Település és régiófejlesztés - PowerPoint PPT Presentation

telep l s s r gi fejleszt s n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Település és régiófejlesztés PowerPoint Presentation
Download Presentation
Település és régiófejlesztés

play fullscreen
1 / 59
Település és régiófejlesztés
134 Views
Download Presentation
lucus
Download Presentation

Település és régiófejlesztés

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Település és régiófejlesztés • Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) • Esettanulmányok (vízgyűjtő gazdálkodási terv) • VÁTI tanulmány: terület fejlődési prognózis • Prioritások a földhasználatban vízminőségvédelm és vízgazdálkodás - területfejlesztés • Települések vízi közmű infrastruktúra fejlesztése – vízminőségvédelmi szempontok

  2. Mintaterület Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe 15 ezer km2

  3. A tervezési terület jellemzése • A vizsgálati térség, a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területe, 5 megyét* , 2 régiót (Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi) érint, 35 kistérséggel van átfedésben, 643 települést foglal magában. • Lakónépességének száma 2005 év végén 1 475 000 fő volt, amelynek 57%-a a területen fekvő 56 városban lakott. • A városok közül 3 ötvenezer fő fölötti lakosú nagyváros, megyeszékhely, 16 város 10-50 ezer fő közötti népességű, a fennmaradó 37 város lakossága nem éri el a 10 ezer főt (ebből 14-ben a lakónépesség 5 ezer fő alatti, amelyekből 12 a rendszerváltás után kapott városi rangot) * Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar

  4. Demográfia Földhasználat Táji adottságok Agrárium (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás) Területfejlesztés Országos programok (UMFT) Térségi programok (ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra, turizmus) Területfejlesztési prognózisok VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

  5. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között 1990. I.1 és 2005. XII. 31. között, az 1990. évi népesség százalékában

  6. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között • Elvándorlás, gyors volt a népességvesztés (1990 után) • A térség nagyobb városaiban, aprófalvaiban a Sátoraljaújhelyi-, a Tokaji-, a Balmazújvárosi-, a Tiszafüredi-, a Kazincbarcikai-, az Ózdi kistérségekben • Növekedés: • Hajdú-Bihar megyei települések - Hajdúhadháza, Encs, Nyíregyháza, Baktalórántháza, Polgár, Ibrány-Nagyhalászi kistérségének népessége.

  7. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között Népesség korösszetétele

  8. A népesedés várható alakulása 2005 és 2015 között Feltevések: Kistérségek korszerinti termékenységi és elhalálozási arányszámai a megfelelő országos arányok változásával egyenes arányban változnak, Belföldi vándorlási tendenciák: fokozatosan megszűnik a nagyvárosi agglomerációkba történő nagyarányú kiköltözés, általában a költözésekben kiegyenlítődés jön létre.

  9. Földhasználat FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázis • Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával • A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. • Kategóriák öt főcsoportban: • mesterséges felszínek, • mezőgazdasági területek, • erdők és természetközeli területek, • vizenyős területek • és felszíni vizek.

  10. * mintaterület min. 1%-os arányát elérő földhasználat

  11. „Háromkategóriás földhasználati zónarendszer”(SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet) • Agráralkalmasság és környezetérzékenység alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolták. • A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt (ültetvények, szántók). • Az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. • A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani.

  12. A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében (Tisza ÉK-magyarországi vgy.)

  13. Intenzív mezőgazdasági térségek • A vizsgált térségben az összes szántóterület mindössze 40%-a esik intenzív zónába. Ennek mintegy 10% átfedésben van Natura 2000 madárvédelmi területekkel. • Az intenzív mezőgazdasági térségbe tartozó területeket lehetőség szerint meg kell őrizni a mezőgazdasági termelés számára, kerülni kell a termelésből történő területkivételt. • A vizsgált térségben az intenzív zónába tartozó területek nagy arányban az Észak-Alföldi hordalékkúp-síkságon, a Hajdúságban és a Közép-Tiszavidéken fordulnak elő. Ezeken elsősorban nagytáblás szántóföldeket találunk, ahol főként őszi búzát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát termesztenek.

  14. A tájhasználat-váltás prognózisa A szántóterületekre vonatkozó konverziós ajánlás a mintaterületre Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

  15. EU agrár- és vidékpolitikája • A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP • Intézkedései: • agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, • integrált gazdálkodási célprogram, • ökológiai gazdálkodási célprogram, • extenzív gyephasznosítási célprogram, • vizes élőhely-hasznosítási célprogram

  16. Zonális programok A Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia második tengelyének egyes intézkedései konkrét területekhez kapcsolódnak: • Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések • Érzékeny Természeti Területek célprogramjai • Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (LFA, KAT)

  17. NATURA 2000: az Európai Unió ökológiai hálózata • Jogi keret: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. • Hazai jogszabály: 275/2004. (X.8.) Korm. r. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. • A Natura 2000 területeken található birtokokon 2007-től a természetmegőrzést elősegítő előírásokat kell kötelezően betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak.

  18. Érzékeny Természeti Területek Az Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) fogalmát a 1996. évi LIII. törvény határozza meg: „Érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. Az érzékeny természeti területek felsorolását a 2/2002 (I.23) KöM-FVM rendelet tartalmazza. Az ÉTT mintaterületeken a NAKP keretében megkezdődött a természetkímélő (mező)gazdálkodási módok ösztönzése. Az ÉTT programokban való részvétel nem kötelező.

  19. Az energianövények termesztésének lehetőségei • 2001/77/EC direktíva: 2010-re a teljes energiafelhasználásból a megújuló energiaforrásoknak 12%-ban kell részesedniük. A 2003/30/EC irányelv szerint 2005 végéig az eladott üzemanyag 2%-ának, 2010 végére pedig 5,75%-ának bioüzemanyagnak kell lenni. → EU támogatási alapok • FVM tervek: Magyarországon az elkövetkező években a bioetanol termelése elérheti az évi 600-800 ezer tonnát (kb. félmillió hektáron szükséges bioetanol kinyerése céljából búzát, kukoricát, cukorrépát stb. Termeszteni). Ezek elsősorban az intenzív zónában valósulhatnak meg. • Az extenzív területeken a biomassza alapanyagok közül a szarvasi energiafű, illetve az „energia erdőültetvények” (fűz, akác, bálványfa stb.) jöhetnek számításba. • Az „energianövények” termesztése ellentétes lehet az ÉTT, illetve a Natura 2000 programok feltételrendszereivel! • Mintaterület: Kazincbarcika → Szerencs (biomassza tüzelésű erőmű)

  20. Erdőgazdálkodás • Nemzeti Erdőtelepítési Program (1997) • Kiemelt célja, hogy a racionális földhasználaton keresztül hozzájáruljon az agrárgazdaság hatékonyságának fokozásához, illetve a hazai faanyagellátás és az erdők védelmi, rekreációs szolgáltatásai iránti növekvő igények kielégítéséhez. • Az ország erdősültsége 2035-re érje el a 26-28%-ot, amelyhez a hosszú távú erdőtelepítési koncepcióban 2005-től évi 20 ezer ha/év új telepítéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a 2005-2035-ig tartó időszak alatt mintegy 600 ezer ha új erdőterület jönne létre. • A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz kapcsolódva, illetve azt felváltva 2004-ben elfogadták a Nemzeti Erdőprogramot.

  21. Felszíni vizek kockázatossága (VKI célok szerinti megfelelés) a Tisza Kisköre feletti vízgyűjtőn

  22. Eger-patak, Laskó-patak és a Rima vízgyűjtője

  23. Laskó – Eger vízgyűjtő: felszíni vizek foszfor terhelése

  24. Tápanyag terhelés csökkentése Dombvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

  25. Tápanyag terhelés csökkentése Síkvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

  26. Javasolt költség-hatékonysági sorrendje

  27. Egyéb szempontok • Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel jövedelmező ágazat (pl. Egri borvidék) • Támogassuk a tájszerkezet alakulása szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. erdősített táblaszegélyek, melyek egyben ökológiai folyosók is lehetnek), • Törekedjünk a földhasználati arányokban az egykori természetes állapot felé elmozdulni, növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő északi területein. • A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a vizes élőhelyek kialakítását, • Mivel a hidromorfológiai kockázat csökkentése miatt is szükséges, meder melletti „puffer” területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki.

  28. Kállay főfolyás és a Harangodi tározó • 2.) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége • okai: szántóföldek, állattartás, • települések, illetve a Harangodi tározó esetén halászati hasznosítás • 1.) Kevés víz marad a területen, vizes élőhelyek és vízigényes vegetáció visszaszorulása • oka: belvízelvezetés • mezőgazdasági területekről 3.) A Kállay-főfolyás medrének és közvetlen környezetének kedvezőtlen állapota okai: trapézmeder, hiányos növényzet, kotrás

  29. Felszín alatti vizektől függő élőhelyek rehabilitációja A vizes élőhelyek növelése: 0  8 % A párolgási vízigény biztosítására a levezetett felszín alatti víz csökkentése 30 (50) %-kal A csatornák megszüntetése a szántók kb. 20 %-án (kb. 5000 ha-t és 30 km másod- és harmadrendű csatornát érint) A csatornák fenékszintjének emelése (kb. a csatornák harmadánál) A csatornák vízszintjének emelése (kb. 30 kisebb és 10 nagyobb surrantó jellegű duzzasztó)

  30. Felszín alatti vizektől függő élőhelyek rehabilitációja A felszín alatti víz megcsapolásának csökkentése Talajvízszint-emelkedés Művelési ág váltás: kb. 2400 ha-on, arányok: 1600 ha élőhely 600 ha erdő 200 ha legelő

  31. Felszín alatti vizek kémiai állapotának javítása Globális követelmény: A felszín alatti víz kevesebb, mint 30 %-át érje szennyezés Jelenleg: szántó: 21 %, település: 12 %, legelő, gyümölcsös: 1 % Szántók: -10 %  3-4 % csökkenés a szennyeződő területben 6% már megtörtént, további 4 % 1600 ha-t jelent, arányok: 1200 ha erdő 400 ha legelő

  32. Bereg: Jelentős problémák és okaik Kevés víz marad a területen okai: helyenként nem a területnek megfelelő földhasználat, belvízlevezetés…. A beregi csatornák vízminőségi állapota okai: szántóföldek, települések állattartás A mentett oldali holtágak gyenge vízellátottsága oka: a tiszai elöntések hiánya

  33. Víz- és tápanyagvisszatatrtás A víz helyben tartása

  34. Beregi csatornák vízminősége: • tápanyagok→ sok növény • szerves anyagok→ oxigén hiány Kismértékben javuló tendencia! • Szennyezés forrásai: • Lakossági szennyvíz (Vásárosnamény-Gergelyiugornya szvtt, illegális bevezetések is!) • Mezőgazdasági területekről levezetett, növényi tápanyagokkal, esetleg növényvédőszerekkel szennyezett vizek • Belterületekről lefolyó, szennyezett vizek

  35. Milyen mértékben kell csökkenteni a terhelést a jó állapot eléréséhez? Duzzasztás →állóvíz (holtág jelleg) Kicsi alaphozam → gyakran kiszáradó meder Cél a terhelés minimalizálása!

  36. Vízvisszatartás és a mezőgazdasági földhasználatból származó terhelés csökkentése Művelési ág váltás: a szántóföldi művelés helyett legelő, vagy erdősítés Erdő: 12% → 50% (?) Művelési mód váltás: Meliorációs művelés Lokális mélyedésekben a belvizek helyben tartásávalvizes élőhelyek kialakítása Wetland: 1.5 → 10 (15?) % (Szántók 15-25% -a) Táblaszegélyek, védősávok kialakítása • Várható eredmények: • Természetes háttérterhelésnek megfelelő állapot • Kedvezőbb tájszerkezet kialakulása, a terület mozaikossága növekszik

  37. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Terv: Csatornázás (Jánd) Telep bővítés (Gergelyiugornya) Folyékony hulladék kezelők (Barabás-Vámosatya-Gelénes-Beregdaróc, Csaroda- Tákos-Hetefejércse-Márokpapi) Következmény: Csatornák közvetlen terhelése növekszik! Illegális szennyvízbevezetés csökken

  38. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Alternatív: Gergelyiugornya szennyvíztelep hatásfok növelése Új csatorna nem épül Egyedi, természet-közeli szennyvíz elhelyezés és tisztítás

  39. A Túr vízrendszer: jelentős problémák és okaik 2.) Nincs kapcsolat az ártérrel (holtágak, mellékágak) oka: árvédelmi töltés, szűk hullámtér • 1.) Az Öreg-Túr vízjárása és kedvezőtlen ökológiai állapota • oka: a sonkádi elosztómű korlátozott kapacitása,a nagyvízi meder hiánya • 3.) A Túr nehézfém szennyezése • oka: romániai eredetű szennyezés

  40. Vízszennyezés csökkentése: szervesanyag, tápanyagok Települési szennyvizek kezelése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Terv: Csatornázás (6 település) Új szennyvíztisztítók (2) Folyékony hulladék kezelők (2) Alternatív: Egyedi, természet-közeli szennyvíztisztítás

  41. Szennyvízdíjak alakulása (relatív összehasonlítás) • Szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés • Csatornázás, természetközeli (gyökérmezős) szennyvíztisztító telep • Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep • Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással kiegészítve • Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással és nitrifikációval kiegészítve • Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással, nitrifikációval és denitrifikációval kiegészítve

  42. Építési és működési költségek különböző rendszereknél A költségek egy 500 – 1000 fő lélekszámú, síkvidéki településre, 4 fő/ház és 100 l/fő/nap fajlagos vízfogyasztás esetén értendők

  43. Javaslat a települési szennyvizek gyűjtésének, tisztításának és elhelyezésének módjára (BME, 2006)

  44. EU források felhasználása a mintaterületen

  45. Hazai források felhasználása a mintaterületen