slide1
Download
Skip this Video
Download Presentation
KÉTÉLTŰEK (Amphibia)

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 32

KÉTÉLTŰEK (Amphibia) - PowerPoint PPT Presentation


  • 218 Views
  • Uploaded on

KÉTÉLTŰEK (Amphibia). az első 2 pár járólábbal bíró szárazföldi gerincesek mégsem alkalmazkodtak teljes mértékben a szf-i élethez egyedfejlődés kezdeti szakasza vízhez kötött, kifejlettek vízben vagy nedves élőhelyen élnek

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'KÉTÉLTŰEK (Amphibia)' - lovey


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1
KÉTÉLTŰEK (Amphibia)
  • az első 2 pár járólábbal bíró szárazföldi gerincesek
  • mégsem alkalmazkodtak teljes mértékben a szf-i élethez
  • egyedfejlődés kezdeti szakasza vízhez kötött, kifejlettek vízben vagy nedves élőhelyen élnek
  • vízi élettértől is már függetlenedett néhány fajuk: szaporodáshoz is elég a nyirkos közeg
  • poikilotherm állatok: testhőmérsékletüket a környezet szabja meg elsősorban. De tudnak ez ellen védekezni (pl. túl melegben árnyékba húzódnak). Napfényben 10 Co-kal is képesek emelni testhőjüket.
  • szélsőséges hőmérsékleteket is képesek elviselni (nyári álom, téli álom)  anyagcseréjük minimálisra csökken
slide2
több, mint 4.000 fajuk él a Földön (4.400)
  • egyedül a sarkvidékeken és ezek környezetében nem találhatók meg, ill. az állandó hó- és fagyhatár felett
  • faj- és egyedgazdagságuk a trópusi, szubtrópusi éghajlaton a legnagyobb
  • előfordulásuk a nagyobb, összefüggő területeken, kontinenseken gazdagabb, a szigetfaunák ált. szegényebbek (korlátozott a mozgásuk)
  • elszigetelt helyeken élők között sok endemikus faj alakult ki
  • Magyarországon 18 faj él
  • az adott terület indikátor fajai is lehetnek
  • hazánkban mindegyik kétéltűfaj védett!
slide3
A kétéltűek állományát veszélyeztető tényezők
  • Általában helyhű állatok, tevékenységi körük max. néhány km a víztől  kedvezőtlen hatásokat nehezen védik ki
  • élőhelyek eltűnése, beszűkülése: egyik legfontosabb veszélyeztető tényező (mocsarak, lápok… vándorlási útvonalak)
  • szaporodóhelyek eltűnése (autóút keresztezi az utat)
  • klímaváltozás: egyre szárazabb és melegebb éghajlat  szaporodóhelyek elvesztése, kevesebb táplálék; UV-sugárzás növekedése  érzékenyek rá, főleg a peték pusztulnak el nagy számban
  • természetes ellenségek elszaporodása
  • hobbiállattartás, gazdasági hasznosítás (békacomb, mérgek)
  • tudatlanság, ellenszenv, „emberi hülyeség”
slide4
Békamentő akciók
  • Egyre többször fordul elő, hogy a békák vádorlási irányát autóutak keresztezik  akár több ezer egyed is elpusztulhat így pár nap alatt
  • Ezért az ilyen utak mellett kialakítanak terelőlapokat, ezek mentén a leásott vödrökbe került békákat pedig átviszik az út másik oldalára, és ott szabadon engedik őket.
  • peték összegyűjtése, főleg békáknál terjedt el: az összegyűjtött petéket biztonságos víztérbe helyezik át (pl. hamar ívnak a békák, biztos kiszárad a víz)
  • passzív mentés: írott és elektronikus kiadványok, plakátok, táblák, előadások…
slide5
RENDSZERTAN

osztály: kétéltűek (Amphibia)

1. rend: farkos kétéltűek (Caudata, Urodela)

1.1. család: szalamandrafélék (Salamandridae)

2. rend: békák (Anura)

2.1. család: unkafélék (Bombinatoridae)

2.2. család: ásóbékafélék (Pelobatidae)

2.3. család: varangyfélék (Bufonidae)

2.4. család: levelibéka-félék (Hylidae)

2.5. család: valódibéka-félék (Ranidae)

3. rend: lábatlan kétéltűek (Gymnophiona) – trópusokon élnek

slide6
1.1. család: Szalamandrafélék (Salamandridae)
  • testük megnyúlt, lábukon és farkukon úszóhártyásak
  • bőrük méregmirigyes, élénk színű lehet a testük
  • szaporodási időben a hímeken nászruhát öltenek (szép, színes  gyűjtik)
  • rejtett életmódjuk miatt gyakran észrevétlenek maradnak, állománynagyságukat is sokszor alábecsülik ezért
  • Foltos szalamandra (Salamandra salamandra)
  • hazánkban a középhegységekben ill. a Soproni- és Kőszegi-hegységben megtalálható
  • élőhelye: nedvesebb erdők, tengerszint feletti magasság 300-1000 (1800) m
  • természetes ellensége alig van (szalamandrint termel + bőrszíne riasztó hatású)
  • lárvák: víz kiszárad, szennyeződik
  • a hazai állomány nem veszélyeztetett
  • indikátorfaj
  • védett, eszmei értéke 10.000 Ft
slide7
Pettyes gőte (Triturus vulgaris)
  • ált. alföldi jellegű területeken fordul elő Európában (1000 m-ig)
  • hazánkban általánosan elterjedt, gyakori gőtefaj
  • élőhelyek: tavak, mocsarasodó vizek, csatornák, lápok, mocsárrétek, de szárazabb helyek is
  • természetes ellenségeinek száma magas: vízben ragadozó rovarok, rovarlárvák, halak, vízimadarak; szárazföldön rovarevő és ragadozó emlősök, madarak főleg
  • veszély: természetes szaporodóhelyek eltűnése, szennyezése
  • a hazai állomány nem veszélyeztetett
  • védett, eszmei értéke 2.000 Ft
  • Alpesi gőte (Triturus alpestris)
  • európai elterjedésű, szűk areájú faj, főleg a magashegységekben él (500-3000 m)
  • hazánkban a Zempléni- és Bükk-hegységben, Mátrában, Bakonyban, Őrségben, Vend-vidéken fordul elő
  • élőhely: tiszta hegyi patakok, forrásvizek, időszakos vízállások, nedves erdők
  • hazai állománya sérülékeny: szűk elterjedés, élőhelyek veszélyeztetettsége, sok predátor
  • fajvédelmi program elsősorban a Bükkben és a Mátrában
  • élőhelyi tényezők indikátora, lokális kétéltű élőhelyek indikátora
  • védett, eszmei értéke 50.000 Ft
slide8
(közönséges) tarajos gőte (Triturus cristatus)
  • Északi-középhegységben fordul elő
  • sok a természetes ellensége: ragadozó víziállatok, kannibalizmus, vízimadarak, hüllők, békák
  • fő veszélyeztető tényező a szaporodóhelyek eltűnése, kiszáradása
  • hazai állománya stabil
  • védett, eszmei értéke 10.000 Ft
  • Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)
  • Kárpát-medencében endemikus, világállomány közel fele itt él
  • előfordulása: Alföld, Dunántúli-khg, Soproni-hg, Dél-Dunántúl; 600 m-ig; lakott területeken is
  • élőhelye: gazdag növényzetű állóvizek, holtágak, csatornák
  • legveszélyeztetettebb tarajosgőte, hazánkban a faj állományának fennmaradása egyben a világállomány megóvását is jelenti
  • legfontosabb a szaporodóhelyek megóvása
  • védett, eszmei értéke 10.000 Ft
  • Alpesi tarajogőte (Triturus carnifex)
  • alig egy évtizede került elő az Alpokaljáról, Őrségből (olasz, osztrák Alpok, Balkán-fsz fordul elő)  perempopuláció
  • élőhelye: erdősült, dús víz alatti növényzetű, kisebb vízterek
  • hazai állománya csak részben ismert (élőhelyvédelem, szaporodóhely védelme)
  • védett, 10.000 Ft
slide9
2.1. család: unkafélék (Bombinatoridae)
  • nyelvük a szájfenékhez nőtt, ezért nem kicsapható, korong alakú
  • a pupilla szív vagy csúcsára állított háromszög alakú
  • vízközeli életmódúak
  • a peték egyesével vagy kisebb csomókban vannak a vízben
  • „unkareflex”
  • Magyarországon két fajuk fordul elő, és ezek hibridjei is
  • Vöröshasú unka (Bombina bombina)
  • Európa középső és keleti részének tipikus békafaja (Németországig)
  • hazánkban az alföldi területeken elterjedt, de megjelenik a középhegységekben is
  • élőhelye: „ahol van egy keréknyomnyi víz”, eléggé igénytelen
  • általános veszélyeztető tényezői nincsenek, egy-egy régióban azonban az évekig tartó aszály miatt kiszáradhatnak élőhelyei
  • védett, eszmei értéke 2.000 Ft
  • Sárgahasú unka (Bombina variegata)
  • európai elterjedésű, viszonylag szűk areával
  • élőhelye: hegyvidéki, nedvesebb, hűvösebb területek 2000 m-ig (hegyi unka)
  • nálunk főleg a középhegységekben, hegységekben élnek és a Szatmár-Beregi-síkon
  • hazai állománya közvetlenül nem veszélyeztetett
  • védett, eszmei értéke 10.000 Ft
slide10
2.2. ásóbékafélék (Pelobatidae)
  • pupillájuk függőleges
  • hátsó lábukon ásósarkantyú fejlődik  gyorsan tudják beásni magukat a földbe
  • sötétben aktívak
  • Barna ásóbéka (Pelobates fuscus)
  • ebihala a legnagyobb az összes hazai béka lárvája közül
  • főként az Alföldön él hazánkban, de előfordul a domb- és hegyvidékeken is
  • általánosan elterjedt nálunk
  • élőhelye: laza, száraz talaj, főként síkvidéken, szikeseken
  • egyedszáma csökken, néhol erősen megfogyatkozott
  • természetes ellenségei éjjeli ragadozók (pl. baglyok, menyétfélék), és a kora reggeli ragadozók (kék vércse)
  • ebihalakat számos vízi ragadozó zsákmányul ejti
  • legnagyobb veszély a szaporodóhelyek kiszáradása, autóutak vándorlás idején
  • védett, eszmei értéke 2.000 Ft
slide11
2.3. varangyfélék (Bufonidae)
  • erősen rücskös bőrű, zömök testű fajok
  • bőr méregmirigyekben gazdag
  • pupillájuk vízszintes
  • száraz helyen élnek
  • éjszakai életmódúak
  • a petéket jellegzetes, kétsoros zsinórban rakják
  • Barna varangy (Bufo bufo)
  • egész Európában előfordul, hazánkban is elterjedt, nagyfokú a toleranciája
  • mesterséges környezetben is megél
  • hazánk egyik legelterjedtebb kétéltűfaja
  • „emberi hülyeség”: visszataszító a külseje – különösen a nászidőszakban kritikus az összekapaszkodott állatok miatt
  • védett, eszmei értéke 2.000 Ft
  • Zöld varangy (Bufo viridis)
  • Európában és Magyarországon is elterjedt, néhol gyakoribb a barna varangynál is
  • „emberi hülyeség”
  • védett, eszmei értéke 2.000 Ft
slide12
2.4. levelibéka-félék (Hylidae)
  • ujjaik végén tapadókorong van  lombos fák ágain, levelein élnek
  • bőrük sima
  • pupillájuk ált. vízszintes
  • végtagjaik hosszúak, jól úsznak és ugranak
  • mimikri: színüket gyorsan tudják változtatni
  • kb. 700 fajuk ismert, 2 faj él Európában, hazánkban csak 1
  • Zöld levelibéka (Hyla arborea)
  • Európában elterjedt faj
  • hazánkban sokfelé előfordul, mesterséges környezetben is
  • talán a legismertebb és „legelfogadottabb” békánk
  • jó rejtőszíne miatt nehéz észrevenni (ragadozóknak is)
  • veszélyeztető tényező: autóutak, ívóhelyek kiszáradása, megszűnése, gyümölcsfák permetezése, kis békáknál a kaszálás
  • védett, eszmei értéke 2.000 Ft
slide13
2.5. valódibéka-félék (Ranidae)
  • egyedül Ausztráliában nem élnek, közel 650 ismert faj
  • a pupilla fekvő, ovális
  • hátsó lábuk jól fejlett, úszóhártyás
  • „bajuszos békák”, „barna békák”: gyepi béka, erdei béka, mocsári béka
  • „zöld békák”: tavi béka, kis tavibéka, kecskebéka
  • Gyepi béka (Rana temporaria)
  • a hűvös, nedves, csapadékos klímát kedveli, ezért igen magasra is felhatol (2500 m)
  • Magyarországon szórványos előfordulása, középhegységekben él
  • élőhelye: állóvizek mentén, zárt, nedves erdők avarjában, dagonyákban
  • az ember közvetlenül ritkán veszélyezteti, rejtett életmódú
  • védett, eszmei értéke 10.000 Ft
  • Mocsári béka (Rana arvalis)
  • Európa középső és északi részén él, nálunk alföldi elterjedésű, nedves helyeket kedveli
  • természetes ellenségei a fajt nem veszélyeztetik: gázlómadarak, vízisikló – gőték, szitakötőlárvák, egyes békák
  • szárazabbá váló élőhelyei veszélyeztetettek, eszmei értéke 2.000 Ft
  • Erdei béka (Rana dalmatina)
  • élőhelyei nedves erdők és rétek, elsősorban a lomboserdők zónája
  • általánosan elterjedt nálunk, természetes ellenségei nem veszélyeztetik
  • 2.000 Ft
slide14
Tavi béka (Rana ridibunda)
  • igazi vízközeli faj, a víztől el sem távolodik: folyók, csatornák, tavak, mocsarak, rizsföldek (növényzettel dúsan benőtt)
  • nálunk általánosan elterjedt alföldi faj
  • sok természetes ellensége van: siklók, madarak, emlősök
  • állománya nem veszélyeztetett
  • gazdasági céllal tenyésztették, élettani kísérletek alanya is
  • védett, eszmei értéke 2.000 Ft
  • Kis tavi béka (Rana lessonae)
  • Magyarországon jellemző faj, pontos elterjedése nem ismert (a bonyolult hibridizációk miatt)
  • sík vidéki területeken főleg állóvizek mentén gyakori, a víztől nem távolodik el
  • természetes okok miatt nem veszélyeztetett, pontos állományfelmérés kéne
  • védett, eszmei értéke 2.000 Ft
  • Kecskebéka (Rana kl. esculenta, Rana esculenta complex)
  • tavi béka és kis tavi béka hibridje, de képes bármelyik ősével újra hibridizálódni
  • hazánk tipikus békafaja, sokféle állóvízben megjelenhet
  • állományt veszélyezteti az élőhelyek megszűnése, a forgalom, az emberi hatások
  • régebben megették, mesterségesen tenyésztik
  • védett, eszmei értéke 2.000 Ft
slide15
HÜLLŐK
  • 1. „valódi” szárazföldi állatok  szaporodás nem kötődik vízhez
  • 7.000 faj, mindenhol megtalálhatók
  • bőrük felépítése és szaporodásuk más, mint a kétéltűeké  könnyen megkülönböztethetők
  • - tojásban fejlődő, magzatburokkal védett és szikanyaggal jól ellátott embrió
  • - szárazföldön könnyebben elrejthetők az utódok
  • - szülők védelme
  • állkapcsuk aprításra is szolgál, nem csak megragadásra
  • hím párzószerve lehetővé teszi a belső megtermékenyítést
  • differenciáltabb tüdő  jobb légzés
slide16
bőrfelszín vastag szaruréteggé alakult  vedlés: legkülső réteg levetése (pajzsmirigy szabályozza)
  • - kígyó, lábatlan gyík, csökevényes lábú gyík: egészben
  • - gyíkok: cafatokban
  • - teknős: folyamatosan kopik
  • többségük ragadozó, néha mindenevő, növényevő
  • változó testhőmérsékletűek
  • váltivarúak, ivari dimorfizmus van ált.
  • szaglásuk kevésbé fejlett (teknősöké jó)
  • nyelv felveszi a levegő szaganyagait képező molekulákat. A visszahúzódó nyelv a Jacobson-féle szerv érzékelőhámjának adja át ezeket a vegyi anyagokat. Alkalmas a szájüregben lévő táplálék ízének érzékelésére is (teknősökre jellemző).
  • látószervük hólyagszem, térben láthatnak
slide17
A hazai hüllők védelme
  • a hazánkban előforduló 15 hüllőfaj mindegyike védett, melyből 3 fokozottan védett
  • legtöbbjük nincs közvetlenül veszélyeztetett helyzetben
  • a veszélyeztetettek viszont kritikus helyzetűek sajnos
  • nem mindegyikük elterjedése, állománynagysága ismert pontosan
  • A hazai hüllőket veszélyeztető tényezők
  • élőhelyek eltűnése
  • ember okozta zavaró hatások: állatot, táplálékát, telelőhelyét… veszélyezteti
  • építések: út, csatorna, mezőgazdasági tábla, erdősítés…
  • hobbiállattartás
slide18
RENDSZERTAN

Osztály: Anapsida

1. Rend: teknősök (Testudines)

1.1. Család: édesvízi teknősök (Emydidae)

Osztály: Diapsida

2. Rend: pikkelyes hüllők (Squamata)

2.1. Család: kígyóalakú gyíkfélék, lábatlangyíkfélék (Anguidae)

2.2. Család: vakondokgyíkfélék (Scincidae)

2.3. Család: nyakörvös gyíkfélék (Lacertidae)

2.4. Család: valódi siklófélék (Colubridae)

2.5. Család: viperafélék (Viperidae)

slide19
1. rend: teknősök (Testudines)
  • testüket a bőrcsontokból és az ebbe beolvadt csigolyákból, ordákból, a felszínen lévő szarulemezekből kialakult hátpáncél (carapax), ill. a főleg bőrcsontokból és szarurétegből álló mellvért, haspajzs (plastron) védi
  • a szarulemezeken jellegzetes mintázat alakul ki, mivel a páncél is együtt nő az állattal
  • legtöbbjük képes fejét, farkát és végtagjait behúzni páncéljába
  • szarukáva van a fogak helyett
  • hallásuk gyenge, szaglásuk jó
  • táplálékuk: szárazföldiek – növényevők, víziek - ragadozók
  • tojásokkal szaporodnak, melyeket a nap melege „kelt ki”
  • 330 fajuk él a Földön
slide20
1.1. Család: édesvízi teknősök (Emydidae)
  • lábuk úszóhártyás
  • túlnyomóan lassúfolyású folyókban, tavakban és tócsákban élnek
  • úszásuk rendkívül gyors és feltűnően ügyes
  • a legtöbb faj ragadozó  kétéltűek, halak vagy gerinctelen állatok, melyeket mindig a víz alatt fogyasztanak el
  • télre beássák magukat a földbe és „téli álmot” alszanak
slide21
Mocsári teknős (Emys orbicularis)
  • a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősfaja
  • fejét, végtagjait és farkát védekezésül képes a páncéljába behúzni  szinte hozzáférhetetlen
  • az egyik legváltozékonyabb faj (15 alfaj) : legdiverzebb a déli elterjedési területén
  • magyarországi a „dunai populációhoz” tartozik
  • max. páncélhossza Európában 23 cm
  • élőhelye: tavak, pocsolyák, csatornák, holtágak, mocsarak, lápok… és közvetlen környezetük
  • tojásait a nőstény a vizek mentén a homokba, tőzegbe rakja június-júliusban
  • telelni az iszapba vagy a parton, fagymentes helyre húzódnak
  • nagy mennyiségben vesz magához állati eredetű táplálékot, „a vizek egyik hullaeltakarítója”
  • hazai állománya pontosan nem ismert, utóbbi években sok helyről eltűnt
  • élőhelyek megszűnése, szennyezése, forgalom, tojásrakó helyek megszűnése
  • szándékos pusztítás, hobbiállattartás
  • védett, eszmei értéke 50.000 Ft
  • ÉKSZERTEKNŐS!
slide22
2. Rend: pikkelyes hüllők (Squamata)
  • a ma élő hüllők többsége ide tartozik, több mint 5000 faj
  • haránt irányuló kloákanyílás
  • hasított, kétágú nyelv
  • a szarupikkelyekkel fedett régi, kopott bőrüktől vedléssel szabadulnak meg
  • hazánkban 2 alrendjük van:
  • - gyíkok
  • - kígyók
  • Gyíkok:
  • megnyúlt test
  • mozgásukkor oldalirányú hullámok alakulnak ki
  • sok faj él száraz, sivatagi területen
  • szemhéjuk mozgatható, látásuk igen fejlett
  • farok leválhat (öncsonkítás = autotonia), mely regenerálódik
  • tojáshéj lágy, pergamenszerű
  • táplálékuk: rovarok, férgek, puhatestűek
  • kb. 3.300 fajuk van
slide23
Kígyók:
  • hosszúra nyúlt, hengeres test
  • hasoldalon széles pajzssor
  • végtagok, függesztőöveik teljesen hiányoznak
  • gerincoszlop: törzs + faroktájék
  • csigolyák szinte egyformák, csak lengőbordák vannak  mozgásban van szerepe
  • állkapocs két fele között egy légzőcső húzódik előre  képesek levegőt venni, ha a táplálék teljesen kitölti szájukat
  • bal oldali tüdőfél elcsökevényesedett
  • fogak kúp alakúak
  • mérgeskígyóknál vannak méregfogak (felső állkapocs), melyek a száj csukott állapotában nyálkahártya-zacskóban ülnek
  • alsó és felső szemhéj átlátszó burokká nőtt össze (nem képesek pislogni)
  • látásuk általában nem jó
  • 2.300 faj
slide24
2.1. Család: kígyóalakú gyíkfélék, lábatlangyíkfélék (Anguidae)
  • kígyókhoz felületesen hasonlítanak
  • kb. 60 fajuk Eurázsiában és Amerikában terjedt el
  • legtöbb fajnak nincs végtagja
  • pislogni képesek (kígyók nem!)
  • Lábatlangyík (Anguis fragilis) törékeny gyík, kuszma
  • fényes, bronzszínű test, melyet kerekded pikkelyek borítanak; a fiatalok fényes világos vajszínűek, hátukon fekete gerincvonallal
  • 35-50 cm, melyből a farok (kloáka mögötti rész) 20-30 cm
  • rejtett életű, főleg szürkületkor ját zsákmány után
  • tápláléka: meztelen csigák, férgek, pókok, lágy testű ízeltlábúak
  • farkát többször is letörheti, óvatlan kézben „darabokra esik szét”
  • elevenszülő, a fiatalok rögtön önállóak
  • élőhelye: hagyományosan művelt lombos erdők
  • „emberi hülyeség”: kígyónak hiszik, ezért megölik
  • védett, eszmei értéke 10.000 Ft
slide25
2.2. Család: vakondokgyíkfélék (Scincidae)
  • testüket jellegzetes, félkör alakú pikkelyek borítják
  • testük hengeres, sima, fényes
  • fejük kúp alakú, csak kevéssé különül el a törzstől
  • végtagjaik ált. nem túl erősek, egyes fajoknál hiányoznak
  • előszeretettel tartózkodnak talajban
  • kb. 1.000 fajuk ismert
  • Pannongyík, magyar gyík (Ablepharus kitaibelii)
  • különleges életmódú hüllőfaj; inaktív időszakait a földbe ásva tölti, onnan jön elő táplálkozni, szaporodni
  • testalkata is ehhez módosult: hasoldalát és hátoldalát egyforma, kerek pikkelyek borítják
  • szemhéja összenőtt, pislogásra nem képes
  • négy lába nagyon apró, mozgása „kígyózó”, hasa érinti a talajt
  • a legkisebb gyíkfajunk, max. 12 cm, kifejlett gyíkok tömege is 1 gramm körüli
  • fokozottan védett, a hazai alfaj a Kárpát-medencében endemikus
  • nálunk elterjedése szigetszerű, de sokfelé előfordul
  • hazai gyíkfajok közül a legritkább, leginkább veszélyeztetett (ritka + zavarás)
  • élőhelyei veszélyben vannak
  • fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft
slide26
2.3. Család: nyakörvös gyíkfélék (Lacertidae)
  • nevüket a nyakuk alsó oldalán, a toroktájékon húzódó, nyakörvszerű, megnagyobbodott pikkelysorról kapták
  • hasukat és fejük tetejét nagy pajzsok borítják
  • a hímek combjának alsó oldalán pórussor húzódik
  • törzsük karcsú, a végtagok erősek, a farok hosszú, egyenletesen elvékonyodó
  • ragadozók a hazaiak mind, nem hazai fajok lehetnek növényevők is
  • ivari dimorfizmus ált. van
  • több, mint 200 fajuk ismert
  • hazánkban a család 5 faja őshonos
  • - zöld gyík (Lacerta viridis)
  • - fürge gyík (L. agilis)
  • - fali gyík (Podarcis muralis)
  • - homoki gyík (P. taurica)
  • - elevenszülő gyík (Zootoca vivipara)
slide27
Zöld gyík (Lacerta viridis)
  • legnagyobb és leglátványosabb hazai nyakörvösgyíkunk: 35 cm (ebből a farok 20-25 cm)
  • nagyon ügyesen mozog az aljnövényzetben, de még a fákra is mászik
  • a hím nászidőszakban smaragdzöld, hasoldala citromsárga, torokfoltja türkizkék
  • a nőstények mindig mintázottak, hátukon két párhuzamos csík van, s köztük, ill. az oldalukon barnás és fehéres foltok váltakoznak, hasoldaluk fehér – vajszínű, torkuk sohasem kék
  • melegkedvelő, hazánkban mindenfelé előfordul
  • bozótos, fás élőhelyet részesít előnyben (meleg, napos erdőszélek)
  • a kifejlett hímek erősen területtartók, kannibalizmus is előfordulhat
  • ritkulóban lévő, érzékeny gyíkfajunk
  • állománysűrűsége sehol sem magas (a párok viszonylag nagy területen élnek)
  • környezetének átalakítása, megszűnése az állomány eltűnéséhez vezethet  genetikai leromlás
  • lakott területek: kutya, macska
  • védett, eszmei értéke 10.000 Ft
  • Fürge gyík (Lacerta agilis)
  • gyakori faj hazánkban, ahol egy kis meleg van; a lakott településektől az erdőszélekig mindenütt előfordul
  • teste 18-22 cm hosszú, tömzsi, vaskos, nem igazán fürge mozgású
  • a hím oldala nászidőben élénk fűzöld
  • a nőstény hátán két párhuzamos sötétbarna sáv fut, amelyek között világos, fehére foltok sorakoznak
  • szeret fára mászni
  • teljes állománya közvetlenül nem veszélyeztetett
  • védett, eszmei értéke 10.000 Ft
slide28
Fali gyík (Podarcis muralis) eszmei értéke 10.000 Ft
  • lapos testalkatú (sziklarepedésben könnyebben bújik el), kisebb gyík
  • barna színű, a hátán középen húzódó sötétebb gerincvonal és az oldalain futó szakadozott foltokból álló csipkés sáv díszíti; teljesen fekete színű is lehet
  • a hím hasoldala nász idején téglapiros a szélén égszínkék foltsorral
  • a nőstény hasoldala halvány fehéres rózsaszín, esetleg sötétebb pettyekkel
  • hazánkban gyakori, néhol tömeges, kötődik a sziklás-köves terephez
  • nem veszélyeztetett, jó alkalmazkodóképességű, lakott területek: tyúkok (kutya, macska)
  • Homoki gyík (Podarcis taurica) eszmei értéke 10.000 Ft
  • felülről lapított testalkatú, de élénkebb színű, mint a fali gyík
  • hátán középen széles, többnyire élénk fűzöld csík húzódik, amelyet sötétbarna foltsor szegélyez, melyben fehér foltokból álló csík van, a test oldala pedig barnás alapon sötétebb foltokkal tarkított
  • a hasoldal a hímeknél narancssárga, a szélén kék pikkelyekkel, a nőstényeknél fehér
  • a Balkán-félsziget jellemző gyíkfaja, hazánk és a Krím-félsziget az északi elterjedési határa
  • Magyarországon szórványos, főként az Alföldön fordul elő, nyílt homokpusztagyepeken
  • veszélyeztetett, erősen csökken az állománya (megfelelő élőhelyén is!)
  • Elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) eszmei értéke 50.000 Ft
  • a Föld egyik legszélesebb elterjedésű hüllőfaja
  • hüllő létére meglehetősen hidegtűrő (Svédország, Norvégia)
  • karcsú, vékony, 14-16 cm-es, barna gyík
  • háta világosabb barna, középen egy sötétebb barna csíkkal
  • a nőstény testéből a még magzatburokkal borított kicsik bújnak ki, a burok felreped, az újszülöttek megszáradnak, levedlenek és önállóak
  • hazánkban a lápokhoz, vizenyős turjánosokhoz kötődik  élőhelyei eltűnnek, veszélyeztetett
slide29
2.4. Család: valódi siklófélék (Colubridae)
  • a végtagok függesztőövei is hiányoznak
  • bal tüdőlebeny hiányzik, vagy csökevényes
  • nincs külső- és középfülük sem
  • farkuk hosszú és egyenletesen elvékonyodó ált.
  • vannak hátulméregfogas fajok is a Földön, hazánkban nincs ilyen faj
  • közel 1.800 fajuk ismert
  • Magyarországon 5 faj él
  • - haragos sikló (Hierophis caspius)
  • - erdei sikló (Elaphe longissima)
  • - rézsikló (Coronella austriaca)
  • - vízisikló (Natrix natrix)
  • - kockás sikló (Natrix tessellata)
  • Haragos sikló (Hierophis caspius)
  • egyik legnagyobb hazai siklófajunk, 1,5 (2) m is lehet
  • hatalmas teste erőteljes, szorítása erős, támadékony sikló – DE nem mérgeskígyó!
  • feje ovális, szembogara kerek
  • teste egyszínű sárgás, vöröses, olajbarna, hasa világosabb (a fiatalok nem egyszínűek, foltozottak)
  • napsütötte, sziklás, vízmosásokkal, kőomlásokkal tagolt, meredek lejtőket kedveli
  • veszély esetén szinte nyílként száguld, nehéz nyomon követni
  • nálunk van elterjedésének északnyugati határa
  • egyik legritkább hüllőfajunk, kihalás fenyegeti
  • fokozottan védett, eszmei értéke 500.000 Ft
slide30
Erdei sikló (Elaphe longissima)
  • nagy termetű, melegbarna színű kígyófaj (140-160 cm)
  • valamivel karcsúbb a haragos siklónál és kevésbé gyors, jámbor természetű
  • egyetlen hazai kígyófaj, mely bokrokra, fákra felmászik
  • középhegységeinkben gyakori, kerüli a teljesen nyílt, erősen napsütötte élőhelyeket
  • országos állománya stabil
  • Rézsikló (Coronella austriaca)
  • viszonylag kis termetű (max. 75 cm), főként gyíkokkal táplálkozik, mérge nincs
  • sokszor összekeverik a viperákkal, pedig fején inkább „H” alakú mintázat van (nem „V” vagy kereszt), amely a hátán létraszerűen induló, majd felszakadozó, kettős sötétebb foltsorban folytatódik
  • elevenszülő
  • nem veszélyeztetett
  • Vízisikló (Natrix natrix)
  • hazánkban a leggyakoribb siklófaj, a legtöbb vizes élőhelyen és azok környékén előfordul
  • igen változatos megjelenésű, közepes termetű, erőteljes testfelépítésű (max.1,2 m)
  • hátoldala olajzöld, szürke és barna árnyalatai, néha fekete, a magyar populációknál gyakori, hogy két világosabb sáv fut végig a háton; fején jellegzetes sárga félhold alakú mintázat látható
  • úszó életmódú, tápláléka főleg békák
  • „emberi hülyeség”: szándékos pusztítás, de állománya stabilnak mondható
  • Kockás sikló (Natrix tessellata)
  • jobban kötődik a vízhez, mint a vízisikló, halakkal táplálkozik (Velencei-tóban nem él)
  • hasa „zongorabillentyűs” mintázatú, mint a vízisiklóé
  • háta foltmintázatú, világosabb barnás v. szürkés és sötétebb foltos, fején nincs félhold
  • erős szagú végbélváladéka hatékony védekezéskor
slide31
2.5. Család: viperafélék (Viperidae)
  • legfejlettebb mérgeskígyók
  • csöves méregfogaik a mozgatható állcsont elülső részén találhatók, és támadáskor előrefelé felegyenesíthetőek
  • a méregmirigyből a méreg a fogban lévő csatornán keresztül jut a zsákmányba
  • pupillájuk függőleges hasítású
  • sokuk elevenszülő
  • egyedül Ausztráliában nem élnek
  • közel 150 fajuk ismert, közülük 2 faj él hazánkban
  • a két magyarországi faj megritkult nálunk, emberre nem jelentenek veszélyt
  • Keresztes vipera (Vipera berus)
  • az elevenszülő gyíkhoz hasonlóan az egyik legelterjedtebb hüllő, és ugyancsak a legészakabbra hatol; elevenszülő
  • feje háromszögletű, hátrafelé kiszélesedő, amelyet a méregmiriggyé módosult fültőmirigyek okoznak
  • törzse zömök, vaskos, nem különösebben izmos, szorítani csak gyengén tud
  • farka rövid, a kloáka körül hirtelen elvékonyodó
  • legszembetűnőbb a tarkótájéktól induló és a farok hegyéig húzódó sötét, cikcakkos csík, amelyet világosszürke vagy világosbarna sáv szegélyez
  • „emberi hülyeség”: ismeretterjesztés kulcsfontosságú lenne
  • élőhelyeinek eltűnése, erdősülése, vaddisznók
  • védett, eszmei értéke 50.000 Ft
slide32
Rákosi vipera, parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)
  • kis termetű mérgeskígyó, max. 55-60 cm-es
  • barnás színárnyalatú; hátán világos szalmasárga vagy szürkésbarna alapon csokoládébarna, kívülről sötéten szegett, többnyire összefüggő cikcakkos sáv húzódik
  • fején a jellegzetes X vagy fordított V alakú rajzolat látható, ajakpajzsai fehérek
  • hasoldala fehéres, szürke vagy fekete, néha világos pontokkal sűrűn tarkított
  • 7 aljafa van, a „rakosiensis” alfaj mára már hazánkon kívül mindenhonnan kipusztult (Kiskunság, Hanság)
  • élőhelye: gazdag rovarvilágú sztyepprétek, extenzív legelők
  • mérge nem életveszélyes az emberre
  • fennmaradása az élőhelyek megszűnése miatt kétséges
  • a legveszélyeztetettebb hazai és európai mérgeskígyó
  • helyzete kritikus – nincs élőhelye
  • egyedszáma a kritikus érték alá csökkent
  • Vipera LIFE
  • fokozottan védett, eszmei értéke 1.000.000 Ft
ad