A pedag giaoktat s kezdetei
Download
1 / 23

A pedagógiaoktatás kezdetei - PowerPoint PPT Presentation


  • 96 Views
  • Uploaded on

A pedagógiaoktatás kezdetei. Dr. Molnár Béla Pedagógiatanár MA szak. 1870-ig. a neveléstant oktató helyettes tanárok egészen 1870-ig mindannyian egyházi személyek voltak.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A pedagógiaoktatás kezdetei' - lavada


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
A pedag giaoktat s kezdetei

A pedagógiaoktatás kezdetei

Dr. Molnár Béla

Pedagógiatanár MA szak


1870 ig
1870-ig

  • a neveléstant oktató helyettes tanárok egészen 1870-ig mindannyian egyházi személyek voltak.

  • 1814 KROBÓT JÁNOS (1770-1833) a pesti egyetem önálló tanszék, a magasabb pedagógia (paedagogia sublimior) oktatására. Latin nyelvű neveléstanát tanítja 1814-1824 között heti 4 órában a teológia fakultás III. évfolyamosai (+bölcsészek). Ismerte Kant, Rousseau, Pestalozzi munkásságát.


Lubrich gost 1825 1900
Lubrich Ágost (1825-1900)

  • A Pesten működő egyetem újjászervezése kapcsán sor került 1870 februárjában a neveléstudományi tanszék nyilvános rendes egyetemi tanárának kinevezésére is. A neveléstan új professzora, Lubrich Ágost (1825-1900) ezt követően 30 évig állt a tanszék élén, mint annak első ténylegesen működő világi egyetemi tanára, aki az egyetemi pedagógiai oktatásra a tanszék megalapításától jellemző erőteljes katolikus orientációt vitte tovább.


Nevel studom ny 1868
„Neveléstudomány” 1868

  • 1868-ban jelent meg Lubrich négykötetes „Neveléstudomány” című alkotása, az első hazai rendszerezett és teljességre törekvő elméleti munka.

  • A könyv a jelentős múlttal rendelkező Milde – és Szilasy – képviselte katolikus pedagógia felfogását követve a hazai keresztény pedagógiai hagyományokat a 19. század második felének új törekvéseivel igyekezett összekapcsolni. Részletes didaktikájában és módszertanában – több évtizedes gyakorlati tapasztalataira alapozva – jól hasznosítható alapokat nyújtott a korszak népiskolai tanítói és középiskolai tanárai számára.


  • A nevelés történelme” I-II. című műve, az első teljes, magyar nyelvű neveléstörténeti összefoglalásnak tekinthető.


  • Lubrich Ágost a hazai – keresztény pedagógiai hagyományokra alapozódó – katolikus orientációjú neveléstudomány hagyományainak továbbvitelére törekedve a pesti egyetem első ténylegesen működő világi professzoraként jelentős szerepet játszott a magyar neveléstudomány egyetemi tudománnyá válásának 1900-ig tartó első szakaszának alakulásában. Érdemei elvitathatatlanok, a tanszéken oktatott pedagógia egyetemi tudománnyá válásában, annak szervezeti, intézményes kereteinek megszilárdításában.


  • Lubrich a német gondolkodó és követőinek elméleti pedagógiai koncepcióját a korabeli katolikus nevelésfelfogás szemszögéből bírálva túlságosan mesterkéltnek, spekulatív jellegűnek tartotta annak filozófiai rendszerét, pszichológiájáról szólva annak gépies, az emberi értelem működését mechanikusan leegyszerűsítő jellegét bírálja. A koncepció legfőbb hibájának azonban azt tartja, hogy jóllehet határozottan állítja a vallás szükségességét, szinte „irtózik” Isten fogalmának pontos meghatározásától. Lubrich szerint az elméleti koncepció hiányosságaiból fakadóan hamisak és használhatatlanok az arra alapozott tanterv alapelvei is.


  • Lubrich tiltakozása ellenére az 1870-es évektől kezdődően a herbartiánus pedagógia egyre számottevőbb hatást gyakorolt a magyar pedagógiai gondolkodás és iskolai gyakorlat alakulására is. Az irányzat legjelentősebb hazai képviselője, iskolateremtő személyisége Kármán Mór, aki – Lubrich Ágost Herbart-ellenessége ellenére – jelentős szerepet játszott a középiskola, illetve a középiskolai tanárképzés ebben az időben bekövetkező átszervezésében. Azonban a herbartiánus elméleti pedagógia – mint egyetemi tudományos diszciplína – csak a nagy rivális, Lubrich Ágost 1900-ban bekövetkező halála után kapott jelentősebb szerepet a pesti egyetem neveléstudományi tanszékén.


Fin czy ern
Fináczy Ernő kezdődően a herbartiánus pedagógia egyre számottevőbb hatást gyakorolt a magyar pedagógiai gondolkodás és iskolai gyakorlat alakulására is. Az irányzat legjelentősebb hazai képviselője, iskolateremtő személyisége

  • A pesti egyetem pedagógiai tanszékének arculatát – a Lubrich halálát követő harminc évben, egészen 1930-ig – a nagy tekintélyű neveléstudós, Fináczy Ernő, a Willmann által képviselt, tudományos igényű, katolikus alapokon nyugvó herbartianizmus megteremtője határozta meg. Neveléstörténeti munkássága nyomán nyeri el katolikus orientációjú normatív pedagógiája antik, illetve keresztény nevelési hagyományokon nyugvó történelmi-deduktív alapjait, amelyek főbb elemei nagy formátumú, öt kötetes neveléstörténeti munkájában követhetők nyomon. Ezzel kapcsolatos vizsgálódásai arra az alapgondolatra épülnek, amely szerint a „neveléstörténet az emberiség fokozatos erkölcsösödésének útját mutatja meg”.


  • Fináczy 1904-1925 között a Magyar Paedagogiai Társaság elnökeként is tevékenykedett, így szakmai tekintélye döntő módon meghatározta a korszak pedagógiai arculatának alakulását. Jelentős szerepe volt abban, hogy a századforduló után kibontakozó szociológiai irányzatok és empirikus gyermektanulmányi törekvések egészen a húszas évek elejéig az egyetem falain kívül maradtak. Rendszeres felépítésű, elvi következetességet tükröző, széles körű nemzetközi szakirodalmi tájékozottsággal és stiláris szempontból is kiváló elméleti pedagógiai és neveléstörténeti munkái a hazai neveléstudomány máig maradandó értékű alkotásai.


Kornis gyula 1885 1958
Kornis Gyula (1885-1958) elnökeként is tevékenykedett, így szakmai tekintélye döntő módon meghatározta a korszak pedagógiai arculatának alakulását. Jelentős szerepe volt abban, hogy a századforduló után kibontakozó

  • A katolikus orientációt a húszas évek megváltozott viszonyai közepette vitte tovább a hazai szellemtudomány első generációjának egyik legjelesebb képviselője, a korszak meghatározó jelentőségű tudósa, kultúr-politikusa, a piarista szerzetes Kornis Gyula (1885-1958), az egyetem második filozófia tanszékének professzora. Kornis rendkívül sokoldalú tudományos munkássága a szellemtörténeti orientációjú történelem- és kultúr-filozófia mellett kiterjedt a pszichológia és a pedagógia területére is.


  • Pedagógiai szempontból legjelentősebb az 1927-ben megjelenő „A magyar művelődés eszményei” című munkája, amelyben a magyar nevelési intézmények és a bennük ápolt értékek (eszmények) történeti elemzését adja. Ennek keretében azzal a céllal mutatta be a magyar felvilágosodás, a neohumanizmus, a reformkor és a természettudományos korszak főbb művelődési ideáljait, hogy „a legközelebbi múltnak a lelkiség mélyéig ható ismeretéből vonja le a jelenre vonatkozó kulturális feladatokat”


  • Kornis számos olyan hiánypótló munkát alkotott, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a korabeli magyar társadalomtudománynak a korszerű nyugati gondolkodáshoz történő felzárkózásához. A húszas évek legjelentősebb tartalmi változása – a szellemtudomány egyre erőteljesebb térhódítása mellett – a reformpedagógia szemléletmódjának és az ennek megalapozására szolgáló korszerű gyermeklélektan valamint a szociológiai orientáció egyre erőteljesebb érvényesülése. Kornis maga is rendszeresen meghirdette gyermeklélektani előadásait.


Bogn r cecil
Bognár Cecil jelentős mértékben hozzájárultak a korabeli magyar társadalomtudománynak a korszerű nyugati gondolkodáshoz történő felzárkózásához. A húszas évek legjelentősebb tartalmi változása – a szellemtudomány egyre erőteljesebb térhódítása mellett – a reformpedagógia szemléletmódjának és az ennek megalapozására szolgáló korszerű gyermeklélektan valamint a szociológiai orientáció egyre erőteljesebb érvényesülése. Kornis maga is rendszeresen meghirdette gyermeklélektani előadásait.

  • 1923-ban a gyermektanulmány magántanára lett Bognár Cecil bencés szerzetes (1883-1967) a pécsi (1938-), majd a szegedi egyetem (1941-1950) későbbi pedagógiaprofesszora


Proh szka lajos
Prohászka Lajos jelentős mértékben hozzájárultak a korabeli magyar társadalomtudománynak a korszerű nyugati gondolkodáshoz történő felzárkózásához. A húszas évek legjelentősebb tartalmi változása – a szellemtudomány egyre erőteljesebb térhódítása mellett – a reformpedagógia szemléletmódjának és az ennek megalapozására szolgáló korszerű gyermeklélektan valamint a szociológiai orientáció egyre erőteljesebb érvényesülése. Kornis maga is rendszeresen meghirdette gyermeklélektani előadásait.

  • Hitvalló katolikus volt a hazai szellemtudományos pedagógia legkiválóbb képviselője, a tanszék utolsó professzora Prohászka Lajos, akinek kinevezésével a szellemtudományos szemléletmód egyeduralkodóvá vált a pesti egyetem pedagógiaoktatásában is. Ez jelentős mértékben meggyorsította a pedagógia egyetemi tudománnyá válásának több évtizedes folyamatát, melynek eredményeként ebben az időszakban a hazai neveléstudomány is jelentős lépéseket tett a modern tudományos diszciplínává válás útján.Prohászka keresztény szemléletű, kultúr-pedagógiai alapokon nyugvó nevelés- és oktatáselmélete nagy hatással volt a korabeli egyetemi tanárképzés elméletére és gyakorlatára.


  • Prohászka kultúrpedagógiai rendszerének alapelveit az 1929-ben megjelenő „Pedagógia mint kultúrfilozófia” című munkájában fejti ki részletesen. Ebben német mestere, Spranger felfogására alapozva foglalja össze a kultúrfilozófia és az arra épülő pedagógia alapvető jellemzőit, akivel egybehangzóan állapítja meg, hogy a pedagógia csak a kultúrfilozófia részeként tarthat igényt a tudományosságra, mert csupán annak egyetemes érvényű elveire alapozva vezethető le egy szisztematikusan felépített fogalmi rendszer. A pedagógiának ugyanis – véli Prohászka – nem a gyermekből, sem valamely metafizikai alapelvből, hanem a műveltség fogalmából kell kiindulnia.


  • A kultúrfilozófián alapuló pedagógia alapvető jellemzője továbbá, hogy az nem régi irányzatokkal szemben fellépő reflexió, nem fellengzős, utópisztikus program, hanem lelkiismeretes tudományos vizsgálódás eredménye. Nemcsak a műveltség-művelődés viszonylatait elemzi, hanem azokat egyben értékszempontok alapján tagolja is. Távol marad a herbarti normativitástól, mert a művelődési célok normatív megállapítása csak közvetve érdekli, és elsősorban a művelődés és műveltség strukturális elemzésével foglalkozik. Az alapul szolgáló kultúrfilozófia tárgya az objektív szellem, feladata pedig azon struktúrák és felelősségek vizsgálata, amelyekben az megnyilvánul.


  • Az oktatás elmélete. 1937; Hagyomány, nevelés, jövő. 1940; A hellenisztikus kor nevelésének története. 1947; A római nevelés. 1948; A nevelés története a középkorban. 1948; A tanterv elmélete. 1948). Az a tény, hogy tudományos munkássága kényszerű befejezése idején csupán 52 éves volt, egyben azt is jelzi, hogy a Prohászkát szellemi kalodába záró kommunista hatalom számos további jelentős alkotástól fosztotta meg a magyar neveléstudományt.


V rkonyi hildebrand 1888 1972
Várkonyi Hildebrand (1888-1972) 1940; A hellenisztikus kor nevelésének története. 1947; A római nevelés. 1948; A nevelés története a középkorban. 1948; A tanterv elmélete. 1948). Az a tény, hogy tudományos munkássága kényszerű befejezése idején csupán 52 éves volt, egyben azt is jelzi, hogy a Prohászkát szellemi kalodába záró kommunista hatalom számos további jelentős alkotástól fosztotta meg a magyar neveléstudományt.

  • Várkonyi Hildebrand (1888-1972) Szent Benedek-rendi áldozópap. Középiskoláit az esztergomi főgimnázium-ban, főiskolai tanulmányait a pannonhalmi hittudományi és tanárképző főiskolán és a Pázmány Péter tudományegyetemen végezte, ugyanitt szerzett bölcsészdoktori oklevelet (bölcselet, pedagógia, esztétika). 1912-től 1923-ig főiskolai tanár volt Pannonhalmán. 1923-ban az Erzsébet tudományegyetemen m. tanár lett „A logika és logika története” c. tárgykörből. Habilitációjának jogkörét a pedagógia mellett később kiterjesztették a lélektan területére is. 1925-től az egyetem könyvtárőre és mb. könyvtárigazgatója, 1922-től c. rk. tanára


  • 1929 végén a szegedi tudományegyetemre a pedagógiai lélektan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Kinevezését megelőzően 1928-1929 között Párizsban, a Sorbonne-on ösztöndíjasként folytatott további filozófiai és pszichológiai tanulmányokat. 1935-ben a neveléstudomány ny. r. tanára, és az 1936/37-es tanévben a bölcsészettudományi kar dékánja. 1940-1945 között a Kolozsvárra visszatelepülő egyetem, majd a műegyetem, végül 1948-1950 között a budapesti tudományegyetem tanára.


  • Várkonyi a korabeli lélektan eredményeit kiválóan ismerő, kiváló előadó volt, óráin a hallgatók széles körében népszerűsítette a legmodernebbnek számító nemzetközi pszichológiai irányzatokat (Piaget, Janet, Freud, Jung és Adler) és a korabeli reformpedagógia elképzeléseit. Tagja (egy ideig társelnöke) volt a Magyar Gyermektanulmányi Társaságnak. Bekapcsolódott a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola Cselekvő Iskola néven ismertté vált gyakorlóiskolájának működésébe, rendszeresen publikált az iskola Cselekvés Iskolája című folyóiratában is. Eszmei irányításával munkatársa, Dolch Erzsébet vezetése alatt működött 1936-1940 között Szeged egyik reformiskolája, az újszegedi Kerti Iskola, ahol lehetőség nyílt az új elvek és módszerek kipróbálására


  • Jelentős Várkonyi tudományos iskolateremtő hatása is. Az általa vezetett Pedagógiai Lélektani Intézet országos szinten is elismert kutatóhely, amelyben vezetésével doktori értekezések egész sora született. Ezek témája rendkívül gazdag, tanítványai foglalkoznak a proletárnevelés kérdéseivel, a parasztság szemléletmódjának lélektani vizsgálatával, az ifjúság irodalmi érdeklődésével, a nemek együttes nevelésével, Ovide Decroly és Maria Montessori pedagógiájával, Schneller István életművével, az „Új Nevelés” elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a munkaiskolával, a gyermekrajzok lélektani vizsgálatával, a matematikai képességek lélektanával, a fáradság pszichológiájával


ad