Biogeográfia

1. Biogeográfia 1. Fejlődéstörténeti növényföldrajz A flóra kialakulása

2. → → → Zoogeográfia Fitogeográfia Mikogeográfia Biogeográfia • Fitogeográfia / Növényföldrajz • Fejlődéstörténeti növényföldrajz • A növényzet időbeni változása a földtörténeti múltban • 2. Fiziognómiai növényföldrajz • Leírja a Föld különböző területeit borító vegetációt • 3. Florisztikai növényföldrajz (areálgeográfia) • Hasonlóságok, különbségek, de főleg flórafejlődési viszonyok • (pl. flóravándorlás) alapján a Föld flórájának hierarchikus módon • történő felosztása

3. IDŐ IDŐSZAK IDŐTARTAM (millió év) ŐSKOR 4600 – 4000 ELŐKOR 4000 – 570 (Prekambrium) ÓKOR Kambrium 570 – 500 (Paleozoikum) Ordovícium 500 - 440 Szilur 440 - 405 Devon 405 - 350 Karbon 350 - 285 Perm 285 - 230 KÖZÉPKOR Triász 230 - 195 (Mezozoikum) Jura 195 - 135 Kréta 135 - 67

4. Fejlődéstörténeti növényföldrajz 4600 millió éve: a Föld keletkezése 3500 millió éve: az első prokarióták megjelenése 3300 millió éve: az első fotoszintetizáló szervezetek 2100 millió éve: legrégebbi algalelet (Grypania)

5. Paleozoikum: Kambrium (570-500 millió éve)Chlorophyta (zöld-) és Rhodophyta (vörösmoszatok) törzs diverzifikációja a tengerekben, más algák (Phaeophyta - Barnamoszatok) felbukkanása • Paleozoikum: Ordovícium (500-440 millió éve) • Szárazföldi és vízi zöld növények evolúciójának szétválása • Legősibb spóraleletek • Mohák és gombák megjelenése és elterjedése, az időszak végén a szárazföldön is 1. Észak-Amerika, 2. Grönland, 3. Európa, 4. Ázsia, 5. Új-Guinea, 6. Ausztrália, 7. Antarktisz, 8. Dél-Amerika, 9. Afrika, 10. India,11. Madagaszkár, 12. Arábia,

6. Paleozoikum, Szilur (440-405 millió éve) Horneophyton lignieri Az időszak elején a makromoszatok elérik fejlettségük csúcsát (Rhodo-, Phaeo-, Chlorophyta) Az első ősharasztok (Psilophytopsida) elhagyják a tengereket: levél nélküli, pikkelyes, villás növények: „Rhynia Flora” Tagjai: Cooksonia, Rhynia, Zosterophyllum

8. Paleozoikum, Devon (405-350 millió éve) • A szárazföldek benépesedésének nagy időszaka • A meleg, forró éghajlaton elterjednek az ősharasztok, kialakulnak az első társulások • Az időszak végén megjelenik a ma is élő 3 harasztcsoport (Pteridophyta): • Lycopodiopsida / korpafüvek (pl. Duisbergia mirabilis) • Equisetopsida / zsurlók (pl. Hyenia elegans) • Filicopsida / páfrányok (pl. Cladoxylon scoparium, Protopteridium germanicum) • A Devon jellegzetes képviselői a magvaspáfrányok (Glossopteris), melyek a teljes Gondwana-n uralkodnak Psilotum nudum

9. Paleozoikum, Karbon (350-285 millió éve) Laurázsia és Gondwana összeütközik → kialakul a Pangea Karbon flóra: nedves, mocsaras erdőket alkottak a korpafüvek, zsurlók, páfrányok „Kőszénmocsarak” → a Föld szénkészletének fele ekkor képződött 1. Calamites (Equisetopsida) 2. Sigillaria / pecsétfa (Lycopodiopsida): 30 méter magas üstökösfák 3. Lepidodendron / pikkelyfa (Lycopodiopsida) 4. Cordaites / nyitvatermő ősfa (Cordaitales)

12. 1 3 2 Az egységes Pangeán klimatikus különbségek hatására flórabirodalmak alakulnak ki: É: Angara (1) DK: „Délkelet-Ázsia” (Cathay) (2) Közép: Euramerikai (3) D: Gondwana (4) 4

13. Paleozoikum, Perm (285-230 millió éve) • Forró, száraz klíma: a burjánzó karbon • mocsárerdők visszaszorulnak • Nyitvatermők uralomra jutása: ritkás erdőket • alkotnak a • Cycadopsida (szágópálmák), • Coniferopsida (fenyők), • Ginkgopsida (páfrányfenyők) képviselői Voltzia heterophylla (Coniferopsida, Voltziaceae)

14. Perm-Triász határán: „Great Dying” („Nagy Kihalás”) • a növényvilág képviselőinek 50%-a eltűnik, oka elsősorban • taxonómiai (megőrződés hiánya) • Sivatagos, száraz-meleg klíma →„erdős-sztyepp” növényzet • Gombák robbanásszerű elterjedése (lebontás) A Föld képe a késő perm idején (250 m.é.)

15. Mezozoikum, Triász (230-195 millió éve) Páfrányok és tobozos nyitvatermők sokfélesége • Új Coniferopsida-csoportok • Cheirolepidaceae • Araucariaceae (araukáriafélék) • Cupressaceae (ciprusfélék) • Taxodiaceae (mocsárciprusfélék) • Protopinaceae • Pinaceae (fenyőfélék)

16. Nyitvatermők: Bennettites-félék (régen kihaltak) A Mezozoikumban (felső Triász és alsó Kréta között ) élt növények, melyek a nyitvatermőkhöz tartoztak, s a cikászok egyik csoportját képezték.

17. Mezozoikum, Jura (195-135 millió éve) A permokarbon glacialis idején szétvált növényfejlődési irányvonalak egyesülnek, a tartósan enyhe és kiegyenlített éghajlat következtében flóra- keveredés lép fel → kozmopolita elterjedés Virágporleletek először utalnak zárvatermőkre (Magnoliidae)

18. Mezozoikum, Jura (195-135 millió éve) • Megkezdődik a Pangea széttöredezése Észak: Laurázsia (Észak-Amerika és Eurázsia) Euramerikai és szibériai flórabirodalom: flórájában dominánsak a tűlevelűek Dél: Gondwana (Dél-Ameika, Afrika, Ausztrália, Antarktisz) Gondwana-ausztráliai flórabirodalom, jellemző növényei a Glossopteris-félék

19. A Pangaea szétesik a mai kontinensekre, beltengerek nyomulnak be (Tethys) Lassú lehűlés, megváltozó flóra: trópusi és mérsékelt övi erdők Közép-Eur.: neokom-, wealden-flóra, döntően még nyitvatermőkkel, pl. Williamsonia, Spenolepis, Nathorstinia • Megindul a zárvatermők robbanásszerű fejlődése, első képviselőik: • Salicales (fűzvirágúak), Magnoliales (liliomfa-virágúak), Annonaceae (annónafélék) stb. • A nedves, szárazra került síkságokon új élőhelytípusként rétek jelennek meg: • Poaceae (pázsitfűfélék), Cyperaceae (palkafélék), Juncaceae (szittyófélék) • A sekély belvizeket vízinövények népesítik be: • Najadaceae (tüskéshínárfélék), Alismataceae (hídőrfélék), Potamogetonaceae (békaszőlőfélék) • Koevolucionális fejlődés: rovarok és zárvatermők Mezozoikum, Kréta (135-67 millió éve)

20. Kainozoikum: Harmadidőszak (tercier, 67 - 2,5 millió éve) 1. Paleocén (67-58 m. é.) • A Tethys összehúzódik, az Alpok kiemelkedik. A Gondwana tovább töredezik. • Kiteljesedik, majd éghajlati övek szerint átalakul a középidő végi flóra. • 2. Eocén (58-37 m. é.) • Ismét melegedő éghajlat → trópusi, szubtrópusi vegetáció a Föld nagy részén • Európa: gazdag trópusi esőerdők: Taxodiaceae, Palmae (pálmafélék), Sequioa (mammutfenyő) A Föld képe a korai eocénben ~ 55 millió éve: • Mérsékelt övi lombhullató erdők • (arktotercier flóra) • 2. Babérlombú erdők • 3. Trópusi esőerdők

21. 3. Oligocén (37-24 m. é.) • Kettős flórakép: Fokozatos enyhe lehűlés hatására a mérsékelt övi elemek aránya növekszik, az időszak végére eléri a trópusiak mennyiségét • 4. Miocén (24 - 5,5 millió év között) • Még mindig a mainál jelentősen melegebb éghajlat → szubtrópusi növényzet Grönlandon. • Egyes zárvatermő-csoportok egyöntetű megjelenést vesznek fel, megindul a ma is elterjedt rokonságok, valamint növénytársulások differenciálódása. • 5. Pliocén (5,5 - 2,5 millió év között) • Általános flóraelszegényedés. • Közép-Európából eltűnnek a pálmák, Dél-Európa flóraképe hasonló a maihoz. • A Kárpát-medencét a Pannon-beltó tölti ki.

22. Kainozoikum: Negyedidőszak (2,5 m. évtől a jelen korig) 1. Pleisztocén (2,5 millió évtől 10 ezer évvel ezelőttig) • Európában fokozatosan kialakul a szárazulatok és tengerek megoszlásának mai képe. • Erősödik a hegységek lepusztulása és a belső medencék feltöltődése. • A mállási folyamat eredményeként kialakul a mai természetes és mesterséges vegetációt hordozó termőföld. • A periodikusan ismétlődő erős hőmérsékleti ingadozások hatására általában szegényedett a flóra. • A glaciálisok - interglaciálisok alatti észak - déli „vándorutat” egyre kevesebb faj tette meg, az elterjedési területek összezsugorodtak, a széleken refúgiumok jöttek létre.

23. A szárazföldi jégtakaró kiterjedése és az állandóan fagyott talaj déli határa Európában az utolsó eljegesedés hidegmaximuma alatt

24. Jelenkor – Holocén (10 ezer évtől máig) • Növénytermesztés- majd nemesítés kezdetei. • Erdőirtások, a művelt területek arányának fokozatos növekedése a természetes flóra rovására. • Első, emberi hatásnak betudható kihalások. • Esőerdők területének csökkenése. • Feltehetően sok, sohasem leírt faj örökre eltűnik.

25. A Kárpát-medence jelenlegi flórájának kialakulása az utolsó eljegesedés vége óta