1 / 25

A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései

A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései. Dr. Kovács József főigazgató főorvos. Kórházunk története. 1846-ban 10 ággyal alakult, Békés-vármegye magánkórházaként. A kórház létrehozója és tulajdonosa Gyulán Békés megye tisztikara volt.

liza
Download Presentation

A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései Dr. Kovács József főigazgató főorvos

  2. Kórházunk története 1846-ban 10 ággyal alakult, Békés-vármegye magánkórházaként. A kórház létrehozója és tulajdonosa Gyulán Békés megye tisztikara volt. 1924-ben a kórház állami kezelésbe került és elkezdődött a fejlesztése, valamint új pavilonok építése. Az állam kötelezte magát arra, hogy fenntartja, fejleszti és tökéletesíti az intézményt. 1936-ban a kórház ágyszáma1405 volt. 1950. február 1-én a megyeszékhely Békéscsabára került. 1990-től folytatólagosan Békés megye Képviselő-testülete gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Kórházunk státusza egyedi, az országban egyetlen megyei kórház, amely nem a megyeszékhelyen működik.

  3. Pándy Kálmán (1868-1945) Ókígyósi származású, nemzetközileg elismert elmeorvos. 1899-1905 között a gyulai kórház orvosa, majd a lipótmezői elmegyógyintézet igazgatója. A kórház 1986-ban vette fel a nevét.

  4. Az önkormányzat feladata az egészségügyi törvény alapján Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a helyi önkormányzatok feladataiként határozza meg: 152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. (3) A helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában levő járóbeteg-szakellátást, illetőleg fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények működését.

  5. A Békés Megyei Önkormányzat egészségügyi intézményei Pándy Kálmán Kórház 1846-tól Tüdőkórház 1907-1986-ig, majd 1989-2007-ig önálló Intézményként, 2007-től teljes szakmai és gazdasági Integrációval a Pándy Kálmán Kórházhoz került Békés Megyei Szenvedélybetegek Otthona Nagyszénás Mezőhegyes és Szeghalom városi önkormányzatoktól feladat átadással került a megyei intézményhez: a Szeghalmi Fekvő- és Járóbeteg szakellátás, a Mezőhegyesi Utókezelő Kórház.

  6. Pándy Kálmán Megyei Kórház, mint súlyponti kórház Az év 365 napjában 24 órán át fogadjuk a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket. Rendelkezünk a legfontosabb képességekkel: • sürgősség, • intenzív osztály, • az alapszakmák súlyosabb betegségeinek kezelése, • a kiemelt kórházak fogadják azokat az eseteket is, amelyeket felszereltség vagy gyakorlat hiányában a területi kórházak nem tudnak megoldani.

  7. Pándy Kálmán Megyei Kórház jelenlegi főbb mutatói Kórházi ágyszám: 1472 - Aktív: 864 - Krónikus: 608 Szervezeti egységek: - 31 terápiás osztály - 10 központosított diagnosztikai egység - 9 gazdasági-műszaki osztály Engedélyezett állások száma: 2115 fő Évente átlagosan: 45 ezer fekvő-beteget és 800 ezer járó-beteget látunk el

  8. Az egészségügy finanszírozásának mérföldkövei 1992-ig az egészségügy központi centralizált finanszírozás alapján működött, az ellátást központi forrásból, a központi költségvetésből biztosították. Alapja a tervutasításos bázisalapú intézményfinanszírozás, a működtető az intézményeket finanszírozta függetlenül azok tényleges tevékenységétől. 1993-tól indult a teljesítmény finanszírozás. A fekvőbeteg osztályok esetében a finanszírozás alapját az 1992. év adta, melyet bázis időszaknak tekintettek. Ezen időszak teljesítményét a kiírt betegek adatai alapján kellett meghatározni a homogén betegségcsoportokba történő besorolással (HBCS). Az aktív osztályok finanszírozása a HBCS súlyszámok alapján történik. A járó-betegeket pedig ún.: német pont alapján fizették ki az intézményeknek. Ebben az időszakban semmiféle korlátozás nem volt, minden intézmény annyi beteget látott el amennyit akart, és meg is tett ezt a bevétel növelése érdekében. 2004-től bevezették a teljesítmény volumen korlátot. Minden intézmény részére meghatározták a járó és fekvő TVK-t, az azon felül lejelentett teljesítményre degressziós kifizetést alkalmaztak. 2006-tól megszűnt a degressziós kifizetés. Ezt követően csak a teljesítménykorlát mértékéig fizették ki a teljesítményt. 2007. Áprilisban az „egészségügyi reform eredményeként” az aktív ágyszám leépítést követően az intézmények bevételét mintegy 20 %-al csökkentették.

  9. Finanszírozás az elmúlt évben A 2009-es év „rekordot döntött”, egy év alatt háromféle finanszírozási szabály szerint működtek az intézmények. • 2009. januártól- márciusig teljesítmény volumenkorlát került meghatározásra, igen alacsony szinten (nem okulva az előző évi kasszamaradványok káosz-szerű kiosztásából). • 2009. április 1-től megszűnt az a szabály, amely szerint a szolgáltatók egy meghatározott teljesítmény mennyiség felett nem juthatnak finanszírozáshoz. Minden jelentett és elszámolható szolgáltatói teljesítmény részesül finanszírozásban. Ennek egy része emelt alapdíjjal kerül finanszírozásra, amelynek megnevezése: előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott teljesítmény (EMAFT). • Az előre meghatározott és emelt alapdíjjal finanszírozott rész feletti teljesítmény a rendelkezésre álló időarányos (havi) költségvetési forrás és az országosan jelentett tárgyhavi teljesítmény mennyiség által meghatározott lebegő alapdíjjal kerül finanszírozásra. • Kiindulás volt a 2008. évi jelentett és elszámolhatónak minősített szolgáltatói teljesítmény. • Az előre meghatározott díjtételek aktív fekvőbeteg szakellátásban 150 000 Ft/súlyszám, járóbeteg szakellátásban 1,60 Ft/pont. 3. 2009. november-december hónapban ismét teljesítmény volumenkorlát került meghatározásra, mely a 2008. évi időarányos teljesítmények 80%-ának felelt meg.

  10. Finanszírozás 2010-ben • TVK 80% • + miniszteri tartalék alap, ebből fedezik pl. a közalkalmazotti illetmény kiegészítést stb. • Csökkentik a krónikus finanszírozást (amennyiben három hónapon túl fekszik krónikus ágyon egy beteg, akkor akár 50 %-al is kevesebb napidíjat kap érte az intézmény). • A minimum feltételek ellenőrzése… szankciók… pl.: rehabilitációs minősítés.

  11. Önkormányzati támogatás1998-2002.

  12. Az új Fertőző és Diszlokációs Osztály 2001 1999-es döntést követően megyei területfejlesztési alapból és önerőből hozzávetőlegesen 50-50%-os arányban megvalósult az új Fertőző Osztály beruházása.

  13. 2002. február 21-én történt meg az ünnepélyes átadása a 7,3 millió Ft költséggel kialakított Drogambulanciának.

  14. 1998-ban elkezdődött az ún. Központi Orvosi Ellátó Épület 1,9 milliárd értékű címzett állami támogatása, 10%-os önrésszel. A betegellátás infrastruktúrájának jobbá tétele érdekében, illetőleg a pavilon rendszerű kórházak korszerűsítéséhez kapcsolódóan a műtéti tömb a másik nagy szakmát képviselő belgyógyászati tömbbel került összeépítésre.

  15. Pszichiátriai tömb 2001. évben szinte példa nélkülinek mondható, hogy kórházunk újabb, 1,5 milliárd értékű címzett támogatást nyert, melynek tartalmát a régi ideg-elme épület rendbehozatala és a minimum feltételekre felkészülő műszerbeszerzés jelenti szintén 10%-os önrésszel. A beruházás 2004-ben került átadásra.

  16. Önkormányzati támogatás 2002-2006. • utolsó címzett Szeghalmi beruházás • Széchenyi tervből Reumatológiai szakrendelő felújítása • kamatmentes lakásvásárlási, felújítási kölcsön a munkatársaknak

  17. Szeghalmi Járóbetegellátó Egység

  18. 2002-ben a Várfürdő területén működő Reumatológiai Szakrendelés felújítása kezdődött el részben önerőből, ill. a nyertes Széchenyi pályázatból,melynek az együttes összege elérte a 100 millió Ft-ot.

  19. Önkormányzati támogatás 2006-2010. • Tüdő Kórház integrációja a Pándy Kálmán Kórházhoz • pályázati önrészek biztosítása • kamatmentes lakásvásárlási, felújítási kölcsön a munkatársaknak/szolgálati lakás biztosítás • béren kívüli juttatások • felelős politizálás, minden támogatás az intézménynek • felhalmozásra 200 millió forintot, működtetésre 1 milliárd forintot biztosított az önkormányzat ebben a ciklusban • a napokban indult el az új Patológiai Osztály beruházása 600 millió forint összértékben, saját erőből (50% Megyei Önkormányzat, 50% megyei kórház)

  20. Zárógondolatok • A rendszerváltozás óta eltelt 20 évben a kórház munkatársai „saját erejükből” sokat áldoztak az intézmény működéséért… • Munkatársak 70 %-a minimálbért kap… • Az egészségügy működtetése törvényben előírt állami feladat, de inkább gátolják, mint segítik a tevékenységünket. • Történelmi igazság, hogy az egészségügyet 1998-2002, valamint 2006-tól számított időszakokat kivéve a mindenkori hatalom mostoha gyerekként kezelte… • Immár 5 éve EU tagállam vagyunk, de a források ez idő alatt csak szűkültek…. • Az utóbbi hónapokban több EU pályázat került kiírásra, mint az elmúlt öt évben. • TIOP 2.2.2 (SO2), HURO, TIOP 2.2.4 (struktúramódosítás) pályázataink vannak folyamatban, melyeknek önerejét a Békés Megyei Önkormányzat biztosítja.

  21. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

More Related