Munkahelyi stressz A munka(hely) öröm vagy stresszforrás?

1. Munkahelyi stresszA munka(hely) öröm vagy stresszforrás?

2. Munkahelyi stressz – magyar baj? • Átlagos magyar munkavállaló 44,5 fél órát dolgozik hetente • Minden második munkavállaló magas stressznek van kitéve • 35% érzi úgy, munkája rossz hatással van az egészségére • 28% munkahelyével hozza összefüggésbe betegségét • 40% közepes mértékű stressztől szenved • A munkahelyeken nem nagyon foglalkoznak ezzel a kérdéssel • A munkavállalók úgy vélik, maguk is meg tudnak küzdeni a stresszel

3. Drága stressz! • A munkahelyi stressz több, mint 10 milliárd euró plusz költséget jelent • Évente 55 milliár euró kárt okoznak a munkahelyi balesetek az EU-ban • A tagállamokban 40 millió ember érint, ami 20 milliárd euró terhet jelent a költségvetésre • Munkából távol maradók 50-60%-a amunkahelyi feszültség elől menekül • 35% nem maga ütemezi munkáját • 55% nem határozhatja meg, mikor és mennyit dolgozik • 29% munkahelyi monotóniától szenved

4. Stressz a törvényben 2008. januártól a parlament módosította a Munkavédelmi törvényt: bekerült a munkahelyi stressz kérdése. • a törvénymódosítás szerint a munkaadóknak fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani • a törvény nevesíti a jelenséget, amelyet az ún. pszichoszociális kockázatok között említ: • a pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglakoztatási jogviszony bizonytalansága), amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, s lelki eredetű szervi megbetegedést okozhatnak.

5. Munkahelyi stressz = népbetegség A munkahelyi stressz • kihat az élet egészére • megkétszerezi bármely betegség (főleg a szívinfarktus) kockázatát • stresszel terhelt munkavállaló • nem tud teljesíteni • nem tud alkalmazkodni • nem tud aludni ...

6. Veszélyeztetett csoportok • 28-39 évesek • Fizikai dolgozók • Alacsonyabb iskolai végzettségűek • A szervezetnél régebb óta dolgozók • Termelési szektorban foglalkoztatottak • Az elégedetlenek • A munkahelyüket elhagyni szándékozók • Az egészségi, pszichés és viselkedési problémákkal küzdők

7. Kiemelt tényezők • A nők hajlama nagyobb a stresszre, mint a férfiaké • Akik munkahelyi stresszben szenvednek, négyszer annyi időt töltenek betegállományban • Sokan nyúlnak alkoholhoz, könnyű drogokhoz, vagy felvesznek rossz szokásokat (nassolás, dohányzás, sorozatnézés ...)‏ • A mai techológiai eszközök csak fokozzák a munkahelyi terhelést (e-mail, mobil): kizökkentenek a ritmusból, az információdömpinget kezelni kell - kényszer

8. A stressz „ A stressz egy fajlagos tünetcsoportban megnyilvánuló állapot, mely magában foglal minden nem fajlagosan előidézett elváltozást egy biológiai rendszeren belül. Ilyen módon a stressznek sajátos ismertetőjelei vannak, de nincs kifejezett oka”. (Selye, 1969)‏

9. A stressz legtipikusabb tünetei • Feszültség, idegesség • Magas vérnyomás • Alvásproblémák • Krónikus aggódás • Túlzott alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás • Emésztési zavarok • Pihenés-képtelenség • Megküzdés-képtelenség, ellenségeskedés • Nem együttműködő attitűdök • Érzelmi labilitás

10. Mi a stressz tehát? A stressz tehát olyan adaptív pszichológiai és élettani reakció (kognitív, személyiségfüggő és homeosztatikus folyamatok), mely akkor jelentkezik, ha intenzíven ható, külső és/vagy belső megterhelő események hosszabb időn át (esetleg nem belátható ideig), és/vagy ismétlődő módon megzavarják az egyensúlyt.

11. A munkahelyi stressz definíciója • A munkastressz olyan ártalmas fizikai és emocionális válaszegyüttes, mely akkor fordul elő, ha a munkával kapcsolatos követelmények meghaladják a képességeinket, erőforrásainkat és szükségleteinket. • Nem csak fizikai és érzelmi válaszokról van szó, hanem egy sokkal összetettebb érzelmi, kognitív, viselkedésben is megnyilvánuló, pszichológiai reakcióról, melyet a munka, a munkakörnyezet bántó hatásaira adunk.

12. A teljesítmény rombolása Az emberi teljesítményre a környezet nagy és folyamatos hatással van. Teljesítményre ható tényezők: • Kimerülés • Motiváció hiánya • Ingerek hiánya • Mindennapi ismétlődő ritmus • Stressz

13. Modellek 1: A munkastressz tranzakcionális modellje Lazarus, Folkman (1984) - a modell elemei: • A munkastressz forrása: munka, munkaszerep, karrier-fejlődés, munkakapcsolatok, szervezeti jellemzők természetéből fakadó faktorok • Individuális jellemzők: szorongás, ambiguitás, neuroticizmus egyéni megélési formái és szintje • Gyenge egészség tünetei: dohányzás, alkohol-fogyasztás, elégedetlenség, csökkent motiváció gyengíti az egészséget és depresszióhoz, szívproblé-mákhoz vezethet; szervezeti szinten: hiányzás, fluktuáció növekedése • Betegségek: koronária betegségek, pszichiátriai kórképek

14. Modellek 2: Michigan modell Négy fő eleme van, melyek egymással ok-okozati viszonyban állnak: • Szervezeti jellemzők (pl. hierarchia, munkakörök)‏ • Pszichológiai stresszorok (pl. szerepkonfliktus)‏ • Stresszreakció • Pszichikai, fizikai megbetegedés Két befolyásoló tényező: • egyén tűrőképessége • személyközi kapcsolatok jellege

15. Modellek 3: Person​-Environment-Job Fit modell French (és mtsai, 1982) A környezeti/munka-változók és az egyén releváns sajátosságai közötti interakció határozza meg a munkastresszt. • Stressz oka: • egyén lehetőségei és a környezeti feltételek közti össze nem illés • egyén képességei és a környezeti elvárások közti össze nem illés • Ebben fontos: az egyén percepciója, kognitív kiértékelése • Stressz elenni védelem: • társas támasz • énvédő mechanizmusok

16. Modellek 4: A munkafeladat teljesítésének folyamatmodellje McGrath (1976) modelljének alapfogalmai: • az aktuális feladat nehézsége • a dolgozó képessége • az átélt stressz • Az egyén értékeli az adott helyzetet, dönt: • teljesít, majd • értékeli az eredményt (egyben ez visszajezés is)‏ • Következtetések: • a teljesítmény gyakran nincs összhangban a végkifejlettel • a végkifejlet hatással a jövőbeni szituációkra

17. Modellek 5: Vitamin modell Warr (1987): a mentális egészséget a környezet pszichológiai sajátosságai határozzák meg, ahogy a vitaminok (is) a fizikai egészséget. • a munkajellemzőket 9 csoportba sorolhatjuk, melyek különbözőképpen járulnak hozzá a mentális egészséghez, akár a különböző típusú vitaminok • az affektív jóllét (well-being) a mentális egészség leglényegesebb eleme • az egyén és a környezet a mentális egészség függvényében állnak kölcsönhatásban egymással

18. Modellek 6: Terhelés – kontroll - döntési szabadság modell Karasek (1979) a munkastressz alapja: • munka pszichológiai követelményei • döntési szabadság • kicsi terhelés: követelmény kicsi, nagy a döntési szabadság • nagy megterhelés: követelmény nagy, kicsi a döntési szabadság • aktív munka: mindkét tényező magas • passzív munka: mindkét tényező kicsi Kontroll = képesség mérlegelése + döntési szabadság

19. Modellek 7: Erőfeszítés – jutalom (kiegyensúlyozatlanság) modell Siegrist (1997)‏ • A modell a reciprocitás elvén alapul: a magas erőfeszítés, amely alacsony jutalommal jár, emocionális distressz kialakulásához és szimpatikus arousalhoz vezethet – ez határozza meg a viselkedést. • Az erőfeszítést két komponens mentén értékeljük: • az extrinsic erőfeszítés vagy munkakövetelmények (pl. időnyomás, felelősség)‏ • és az intrinsic erőfeszítés vagy túlzott elköteleződés (munkakényszer, átkapcsolni nem tudás, stb.)‏

20. Modellek 8: Pszichoszociális munkastressz modell Kalimo (1997) két feltételezése: • A munkakövetelményekre az egyén a képességeinek, motivációjának és más egyéni jellemzőinek megfelelően reagál • Az egyénnek vannak a munkára vonatkozó elvárásai (pl. az autonómia mértéke)‏ Stressz = ha nincs megfelelés a környezeti tényezők és az észlelt coping képesség között Sikertelen megküzdés = krónikus mentális vagy fizikai állapothoz vezethet

21. A munkastressz okainak kategorizálása 1. Minden, a munkával kapcsolatos szituáció, mely bármilyen stresszválaszt vált ki és növeli az egyén arousal szintjét, munka-stresszornak tekinthető. Kategóriák: • típus: olyan stresszor, ami minimális változással vagy erőfeszítéssel kiküszöbölhető (pl. nemmegfelelő világítás vagy szellőzés, munkacsoport tagjai ...)‏ • típus: olyan stresszor, amit nehéz változással vagy erőfeszítéssel kiküszöbölni (pl. elégtelen munkatársi kapcsolatok, bizonyos betegségek, tapintatlan főnök)‏ • típus: olyan stresszor, amit lehetetlen változással kiküszöbölni (pl. gyógyíthatatlan betegség, rokkantság, halál)‏

22. A munkastressz okainak kategorizálása 2. A stressz forrása szerint – a stresszor hathat: • Érzékszervekre (zaj, szag, hőmérséklet)‏ • Gondolkodásra, érzésekre (izgalom, aggodalom, arousal-változás)‏ • Testi állapotra (betegséget okozva, pl. mérgező anyagok)‏ Fő kategóriák: • Munkafeladattal kapcsolatos faktorok • Interperszonális faktorok • Szerep-ambiguitás • Szerepkonfliktus • Csekély mértékű elismerés vagy annak hiánya • Személyes aggodalmak • Környezeti faktorok

23. Stresszorok kategóriái 1. • Környezeti stresszorok: szélsőséges hőmérséklet, nem megfelelő szellőzés, zaj, szennyezett levegő, stb. • Foglalkozási stresszorok: túl sok vagy túl kevés munka, teljesíthetetlen követelmények, inkompetens vezető, stb. • Szociális stresszorok: párkapcsolati, házastársi, családi tényezők

24. Stresszorok kategóriái 2. 1. Munkahelyen kívüli stresszorok: családi, gazdasági, pénzügyi helyzet, költözés ... • Szervezeten belüli stresszorok: • Makroszintű • stratégi, utasítások • szervezeti struktúra, tervezés • szervezeti folyamatok • munkavégzés feltételei • Mikroszintű • a csoportösszetartás hiánya • a társas támasz hiánya • interperszonális és csoporton belüli konfliktusok • szerepkonfliktusok • pszichoterror

25. A stressz bizonyítékai Cox (1990) az irodalmak alapján 9 olyan tényezőt sorol fel, melyek a munka, a munkakörnyezet és a szervezet stresszt kiváltó jellemzői lehetnek: • A munka kontextusa • Szervezeti működés és kultúra • Karrier-fejlődés • Döntési jog/kontroll • Szervezetben betöltött szerep • Interperszonális kapcsolatok • A munka-otthon egyensúlya • A munka természete, tartalma • A feladatok megtervezése • Munkaterhelés vagy munkaritmus • Időbeosztás

26. Munkával kapcsolatos stresszorok 1. 1. A munkakörnyezet • Embertelen környezet, ahol extrém mértékben kell hajlongani, nyújtózkodni vagy a munkaanyagokat mozgatni • Nem megfelelő hőmérséklet vagy páratartalom, mely extrén diszkomfort-érzetet vált ki • Gyenge világítás, mely rontja a munkavégzés biztonságát • Nagy zaj, mely hangos beszédre kényszerít • Nem megfelelő szellőzés

27. Munkával kapcsolatos stresszorok 2. 2. A szervezet • Nem a munkamennyiségnek megfelelő számú munkaerő, mely extrém mennyiségű túlórához vezet • Túl sok üres munkaposzt, mely megduplázza az a feladatok számát, melyre nem is készültek fel vagy készítették fel őket • A részlegek közti rossz koordináció • Szükségtelen tréning a feladatok jobb ellátása érdekében, mely bizonytalanságot vált ki a feladatok ellátásával kapcsolatban

28. Munkával kapcsolatos stresszorok 2. • Félrevezető információk, mely révén az emberek nem tudják, hol is a helyük • A munkaterhelés kontrollálatlansága, mely fluktuációhoz vezet • Merev munkafolyamatok • Időhiány a változásokhoz való alkalmazkodásban

29. Munkával kapcsolatos stresszorok 3. 3. A szervezet menedzselése, vezetése (vezetési stílus, filozófia, szemléletmód, célok ...)‏ • A különböző vezetők stílusa és szemléletmódja közti ellentmondás • A versengés hangsúlyozása, mely a munkabiztonság és az egészség rovására megy • Folyamatos krízis-menedzselés, ami a vezető tehetetlenségének köszönhető • Az információ, mint hatalom birtoklása néhány ember kezében, ami a feladatokra és folyamatokra vonatkozó kulcsinformációk szándékos visszatartásában ölt testet

30. Munkával kapcsolatos stresszorok 3. • A munkafolyamatok állandó változtatása, mely a vezetés hibájából fakad: nem tervezik meg az alapvető, kezdeti lépéseket • Túlmunka-túlfüggőség: azon előfeltevésen alapulva, hogy egy kis extra jövedelemmel a dolgozókat mindig rá lehet venni erre • Igény arra, hogy bármikor legyenek készek az emberek a munkára, mely gyakran károsan hat a családi életre

31. Munkával kapcsolatos stresszorok 4. 4. Szervezeten belül betöltött szerep • Szerep-kétértelműség • Szerepkonfliktus • Túl kicsi felelősség • A tapasztalt vezetők támogatásának hiánya (szupervízió hiánya)‏ • Emberekért, feladatokért való felelősség, amire nincs meg a megfelelő felkészültség

32. Munkával kapcsolatos stresszorok 5. 5. Szervezeten belüli kapcsolatok, viszonyok • A vezetővel való gyenge kapcsolat, mely egymás szerepének, felelősségének, érzéseinek, attitűdjeinek, stb. megértése hiányából fakad • Munkatársakkal, beosztottakkal való gyenge kapcsolat, mindenféle emberi érzelmi okokból • A felelősség delegálásának nehézsége a beosztottak iráni bizalom hiánya miatt, vagy mert nincsenek egyértelműen elhatárolva a vezetői/beosztotti egyéni feladatok

33. Munkával kapcsolatos stresszorok 5. • Személyes konfliktusok, aminek oka sokféle lehet: nyelvbeli nehézségek, nem, faj, temperamentum, eltérő képzettségi szint, stb. • A vezető vagy a munkatársak visszajelzéseinek hiánya, mely az izoláció vagy kirekesztettség érzéséhez vezethet

34. Munkával kapcsolatos stresszorok 6. 6. Karrier-alakulás • A munka biztonságának hiánya, a szervezeti struktúra folytonos változása miatt • Indokolatlan előléptetés, rossz kiválasztás miatt, vagy mert nem volt senki, aki az adott posztot betölthette volna • Előléptetés elmaradása - “észre sem vesz senki” érzést keltve • Az ambíció visszatartása: a vezető nem észleli a beosztott való vagy potenciális képességeit • A munkakör szükségtelennek tűnik • Nem kap annyi fizetést, mint más u.ebben a munkakörben

35. Munkával kapcsolatos stresszorok 7. 7. Személyes és szociális kapcsolatok • Munka közbeni szociális kontaktusok elégtelensége, szüntelen munkafeladatok miatt • Szexizmus, szexuális zaklatás • Rasszizmus, rasszista zaklatás • Konfliktus a családi elvárásokkal • Az egyéni szükségletek és a szervezeti elvárások iránti lojalitás megosztottsága

36. Munkával kapcsolatos stresszorok 8. 8. Munkaeszközök • A munkakörnek vagy a környezetnek sem megfelelő eszközök • Régi vagy rossz minőségű eszközök • Megbízhatatlan vagy nem megfelelően karban tartott eszközök, melyek folyamatos meghibásodáshoz, üzemszünethez vezetnek • Rosszul elhelyezett eszközök vagy tervezett eszközök, melyek az egyént kényelmetlen testtartásra kényszerítik • Fokozott zajterhelés vagy hőmérséklet, ahol még a hatékony kommunikáció is gátolva van

37. Munkával kapcsolatos stresszorok 9. 9. Egyéni vonatkozás • A változással való megküzdés nehézsége • A személyközi problémák (pl. zaklatás, agresszió, erőszakoskodás) megoldásához szükséges magabiztosság hiánya • A megfelelő mértékű asszertivitás hiánya, melynek eredményeként mások mondják meg, hogyan teljesítsük feladatainkat • Az idő szervezésében mutatkozó elégtelenség • A stressz hatékony menedzselésének hiánya

38. A munkastresszhez hozzájáruló faktorok Nem minden stressznek a munka az oka. Sokszor az emberek hozzák magukkal a saját stresszüket, mely aztán összekapcsolódhat: • Anyagi problémákkal (pl. adóssággal)‏ • Egyedülálló szülő-séggel • Kapcsolati problémákkal (válás, külön élés)‏ • Más családi gondokkal (rendőrségi ügy, gyerekszökés)‏ • Költözéssel • Halálesettel a családban • Gyerekvállalási gondokkal • Komoly vagy halásos betegséggel • Küszöbön álló nyugdíjazással • Gyerekellátási gondokkal ...