slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály PowerPoint Presentation
Download Presentation
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 25

Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály - PowerPoint PPT Presentation


  • 163 Views
  • Uploaded on

Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály. BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye. Magyarország nagy tájai.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály' - loe


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

Kocsis Gáborné Lamberti Judit

környezetismeret

4. osztály

BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye

slide4

Európa területe több részre osztható, az égtájak szerint nevezték el a különböző területeket. Nyugat-Európa értelemszerűen a kontinens nyugati részét jelöli. Dél-Európa a Földközi-tenger országait. Észak-Európa a Skandináv-félszigetet és a környező országokat. Közép-Európa a kontinens szívét, Kelet-Európa pedig a Kárpátok vonulatától keletre található területeket, országokat.

slide6

Magyarország Európa közepén található, a Kárpátok védelmében, Kelet-Közép-Európában.

Területe: 93030 km2

slide8

Hazánk mai felszínét belső erők (vetődések, vulkáni tevékenység, gyűrődés stb.) és külső erők (hő,

jég, szél, víz stb.) kölcsönhatása alakította ki, majd főként az utóbbi időszakban az ember átalakító

tevékenységének (bányák, utak, gátak, mocsarak lecsapolása stb.) eredményeként alakult ki.

Így a tájegységeket

a szintkülönbségek

alapján három szintbe sorolhatjuk: alföldek, dombvidékek, középhegységek.

slide11

Magyarországon a felszíni formák közül az alföld (0-200 m tengerszint feletti magasság között), a dombság (200–500 m tengerszint feletti magasság között) és a középhegység (500-1500 m tengerszint feletti magasság között) található meg.

slide12

Hazánkat felszíne alapján 6 nagytájra osztjuk:

Alföld

Kisalföld

Dunántúli-dombság

Dunántúli-középhegység

Északi-középhegység

Alpokalja

slide14

A nagytájak neve is mutatja a rá jellemző domborzati formákat. Magyarország legnagyobb része alacsony, sík terület (Alföld és a Kisalföld). Egyetlen dombsági táj található a Dunántúl déli részén (Dunántúli-dombság). Egy közel ÉK-DNY irányban húzódik végig az országon a középhegységek láncolata (Északi- és a Dunántúli-középhegység). Hazánk legnyugatibb része az Alpok magashegység előfutára az Alpokalja középhegységi lankáival.

slide15

Az Alföld, a legnagyobb nagytájunk,

túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember.

A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés, míg a homoktalajon gyümölcs- és

szőlőtermesztés folyik.

E tájunk adja a magyar kőolaj- és földgáztermelés 90%-át.

slide16

A Kisalföldön sok búzát, árpát, cukorrépát és takarmánynövényt termesztenek, és szarvasmarhát, sertést,

baromfit tenyésztenek. Ezeket tej- és húsüzemekben, cukorgyárakban dolgozzák fel.

slide17

A Dunántúli-dombság felszínét

patakok, folyók alakították ki. Nyugati része hazánk legcsapadékosabb területe, a dombokat gyakran

rét és legelő borítja, amely a szarvasmarha-tenyésztés alapját jelenti.

A szántókon búza, kukorica,

cukorrépa, burgonya terem. Gyakori errefelé a malom, tej- és húsüzem, a cukorgyár. A Zalai-dombság

kőolaját a vegyipar több ágazata hasznosítja.

slide18

A Dunántúli-középhegység fennsíkjairól, barnakőszén, mangán, bauxit telepeiről

nevezetes. A barnakőszén kitermelése után villamos áramot állítanak elő, a bauxitból alumínium

készül. Az itteni gyárakban autót, műtrágyát, papírt, üveget, porcelánt készítenek.

slide19

Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb és leghűvösebb tája. A sok csapadék miatt területén sok a vízfolyás. A hegységeket erdők borítják. A legmagasabbak a Mátra és a Bükk, a Mátrában található hazánk legmagasabb pontja, a Kékes. A hegységek lábainál bányászott lignittel és kőolajjal, földgázzal villamos áramot állítanak elő.

slide20

A hegységek kőzeteiből építőanyag lesz, a napsütötte déli lejtőkön szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. E hegyvidéken a mezőgazdaság főként az erdőket és a déli lejtőket hasznosítja.

slide21

Alpokalja Magyarország egyik legcsapadékosabb vidéke. Üde, dús fű terem, ami kiváló táplálék az itt tenyésztett szarvasmarhák számára. Az alacsonyabb területeken takarmánynövényeket termesztenek. Gazdag gyógyvizei kiváló környezetet biztosítanak a pihenni, túrázni, gyógyulni vágyók számára.

rejtv ny
Rejtvény
  • A Dunántúli-dombságot határoló tó.
  • A Zala folyó jobb partján fekvő város.
  • A szarvasmarha tejéből állítják elő.
  • Csatorna, amely a Balaton vizét vezeti a Dunába.
  • A Mecsek legnagyobb városa.
  • A Balatonba ömlő folyó.
  • Alpokalján található helység, de egy magas épület is lehet.