1 / 49

Mendeli genetika

Mendeli genetika. A genetika születése: Mendel kísérletei-1865 újrafelfedezése-1900. Mendel kísérletei. A siker oka (1) Alkalmas kísérleti objektumot választott (borsó - kicsi, könnyen termeszthető és önmegtermékenyülő, de keresztezhető, sok utódja van, rövid a generációs ideje).

lewis-dixon
Download Presentation

Mendeli genetika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mendeli genetika A genetika születése: Mendel kísérletei-1865 újrafelfedezése-1900

  2. Mendel kísérletei A siker oka (1) Alkalmas kísérleti objektumot választott (borsó - kicsi, könnyen termeszthető és önmegtermékenyülő, de keresztezhető, sok utódja van, rövid a generációs ideje). Csupán néhány kiragadotttalajdonságot vizsgált. Kísérleteit pontosan megtervezte. Sok adatot gyűjtött, melyeket leírt. Matematikailag értékelte az adatait. Hans Gregor Mendel (1822-1844)

  3. A siker oka (2 - „véletlen” tényezők) Minden mendeli allélpár egyszerű domináns-recesszív viszonyt mutatott. Mindegyik vizsgált allél életképes utódot eredményezett homo- és heterozigóta formában is. Mindegyik vizsgált fenotípusa jól azonosítható volt, mert nem függött a környezeti hatásoktól és a többi géntől (környezeti és genetikai háttértől). Minden vizsgált gén csak egyetlen fenotípusos jellemzőt befolyásolt és minden tulajdonságot csak egy gén határozott meg (mert a többi azonos volt). Minden mendeli fenotípus génje különböző kromoszómán található, s egyik tulajdonság sem volt ivari kromoszómán. Ha egy fenotípus vizsgálatakor a fenti 5 pont bármelyike nem érvényesül, az a fenotípus szinten szükségszerűen eltéréshez vezet a mendeli 3:1 és 9:3:3:1 számarányoktól.

  4. Kerti borsóval (Pisum sativum) dolgozott • Sok változata van • A növény öntermékenyítő, de könnyen keresztezhető is • Kis helyet igényel • Rövid tenyészidejű • Sok utódot hoz létre

  5. Egy tulajdonság párban különböző növények A vizsgált tulajdonság párok, melyekre mindig tiszta vonalakat választott: • Borsószem alakja: kerek és szögletes • Sziklevél színe: sárga és zöld • A virág színe: bíbor (piros) és fehér • Hüvely alakja: felfújt és szemre símuló • Hüvely színe: zöld és sárga • Virágok helyzete: oldalágon és csúcson • Szár hossza: hosszú és rövid

  6. Piros virágú borsó keresztezése fehér virágúval Szülői vagy parental (P) nemzedék Első utód vagy filal (F1) nemzedék Az F1 nemzedék csak az egyik szülő tulajdonságait mutatta. Nem keverednek a szülői jellegek! Elvégezte a reciprok keresztezéseket is, és ugyanilyen eredményeket kapott.

  7. Az F1 nemzedéket önbeporzással beltenyésztette: Az F2 növények között fehér virágúakat is talált. Az F1 növények tehát hordozzák a képességet, hogy fehér növényeket hozzanak létre, és az eredeti szülők tulajdonságai változatlanul megmaradtak az utódgenerációkban.

  8. Az F1 nemzedéket önbeporzással beltenyésztette: Az F2 növények között fehér virágúakat is talált. Az F1 növények tehát hordozzák a képességet, hogy fehér növényeket hozzanak létre, és az eredeti szülők tulajdonságai változatlanok maradtak az utódgenerációkban. Miért nem fejeződik ki a fehér tulajdonság az F1-ben? Mert a bíbor szín domináns, a fehér recesszív. Domináns az az allél, ami két tiszta vonal keresztezéséből származó F1 nemzedék fenotípusát adja.

  9. Az F1 nemzedéket önbeporzással beltenyésztette: Az F2 növények között fehér virágúakat is talált Az F1 növények tehát hordozzák a képességet, hogy fehér növényeket hozzanak létre, és az eredeti szülők tulajdonságai változatlanok maradtak az utódgenerációkban. Miért nem fejeződik ki a fehér tulajdonság az F1-ben? Mert a bíbor szín domináns, a fehér recesszív. Domináns az az allél, ami két tiszta vonal keresztezéséből származó F1 nemzedék fenotípusát adja, vagyis az az allél, ami heterozigóta formában is megjelenik a fenotípusban. (Tiszta vonal-olyan egyed amely olyan többgenerációs beltenyészetből származik, amelynek tulajdonságai állandóak. Ok: ezek homozigóta egyedek.) MEGSZÁMOLTA! F2 nemzedékben 929 borsó növényt kapott, melyből 705 bíbor és 224 fehér virágú volt, ez közel 3 : 1 –es arány.

  10. Megismételte a keresztezéseket a többi hat tulajdonságra, és mindig 3 : 1 arányt kapott

  11. Hogyan magyarázható a 3 : 1 arány? Egységes-e a domináns fenotípust mutató F2 nemzedék? Sárga és zöld szemű borsónövényeket keresztezett és minden egyes F2 egyednek megvizsgálta az F3 utódait is: P sárga x zöld F1 mind sárga F2 519 sárga (3/4) 175 zöld (1/4)

  12. Hogyan magyarázható a 3 : 1 arány? Egységes-e a domináns fenotípust mutató F2 nemzedék? Sárga és zöld szemű borsónövényeket keresztezett és minden egyes F2 egyednek megvizsgálta az F3 utódait is: P sárga x zöld F1 mind sárga F2 519 sárga (3/4) 175 zöld (1/4) F3 mind sárga, sárga+zöld, mind zöld

  13. Hogyan magyarázható a 3 : 1 arány? Egységes-e a domináns fenotípust mutató F2 nemzedék? Sárga és zöld szemű borsónövényeket keresztezett és minden egyes F2 egyednek megvizsgálta az F3 utódait is: P sárga x zöld F1 mind sárga F2 519 sárga (3/4) 175 zöld (1/4) F3 166 : 353 : 175 mind sárga, sárga+zöld, mind zöld F2 arány:1/4 : 2/4 : 1/4

  14. Valójában az 1 : 2 : 1 arányt kell megmagyarázni! Az F3 nemzedék vizsgálata tisztázta, hogy az F2 nemzedék 3 : 1 aránya valójában 1 : 2 : 1. Az összes többi vizsgált tulajdonságpár 3:1 aránya is 1:2:1-nek bizonyult.

  15. Első húzás ½ ½ Az 1 : 2 : 1 arány egy jól ismert valószínűségszámítási feladat megoldása. Hányféle pár képezhető, és milyen arányban véletlenszerű párosítással egy olyan csoportból, amely kétféle egyedből áll, fele-fele arányban?

  16. Első húzás Második húzás ½ ½ ½ ½ ½ ½ Az 1 : 2 : 1 arány egy jól ismert valószínűségszámítási feladat megoldása. Hányféle pár képezhető, és milyen arányban véletlenszerű párosítással egy olyan csoportból, amely kétféle egyedből áll, fele-fele arányban?

  17. Első húzás Második húzás Kapott pár Valószínűség: ½ x ½ = ¼ ½ ½ ½ ½ x ½ = ¼ 2/4 ½ ½ x ½ = ¼ ½ ½ x ½ = ¼ ½ Az 1 : 2 : 1 arány egy jól ismert valószínűségszámítási feladat megoldása. Hányféle pár képezhető, és milyen arányban véletlenszerű párosítással egy olyan csoportból, amely kétféle egyedből áll, fele-fele arányban? Egymástól független események együttes előfordulásának valószínűsége egyenlő a külön-külön bekövetkezésük valószínűségének szorzatával.

  18. Mendel magyarázata: • Az öröklődést meghatározó tényezőknek elkülöníthető részecske természetük kell hogy legyen, mivel a nem keverednek. (Ezeketa részecskéket ma géneknek nevezzük). • Minden egyed egy gén párt, azaz 2 allélt hordoz egy adott tulajdonságra. (Például az F1 nemzedékben minden egyedegydomináns és egy recesszívgént hordoz). • Az ivarsejtek képződése során a génpárok tagjai szétválnak egymástól, és külön ivarsejtekbe jutnak. • Következésképpen a gaméták a génpároknak csak egy tagjáthordozzák (gaméták tisztaságának törvénye). • A gaméták zigótává egyesülése véletlenszerű, nem függ a hordozott gének természetétől.

  19. P x AA aa

  20. P x AA aa ivarsejtek csakis csakis A a

  21. P x AA aa ivarsejtek csakis csakis A a Aa F1

  22. 1 1 2 2 P x AA aa ivarsejtek csakis csakis A a Aa F1 hím ivarsejtek a A

  23. 1 1 1 1 2 2 2 2 P x AA aa ivarsejtek csakis csakis A a Aa F1 hím ivarsejtek petesejtek a A A a

  24. a A AA Aa 1 1 1 1 A 4 4 4 4 1 1 1 1 a aa Aa 2 2 2 2 P x AA aa ivarsejtek csakis csakis A a Aa F1 hím ivarsejtek petesejtek

  25. a A AA Aa 1 1 1 1 A 4 4 4 4 1 1 1 1 a aa Aa 2 2 2 2 P x AA aa ivarsejtek csakis csakis A a Aa F1 hím ivarsejtek petesejtek F2 arány: 1 AA : 2 Aa : 1 aa

  26. Tesztelő keresztezés Ha meg akarjuk tudni az F2 domináns egyed genotípusát, tesztelő keresztezést kell végrehajtanunk. Az ismeretlen genotípusú egyedet egy recesszív homozigóta egyeddel keresztezzük.

  27. Mendel első törvénye:Az uniformitás törvényeHomozigóta (tiszta származéksorú) szülőket keresztezve az F1 nemzedék minden egyede egyforma.(Az F1 nemzedék feno- és genotípusosan is egyforma.)Oka: mindkét szülő (az adott tulajdonság szempontjából) csak egyféle ivarsejtet termel.

  28. Mendel második törvénye:A szegregáció (hasadás) törvényeAz F2 nemzedékben ismételten megjelennek a szülői tulajdonságok. (Homozigóta szülőktől származó F2 nemzedékben - az F1 nemzedék azonossága ellenére - szétválnak egymástól a szülői tulajdonságok.)Oka: egy gén pár két tagja egymástól szétválva jut az ivarsejtekbe, így a gaméták egyik fele a pár egyik, a gaméták másik fele a pár másik tagját hordozza és a gaméták találkozása véletlenszerű (független az általuk hordozott tulajdonságtól).

  29. Szakkifejezések: tiszta vonal = homozigóta AA =homozigóta domináns aa = homozigóta recesszív Aa = heterozigóta A és a = ugyanazon gén allélai (alternatív lehetőségei) Fenotípus = A megnyilvánuló tulajdonság (virágszín, magszín stb.) genotípusok

  30. Tulajdonság Fenotípus Genotípus Allél Gén Virágszín Bíbor (domináns) AA (homozigóta domináns) A (domináns) Virágszín gén (A és a változat) Aa (heterozigóta) Fehér (recesszív) aa (homozigóta recesszív) a (recesszív) A fogalmak összefüggései:

  31. Hogyan határozhat meg egy génváltozat egy színt? gén (DNS) mRNS fehérje (enzim) szín előanyag végső színanyag Színes virág

  32. Hogyan határozhat meg egy génváltozat egy színt? gén (DNS) génváltozat (DNS változat) mRNS mRNS változat fehérje (enzim) fehérje változat (hibás enzim) szín előanyag végső színanyag nincs színanyag szintézis Színes virág Fehér virág

  33. Tiszta vonalak (vagyis homozigóták) Két tulajdonság párban különböző növények Eddig monohibrid keresztezéseket vizsgáltunk. Mi történik dihibrid keresztezésekben? Két tulajdonság pár: sárga (Y) és zöld (y) mag szín, gömbölyű (R) és szögletes (r) mag alak. Monohibrid keresztezésekben külön-külön ¾ és ¼ hasadást mutatnak. RRyy növények beltenyésztve csakis gömbölyű zöld magot teremnek. rrYY növények beltenyésztve csakis szögletes sárga magot hoznak.

  34. szögletes, Sárga Gömbölyű, zöld Gömbölyű, Sárga arány Gömbölyű, Sárga Gömbölyű, zöld szögletes, Sárga szögletes, zöld F1 egységes, gömbölyű sárga. F2-ben 9:3:3:1 fenotípus arányt kapott. Más tulajdonság párokkal is 9:3:3:1 arányt kapott.

  35. A 9:3:3:1 arány bonyolultnak látszik és magyarázatot igényel. Mendel a keresztezést monohibrid keresztezésnek tekintve tulajdonság-páronként ellenőrizte az arányokat: Kerek 315+108=423, szögletes 101+32=133 423 : 133 Sárga 315+101=416, zöld 108+32=140 416 : 140 Mindkettő közel 3 : 1 arány.

  36. Mag szín Mag alak Valószínűség Együttes fenotípus 3/4 sárga gömbölyű sárga 3/4 x 3/4 = 9/16 3/4 gömbölyű gömbölyű zöld 3/4 x 1/4 = 3/16 1/4 zöld 3/4 sárga ráncos sárga 1/4 x 3/4 = 3/16 1/4 ráncos 1/4 zöld ráncos zöld 1/4 x 1/4 = 1/16 A 9 : 3 : 3 : 1 matematikailag két független 3 : 1 arány kombinációja! A mag alak génje a mag szín génjétől függetlenül öröklődik, mivel a mért együttes fenotípus gyakoriságok a külön-külön mért gyakoriságok szorzatának adódtak.

  37. A 9:3:3:1 arány levezethető az ivarsejtek alapján is: Az F1 heterozigóták genotípusa: Rr Yy , melynek ivarsejtjei lehetnek: R r Y y ½ : ½ és ½ : ½ arányban RrYy növény összesen négyféle gamétát hozhat létre, melyek valószínűsége: RY =1/2 x 1/2 =¼ (gömbölyű, sárga) Ry =1/2 x 1/2 =¼ (gömbölyű, zöld) rY =1/2 x 1/2 =¼ (szögletes, sárga) ry =1/2 x 1/2 =¼ (szögletes, zöld) A gaméták találkozásából létrejövő F2 nemzedéket Punnett táblázatban ábrázolhatjuk szemléletesen.

  38. Az F2 genotípusok Punnett táblája RY Ry rY ry RRYY RRYy RrYY RrYy RY RRYy RR:yy RrYy Rryy Ry RrYY RrYy rrYY rrYy rY RrYy Rryy rrYy rryy ry F1RrYy ivarsejtek sárga, gömbölyű 9/16 3/16 zöld, gömbölyű ivarsejtek sárga, szögletes 3/16 zöld, szögletes 1/16

  39. Mendel harmadik törvénye:A tulajdonságok független öröklődésének, szabad kombinációjának törvénye. A szülői tulajdonságok a második utódnemzedékben szabadon kombinálódnak (a szülőitől eltérő tulajdonságkombinációk is kialakulnak). Oka: Az ivarsejtek képződése során az egyik gén alléljeinek ivarsejtekbe kerülése más gének alléljeitől függetlenül történik. (Ez csak akkor érvényes, ha a gének „nincsenek fizikailag összekapcsolva” vagyis különböző kromoszómákon vannak, vagy azonos kromoszómán egymástól elég távol helyezkednek el.)

  40. Az „ág” diagram kényelmes módszer az utód geno- és fenotípusok arányainak leírására sok gén együttes vizsgálata esetén. Az utódok számarányait génenként külön számoljuk. Pl. AaBb beltenyésztésekor az utódok genotípus gyakoriságai : ¼ AA ½ Aa ¼ aa

  41. Az „ág” diagram kényelmes módszer az utód geno- és fenotípusok arányainak leírására sok gén együttes vizsgálata esetén. Az utódok számarányait génenként külön számoljuk. Pl. AaBb beltenyésztésekor az utódok genotípus gyakoriságai : ¼ BB ¼ AA ½ Bb ¼ bb ¼ BB ½ Aa ½ Bb ¼ bb ¼ BB ¼ aa ½ Bb ¼ bb

  42. Az „ág” diagram kényelmes módszer az utód geno- és fenotípusok arányainak leírására sok gén együttes vizsgálata esetén. Az utódok számarányait génenként külön számoljuk. Pl. AaBb beltenyésztésekor az utódok genotípus gyakoriságai : ¼ BB AABB = ¼ x ¼ = 1/16 ¼ AA ½ Bb AABb = ¼ x ½ = 1/8 ¼ bb AAbb = ¼ x ¼ = 1/16 stb. ¼ BB ½ Aa ½ Bb ¼ bb ¼ BB ¼ aa ½ Bb ¼ bb

  43. Az „ág” diagram kényelmes módszer az utód geno- és fenotípusok arányainak leírására. Pl. genotípus gyakoriságok AaBb beltenyésztésekor: ¼ BB AABB = ¼ x ¼ = 1/16 ¼ AA ½ Bb AABb = ¼ x ½ = 1/8 ¼ bb AAbb = ¼ x ¼ = 1/16 stb. ¼ BB ½ Aa ½ Bb ¼ bb 2 génpár esetén a lehetséges genotípusok száma: 3x3 = 32 = 9 ¼ BB ¼ aa ½ Bb ¼ bb

  44. ¼ CC AABBCC = ¼ x ¼ x ¼ = 1/64 ¼ BB ½ Cc ¼ cc stb. ¼ AA ½ Bb Genotípus gyakoriságok AaBbCc beltenyésztésekor* ¼ bb 3 génpár esetén a lehetséges genotípusok száma: 3x3x3 = 33 = 27 ¼ BB ½ Aa ½ Bb ¼ bb ¼ BB ½ Bb ¼ aa ¼ bb *nem tananyag

  45. ¼ CC AABBCC = ¼ x ¼ x ¼ = 1/64 ¼ BB ½ Cc ¼ cc stb. ¼ AA ½ Bb Genotípus gyakoriságok AaBbCc beltenyésztésekor* ¼ bb 3 génpár esetén a lehetséges genotípusok száma: 3x3x3 = 33 = 27 ¼ BB ½ Aa ½ Bb n génpár esetén a lehetséges genotípusok száma: 3n ¼ bb ¼ BB ½ Bb ¼ aa ¼ bb *nem tananyag

  46. A-B- = ¾ x ¾ = 9/16 Fenotípus arányok AaBb beltenyésztésekor: 2 génpár esetén a lehetséges fenotípusok száma: 2 x 2 = 22 = 4 n génpár esetén a lehetséges fenotípusok száma: 2n

  47. Nagyszámú gén esetén egy bizonyos genotípus létrejöttének valószínűségét egyszerűen számíthatjuk* Pl.: Aa Bb Cc Dd Ee Ff x Aa Bb Cc Dd Ee Ff keresztezés utódai között milyen valószínűséggel fordul elő AA bb Cc DD ee Ff genotípus? Az egyes kívánt allél párok létrejöttének valószínűségei: AA ¼ bb ¼ Cc ½ DD ¼ ee ¼ Ff ½ A keresett genotípus előfordulásának valószínűsége az allél párok valószínűségének szorzata: p(AA bb Cc DD ee Ff) = ¼ x ¼ x ½ x ¼ x ¼ x ½ = 1/1024. *nem tananyag

  48. Mendel munkásságának újrafelfedezése után (1900. Hugo de Vries, Carl Correns, Erich von Tschermak) nagyon sok különböző élőlényen ellenőrizték és találták érvényesnek a törvényszerűségeket.

More Related