1 / 15

Inklúzió és szociális beruházás

Inklúzió és szociális beruházás. ( avagy: a meg nem értett politikai gondolatok ) Krémer Balázs 3SZ konferencia. Az Unió szövegeinek félreértése – mint sajátos hazai attitűd…. Vannak, akik „szent szövegnek” tekintik, és már-már a kinyilatkoztatások „teológiai” megfejtésére törekednek…

lanza
Download Presentation

Inklúzió és szociális beruházás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Inklúzió és szociális beruházás (avagy: a meg nem értett politikai gondolatok) Krémer Balázs 3SZ konferencia

  2. Az Unió szövegeinek félreértése – mint sajátos hazai attitűd… • Vannak, akik „szent szövegnek” tekintik, és már-már a kinyilatkoztatások „teológiai” megfejtésére törekednek… • Vannak, akik épp úgy legyintenek rá, mint hajdan a KGST szövegeire: mondhatnak amit akarnak, úgysem értenek minket, mi majd kibújunk, ügyeskedünk – és megcsináljuk a magunk „bulijait” (ennek folyományaként: „csak dőljön a lé…”) • Nem szent szövegek – de azért, van bennük valami. • Ezt a valamit próbáljuk meg megfejteni! • Pláne, ha egyek akarunk lenni azok között az európaiak között…ha Európa számunkra a referencia és a tájékozódási irány

  3. A szociális beruházási csomag • Fontos dokumentum, mert: • A válság időszakában a vesztesek és veszteségek kompenzálását célozza • A válságkezelő „költségcsökkentő” politikákból visszatér az „inklúzív növekedés” politikájához, • A jövedelmi egyenlőtlenség csökkentését gazdaságpolitikai tényezőként tárgyalja

  4. Nem „forradalmi újítás” • Mert ilyet az Uniótól soha senki ne várjon • Az Unió mindig „lassan építkezik”: a korábban elfogadott dokumentumokhoz rak kicsiket hozzá • A szövegek lassan kiizzadt konszenzusokkal születnek, • A konszenzusok különösen nehezen születnek az alapszerződések szerint a nemzeti szuverenitások illetékességébe sorolt kérdésekben – nehogy az EU túllépje hatáskörét

  5. A szövegek – nem mindig a legtisztább, legbölcsebb szövegek • Mert nem a legnagyobb bölcsek és tudósok – hanem diplomaták írják, ezek „diplomáciai szövegek” • A szövegező diplomatáknak, politikusoknak és hivatalnokoknak fontos az, hogy • Elkerüljék a „foglalt és kötött” fogalmak használatát • Pozitív célokat, irányokat fogalmazzanak meg (és ne problémákat, összefüggéseket fejtsenek ki) • Konszenzust találjanak – aminek olykor az is az eszköze, hogy a sarkos és éles megfogalmazásokat tompítsák, olykor el is „maszatolják”

  6. Az „alig angol”szó: az inklúzió… • Nem szociális „szakpolitikai” kulcsfogalom • Hanem, általános társadalom- és gazdaságfejlesztés-politikai fogalom • A gazdasági fejlődés alapvető tényezője a foglalkoztatás – többen dolgozzanak, produktív, értéket teremtő munkát végezve • Ehhez a kreativitások felszabadítása, a választási és döntési lehetőségek tágítása fontosabb, mint az újraelosztás bővítése • A foglalkoztatást alulról, a kirekesztettek dinamizálásával lehet bővíteni • Méghozzá a „mainstream” folyamatokba való bekapcsolással, beillesztéssel, integrációval • Ennek segédeszköze (és nem feltétlen öncél) a szegénység csökkentése, a bekapcsolódás feltételeinek (akár redisztributív eszközökkel való) biztosítása

  7. Az „anti-szociális” inklúzió szociális karaktere • Nem a „legrászorultabbakat” célozza, • különösen nem a csak másoktól függő élethelyzetben levőket, a „gondozandókat” • hanem a dinamizálhatókat, dinamizálandókat • Viszont… • jelentősen bővíti a „nem-leírandók”, az integrálandók és dinamizálandók körét • Ha sokan tudnak a saját lábukra állni – akkor ez „tehermentesíti” a túlhasznált passzív rendszereket – amitől azok jobban célozhatóvá tehetők

  8. A válság és az inklúzív növekedés • A „zsigeri reakciók” félretolták az inklúzió kérdését – fontosabb bankrendszert menteni… • A válság értelmezése még a korábbiaknál is jobban felerősítette az inklúzió jelentőségét, mert • Munka és munkahelyek nélkül nincs kiút • Keresetek nélkül nincsenek keresletek, nincs fogyasztás • Az egalitáriánus jövedelemelosztás jobban élénkíti a fogyasztást és a keresletet, mint az egyenlőtlen (P. Krugman) • A túl nagy egyenlőtlenségek túl nagy hatalomkoncentrációt eredményeznek, ami blokkolja a szabad versenyt (J. Stiglitz) • Inklúzív növekedés nem lesz „magától”: mint minden fejlődésbe és növekedésbe – ebbe is be kell fektetni, be kell ruházni

  9. Itt tartunk: beruházás az inklúzív növekedésbe • A pénzköltés akkor és attól „beruházás” – ha az megtérül. • Milyen szociális ráfordítások térülhetnek meg? • Azok, amelyek során, átmeneti támogatásokkal az emberek tartósan „helyzetbe kerülhetnek”, tartósan módjuk lesz potenciáljukat kiaknázni… • És, amelyekre érdemes átcsoportosítani más, „felesleges” forrásokat – pl. a drága és bonyolult adminisztráció költségeit

  10. A kiemelt szociális beruházási célterületek • Gyerek és oktatás, oktatási expanzió • A magasabban képzettek nagy valószínűséggel dolgoznak • Produktív munkát végeznek, több pénzt keresnek • Egészség – népegészségügy • A korán meghaltak – azok nem dolgoznak… • A tartósan beteggé válok, a betegségükből fel nem épülők – azok sem dolgoznak… • Lakhatás • A fogyasztás helye és egysége a háztartás, az a háztartás, amely a ház, a lakás, a lakhatás fogalmait átfedi • Az ingatlanpiaci krízisen való felülkerekedés és a háztartások fogyasztási potenciáljának kiaknázása – ezek összetartozó célok

  11. A szociális beruházás programjának korlátozottságai • A szociálpolitika mindig, mindenben „működési költség-igényes” – minden szociális támogatáshoz, szolgáltatáshoz „folyó” költségvetési ráfordítások kellenek • Mindezt az Unióban is tudják – ám ehhez nem járulhatnak hozzá, még a Szociális Alapból sem • Ahhoz, hogy együtt lehessen működni, hogy pénzt lehessen kapni, hogy legyen Uniós program és projekt – ahhoz „szociális beruházási” intézkedések és programok kellenek • Ma ilyenek nincsenek: a projektek addig élnek és vannak, ameddig el nem fogy a pénz – utána szép csendben „elmúlnak”…

  12. Amit újra kell gondolnunk, nekünk, szociális szakembereknek… (I.) • Vannak-e jó gyakorlataink a szociális beruházásra? Tudtunk és tudunk-e helyzetbe hozni embereket? • (Vagy, csak addig tudunk nekik segíteni – ameddig mi magunk segítünk?) • Vannak-e olyan kapcsolataink, kapcsolódásaink a gazdaság és a többségi társadalom intézményeihez, amely kapcsolódások egyszerre csatornák az inklúzióhoz is? • (Avagy, mi magunk is inkább elszigeteljük a kirekesztetteket az inklúziós lehetőségektől, felvállalva azt, hogy mi majd a többségi társadalom helyett is megoldjuk a problémákat?)

  13. Amit újra kell gondolnunk, nekünk, szociális szakembereknek… (II.) • Tudunk-e finanszírozási értelemben fenntartható szociális projektekben gondolkodni – olyanokban, amelyek folyó kiadásai a projekt után is finanszírozhatók? • (Avagy, mi „projekt-vállalkozók” vagyunk, akik a maximumot akarják kihozni a projektből, ameddig az van, és utána egy másik projektre vállalkozunk?) • Tudunk-e szembesülni a saját fenntarthatósági korlátainkkal, azaz, azzal, hogy a legjobb projekt nem az, ami a projekt alatt a legjobb, hanem az a „rosszabb”, ami mégis fennmarad, működik utána is?

  14. Amit újra kell gondolnunk, nekünk, szociális szakembereknek… (III.) • Tudunk-e szembesülni a saját beszorítottságainkkal és nyomorainkkal? Hogy mi magunk is az életünkért küzdünk? • És, hogy számunkra az európai perspektívák jelölik ki szakmánk fejlődésének irányait? Azok minden korlátjával és problémáival, vitájával és vitathatóságával… • Akkor is, ha mi itt élünk…

  15. Tudnunk kell! Muszáj! Köszönöm a figyelmet!

More Related