K rnyezettechnika
Download
1 / 48

- PowerPoint PPT Presentation


  • 80 Views
  • Uploaded on

Környezettechnika . KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A biogáz összetétele, jellemzői Az anaerob lebontás Biogáznyerés kommunális szennyvíziszapból Biogáznyerés mezőgazdasági hulladékokból, melléktermékekből

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - lavanya


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
K rnyezettechnika

Környezettechnika

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc


Az el ad s ttekint se
AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

  • A biogáz összetétele, jellemzői

  • Az anaerob lebontás

  • Biogáznyerés kommunális szennyvíziszapból

  • Biogáznyerés mezőgazdasági hulladékokból, melléktermékekből

  • Biogáznyerés települési szilárd hulladékokból

HEFOP 3.3.1.


Mi a biog z
Mi a biogáz?

  • Összetétel

  • Szervesanyag lebontás:

    • anaerob

    • aerob

  • Szervesanyag származási hely szerinti csoportosítás:

    • Kommunális szennyvíz iszap

    • Mezőgazdasági hulladék

    • Szilárd kommunális hulladék

HEFOP 3.3.1.


Meghat roz s sszet tel
Meghatározás-összetétel

  • A biogáz szerves anyagok anaerob térben, mikroorganizmusok közreműködésével történő erjedésekor keletkezik.

  • A biogáz: metán (60-65% CH4) és széndioxid (30-35% CO2) keverékéből álló gáz, mely kommunális szennyvíziszap, állati trágyák és mezőgazdasági maradékok fermentációja során termelődik.

HEFOP 3.3.1.


Anaerob lebont s folyamata
Anaerob lebontás folyamata

  • A szerves anyagok anaerob lebomlása során széndioxid, metán és víz keletkezik.

    C6H12 O6 3CH3COOH

    3CH3COOH  3CH4 + 3CO2

    CO2+ 4H2CH4+ 2H2O +400kJ

HEFOP 3.3.1.


Aerob lebont s folyamata
Aerob lebontás folyamata

  • A szerves anyagok (fehérjék, zsírok, cukorszármazékok) aerob lebomlása, komposztálódása során széndioxid és víz keletkezik, illetve hő termelődik

    C6H12O6+6O2 6CO2+6H2O+2870 kJ

HEFOP 3.3.1.


Anaerob biodegrad ci ferment ci
Anaerob biodegradáció-fermentáció

  • Olyan bomlási folyamata az anyagoknak, amely természetes feltételek között (aerob és/vagy anaerob) mikroorganizmusok hatására történik.

  • Szilárd hulladék esetén a biodegradálódás, folyékony hulladékok esetén biológiai lebontás (fermentáció) elnevezést használjuk.

HEFOP 3.3.1.



K rnyezettechnika
Kommunális szennyvíziszapból termelt biogázAlapanyag:a szennyvíztisztítás során keletkező nyers és fölösiszap keverék

HEFOP 3.3.1.


Anaerob iszapferment ci
Anaerob iszapfermentáció

  • A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok (5-6% szárazanyag tartalom, ill. 60-70% szerves anyag tartalom) anaerob rothasztó tartályokban történő kezelése során, a mezofil tartományban(33-35 °C) 20-30 nap alatt az eredeti szerves anyag tartalom kb. 45-50%-a lebomlik és biogáz keletkezik (65%CH4, 35%CO2).

  • A lebomlás feltétele, hogy oxigénmentes környezet, ideális hőmérséklet (+33-35°C), sötétség és megfelelő nedvesség legyen, mert a metán termelő baktériumoknak ezek az életfeltételei.

HEFOP 3.3.1.


Mikrobiol giai alapok
Mikrobiológiai alapok

  • HIDROLÍZIS - Hidrolizáló mikroorganizmusok

    • (zsírok, cellulóz, keményítő, fehérjék)

  • SAVAS ERJEDÉS - Acetogén mikroorganizmusok

    • (cukrok, aminosavak, zsírsavak)

  • METÁN FERMENTÁCIÓ – Metanogén mikroorganizmusok

    • (illékony zsírsavak – acetát -, hidrogén)

HEFOP 3.3.1.


Az anaerob ferment ci c lja
Az anaerob fermentáció célja

  • Biogáz előállítása, hasznosítása

  • Az iszap tömegének és térfogatának csökkentése

  • Az iszap fertőzőképességének csökkentése

  • Biológiailag stabil biotrágya előállítása

  • A keletkező biotrágya mezőgazdasági és/vagy rekultivációs hasznosítása

HEFOP 3.3.1.


A ferment ci optim lis felt telei
A fermentáció optimális feltételei

  • Tápanyag összetétele; nedvesség/szárazanyag tartalom

  • A mikroorganizmusok fajtái, számuk

  • Hőmérséklet: 30-60 °C

  • Tartózkodási idő: 10-30 nap

  • Keverés

  • pH ( 7,2-7,6), toxikusság, elsavanyodás

  • Reaktor kialakítás: anyag-szerkezet, forma, szigetelés,

    fűtés, keverési módok

    Keletkező végtermékek:

    • Biogáz ( metán és széndioxid keveréke)

    • Biotrágya (3-4% szárazanyag tartalmú iszap)

HEFOP 3.3.1.


H m rs kleti tartom nyok
Hőmérsékleti tartományok

- Hideg rothasztás t < 15 0C

- Fűtött rothasztás t = 32 - 58 °C

Részletezve:

  • mezofil tartomány t= 32- 38 °C

  • termofil tartomány t= 55- 58 °C

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

Mezőgazdasági hulladékból termelt biogáz

Alapanyagok:

Növényi alapanyagok:

  • Árpaszalma

  • Búzaszalma

  • Energiafű

  • Kukoricaszár

  • Len

  • Kender

  • Nádhulladék

  • Rozsszalma

  • Repce

  • Rizsszalma

  • Zabszalma

  • Állati trágya alapanyagok:

  • Tehén

  • Hízómarha

  • Sertés koca+szaporulata

  • Hízó

  • Juh

  • Baromfi

  • Vágóhídi hulladék

HEFOP 3.3.1.


Sz razanyag tartalom szerinti ferment ci
Szárazanyag tartalom szerinti fermentáció

Kétféle eljárás ismeretes:

  • Nedves: 4-6% szárazanyag tartalom

    (Anaerob rothasztás: mezofil vagy termofil tartományban)

    - Félszáraz: 20-30% szárazanyag tartalom

    (kétlépcsős technológia, aerob előkezelés, anaerob termofil rothasztás)

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

Mezőgazdaságban alkalmazott biogáz előállítás technológiák gyakorisága

Anaerob körülmények között: fermentorban (reaktorban).

Mezofil eljárás a létesítmények ~90%-nál

Termofil eljárás ~5%

Vegyes eljárás ~5%, ekkor az

első lépcső mezofil ~37°C ~28 nap, a

második lépcső termofil ~55°C ~10-20 nap a tart. idő

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

Folyamat optimalizálása technológiák gyakorisága

  • Folyamatos, előmelegített alapanyag adagolás

  • Alapanyag összetétel fokozatos változtatása

  • Rothasztást gátló anyagok kizárása

  • Megfelelő keverés

  • Hőmérséklet pontos tartása

  • Tartózkodási idő biztosítása (elegendő térfogat)

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

A fermentáció előnyei technológiák gyakorisága

  • Szerves hulladék anyagok környezetkímélő fel-dolgozása

  • Értékes energiaforrás -biogáz- előállítás

  • A kellemetlen szaghatások csökkennek

  • Az iszapstruktúra átalakul (állagjavítás)

  • Kevésbé szennyezi a légkört metánnal

  • Kis tápanyagveszteség

  • Javul a növények tápanyag-hasznosítása

  • A biotrágya higiénizálása

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

A berendezés méretezésének lépései technológiák gyakorisága

  • Az alapanyagok mennyiségének felmérése

  • Szárazanyag- és a szerves anyag-tartalom meghatározása

  • Erjesztő reaktor térfogat méretezése

  • A biotrágya tároló térfogatának méretezése

  • Napi gáztermelés előzetes számítása

  • A gáztároló térfogatának megválasztása

  • Gázkazán vagy gázmotor teljesítményének meghatározása

HEFOP 3.3.1.


Fermentorok s g zt rol k
Fermentorok és gáztárolók technológiák gyakorisága

HEFOP 3.3.1.


Ny rb tori biomassza biog z telep t vlati k pe
Nyírbátori biomassza- biogáz telep távlati képe technológiák gyakorisága

HEFOP 3.3.1.


Kitekint s az eur pai uni ra
Kitekintés az Európai Unióra technológiák gyakorisága

Spanyolországban, Svédországban, Ausztriában,Németországban és Dániában összesen kb. 6000 biogáz telep üzemel, Németországban 3000 darab

Az összesen kb. 3000 MW villamos teljesítményű 6000 db.biogázüzem megközelítőleg 1,3 milliárd tonna trágyát ártalmatlanít és több mint 22 millió MWh villamos áramot termel az EU területén évente.

HEFOP 3.3.1.


Kommun lis szil rd hullad kb l keletkez biog z dep niag z
Kommunális szilárd hulladékból keletkező biogáz: depóniagáz

  • Keletkezés: lassú szerves anyag lebomlás

  • Gyűjtés: gázkutakkal, elvezetés csővezetékkel

  • Ártalmatlanítás - hasznosítás (22/2001. (X.10.) KöM rendelet) előírásai alapján

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

HEFOP 3.3.1. depóniagáz


K rnyezettechnika

HEFOP 3.3.1. depóniagáz


K rnyezettechnika

Depóniagáz összetétele depóniagáz

  • Fő komponensek:

    • Metán 45-55%

    • Szén-dioxid 30-40%

    • Nitrogén 2- 8%

    • Oxigén 0- 1%

  • Mellék komponensek:

    • A gáz képződés melléktermékei (kén-hidrogén, ammónia, hidrogén)

    • A beszállított hulladék összetevői (szilícium vegyületek, stb.)

HEFOP 3.3.1.


Dep niag z rtalmatlan t s a met ntartalom f ggv ny ben
Depóniagáz ártalmatlanítás a metántartalom függvényében

  • Gázmotoros hasznosítás CH4 >45%

  • Gázfáklyás égetés CH4 >25%

  • Biofilter CH4 <4%

  • Nem katalitikus oxidáció 1,5% < CH4 < ~30%

    Megjegyzés: Az oxidáció 1,5 % alatt is lehetséges támasztó gáz hozzákeverése mellett.

HEFOP 3.3.1.


A biog z dep niag z hasznos t s nak ltal nos lehet s gei
A biogáz- depóniagáz hasznosításának általános lehetőségei

  • Hőtermelés

  • Villamos energia termelés

  • Kapcsolt energia termelés, villamos energia és hő együttes előállítása

  • CO2 értékesítés (ÜHG gázok, CO2 egység, CH4 21-szeres hatás)

  • Gáztisztítás, értékesítés

  • Tüzelőanyag cella (hidrogén és oxigén elektrokémiai egyesítése, egyen-áram keletkezik, valamint víz és széndioxid)

HEFOP 3.3.1.


Biog z t zel s kapcsolt villamos energia termel ssel lehet s gei
Biogáz tüzelés kapcsolt villamos energia termeléssel - lehetőségei

  • Gázmotor

  • Kombinált ciklusú gázturbinával megvalósított kogeneráció (gáz-gőz körfolyamat)

  • Nyílt ciklusú gázturbinával megvalósított kogeneráció (hőkiadás a hőhasznosító kazánból)

  • Micro-gázturbina (egységteljesítmény max: 100 kW)

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

Rothasztó tornyok lehetőségei

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

Rothasztó tornyok (Nyíregyháza) lehetőségei

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

A rothasztó gázdómja lehetőségei

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

Dunakeszi anaerob rothasztó lehetőségei

HEFOP 3.3.1.


K rnyezettechnika

Dél-pesti termofil rothasztó lehetőségei

V = 2000 m3

HEFOP 3.3.1.


Biog z t rol tart ly
Biogáz tároló tartály lehetőségei

HEFOP 3.3.1.


Biog z f klya
Biogáz fáklya lehetőségei

HEFOP 3.3.1.



M anyag dep niag z k t
Műanyag depóniagáz kút lehetőségei

HEFOP 3.3.1.




Biog zt elt zel kaz nok
Biogázt eltüzelő kazánok lehetőségei

HEFOP 3.3.1.


G zmotor
Gázmotor lehetőségei

HEFOP 3.3.1.


Biog z g zmotor
Biogáz gázmotor lehetőségei

HEFOP 3.3.1.


Az el ad s sszefoglal sa
AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA lehetőségei

  • A biogáz szerves anyagok anaerob térben, mikroorganizmusok közreműködésével történő erjedésekor keletkezik.

  • Alapanyaga lehet mezőgazdasági hulladék és melléktermék, de szilárd és folyékony kommunális hulladékból is nyerhető.

  • A biogáz-termelés technológiai paraméterei csak bizonyos korlátokon belül változtathatók.

  • Több eljárás is létezik a biogáz-előállításban.

  • A biogáz sokoldalúan hasznosítható, ha nagy mennyiségben keletkezik célszerű elektromos energia előállításra használni.

HEFOP 3.3.1.


El ad s ellen rz k rd sei
ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI lehetőségei

  • Ismertesse az anaerob fermentáció lényegét!

  • Ismertesse a fermentációt befolyásoló paramétereket!

  • Ismertesse a biogáz-előállítás lehetséges alapanyagait!

  • Mutassa be a biogáz hasznosításának lehetőségeit!

HEFOP 3.3.1.


El ad s felhaszn lt forr sai
ELŐADÁS felhasznált forrásai lehetőségei

  • Szakirodalom:

    Barótfi I. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

    További ismeretszerzést szolgáló források:

    www.biogas.hu

HEFOP 3.3.1.


K sz n m a figyelm ket a k vetkez el ad s c me
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET lehetőségeiA KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:

Levegőtisztaság-védelmi technikák.

Porok mérete, alakja. Porkamrák.

  • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai:

  • levegőtisztaság-védelem

Előadás anyagát készítették:

Bíró Tibor

HEFOP 3.3.1.


ad