szerződéses szabadság korlátozott / Legtöbb eljárásban nem lehetséges a szerződéses akaratok egyeztetése sem/

16. A szerződéskötést követően a szerződő, és a teljesítést nyújtó felek személye kötött, csak a Kbt. által meghatározott körben és feltételek szerint történhet változás, szemben a polgári jogi szerződésekkel, ahol ez a kérdés a felek szabad akaratának kérdése.

17. A közbeszerzési eljárásokra általánosan jellemző, hogy az ajánlattevő szerződéses jogait jelentősen korlátozó tényezők az útépítési szerződések tekintetében az ajánlattevők kárára az elmúlt időszak alatt aránytalanul felerősödtek

18. A közbeszerzési eljárásokra általánosan jellemző, hogy az ajánlattevő szerződéses jogait jelentősen korlátozó tényezők az útépítési szerződések tekintetében az ajánlattevők kárára az elmúlt időszak alatt aránytalanul felerősödtek Figyelmen kívül hagyják az ajánlattevők jogait, illetve a saját magukat (az ajánlatkérőket) terhelő kötelezettségek meghatározását

19. A közbeszerzési eljárásokra általánosan jellemző, hogy az ajánlattevő szerződéses jogait jelentősen korlátozó tényezők az útépítési szerződések tekintetében az ajánlattevők kárára az elmúlt időszak alatt aránytalanul felerősödtek Figyelmen kívül hagyják az ajánlattevők jogait, illetve a saját magukat (az ajánlatkérőket) terhelő kötelezettségek meghatározását A SZERŐDÉSEK EGYENSÚLYA JELENTŐSEN FELBORULT!!!!

20. Teendő: Ajánlatkérői szemléletváltásra van szükség!

21. Teendő: Ajánlatkérői szemléletváltásra van szükség! A közbeszerzési pályázatok során használt típusszerződésekben az ajánlatkérői és ajánlattevő oldal közötti jogok és kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása szükséges

22. Problémakör: Tervezés tartalmi követelményrendszere

23. A burkolattechnológia megválasztása, megváltoztatása nem engedélyköteles

24. Teendő: Az engedélyezési terv és kivitelezési dokumentáció „determináló hatásának” pontos meghatározása. A felesleges, és idő előtti determinációk megszüntetése. Ha a kivitelezési dokumentáció készítője és a kivitelező nem ugyanaz a személy vagy szervezet a beruházó érvényesítheti szempontjait

25. Problémakör: Műszaki ellenőr feladata

26. A műszaki ellenőr tevékenysége jellegében nem eredménykötelem, hanem inkább megbízási kötelem körébe sorolható A helytelen gyakorlatot erősíti a mai kohéziós és egyéb uniós forrás felhasználás miatt a támogatások körüli adminisztráció is, melynek gyakorlata még inkább túlértékeli a dokumentum létét a mögötte lefolytatott tényleges ellenőrzéstől E gyakorlat alapján valódi felelősséget nem tud a beruházó a műszaki ellenőrre telepíteni. Felelősség hiányában pedig az elvárható ellenőrzés tartalma kerülhet veszélybe.

27. Teendő: Jogszabályilag biztosított feladatkörének teljes kihasználása szükséges. A szerződéses rendelkezések újraírását a beruházói gyakorlatban is szükséges meghonosítani

28. Problémakör: Támogatási rendszerben a műszaki sarokpontok folyamatos figyelemmel kísérése

29. Teendő: A támogatási szerződés hatálya alatt az adminisztratív és a pénzügyi auditon túl szükséges a műszaki átgondoltság folyamatos kontrollja, annak érdekében, hogy a támogatási szerződés végére a kivitelezésre szánt idő ne csökkenjen egy teljesíthetetlen szint alá.

30. Problémakör: Mérnökök részére jogi-, jogászok számára műszaki szakmai továbbképzések szervezése folyamatos aktualizálása

31. A jelenlegi pályázati kiírásokat elsősorban jogászok, ügyvédi irodák készítik. A kiírások mellékletében szereplő műszaki tartalmat mérnökök fogalmazzák meg. Sok esetben nincs összhangban a két rész egymással

32. A kiírások jogi része figyelembe veszi a „pénzügyi szektor” diktálta kereteket, de mivel nem látja át kellőképpen a műszaki megvalósíthatóság tartalmát, sokszor kerül bele műszaki oldalról csak jelentős többletforrással (vagy egyáltalán nem) megvalósítható feltétel

33. Teendő: Hosszú távon be kell vezetni az alapvető jogi ismeretek oktatását a mérnökhallgatók számára. Rövid távon a jelenleg a szakmában dolgozó mérnökök számára alapvető jogi ismeretek, jogászok számára alapvető műszaki ismeretek oktatása továbbképzés formájában A fenti továbbképzésekre való kereslet felmérését követően szükséges a végleges képzési tematika kialakítása, oktatási forma kiválasztása, tananyag megszerkesztése, valamint az oktatók/előadók felkérése.