1 / 22

Alárendelő összetett mondatok II.

Alárendelő összetett mondatok II. Határozói és jelzői mellékmondatok. Határozói alárendelés. Állapítsd meg az alárendelő mondatok fajtáit! . Azért szóltam csak, hogy ne érjen meglepetésként a hír . Azon nevettek, hogy olyan furcsa képet vágott .

leann
Download Presentation

Alárendelő összetett mondatok II.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Alárendelő összetett mondatok II. Határozói és jelzői mellékmondatok

  2. Határozói alárendelés

  3. Állapítsd meg az alárendelő mondatok fajtáit! • Azért szóltam csak, hogy ne érjen meglepetésként a hír. • Azon nevettek, hogy olyan furcsa képet vágott. • Elmentem sétálni, mert már eluntam az egész napi olvasást. • Akkorát rúgott a labdába, hogy az kiröpült a stadionból. • Annyiszor kért, hogy már nem volt szívem nemet mondani. • Ha most elmész, többé ne is gyere vissza. • Amerre jártunk, mindenütt fácánokat lehetett látni.

  4. Válaszd ki az igaz állításokat! • Határozói mellékmondatból annyiféle lehet, ahányféle határozó létezik. • A határozói és a jelzői mellékmondatoknak nem lehet sajátos jelentéstartalmuk. • Az olyan, akkora, annyi utalószót tartalmazó főmondathoz csak jelzői mellékmondat tartozhat. • Az ahol vonatkozó határozószói névmással (vagy névmási határozószóval) kapcsolt mellékmondat csak helyhatározói lehet. • Az annak utalószó előfordulhat többféle jelzői (birtokos, kijelölő, értelmező jelzői) és határozói alárendelésben is. Igaz állítások: .............................

  5. Mondatátalakítás • Alakítsd át az alábbi egyszerű mondatokat határozói alárendelő összetett mondatokká úgy, hogy a határozói igenév helyére illeszted az utalószót! Állapítsd meg a lehető legpontosabban az alárendelések fajtáját! • Megbotolván a küszöbben a gyerek nagyot esett. • Szép idő lévén elmentünk kirándulni. • Kis földkupacokat emelt a tövek fölé megvédve őket fagytól. • Futva tette meg az utolsó négy kilométert.

  6. Jelzői alárendelés

  7. Írd a táblázatba az alábbi jelzői alárendelések betűjelét

  8. 2. Az alábbi összetett mondat kétféleképpen is értelmezhető A barátnődre gondoltam, aki a múltkor itt járt.

  9. Sajátos jelentéstartalmú mondatok

  10. Sajátos jelentéstartalmú mondatok (1) • Az alárendelő összetett mondatok között vannak olyan mondatok, amelyek mellékmondatai nemcsak a főmondat valamely mondatrészét fejtik ki, hanem még valamilyen sajátos jelentéstartalmat: • hasonlítást, • feltételességet, • következményt • megengedést

  11. Sajátos jelentéstartalmú mondatok (2)

  12. Sajátos jelentéstartalmú mondatok (3) • Nem bánom azt, ha megvetsz is– megengedő sajátos jelentéstartalmú tárgyi alárendelő összetett mondat • Olyatrendeltem, mint te tegnap – hasonlító sajátos jelentéstartalmú tárgyi alárendelő összetett mondat • Annyitrendeltem, hogy nem bírtam megenni – következményes sajátos jelentéstartalmú tárgyi alárendelés • Nem szól az okos (akkor), ha bizonyosan nem tudja – feltételes sajátos jelentéstartalmú időhatározói alárendelés

  13. Sajátos jelentéstartalmú mondatok (4) A megengedő és a feltételes mellékmondatok nem mindig mondatrészkifejtők • Hideg van, bár süt a nap – megengedő • Ha megengeded, előbb Marinak írok – feltételes (inkább udvariassági formula)

  14. Vonatkozó mellékmondat

  15. A vonatkozó mellékmondat • Olyan tagmondat, ami egy mondatban említett dologhoz szorosan kapcsolódik: • vagy a közelebbi azonosítására szolgál (megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat), • vagy újabb állítást tesz róla (nem megszorító vonatkozó mellékmondat).

  16. Megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat 1. a) Kiléptünk arra a tisztásra, ahol a ház állt. b) Kiléptünk a tisztásra. Arra, amelyiken a ház állt. • A beszélő feltételezi, hogy több tisztásra is gondolhat a hallgatóság, és azzal segíti az azonosítást, hogy a vonatkozó mellékmondattal megpróbálja kizárni a többi tisztást, amelyeken feltehetően nem állt ház. • Ez a megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat. • A megszorító értelmű vonatkozó mellékmondatokban általában mutató névmásos az a kifejezés, amely az azonosítás tárgyát jelöli (itt: arra a tisztásra).

  17. Nem megSzorító vonatkozó mellékmondat 2. a) Elénk tárult egy füves tisztás, ahol juhok legelésztek. b) Elénk tárult egy füves tisztás. Juhok legelésztek rajta. • Itt valószínűleg nem több tisztás közül kell választania a hallgatóságnak, csak el kell képzelnie egy tisztást. • A nem megszorító vonatkozó mellékmondat csak annak az eszköze, hogy a beszélő újabb állítást tegyen róla.

  18. Az amely(ek)csak egyetlen szerkezetben: az olyan mondatokban, amelyekben az azonosítás tárgya nem személy, és névszói alaptagú szerkezettel van kifejezve. • Ha a vonatkozó mellékmondat megszorító értelmű, akkor ilyenkor az amelyik is használható. • Példák: 3. Nem személy, névszói alaptagú szerkezet: a) Kiléptünk (arra) a tisztásra, (a)melyen/amelyiken a ház állt.(Megszorító értelmű) b) Kiléptünk egy tisztásra, (a)melyen egy ház állt.(Nem megszorító értelmű)

  19. Személy, névszói alaptagú szerkezet: 4. Fogadták az elnököt, aki (*amely) rövid látogatásra érkezett.

  20. 5. • Nem személy, nem névszói alaptagú szerkezet: a) Az alaptag mutató névmás: Azt tették, amit (*amelyet) jónak láttak. b) Az alaptag egy tagmondat: Csökkent a kőolaj ára, ami (*amely) pánikot okozott. c) Hiányzik az alaptag: Megtettek értünk, amit (*amelyet) csak tudtak.

  21. Amikor a mutató névmás valójában egy tartalmas szerkezet rövidítése, az irodalmi nyelv ilyenkor amelytkövetel meg: 6. Rövidítésre használt mutató névmás • Nem a legjobb ajánlatot választották, hanem azt [az ajánlatot], (a)mely/amelyik a legolcsóbb volt. Minden más esetben más vonatkozó névmást használunk. Ha személy az azonosítás tárgya, esetleg megszemélyesített dolog, vagy az emberhez közel álló állat, akkor minden nyelvváltozatban aki(k) használatos, ha nem, akkor ami(k), illetve azonosítandó hely esetében ahol, ahová, ahonnan, azonosítandó idő esetén amikor, amikortól, ameddig és így tovább.

More Related