Sikeres ország, gyarapodó családok! A Medgyessy-kormány két éve a számok tükrében 2002-2004.

1. Sikeres ország, gyarapodó családok! A Medgyessy-kormány két éve a számok tükrében 2002-2004. 2004. május 27.

2. A kormány két évének mérlege A Medgyessy-kormány alig két év alatt sikerrel oldott meg négy, az ország jövője szempontjából meghatározó feladatot: • Történelmi adósságot törlesztve jóléti fordulatot hajtott végre. • A bérek, a nyugdíjak vásárlóerejének gyors növelése • A foglalkoztatás bővítése • A gyermeket nevelő családok igazságos támogatása • A gazdaságpolitika kiigazításával ismét egészségesen és dinamikusan fejlődik a gazdaság. • Az export és beruházás vezérelt fejlődési pályára történő visszatérés • Szigorú költségvetési politika a befektetői bizalom helyreállítására, a tartós növekedés feltételeinek megteremtésére • Biztosította Magyarország sikeres csatlakozását az Európai Unióhoz • A csatlakozás kedvezőbb feltételeinek kiharcolása, az uniós intézmények gyors kiépítése • A támogatások fogadásához szükséges hazai források biztosítása • Kidolgozta a sikeres felzárkózás középtávú gazdaságpolitikai programját

3. JÓLÉTI FORDULAT50%-os béremelés a közalkalmazottaknak 2002. szeptemberétől régi adósságot törlesztve történelminek nevezhető, 50%-os, a tudás és a tapasztalat szerint differenciált béremelésben részesült mintegy 650 ezer közalkalmazott: gyógyítók, tudást közvetítő pedagógusok, népművelők, könyvtárosok, szociális munkások.

4. Jóléti fordulatKereseti arányok változása A keresetek gyors növekedése mellett jelentős változások történtek a kereseti arányokban is. A közalkalmazotti, köztisztviselői, bírósági, ügyészségi béremelések hatására hosszú évek óta először a közszférában dolgozó mintegy 850 ezer ember átlagkeresete – munkájuk társadalmi fontosságát és az átlagosan magasabb képzettséget kifejezve – meghaladja a versenyszférában dolgozókét. Azzal, hogy a közalkalmazotti béremelést a kormány egy ütemben és nem négy évre elnyújtva hajtotta végre jelentős többletjövedelmet biztosított az érintetteknek, de egyben jelentős többletterhet is vállalt a költségvetésben. Az azonnali béremelés egy húsz éve dolgozó tanár számára havonta átlagosan 22 ezer, négy év alatt több mint egy millió forinttal nagyobb bért biztosít, mintha az 50%-os béremelésre négy évre elosztva került volna sor.

5. Jóléti fordulatKevesebb adót kell fizetni Nem csak többet keresnek az emberek, mint két évvel ezelőtt, de munkabérükből kevesebb adót is kell befizetniük az államkasszába. Míg 2001-ben egy átlagos keresetű ember bérének minden 100 forintjából több mint 38 Ft adót és járulékot fizetett, 2004-ben már csak alig 36 Ft-ot, vagyis keresetének minden 100 forintjából 2 Ft 40 fillérrel többet vihet haza a családjának mint a régi adószabályok szerint.

6. Jóléti fordulatTöbb kerül a borítékba Az adócsökkentés eredményeképpen a bruttó béreknél gyorsabban emelkedett az emberek borítékjába kerülő összeg. 2004-ben egy átlagos kereső havonta 30 000, évente 360 000 Ft-tal, közel 50%-kal többet visz haza a családjának, mint 2001-ben.

7. Jóléti fordulatAdómentessé vált a minimálbér 2002-2004-ben legerőteljesebben az átlag alatti keresetűek adóterhe csökkent és 2002. szeptemberétől adómentessé vált a minimálbér. Míg a kormányváltáskor a minimálbér minden 100 Ft-jából 24,5 Ft-ot vont el az állam, addig ma már csak a 13,5 Ft társadalombiztosítási járulék terheli a minimálbért. Ma egy minimálbért kereső havonta 15 000, évente 180 000 Ft-tal, 50%-kal többet visz haza, mint 2001-ben. Ennek több mint a fele az elmúlt két évben az adócsökkentés eredményeként keletkezett. A minimálbér nettó összege növekedését a Medgyessy-kormány magára vállalta, a munkáltatók költsége – a tételes egészségügyi hozzájárulás 1 050 Ft-os csökkenését is figyelembe véve - alig 4%-kal nőtt.

8. Jóléti fordulat Átmeneti emelkedést követően csökken az infláció . 2002-2003-ban jelentősen mérséklődött a fogyasztói árak növekedésének üteme. 2004-ben - jórészt az ÁFA mértékeinek változása miatt – előre bejelentett és tervezett módon némileg gyorsul az áremelkedés üteme, de mértéke továbbra is jelentősen alatta a marad a 2001. évinek. Az elkövetkező években a szigorú, antiinflációs költségvetési politika az infláció jelentős csökkenését hozza.

9. Jóléti fordulatGyors bérfelzárkózás A nettó keresetek gyors növekedése a fogyasztói árak növekedésének mérséklődésével párosulva 2002-2003-ban a bérek vásárlóerejét 24%-kal ,az idei – alapvetően értékmegőrzést biztosító - növekedést is figyelembe véve több mint 25%-kal növelte. Az elmúlt két évben jelentősen mérséklődött a magyar munkavállalók bérének - a gazdasági teljesítő képességében meglévő különbségnél is nagyobb - elmaradása az Európai Unió polgáraiétól.

10. Jóléti fordulatNő a foglalkoztatottak száma A foglalkoztatásban jelentkező struktúraváltás ellenére 2002 végétől ismét emelkedik a foglalkoztatottak száma. 2004. első negyedévében 50 ezerrel több embernek volt munkája mint két évvel korábban. A vállalkozások fejlődése, a foglalkoztatást ösztönző adókedvezmények, a közmunkaprogramok és az álláskeresést támogató új ellátás bevezetése együttesen biztosítja, hogy több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik.

11. Jóléti fordulatNő a nyugdíjak vásárlóereje • A Medgyessy-kormány • 2002-ben visszaadta a nyugdíjasoknak azt a 19 000 Ft-ot, amit az előző kormány elvett tőlük • Bevezeti a 13. havi nyugdíjat, idén májusban már 53. heti, év végén 54. heti nyugdíjat visz ki a postás • 2003 és 2004. novemberében együttesen 50%-kal emeli az özvegyi nyugdíj összegét. • 2002-2003-ban két év alatt 16-17%-kal emelkedett a nyugdíjak reálértéke, s 2004-ben is több mint 2%-kal nő. Három év alatt a nyugdíjak vásárlóértéke 20%-kal emelkedik.

12. Jóléti fordulatCsaládi pótlék összegének emelése A Medgyessy-kormány 2002-ben jelentősen, a 13. havi juttatást is beleszámítva, 28%-kal emelte a minden gyermekhez eljutó családi pótlék összegét. 2004-ben újabb 6%-os emelés biztosítja a pótlék vásárlóértékének megőrzését. A családi pótlék havi összeg

13. Jóléti fordulatIgazságosabb gyermektámogatások • A gyermeknevelés terheinek csökkentése: • Emelkedett a GYES összege, 50%-kal nőtt az anyasági támogatás, ikrek esetén 100%-kal. Két év alatt több mint 20%-kal nőtt a leginkább rászorulóknak segítséget nyújtó rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege. • A nagyszülők már nyugdíjuk megtartása mellett is igénybe vehetik a GYES-t, segítve ezzel a fiatal édesanyák visszatérését a munkába. • Nem kell a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni a részmunkaidőben foglalkoztatott gyesen lévő kismamák után. • 5 napos pótszabadság jár az újszülött gyermek édesapjának. • Az esélykülönbségek csökkentése: • 2003-ban már közel 700 ezer gyermek ingyen jutott a tankönyveihez, 2005-ben számuk már 8-900 ezerre nő, a gyermekek több mint felének nem kell majd fizetnie a tankönyvekért a közoktatás mind a 12 évfolyamán. • Ingyenes lett a sikeres nyelvi- és számítástechnikai vizsga a középiskolák végzős tanulóinak. • A nehéz helyzetben lévő családok gyermekei 50%-os étkezési támogatást kapnak az iskolákban és több mint 100 ezer gyermek ingyen kapja az étkezést az az óvodában és a bölcsödében. • Gyermeknevelési támogatások

14. Jóléti fordulatA gyermeket nevelő családok otthonteremtésének támogatása A kormány 2002. decemberében és 2004. áprilisában jelentősen megemelte a vissza nem térítendő állami támogatás, az un. szocpol összegét. Egy gyermek után 600 ezer Ft-tal több, 800 ezer Ft jár, két gyermeknél 800 ezerrel több, 2 millió Ft. A háromgyermekesek otthonteremtéséhez a korábbinál 1 millió forinttal nagyobb összeggel, 3,2 millió Ft-tal járul hozzá az állam, a négy gyermekeseké 1,6 millióval emelkedett, összege ma 4 millió Ft. Két gyermek után az állam a kedvezmény összegét megelőlegezi. Egy fiatal, még gyermektelen házaspárnak eddig egy 8 millió forintos építkezéshez 4 millió Ft-ot, egy pályája elején álló fiatal számára elképesztően nagy összeget kellett készpénzben összespórolnia. Ez az összeg most 2 millióra csökkent, mert az állam a másik 2 millió forintot – ha vállalják, hogy 8 éven belül megszületik a két gyermek – kifizeti helyettük.

15. Jóléti fordulatNő a lakásépítési kedv A 2004. első negyedévi adatok igazolják, hogy a lakáshitelek állami támogatásának az emberek igazságérzetével összhangban végrehajtott módosítása nem csökkentette, hanem növelte az új lakások iránti keresletet. A hitelfeltételek módosítása ugyanis csak a luxusigényeket kielégítő és a befektetési célú lakásvásárlásoknak szabtak gátat. • Van kedvezményes hitel, sőt új lakás esetén a korábbi 10 millió helyett 15 millió forintig – de csak a reális lakásigényekhez • Van adókedvezmény is – de csak azoknak, akiknek a jövedelme nem haladja meg az évi 4 millió forintot. A szociálpolitikai támogatás összegének jelentős emelése olyanok számára is elérhető közelségbe hozta az új otthon felépítését, akik korábban önerő híján erre gondolni sem mertek.

16. Jóléti fordulatNövekvő jövedelem – növekvő fogyasztás Az elmúlt két év gyors jövedelemnövekedése az uniós csatlakozás küszöbén végre megszüntette a lakosság fogyasztásának a gazdaság teljesítményétől való jelentős lemaradását. Az elmúlt két évben hatalmas ütemben nőtt a családok életminőségét jelező javak fogyasztása, két év alatt több mint 400 ezer új személygépkocsi talált gazdára.

17. Fejlődő gazdaságÚjra gyorsul a GDP növekedési üteme 2003. harmadik negyedévétől folyamatosan gyorsult a GDP növekedése. A növekedés a negyedik negyedévben már 3,6%-os volt. A termelési adatok 2004. első negyedévére szintén dinamikus növekedést jeleznek.

18. Fejlődő gazdaságNövekvő beruházások – javuló szerkezetben A beruházások 2003-ban 3,1%-kal növekedtek. A kormányzati beruházások tudatos csökkentése mellett ismét a feldolgozó ipari beruházások növekedése vált meghatározóvá, ami a vállalkozások fejlődését jelzi.

19. Fejlődő gazdaságBeruházás a jövőbe • A kormány a pazarló kormányzati beruházások visszafogása mellett minden korábbinál nagyobb autópálya-fejlesztési programot indított el. Az Európa Terv részeként megkezdett, s nagy erőkkel folyó munka keretében 2006-ig 420 kilométer új autópálya és autóút átadására kerül sor, s ezzel a jelenlegi 633 kilométeres gyorsforgalmi úthálózat hossza közel 70%-kal bővül. • tovább épül az M0-ás, • az M3-as 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig Nyíregyházáig épül meg, • az M30-as 2004-ig Miskolcot éri el • az M35-ösön 2006-ig Debrecenig lehet eljutni • az M5-ös 2006-ig megépül Szegedig, • az M7-es 58 kilométerrel bővül, végig megy a Balaton déli partján • a 6-os út gyorsforgalmivá szélesedik Dunaújváros és Budapest között. • 2004-ben megkezdődik a Vásárhelyi Terv megvalósítása, amely nem csupán a Tisza mentén élők árvízi biztonságát teremti meg, de egyben új lendületet ad a térség gazdasági fejlődésének is. • Megkezdődik a budapesti 4-es metró építése, amely nem csak az itt lakók, de a fővárosba látogatók közlekedési gondjait is enyhíti.

20. Fejlődő gazdaságÉlénkülő termelés Hónapról hónapra gyorsul az ipari termelés növekedési üteme. Az ipari termelés az előző két év 3-4%-os növekedésével szemben 2003-ban negyedévről negyedévre gyorsuló ütemben, 6,4%-kal emelkedett. 2004-ben tovább gyorsult az ipar termelése, az első negyedévben a növekedés 10,8% volt.

21. Fejlődő gazdaságJavuló exportteljesítmény 2003-ban a második félévtől megindult gyors növekedés eredményeképpen 8,8%-kal nőtt az export. Bár az import növekedése ennél gyorsabb 10,1% volt, kedvező jel, hogy a második félévben jelentősen mérséklődött az export és az import növekedési üteme közötti különbség, a negyedik negyedévben pedig az export növekedési üteme már meghaladta az importét. 2004. első negyedévében az export növekedése már megközelítette a 20%-ot, az importé pedig 16,1% volt..

22. Fejlődő gazdaságSzigorú költségvetési politika a hiány csökkentésére 2000-től ismét növekedésnek indult az államháztartás hiánya, s 2002-ben rekord mértékűre, a GDP 9,3%-ára emelkedett. 2003-ban – bár az eredetileg tervezett 4,5%-os szintet nem sikerült biztosítani - a hiány mértéke 3,4% ponttal mérséklődött. A kormány 2004. elején szigorú takarékossági intézkedésekkel, a kiadások mintegy 200 milliárd forintos csökkentésével biztosította, hogy az államháztartás hiánya az idén újabb közel másfél százalék ponttal mérséklődjön.

23. Fejlődő gazdaságAz adósságállomány növekedésének megállítása Az államadósság forintban mért összegének növekedése önmagában nem jelez sem kedvező, sem kedvezőtlen folyamatot, hiszen az államháztartás már csekély mértékű hiányát is a költségvetés hitelfelvétellel kell, hogy finanszírozza. A kérdés mindig az ország összes jövedelméhez viszonyított aránya, vagyis hogy milyen terhet jelent az adósság és a kamatok törlesztése a költségvetés számára. A hiány 2002 elejétől megindult gyors növekedése együtt járt az államadósság GDP-n belüli arányának emelkedésével. A kormány szigorú takarékossági intézkedései, az állami költekezés mérséklése 2004-ben megállítja, majd a következő években csökkenti az adósságállománynak a GDP-hez viszonyított arányát.

24. Fejlődő gazdaságSzárnyal a tőzsde A reálgazdasági folyamatok kedvező irányú változását, a magyar gazdaság iránti bizalmat és a magyar vállalatok részvényei iránti nagy keresletet tükrözi a Budapesti Értéktőzsde indexének 2003 közepétől megindult gyors növekedése.

25. Fejlődő gazdaságA pénzügyi bizalom helyreállítása 2003-ban, miközben már megindult a gazdaság jó szerkezetű növekedése az év végére – elsősorban a monetáris és a költségvetési politika összhangjának hiánya és tervezettnél magasabb államháztartási hiány miatt - megingott a pénzügyi befektetők bizalma, ami a forint gyengülését hozta magával. A 2004. elején végrehajtott költségvetési kiigazítás, az új hiteles hiánycél kijelölése és az ennek megvalósítását szolgáló intézkedések együttesen helyreállították a pénzpiacok bizalmát, ismét erős a forint.

26. Sikeres csatlakozás az Európai Unióhoz A Medgyessy-kormány az elmúlt két év megfeszített munkájával pótolta elődei mulasztásait és biztosította, hogy 2004. május 1-én hazánk felkészülten váljon az Európai Unió tagjává. • Kedvezőbb feltételeket biztosított a magyar mezőgazdaság számára • A tárgyalások utolsó szakaszában elérte, hogy a magyar gazdák már az idén a hazai kiegészítéssel együtt az uniós közvetlen támogatás 55%-át kaphatják meg. Míg korábban támogatásuk 10 év alatt érte volna el az unió régi tagjainak szintjét, az új megállapodás szerint már a 7. évben 100%-ot kapnak. • Több évi késlekedés után biztosította, hogy a gazdák maradéktalanul hozzájussanak a felkészülésüket segítő 50 milliárd Ft SAPARD támogatáshoz. • 60 milliárd Ft támogatással megszabadította a termelőket a felhalmozott régi hiteleiktől, és most a csatlakozás küszöbén állami garanciával kedvezménnyel 220 milliárd forint hitelt biztosított a felkészülésükhöz. • Megteremtette azokat az intézményeket és biztosította azokat a forrásokat, amelyek az Unió támogatásainak eléréséhez szükségesek. • Működnek az agrártámogatásoktól a Strukturális és Kohéziós alap támogatásai fogadására szolgáló intézmények. • A költségvetés biztosította az uniós támogatásokhoz szükséges hazai forrásokat, ezeket a takarékossági intézkedések sem érintették. • Az önkormányzatok a pályázatokhoz szükséges önerejüket állami támogatással egészíthetik ki, a kis és középvállalkozások számára pedig az MFB nyújt kedvezményes hitelt.

27. A sikeres felzárkózás gazdaságpolitikai programja • Felzárkózás a gazdaságban – gyorsuló növekedés • Több levegő a gazdaságnak – új lendület a növekedésnek • Növekvő uniós fejlesztési források hatékony felhasználása • Javuló egyensúly – fenntartható gyors növekedés • Felzárkózás a foglalkoztatásban – több munkahely • Fejlődő vállalkozások • Foglalkoztatást ösztönző adó- és támogatáspolitika • Korszerű oktatás, szakképzés, felnőttképzés • Felzárkózás az életkörülményekben – biztonságos jövő • Fokozatosan növekvő reálbér • Munkajövedelmek gyors növekedése – többen keresnek többet • Nyugdíjak reálértékének folyamatos növekedése • Igazságos közteherviselés, célzott, esélyteremtő szociálpolitika • Csökkenő infláció – kiszámítható gyarapodás

28. Sikeres felzárkózásTartós és gyors gazdasági növekedés Az elkövetkező években a magyar gazdaság javuló egyensúly mellett gyorsuló ütemben fejlődik. A gazdaság növekedése a 2004. évi 3,3-3,5%-ról 2008-ra eléri a 4,5-5%-ot, a most kidolgozott program következetes megvalósítása esetén pedig meg is haladhatja az 5%-ot. A gyors növekedés új forrásai: • 2008-ig nettó 1 500 milliárd forint többletforrás az Európai Uniótól. • A modern, szolgáltató állam megteremtése, az állami újraelosztás csökkentése. Az állami újraelosztás jelenlegi magas aránya mellett 2005-2008 között mintegy 9 000 milliárddal nőnének az állami kiadások. Ha ebből okos, a szolgáltatások színvonalát is növelő korszerűsítési programokkal 2 000 milliárdot megtakarítanunk, akkor • 7 000 milliárd Ft többletkiadás biztosít az állampolgárok számára jobb állami szolgáltatásokat • 800 - 1 000 milliárd forinttal mérsékelhető a hiány és ezen keresztül az államadósság • 1 000-1 200 milliárd forinttal csökkenthetők az állampolgárokat, a vállalkozásokat terhelő adók

29. Sikeres felzárkózásKözeledés a fejlett államokhoz A magyar gazdaság jelenlegi fejlettségi szintje – az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számított összege – 54%-a az Európai Unió régebbi tagállamaiénak. 2008-ra, miközben az Európai Unióban is gyorsul a gazdasági növekedés üteme, ez a különbség jelentősen csökken: • Óvatos prognózis alapján elérjük az Unió korábbi 15 tagja fejlettségének 58%-át • Gyorsabb növekedés esetén pedig megközelítjük a 60%-ot.

30. Sikeres felzárkózásKözeledés a fejlett országok foglalkoztatási szintjéhez Ma Magyarországon a munkaképes korúak közül kevesebben dolgoznak, mint a fejlett országokban, kevesebben tudják munkájukból eltartani a családjukat. Most már az Európai Unió országaival közös célunk: mindenki aki képes és akar dolgozni, munkát találjon magának. Legyen több munkahely, növekedjék a családok anyagi biztonsága. A foglalkoztatást középpontba állító gazdaságpolitika eredményeképpen 2008-ra a foglalkoztatottak aránya már meg fogja közelíteni az Európai Unió jelenlegi 64%-os foglalkoztatási rátáját.

31. Sikeres felzárkózásJavuló életkörülmények A 2002-2003-as jóléti fordulat megszüntette azt a szakadékot, ami a gazdaság teljesítménye és az emberek életkörülményei között húzódott. Az elkövetkező években tovább javulnak a családok életkörülményei, erősödik biztonságuk: • Nő a bérek vásárlóereje • Nő a foglalkoztatottság • Emelkedik a nyugdíjak reálértéke • Csökken az infláció • A célzottabb és igazságosabb szociális támogatások csökkentik a meglévő esélykülönbségeket.