Download
1 / 12
E N D
Definíció • A fitoremediáció elnevezés a görög fiton – növény – és a latin remediare – orvosol, helyrehoz – szavak kombinációja. Olyan víztisztító rendszerre vonatkozik, melyben bizonyos növények a talajban lévő élő szervezetekkel együttműködve a szennyező anyagokat ártalmatlan, sokszor értékes formákká alakítják. A megoldást egyre elterjedtebben használják nehéz fémekkel és mérgező szerves anyagokkal szennyezett területek helyreállítására. • A fitoremeciációban zöld növényeket használnak talajok és szennyvizek mérgező nehézfém tartalmának csökkentésére. A növények, és mikrobiológiailag aktív gyökérzónájuk a szennyezőanyagokat értékes biomasszává alakítják.
A környezeti problémák biológiai kezelése több speciális folyamatból áll: • Fitoextrakció – az anyagok felvétele a környezetből és tárolása a növényekben (fitoakkumuláció). • Fitostabilizáció – az anyagok mozgásának, ill. szállításának csökkentése a környezetben. Pl. a szennyezett talajból a szennyezőanyagok csurgalékvízbe kerülésének korlátozása. • Fitostimuláció – A mikrobiológiai aktivitás fokozása a szennyezők lebontására, jellemzően a növények gyökérzónájában. • Fitotranszformáció – az anyagok felvétele a környezetből, a növényben történő lebontással (fitodegradáció). • Fitovolatilizáció – az anyagok eltávolítása a talajból vagy a vízből és a levegőbe történő kibocsátása, lehetőleg lebontás után. • Gyökérszűrés – mérgező fémek eltávolítása a talajvízből.
Besorolás • Biológiai in situ technológia
Leírás • Alkalmazási terület: talaj, talajvíz, üledék, felszíni vizek,szennyvíz tisztítása • Szennyezések:, szénhidrogének, klórozott oldószerek,peszticidek, fémek, tápanyagok, fenolok, PAH • Fitoremediáció során a szerves vagy szervetlen szennyezések eltávolítása, átalakítása, megkötése a növények segítségével történik. • Az eltávolítás mechanizmusa alapján megkülönböztetünk a gyökérzónában bio-degradációt, fito-extrakciót (fito-akkumuláció), vagy fito-degradációt, vagy fito-stabilizációt. • Elősegített gyökérzóna degradáció: a lebontás a növények gyökereinek közvetlen közelében zajlik le. A gyökerek környezetében jelenlévő/kibocsátott tápanyagok elősegítik a mikroorganizmusok aktivitását.
Fito-akkumuláció: a növények gyökérzetükön keresztül felveszik a szennyezőanyagot, majd felhalmozzák. • Fito-degradáció: a szennyezőanyag átalakulása a növények szöveteiben. A növények enzimeket termelnek, amelyek pl. dehalogénezésre vagy oxidálásra képesek segítve a lebontás folyamatát. Kutatások folynak, hogy vajon mindkét (aromás és klórozott alifás) komponens esetében létrejöhet-e a lebontás. • Fito-stabilizáció: a növények által termelt kémiai elemek hatására a gyökerek közelében megkötődnek a szennyezések.
- Akkumuláló fajok: FITOEXTRAKCIÓ pl.: KUKORICA (Cd), F/Z (Cd, Zn); SÓSKA (Cd, Cu, Zn), RETEK (Cd, Zn); FEKETE BODZA (Pb). • - Közepesen akkumuláló pl.: KERTI LABODA (Cd, Zn), ARANYVESSZŐ (Cd, Zn); FEHÉRHERE. • - Nem akkumuláló: FITOSTABILIZÁCIÓpl.: TORMA, ANGOL PERJE; AKÁC
Alkalmazhatóság • a mentesített közeg mélységét a növényzet gyökérzóna mélysége határozza meg (általában csak sekély mélység esetén alkalmazható); • nehézfémek magas koncentrációja toxikus lehet a növényekre nézve; • szezonális lehet helytől és növénytől függően; • a szennyezést továbbíthatja a talajból a levegőbe (leveleken keresztül); • nem hatásos erősen vagy gyengén kötött szennyezőkre (pl. PCB-k); • az átalakulás során keletkező anyagok (végtermék) toxicitása vagy biológiai alkalmazhatósága nem mindig ismert; • a végtermék mobilizálódhat, bekerülhet a felszín alatti vizekbe, majd felhalmozódhat az állatok szervezetében.
Előnyök • viszonylag kis költséggel, nagy területek • kezelésére is alkalmas • A talaj tulajdonságait megőrzi • Elő- és utókezelésként alkalmazható
Hátrányai • Nagy az időigénye • Időjárás- és klímafüggő • Van szennyezőanyag-maradék
SWOT analízis • S: nincs melléktermékW:átlagos a megbízhatóságaO:sekély mélységben alkalmazhatóT: a végtermék mobilizálódhat, bekerülhet a felszín alatti vizekbe, majd felhalmozódhat az állatok szervezetében.
Forrás • http://hu.wikipedia.org/wiki/Fitoremedi%C3%A1ci%C3%B3 • http://www.sci.u-szeged.hu/plantphys/HTML-files/kutatas/K+F.htm#fitorem • http://www.biofinom.eu/index.php?lang_id=1 • Fitoremediáció / Simon László
