1 / 13

Róma háborúi

Róma háborúi. A római hadsereg. A hadsereg felépítése: Általános hadkötelezettség (17-46 között, majd 60-ig / seniores / városvédelem) – kivétel a proletár, akinek nincs vagyona (nem tud fegyvert vásárolni)

lise
Download Presentation

Róma háborúi

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Róma háborúi

  2. A római hadsereg A hadsereg felépítése: • Általános hadkötelezettség (17-46 között, majd 60-ig /seniores/ városvédelem) – kivétel a proletár, akinek nincs vagyona (nem tud fegyvert vásárolni) • Nincs állanó hadsereg, csak hadjáratokra vonulnak be (átlagban 10-15 egy ember élete alatt) • Alapja a vagyoni felosztás (Servius Tullius), az 5 classis 193 centuriát állított ki,+ itáliai szövetségesek csapatai + idegen zsoldosok (pl. krétai íjászok) • Alapegysége a 4 legio (4200-6200 fő), benne 30 manipulus, benne 2 centuria. • 3 soros manipulus-taktika (fiatal, tapasztalt, veterán) • Alapfegyverzet: lándzsa, gerely (2 m), rövid kard, hosszú pajzs, sisak, mellvért. • A hadsereg élén a dux (vezér) állt, győzelem esetén imperator titulust járt neki, nagy győzelem esetén triumphus vagyis diadalmenet.

  3. Római legionáriusok

  4. Róma háborúi Itália birtoklásáért • A köztársaság első 150 évében védekezik • 5. sz. eleje: a latin városok szövetsége ellen • Majd a szabinok és volcusok ellen (az Appenini középső részén éltek) • Etruria meghódítása – Kr. e. 5. sz. második fele • A gallok támadása Róma ellen – Kr. e. 387 Róma elfoglalása (Capitolium - szent ludak gágogása) • Plebejusok egyenjogúsítása (belső erő növekedése), „divide et impera” • A szamnisz háborúk, Campania megszerzése – Kr. e. 343 – 290 • A tarentumi háború Dél-Itáliáért – Kr. e. 282 – 272 („pürroszi győzelem”), 275 beneventumi csata (döntő győzelem)

  5. A háborúk következményei • A latin szövetség átszervezése, az oszd meg és uralkodj el alapján. • Egyes városok lakói római polgárjogot kapnak • Mások latin jogú szövetségesek (függetlenek, de kötelesek katonai segítséget nyújtani, kül- és belpolitikájukat Róma érdekei alá rendelik, vaank polgári jogaik, de nincsenek politikai jogaik, ha Rómába költöztek római polgárjogot kaptak. • Más városok csak szövetségesi jogot (vazallusi helyzet jogok nélkül) kaptak • Coloniák létesítése

  6. A pun háborúk • Karthágó – türoszi telepesek alapították de független Türosztól,fokozatosan gyarmatosítja É-Afrikát és az itáliai szigeteket. • Az állam élén két bíró (suffet) és kereskedőkből és hajótulajdonosokból álló tanács • Zsoldoshadsereg, de a tisztikar karthágói arisztokrata. A meghódított népeket katonaállításra kötelezték. • A nagybirtokok a tömeges rabszolgamunkára épültek • Virágkora a kr. e. 4. század • Az első pun háború – Kr. e. 264 – 241– ekkor épül ki a római hadiflotta, a csapóhidak alkalmazása római győzelem:(Szicília – első provincia, magas hadisarc) a magas adók miatt felkelés Karthágóban: hazarendelik Szardínia és Korzika helyőrségét – ez is Rómáé lesz. - Róma a háború után szerzi meg az Illír partvidéket

  7. Pun háborúk II. • A második pun háború – Kr. e. 218 – 201 Hamilkar Barkasz megszerzi Hispánia déli részét, Nova Karthago. Róma szövetséget köt Saguntummal (hispániai város) Hannibál elfoglalja Saguntumot – ebből keletkezik a háború Rómával az 50 ezres sereg az Alpokon át északról támad Itáliára (50-60%-os veszteség). Ezt a gallok csatlakozása kompenzálja. Karthagoi győzelmek a Trasimenus-tónál (217) és Cannae- nál (216), de a várt lázadás elmarad. Közben Hispániában római siekrek – Italica nevű colonia. 205 ifj. P. Cornelius Scipio a Konzul., a i a következő évben partraszáll É-Afrikában 202: Záma – római győzelem feltételek: K. elveszíti Afrikán kívüli gyarmatait, csak Róma engedélyével viselhet háborút, nem lehet zsoldosserege, 10 ezer talentum hadisarc • a A harmadik pun háború – Kr. e. 149 – 146 még előtt Hispánia meghódítása (Hispania Citerior és Ulterior) M. Portius Cato: Egyébként javaslom, hogy Karthagot romboljuk le. 146-ban ez meg si történik – Africa provincia létrehozása • A Földközi-tenger medencéjének meghódítása – 133-ig

  8. Via Appia

  9. A Római Birodalom lakossága kr. e. a 2. században (Polübiosz nyomán)

  10. Provinciák a köztársaság idején • Itálián kívüli terület, amelyet a Rómából kinevezett kormányzó irányít, • Kr.e. 81-től csak propraetorok vagy proconsulok lehetnek a provinciák irányítói, • Csapatokat irányít, adót szed, perekben dönt, • Fizetést nem kap, de jövedelmező a tisztség • Provinciák a köztársaság idején: Szicília, Szardínia, Hispania citerior, Hispania ulterior, Illiria, Makedónia, Africa, Asia, Gallia Narbonensis, Gallia Cisalpina, Cyrenaica (Kréta), Cilicia (Ciprus), Szíria

More Related