ÉRZELMEK A MUNKAHELYEN

1. ÉRZELMEK A MUNKAHELYEN

2. Mi a szervezet? • Koordinált erőfeszítés • Célok • Munkamegosztás • Tekintély, felelősség hierarchiája

3. I. Bürokrácia (Weber) Tudományos management (Taylor) Racionális – gazdasági emberkép X – elmélet Szervezetelméletek - Emberképek

4. Bürokrácia Specializáció Hierarchia Szabályrendszer, iratok Személytelenség Tudományos management Idő- és mozdulattanulmány Munkások kiválasztása ‘jó gyakorlat’ Feladat és bónusz

5. II. Human Relations Szociális, Önaktualizált Y – elmélet

6. Z - elmélet III. Rendszer megközelítés IV. Kontingencia elmélet • Komplex • Pszichológiai

7. Racionális felfogás -tudatos -kontrollált Hogyan kellene viselkedni? 1.Korlátozott racionalitás (Simon) 2. nem tudatos, érzelmi összetevők a viselkedésben pl. csoport, konfliktus Hogyan viselkednek? Miért úgy viselkednek? Érzelmek jelentősége

8. Munkahelyi érzelmek vizsgálata • Szervezet – dolgozók egymásra hatása Háttér: • Görög sztoikusok: érzelem individuális megbízhatatlan – „bölcs” nem engedi hatni • Európai hagyomány: az érzelem uralta ember mentálisan beteg • 18. sz. romantika: lázadás a rigid klasszicizmus ellen – ráció számára nem elérhető is fontos • Szociológia: érzelem nem a racionális ellentéte - társas hatások előtérbe kerülnek a munkahelyen (Human Relations)

9. Munkahelyi elégedettség • 30-as évek, USA: munkahelyi érzelmek okai? – elégedettség „The dissatisfied worker” (Fisher&Hanna) Válság: nemcsak elégedettség hat http://www.youtube.com/watch?v=IjarLbD9r30&NR=1 • 50-60-as évek: • elégedettség nem magyarázza a teljesítményt Herzberg (elégedettség), Adams (méltányosság)

10. Herzberg – neohuman relations MASLOW SZÜKSÉGLETPIRAMIS METAMOTIVÁCIÓK B SZÜKSÉGLETEK ÖNAKTUALIZÁCIÓ ESZTÉTIKAI KOGNITÍV ÖNBECSÜLÉS • Csökkenő erősség • Emberibb/ pszichológiai (vs. állati/ biológiai) • Fejlődés későbbi szakaszában jelenik meg VALAKIHEZ TARTOZÁS MOTIVÁCIÓK D SZÜKSÉGLETEK BIZTONSÁG FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

11. Herzberg – motivációs elmélet • Higiénés tényezők – fenntartás Körülmények: biztonság, feltételek, ellenőrzés, vezetés, kapcsolatok, fizetés Hiánya: elégedetlenség oka • Motivátor tényezők - növekedés Munka tartalma: teljesítmény, elismerés, felelősség, munka természete, személyes növekedés Elégedettség forrása

12. 70-es évektől - szociális információ feldolgozás szerepe: Elégedettség = érzés, ami előrejelzi a teljesítményt Elégedettség munkajellemzőktől és társak által kifejezett attitűdtől is függ Össz: elégedettség érzelem (de nem állapot) kognitív elemekkel, tipikus fiziológiai jelek nélkül • 90-es évek: érzelmek újrafelfedezése: hangulat, érzelem, temperamentum elkülönítése

13. Az érzelmek • Vonás: stabil készenléti állapot, érzelem-tapasztalást, kifejezést jellemzi, általános (PA, NA) • Állapot: • Érzelem: intenzív, rövid idejű, fókuszált, megszakítja az aktivitást • Hangulat: diffúz, hosszú idejű, előzménye kevésbé elkülöníthető, nem feltétlen tudatos, általános vonást tükröz

15. Érzelem - konstruktumok 1. Dimenzionális: Russell (1980) független kellemesség, aktiváció Watson, Tellegen (1985) energia és kellemesség kombinációja (PANAS) arousalfokozó Negatív affektivitás Pozitív affektivitás Feszült, zaklatott Izgatott, túláradó kellemetlen kellemes Unott, letargikus Nyugodt, derűs álmosító

16. 2.Kategoriális megközelítés • egyetemes alapérzelmek Darwin, Ekman • tranzakciós alaptémák Lazarus • Prototipikus megközelítés átfogó dimenzió: +,- 6 alkategória: szeretet, öröm, harag, szomorúság, félelem, meglepetés 25 specifikus érzelem

17. Alapérzelmek jelentése

18. 3.Szociális konstruktum: Érzelem kontextusfüggő – szociálisan létrehozott jelentés: kapcsolatok-státusz Morris (1999) – forrás és követelmény modell Követelményeknek megfelel a forrás– kellemes hangulat nem felel meg a forrás– kellemetlen hangulat Forrás: társas képesség, támogatás, intelligencia, én-kontroll

19. Vizsgálat - státusz és hangulat összefüggése (beszámoló, vignetta, kísérlet) -alacsony (beosztott)- kevés forrás/kontroll – kellemetlen hangulat lehetősége, kellemes kevésbé valószínű -magas (vezető) – források: infó, kontroll, függés – kellemes hangulat lehetősége, kellemetlen kevésbé valószínű -egyenlő – nincs forráskülönbség – nincs hangulatkiváltó szerepe Eredmény: csak alacsony státuszra igazoltak a feltevések –kellemetlen hangulat-tapasztalat lehetősége valószínűbb

20. 90-es évek: Pozitív hangulat: -gyorsabb döntés, biztosabb benne -gyorsabb, felszínesebb gondolkodás -került a szisztematikus, igénybe vevő feldolgozás Negatív hangulat: -szisztematikusabb, elemzőbb, éberebb a feldolgozás Ezredforduló: Pozitív előnye: kreatívabb, nyitottabb, konstruktívabb a gondolkodás - felülről lefelé irányú (séma-alapú) Negatív előnye: kívülre összpontosító, megelőző feldolgozás - lentről felfelé irányú Érzelmek hatása • Magyarázatok: • Kapacitás • Motivációs • Evolúciós • Információs

21. II. Munkahelyi hangulatok okai 1.Külső tényezők • Család- munkahely • Érzelmi ciklusok • Diszpozíciós hatások: egyéni és csoportszinten 2.Endogén tényezők • Munkafeltételek, Fizikai elrendezés jutalmazás • Munkacsoport • Vezetők

22. Érzelmek a munkacsoportban Motivációs kiindulás: valahová tartozás szükséglete West, Patterson (1999)- csoporthoz tartozás puffer a stressz ellen: -Team – 21% „eset” -Pszeudo team – 30% „eset” -Egyedül – 35% „eset” Érzelem oka: kapcsolatokban változás -elfogad, befogad – öröm, elégedettség, nyugalom -elutasít, kizár, ignorál – szorongás, depresszió, féltékenység, gyász, magány

23. Érzelem funkciói: • Társas kapcsolódás • Társas támogatás kiváltása • Társas pozíció fenntartása Kollektív érzések: „Érzelmi tónus”, „Érzelmi ragály”, „Érzelmi klíma” Érzelmek következményei: • + érzelem – rugalmasabb, kreatívabb csoport • csoportos tanulás –ha „team safety” • csoportközi interakcióban – tárgyalásnál + hangulattal nő az információcsere, csökkent a versengés, több a nyer-nyer eredmény mérges tárgyaló – jövőben nem akar együtt dolgozni, kisebb a közös haszon • másik szándékának interpretációját befolyásolja az érzelem – konfliktus, tárgyalás

24. A másik érzelmeinek interpretációja és konfliktuskezelési stratégia „A másik épp belép az ajtón. Mit érezhet, ha…” -együttműködő -versengő -alkalmazkodó -elkerülő Eredmény: -versengő, elkerülő – mérgesebbnek tartják, mint az alkalmazkodót, együttműködőt -alkalmazkodót szorongónak, önhibáztatónak tarják -együttműködőnél állítják legtöbbször, hogy boldog

25. Vezetés és érzelmek a munkahelyen • George (2000) vezető hangulata hat a dolgozókra • Fitness (2000) szervezeti pozíciótól függ a harag forrása • Lewis (2000) vezetői haragkifejezés – beosztottak idegesebbek; vezetői szomorúság – beosztottak kevésbé lelkesek, fáradtabbak

26. Az észlelt hatalom és érzelemkifejezés hatása a befolyásolásnál kontroll hajlam, PA, kellemesség, lelkiismeretesség, nem Vezető érzelmei +kimenet: büszke, elégedett -kimenet: harag, hibáztatás Beosztott érzelmei: Méltánylás, hála Szomorúság, bűntudat Személyi jellemzők Átélt érzelmek Az észlelt hatalom Mutatott érzelmek a befolyásolás szándékával A célszemély reakciói Az észlelt szituáció -kognitív oktulajdonítás -ellenállás ítélt valószínűsége -tapasztalat, kedvelés -szervezeti kontextus -aktuális hangulat (Gibson és Shroeder, 2005)

27. Pozitív érzelmek boldogság – átterjed + hangulat – nem figyel, „lágyító hatás” + hangulat – kedveltebb „liking bond” Stratégiai érzelembemutatás

28. Negatív érzelmek Cél: komplementer érzés kiváltása Harag – félelemkiváltó • -harag – hatalom-tulajdonítás • -harag – szorongást kiváltva direkt büntetés – elkerülendő • -kontrollálatlan harag – „sérülés”-fenyegetés

29. Érzelemmentesség Érzelem = gyenge,sebezhető Érzelemhiány = erő jele • Racionális • Szakértő • Profi