slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A Közép-Dunántúli Régió jövedelmi helyzete foglakoztatási sajátosságai PowerPoint Presentation
Download Presentation
A Közép-Dunántúli Régió jövedelmi helyzete foglakoztatási sajátosságai

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 11

A Közép-Dunántúli Régió jövedelmi helyzete foglakoztatási sajátosságai - PowerPoint PPT Presentation


  • 56 Views
  • Uploaded on

A Közép-Dunántúli Régió jövedelmi helyzete foglakoztatási sajátosságai. Készítette: Tóth Péter III. geográfus. A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A Közép-Dunántúli Régió jövedelmi helyzete foglakoztatási sajátosságai' - lysa


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

A Közép-Dunántúli Régió jövedelmi helyzete

foglakoztatási sajátosságai

Készítette: Tóth Péter

III. geográfus

slide2

A régió

  • A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja.
  • Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.
  • 77 km-es szakaszon határos Szlovákiával.
  • A régiót északi és keleti oldalon 130 km Duna-szakasz határolja. Veszprém
  • megye területén található a Balaton északi partja, Fejérben pedig a Velencei tó.
  • Fejér megye déli részén mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas síkság
  • található.
slide3

A régió 26 kistérségében 401 település található, ebből mindössze 29 város.

- csak 6 kistérség ahol található legalább 30 000 főnél nagyobb város

- 9 kistérség, ahol nincs 10 000 főt meghaladó város

- a régió településeinek 73 %-a nem éri el a 2000 főt 

fontos a szociális ellátórendszer szempontjából ( 2000 fő alatt minimumot

ír elő a törvény)

  • Gazdasági jellemzők
  • Az egy főre eső GDP az egyik legmagasabb az országban. Közép-Magyarország
  • és a Nyugat-Dunántúl után a harmadik.
  • A rendszerváltozás után viszonylag gyorsan végbement a gazdasági
  • szerkezetváltozás, és nem okozott akkora károkat, mint pl: Észak-Magyarországon
  • (földrajzi,társadalmi okok)
  • A vállalkozások számának alakulásában domináns az egyéni vállalkozások aránya,
  • de gazdasági súlyuk ezzel nincs arányban.
  • probléma: néhány gazdaságilag előnyös kistérség …jelentős részükben azonban

komoly problámák a gazdasági teljesítés területén

slide5

Jövedelem

Forrás: KSH

A nettó jövedelmek alapján is nagyon kedvező helyzetű a régió. Közép-Magyarország után a második. Ezt a pozíciót az utóbbi években nyerte el Nyugat-Dunántúltól a jelentős külföldi működő tőke beáramlásnak köszönhetően.

DE: Az egész régióra jellemző egyenlőtlenség itt is szembetűnő!

slide6

A régiót nagyon jelentős kereseti egyenlőtlenségek jellemzik.

Ez a nettó kereseteket figyelembe véve Fejér és Komárom-Esztergom megyék közt nem olyan szembetűnő, de Veszprém, már jelentős lemaradást tudhat magáénak.

Az aránytalanságok a munkavégzés függvényében még jobban megjelennek.

Forrás: KSH

Fejér megyében például egy fizikai munkát végző munkavállaló átlagosan 13.000 Ft - tal keres többet, mint Veszprém megyében. (Fejér megyében keresnek legjobban)

 A szellemi foglalkozásúak tekintetében is jelentős különbségek vannak a megyék között. (de itt már Fejér megye Bp. mögött szerepel, de így is kimagaslik az orsz. átlagtól)

 Fejér megyei magas keresetek mellé magas férfi-női kereseti egyenlőtlenségek is társulnak.

slide7

Foglalkoztatás

A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya az országosnál. Három kistérségben (Abai, Enyingi, Sárbogárdi) viszont nagyon alacsony a foglalkoztatottak aránya.

A munkanélküliségi ráta a régióban 2001-ig csökkent, majd 2002-ben enyhe növekedést mutatott. Jelenleg 5,5 %, ami messze az országos átlag alatt van.

Forrás: KSH

slide8

Ha a régiók mutatóit vizsgáljuk, akkor országos tendenciának tekinthető a nemek szerinti összetételt tekintve, (a Közép-Magyarországi régiót kivéve), hogy magasabb a férfiak aránya a regisztrált munkanélküliek között. Ez tapasztalható a Közép-dunántúli régióban is, bár itt a különbség kisebb az országos átlagnál.

  • A régió munkaerő-problémáit eddig jól kezelte az olcsó, szakképzett bérmunkára építő multinacionális cégek megjelenése a régióban.
  • Az Európai Uniós csatlakozás hatásai, a bérek emelkedése és a helyi adókedvezmények megszűnése miatt a multinacionális cégek az országból való kivonulás mellett is dönthetnek. (pl: IBM)
  • Jelenleg még kezeli a munkanélküliség problémáját ezen a területen más multinacionális cégek megjelenése, azonban hosszútávon mindenképpen szükség van a térségben a betanított munkásként megjelenő tömeg képzését/átképzését célzó programokra, valamint a kis és középvállalatok ösztönzésére.

(pl: Tatabányai Ipari Park)

slide9

A régió jelene :

  •  magas jövedelmi szint
  • magas színvonalú termelés
  • Jelentős mennyiségű FDI, erős agglomerációs hatással
  • Migrációs többlet a magasan kvalifikált munkáknál
  • Alacsony a K+F kiadások volumene
  • Nincs jelentős felsőoktatási intézmény
  • FDI főleg a munkaerő igényű ágazatokban
  • Magas a külföldi befektetők kitelepülésének veszélye
slide10

Ahhoz, hogy a régió megtartsa jelenlegi kedvező pozícióját a jövőben több, nagyobb feladat elvégzése nélkülözhetetlen:

  • PL:
  • Az infrastruktúra korábbi években jellemző bővülési ütemének fenntartása
  • képzés, humán tőke, K+F fejelsztés
  • Külső sokkoktól függő termelési ágazatok arányának csökkentése
  • A befektetők erőteljesebb integrálása
  • Klaszteresedés támogatása
  • Szolgáltatások fejlesztése (pl: turizmus lehetőségeinek kiaknázása)

régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése