Ágazati és vállalati érdekérvényesítés az Európai Unióban

1. Ágazati és vállalati érdekérvényesítés az Európai Unióban Érdekérvényesítési modellek és az érdekképviselet szabályozása 2005. November 17. Budapest

2. A meghatározó kérdések • „Mi ez az egész?” • Miért van rá szükség? • Kinek és mikor van rá szüksége? • Hol van szükség érdekérvényesítésre? • Kik az érdekérvényesítés szereplői? • Hogyan kell eredményesen érdeket érvényesíteni Brüsszelben és melyek a feltételei?

3. Az európai érdekképviseleti tevékenység • 4 „klasszikus kategória”: • Szolgáltatási funkciók: specifikus – gyakran kizárólagos – szolgáltatások nyújtása az Ügyfél, vagy a tagszervezet számára (pl. információk szerzése, továbbítása) • Lobbi funkciók: a döntés-előkészítés és a döntéshozatal eljárások befolyásolása „kívülről” (pl. konzultációk Bizottsági tisztviselőkkel, vagy részvétel meghallgatásokon) • Döntéshozatali funkciók: a döntések befolyásolása „belülről” (pl. részvétel a bizottsági szakértő munkacsoportok munkájában, projektek értékelése) • Végrehajtási funkciók: részvétel a „policy” végrehajtásában (pl. program-végrehajtási funkciók átvétele a Bizottságtól)

4. A tevékenység • Szolgáltatási és érdekképviseleti funkciók: • Jelenlét Brüsszelben • Monitoring • Early warning • Piacszabályozás • Trendek (policy, jogalkotás) • Álláspontok, pozíciós papírok • Meghallgatások • Formális és informális konzultációk • Kommunikációs csatornák • Rendezvények, események – reputation management • Sajtó – media profiling • A hazai és a brüsszeli kommunikáció összehangolása

5. Miért van rá szükség? • Érintett piacok: tagállami, közösségi, Európai Unión kívüli • Multiplikálódó és összetettebb gazdaság-környezeti sajátosságok • Új és ... • ... még több információ • ... nagyobb „pálya” • ... többszintű szabályrendszer • ... összetettebb viszonyrendszer • ... nagyságrenddel több szereplő • ... nagyobb tétek • Bővülő közösségi szintű szerep, szűkülő nemzeti mozgástér

6. Kinek és mikor van rá szüksége? Tipikus példa: Hazai leányvállalat, erős „KKE divízió” jelleggel Kiegészítő tevékenységként Tipikus példa: Magyar nagyvállalat, vagy leányvállalat erős sajátosságokkal Jellemző önálló akcióterület A vállalat mérete, ereje Tipikus példa: Középvállalat Társulás jelleg (iparági szövetségek) Nagy / fontos Kicsi / elenyésző Az „Új és még több...” esetek száma és hatása a vállalati célokra

7. Az érdekérvényesítés területei • A hosszú távú érdekérvényesítés: a játékszabályok meghatározása • Policy • EU politikák mind a szabályozás (pl. egységes piaci irányelvek, Lisszabon), mind a források (pl. költségvetés, kohéziós politika) területén • Szabályozás • Különböző szintű jogszabályok (regulation, directive, recommendation, communication) • Forrásokhoz történő jutás • Strukturális politikák – kohéziós politika • A fővárosok és Brüsszel egymáshoz viszonyított aránya • Azonnali érdekérvényesítés: mozgástér a hatályos játékszabályokon belül

8. Az érdekérvényesítési modell 1/2 Hosszú távú érdekérvényesítés (és fókusza) • Az ágazat/vállalat döntése: az erőforrás- és figyelemmegosztás • hosszú és rövidtáv, ill. • forrás- és szabályozásközpontú • érdekérvényesítés közt EU politika (-ák) Rövid távú érdekérvényesítés (és fókusza) § €

9. Az érdekérvényesítési modell 2/2 Nemzeti implementációs sáv (nemzeti mozgástér) A (jog)szabály működtetése, felkészülés felülvizsgálathoz EU politikai döntéshozatali terület (megvitatás, elfogadás, megvitatás, elfogadás, ...) x év alkalm. A (jog)szabályok elfogadása (pol.) 1 – 2 év Az uniós politika készenléti foka A politika elfogadása 1 – 2 év Javaslattétel EU szinten EU operatív terület (kidolgozás, működtetés, kidolgozás, működtetés, ...) x év előkész. *Megj: a politikai és operatív előkészítés többciklusos, politikai döntéssel zárul. Kezdemé-nyezés Uniós politikai vita* Uniós operatív vita* Nemzeti implementáció A gazdasági környezet meghatározásának szakaszai

10. A szereplők • Európai Bizottság - tisztviselők • Európai Parlament – képviselők, asszisztensek, titkárság • Kb. 3000 érdekcsoport – 2 kategória: Non-profit szervezetek és gazdasági vállalkozások • Kb. 15.000 lobbista • 500 európai és nemzetközi iparági szövetség és NGO (kb. 5000 nemzeti iparági szövetséget tömörítve) • 50 regionális, tartományi, stb. képviselet • 200 vállalat közvetlen képviselete • 100 konzultáns cég/ügynökség (PR/PA) • 100 jogi iroda • Eu mandátummal rendelkező egyéb szervezetek (pl. ERG) • Brüsszeli média képviselői • A Tanács - tagállamok?

11. A tevékenység feltételei A feltételek hiánya – természetesség, vagy a legitimáció kérdése? A demokrácia és az Európai Unió alapelvei A partnerség alapelve A konzultáció alapelve Az átláthatóság alapelve A nyitottság alapelve Regisztráció/Akkreditáció Európai Bizottság PAP – EPACA SEAP NGO Directory/CONECS Európai Parlament Akkreditáció – lobbilista

12. A tevékenység feltételei • Az etikai és magatartási kódexek • Európai Parlament: az EP Eljárási Szabályainak 10 pontos magatartási kódexe • Bizottság: PAP kódex • Alapelvek: • Tisztesség és integritás • Átláthatóság és nyitottság • Pontos, hiteles és tisztességes információ- és adatszolgáltatás és kérés • A bizalmasság kérdése • Az érdekellentétek elkerülése • Volt EU tisztviselők alkalmazása • Ajándékozás • A szankcionálhatóság kérdése (figyelmeztetés/kizárás)

13. PA/PR szakma brüsszeli szövetségei • Public Affairs Practionnaires (PAP) • European Public Affairs Consultancies Association (EPACA) (1993/2005)– vállalati tagság/szakmai szövetség (TA) • Döntőbizottság a „nem-megfelelésről” • SEAP (1997) – egyéni tagság • NGO Platform: EU Civil Society Contact Group • Új kezdeményezések • AALEP (Association of Accredited Lobbyists to the European Parliament) • A reprezentativitás kérdése

14. Szabályozás • Ön- vagy kötelező szabályozás? • Kötelező akkreditáció? • Kötelező jelentéstétel – US/Kanada gyakorlat? • Költségvetés (60-90 mEUR/év?) • A szabályozás szükségességével kapcsolatos konszenzus hiánya • Addicionális terhek – negatív hatás a kis cégekre + új csatlakozókra • A különböző tagországi és 3. országbeli gyakorlatok eltérése • Az NGO-k szerepe (Friends of Earth, Greenpeace stb.)

15. A tranaszparencia kezdeményezés • Előzmények: • CEO levél 2004. október (260 NGO) és 2005. május • Barroso bizottság egyik stratégiai alapelve az átláthatóság biztosítása • Az állampolgárok és Brüsszel közötti gyanakvás megszüntetése és a szakadék megszüntetése – az Alkotmány elutasítása • Átláthatóság – bizalom, hatékonyság, korrupció • Pénzügyi beszámoltathatóság – 80 milliárd EUR • Mezőgazdasági kifizetések • Strukturális Alapok • Az EU források kedvezményezettjeivel kapcsolatos információk hozzáférhetősége • Vagyonbevallások teljessége (EP)

16. A transzparencia kezdeményezés • Az átláthatóság és beszámoltathatóság növelése • Az EU pénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele • A mezőgazdasági kifizetések átláthatósága • A lobbitevékenység szabályozása • Az önszabályozás elégtelensége • A szankcionálhatóság hiánya • Az NGO-k szerepe: • Bizottság: fejlődő országoknak juttatott kb. 2 milliárd EUR NGO-k keresztül, de átláthatatlanul • 2005. május: Bizottsági vita • 2005. november: Bizottsági Kommunikáció • 2006. Zöld Könyv - konzultáció • 2007. esetleges szabályozási javaslatok