oper ci s rendszerek n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Operációs rendszerek PowerPoint Presentation
Download Presentation
Operációs rendszerek

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 91

Operációs rendszerek - PowerPoint PPT Presentation


  • 117 Views
  • Uploaded on

Operációs rendszerek. 2000-2001 / II. félév. Bevitel/Kivitel (I/O). (B/K). Az I/O hardver alapjai Az I/O szoftver alapjai Holtpontok RAM lemezek Lemezek Órák Terminálok. 1. Az I/O hardver alapjai. sok I/O eszköz programozása kapcsolódik az eszköz fizikai működéséhez. 1.1. I/O eszközök.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Operációs rendszerek' - lali


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
oper ci s rendszerek

Operációs rendszerek

2000-2001 / II. félév

bevitel kivitel i o
Bevitel/Kivitel (I/O)

(B/K)

  • Az I/O hardver alapjai
  • Az I/O szoftver alapjai
  • Holtpontok
  • RAM lemezek
  • Lemezek
  • Órák
  • Terminálok
1 az i o hardver alapjai
1. Az I/O hardver alapjai
  • sok I/O eszköz programozása kapcsolódik az eszköz fizikai működéséhez
1 1 i o eszk z k
1.1. I/O eszközök
  • blokkos eszközök
    • az információt adott méretű blokkban tárolja, mindegyiket saját címmel
    • az egyes blokkok írhatók és olvashatók az összes többi blokktól függetlenül
    • pl. lemez
  • karakteres eszközök
    • vagy kibocsájtja vagy fogadja a karaktersorozatot
    • nincs blokk szerkezet
    • nem címezhető, nincs keresés
    • pl. nyomtató, egér,...
slide5
kivételek
  • órák:
    • nem címezhetőek blokkonként
    • nem generálnak, nem fogadnak karaktersorozatot
    • csak jól meghatározott időintervallumonként megszakításokat hoznak létre
  • memória leképezésű képernyők
1 2 eszk zvez rl k
1.2. Eszközvezérlők

I/O egységek = mechanikus + elektromos összetevők

maga az eszköz eszközvezérlő

(adapter)

  • lemezvezérlő kapcsolódási felületek:
    • IDE (Integrated Drive Electronics)
    • SCSI (Small Computer System Interface)
kapcsol sok i

lemezmeghajtó egységek

nyomtató

vezérlő-eszköz kapcsolódási felület

CPU

Memória

Lemez-

vezérlő

Nyomtató-

vezérlő

Egyéb

vezérlők

...

sínrendszer

Kapcsolások I
  • kisebb szamítógépek esetén a CPU és a vezérlők közötti kapcsolat megvalósítása: egysínű (busz)
kapcsol sok ii
Kapcsolások II
  • nagy szamítógépek esetén:
    • több sínnel
    • speciális I/O processzorokkal (I/O csatornák)melyek átveszik a központi CPU-tól az átvitellel kapcsolatos feladatokat
cpu val t rt n kapcsolat
CPU-val történő kapcsolat
  • néhány regiszterrel
    • memóriába leképezett I/O : ezek a regiszterek részét képezik a szokásos memória címzésű helyeknek
    • speciális helyek: minden vezérlő ennek a területnek egy bizonyos részét foglalja le
slide10
IRQ
  • I/O kapuknál a regisztereinek olvasása/írása befejezésével a vezérlő megszakítással jelez a CPU felé
  • megszakítás ~ elektromos jelenség
  • hardver megszakítás kérés (Interrupt ReQuest): egy bemenet a megszakítást vezérlő lapka számára
pc n fut ms dos
PC-n futó MS-DOS

I/O vezérlők I/O címek Hardver IRQ Megszakítási

vektor

Óra 040-043 0 8

Billentyűzet 060-063 1 9

Merevlemez 1F0-1F7 14 118

Másodlagos RS232 2F8-2FF 3 11

Nyomtató 378-37F 7 15

Hajlékonylemez 3F0-3F7 6 14

Elsődleges RS232 3F8-3FF 4 12

1 3 k zvetlen mem riael r s dma
1.3. Közvetlen memóriaelérés (DMA)
  • DMA (Direct Memory Access)
  • Lemezes olvasás DMA nélkül
    • a vezérlő beolvassa a meghajtóból a blokkot a saját belső pufferébe
    • kiszámolja a hibajavító kódot
    • megszakítást idéz elő
    • amikor az op. rendszer beindítja a futtatást, a lemez egy blokkját a vezérlő pufferéből olvassa be
lemezes olvas s dma val
Lemezes olvasás DMA-val
  • a vezérlő beolvassa a meghajtóból a blokkot a saját belső pufferébe
  • kiszámolja a hibajavító kódot
  • átmásolja az első bájtot vagy szót a főtárba arra a címre, amit a DMA memóriacíme kijelöl
  • megnöveli a DMA címet és csökkenti a számláló értékét a mozgatott bájtok számával
  • megszakítást idéz elő
  • amikor az OS beindítja a futtatást, nem kell a blokkot a memóriába másolni, mert az már ott van
lemezes olvas s dma val1

meghajtóegység

CPU

memória

lemez-

vezérlő

puffer

DMA regiszterek

memóriacím

számláló

számláló

sínrendszer

Lemezes olvasás DMA-val
  • nem minden számítógép alkalmaz DMA-t
mi rt van sz ks g bels pufferra
Miért van szükség belső pufferra?
  • ha a lemezes adatátvitel elkezdődött, a bitek állandó átviteli sebességgel jönnek
  • ha a vezérlő az adatot közvetlenül a memóriába próbálná írni, akkor a sínt kellene használnia
  • ha a sín épp foglalt a vezérlőnek várakoznia kellene
  • ha azelőtt érkezik a lemezről a következő szó, hogy a vezérlő az előzőt továbbadta, akkor a vezérlőnek avalahol tárolni kell azt.
  • de a hely korlátozott ezért sok az adminisztráció
k z illeszt s interleaving

5

0

7

0

7

0

2

3

1

6

3

4

7

6

5

2

6

1

1

4

2

5

4

3

Közéillesztés (interleaving)
  • blokkok átugrása, mialatt a vezérlő időhöz jut, hogy átmozgasson adatot a memóriába

nincs közéillesztés

egyetlen közéillesztés

dupla közéillesztés

2 az i o szoftver alapelvei
2. Az I/O szoftver alapelvei

Elvárások:

  • a szoftver rétegek sorozatából épüljön fel
  • a hardver sajátosságait az alacsonyabb szintek rejtsék el a magasabb szintek elől
  • standard kapcsolódási felület a felhasználó felé
2 1 az i o szoftver c lja
2.1. Az I/O szoftver célja
  • eszközfüggetlenség

sort < input > output

  • egységes névhasználat
  • hibakezelés: amennyire csak lehet a hardverhez közeli szinten kell kezelni
  • átviteli módszerek elrejtése: a szinkron (blokkolás) és aszinkron átvitel egységes kezelése
  • megosztott/monopol eszközök használata
az i o szoftver r tegei
Az I/O szoftver rétegei

1. Megszakításkezelők (alsó szint)

2. Eszközmeghajtók

3. Eszközfüggetlen operációs rendszer szoftver

4. Felhasználói szintű szoftver (felső szint)

2 2 megszak t skezel k
2.2. Megszakításkezelők

“A megszakítások az élet örömtelen dolgai.”

  • minden I/O műveletet elkezdett processzus megszakad, amíg az I/O végbemegy, és egy megszakítás megjelenik
  • megszakítás esetén a megszakítás eljárásnak meg kell szüntetnie annak a processzusnak a blokkoltságát, amely elindította
2 3 eszk zmeghajt k
2.3. Eszközmeghajtók

Az op. rendszer egyetlen olyan része, amely tudja:

  • hány regisztere van a vezérlőnek
  • azokat mire használja
  • tud a szektorokról, pályákról, cilinderekről

Feladata: az eszközfüggetlen szoftvertől érkező

kérések fogadása és annak biztosítása, hogy a kérés

teljesítve legyen.

  • blokkolások, hibakezelés
2 4 eszk zf ggetlen i o szoftver
2.4. Eszközfüggetlen I/O szoftver

Feladata:

  • azon I/O tevékenységek végrehajtása, amelyek minden eszköznél közösek
  • szabványos kapcsolódási felület biztosítása a felhasználó szintű szoftver részére
slide23
Az eszközfüggetlen I/O szoftver tevékenységei
  • egységes kapcsolódási felület a megjahjtóknak
  • eszközök megnevezése
  • eszközök védelme
  • eszközfüggetlen blokkméret biztosítása
  • pufferezés
  • tárolóhely lefoglalása blokkos eszközökön
  • monopol módú eszközök lefoglalása éselengedése
  • hibaüzenet
2 5 a felhaszn l hely i o szoftver
2.5. A felhasználó helyű I/O szoftver
  • nem minden I/O szoftver fut az op. rendszerben
  • háttértárolás (spooling) a monopol használatú eszközök számára
  • nyomtatáskor: démon, háttérkönyvtár
3 holtpontok
3. Holtpontok
  • holtpont előfordulhat a hardver és a szoftver erőforrásoknál egyaránt
3 1 er forr sok
3.1. Erőforrások
  • sok olyan erőforrás létezik, amelyet egy időben csak egy processzus használhat
  • léteznek megszakítható és megszakíthatattlan erőforrások
  • holtpont: megszakíthatattlan erőforrások esetén
  • a holtpont előfordulhat szoftver és hardver erőforrásokkal kapcsolatban is
slide28
Egy erőforrás használatával kapcsolatos

tevékenységek:

1. az erőforrás kérése

2. az erőforrás használata

3. az erőforrás elengedése

3 2 a holtpont alapelvei
3.2. A holtpont alapelvei

Egy processzusokból álló halmaz holtpontban

van, ha mindegyik halmazbéli processzus

olyan eseményre várakozik, amit csak egy

másik halmazbéli processzus okozhat.

a holtpont felt telei
A holtpont feltételei

Coffman et. al. (1971):

4 feltétel szükséges a holtponthoz:

1. Kölcsönös kizárás feltétel.

Minden egyes erőforrás vagy hozzá van rendelve pontosan egy

processzushoz, vagy szabad.

2. Birtoklás és várakozás feltétel.

A processzusok a már korábban kapott erőforrásokat

birtokolhatják és kérhetnek új erőforrásokat.

a holtpont felt telei folyt
A holtpont feltételei (folyt.)

3. Megszakíthatattlanság feltétel.

Egy processzustól az előzőleg engedélyezett erőforrások nem vehetők el semmilyen módon. Az erőforrásokat az őket birtokló processzusoknak expliciten el kell engedni.

4. Ciklikus várakozás feltétel.

Két vagy több processzus összetevődő ciklikus láncnak kell lennie, amelynek minden processzusa olyan erőforrásra várakozik, amit a láncban következő processzus fogva tart.

a holtpont modellje
A holtpont modellje

processzus

erőforrás

Az erőforrás hozzárendelésének gráfjai:

a. az erőforrás birtoklása

b. egy erőforrás kérése

c. holtpont

a. b. c.

holtpontokkal kapcsolatos strat gi k
Holtpontokkal kapcsolatos stratégiák

1. A probléma teljesen figyelmen kívül hagyása.

2. Felismerés és helyreállítás.

3. Dinamikus elkerülés az erőforrások óvatos lefoglalásával.

4. Megelőzés, strukturálisan meghiúsítva a négy szükséges feltételt.

3 3 a strucc algoritmus
3.3. A strucc algoritmus
  • fejünket dugjuk a homokba és tegyünk úgy, mintha egyáltalán semmi probléma nem lenne
3 4 felismer s s helyre ll t s
3.4. Felismerés és helyreállítás
  • a rendszer figyeli az erőforrásigényeket és elengedéseket
  • ha az erőforrásgráfban kör keletkezett
    • megszüntet egy abban levő processzust
    • ha nem sikerült megszüntetni a holtpontot, megszüntet egy másik processzust is, stb.
  • másik lehetőség: ha egy processzus túl sokáig foglal egy erőforrást, akkor megszünteti
3 5 a holtpont megel z se
3.5. A holtpont megelőzése
  • olyan megszorításokat ró a processzusokra, hogy a holtpont eleve lehetetlen

Feltétel Megközelítés

Kölcsönös kizárás Háttértárolás

Birtokol és várakozik Az összes erőforrásigény előzetes kérése

Ciklikus várakozás Erőforrások számos elrendezése

3 6 a holtpont elker l se
3.6. A holtpont elkerülése
  • Van-e olyan algoritmus, amellyel mindig elkerülhető a holtpont?
  • Igen, de csak ha bizonyos információ előre ismert.
4 ram lemezek
4. RAM lemezek

A RAM lemezmeghajtóval

  • a memória bármely része elérhető
  • a tár egy részének lefoglalása - hagyományos lemezhasználat szimulálása
  • nem állandó jellegű tárolás
  • nagyon gyors elérést biztosít
4 1 hardver s szoftver a ram lemezn l
4.1. Hardver és szoftver a RAM lemeznél

Blokkos eszköz: tároló két parancsal:

  • egy blokk olvasása
  • egy blokk írása

RAM lemez:

  • a blokk a főtár egy lefoglalt részében van
  • azonnal elérhető (nincs keresés, forgatási késés)
  • alkalmas olyan adatok és programok tárolására, amelyeket gyakran kell elérni
k l nbs gek
Különbségek
  • RAM lemezeket támogató rendszer:
    • a gyökér mindig állandó helyen van
    • a cserélhető filerendszer logikailag bekapcsolható az állományfileba => egységes filerendszer, nem a felhasználó feladata az eszközök hollétének meghatározása
    • pl. Linux, Unix
slide42
RAM lemezeket nem támogató rendszer:
    • minden állomány helyét a felhasználó kell meghatározza:
      • explicit módon, pl. D:\DIR\P1
      • alapbeállítások segítségével (aktuális meghajtó, ...)
    • 1-2 floppy még nem gond, de nagyobb rendszerek esetén nagyon sok eszköz lehetséges
    • pl. DOS
a ram lemez alapgondolata
A RAM lemez alapgondolata
  • n db blokk
  • blokk írása/olvasása: ki kell számolni a helyét
  • az átvitel assemblyben van megírva
  • a RAM lemezmeghajtó támogatja a memória több területének RAM-lemezként való használatát
5 lemezek
5. Lemezek
  • lemez hardver
  • lemez szoftver
  • a merevlemez és a floppy kezelése közötti különbségek
5 1 lemez hardver
5.1. Lemez hardver

A lemez szerkezete

  • minden lemez cilinderekbe szervezett
  • minden cilinder pályavonalakból áll
  • minden pályavonal szektorokra van osztva
slide46
Lehetőségek:
  • 1 pályavonalon azonos számú szektor van
    • a lemezt vezérlő hardver kezeli
    • létezik olyan floppy egység, amelyik nagyobb sebességgel forgatja a lemezt, ha a fejek a kintebbi pályavonalaknál vannak
  • IDE (Integrated Drive Electronics)
    • a kintebbi pályákon több szektor van
    • az op. rendszer számára minden cilinder azonos számú szektort tartalmaz
    • a meghajtóba beépített elektronika
tlapolt keres s
Átlapolt keresés
  • egyszerre több meghajtón is lehet keresni
  • 1 olvasás/írás + több keresés
  • több olvasás/írás több: 1-nél több merevlemez-meghajtó esetén
slide48
a szoftver által kezelt jellemzők különbözhetnek a fizikai jellemzőktől
  • konvertálás: a vezérlő elektronika feladata
5 2 lemez szoftver
5.2. Lemez szoftver

A lemezes blokk olvasási ideje függ:

  • a keresési időtől (cilinder)
  • fordulási késéstől (szektor)
  • az adatmozgatés tényleges idejétől

Hibakezelés

Pályavonalankénti raktározás

a lemez olvas fej t temez algoritmusok
A lemez olvasófejét ütemező algoritmusok
  • FCFS (First Come First Serve)
  • SSF (Shortest Seek First)
  • liftes algoritmus
slide51
FCFS
  • a lemezmeghajtó a kéréseket egyesével fogadja és teljesíti
  • nincs szükség/lehetőség optimalizálásra
slide52
Pl.
  • kérések: 11, 1, 36, 34, 9, 12
  • 111 cilindernyi elmozdulás

keresési irány

optimaliz l s
Optimalizálás

Táblázat:

  • cilinderszámmal indexelve
  • minden cilinderszámhoz létrehozza az adott kérések láncolt listáját
  • a kérések teljesítésének optimalizálása
slide54
SSF
  • a legközelebbi cilindert keresi meg elsőként
  • probléma: nagyon sűrűn betöltött lemez esetén nehezen jut el a szélső cilinderekhez
  • minimális válaszidő <--> méltányosság
slide55
SSF

Pl.

  • 11, 1, 36, 34, 9, 12
  • 61 cilindernyi elmozdulás
liftes algoritmus
Liftes algoritmus
  • folyamatosan ugyan abban az irányban mozog, amíg van abban az irányban el nem intézett kérés, utána irányt vált
  • egy aktuális irányt jelző bit: UP, DOWN
  • Pl. 60 cilindernyi elmozdulás
slide57
a kérések tetszőleges halmaza esetén minden kérés teljesítésének felső korlátja:

2 * a cilinderek száma

  • a válaszidőben kisebb a szórás, ha mindig azonos irányban mozgunk
gyors t t raz s caching
Gyorsítótárazás (caching)
  • egy szektor olvasására vonatkozó kérés tipikusan a szektornak és a pályavonalán levő, ezt követő bizonyos számú szektoroknak a vezérlőtábla gyorsítótárába való áthelyezést eredményez
  • a gyorsítótáblák használatát a vezérlő dinamikusan határozza meg
  • általában a gyorsítótáblák két részre vannak osztva: olvasás, írás
  • több meghajtóegység esetén külön-külön táblázat a kérések számára
hibakezel s
Hibakezelés

RAM lemezek

  • írhatók/olvashatók fizikai mozgás nélkül
  • kevesebb a hibalehetőség

Valódi lemezek esetén

  • megnő a hibalehetőségek száma
hibalehet s gek
Hibalehetőségek
  • programozási hiba
  • a javítókód ideiglenes hibája
  • a javítókód tartós hibája
  • kezelési hiba (mechanikus)
  • a vezérlő hibája
p lyavonalank nti rakt roz s
Pályavonalankénti raktározás

cilinder fordulási átvitel

keresés kérés ideje

  • pályavonalankénti gyorstárba raktározás
  • hátrány: a CPU használat a DMA hardver helyett
5 3 hajl konylemezek kezel se
5.3. Hajlékonylemezek kezelése
  • általában csak tárolásra használjuk őket
  • egyszerűbb szerkezet - egyszerűbb vezérlő
  • cserélhetőség
  • az IBM PC család minden floppy vezérlője egy szoftver meghajtóval működik
slide63
a meghajtó nem segíti a kérések újrarendezését

DE

  • vektorba gyűjti a kéréseket mindaddig, amíg azok egymás uténi szektorokra vonatkoznak
  • kisebb a kérések vektora
  • OPTIONAL jelző a kérésekre
a floppy egys g n h ny saj toss ga
A floppy-egység néhány sajátossága
  • cserélhető
    • nyitva volt-e az ajtó
    • üres-e az egység
  • többféle lemezformátum
    • minden lehetséges lemezformátumra különböző meghajtóegységet használ VAGY
    • a lemezmeghajtó a meghajtóegységet elérve megvizsgálja az abban pillanatnyilag elérhető lemez formátumát
slide65
motoros vezérlés
    • motor ki/be kapcsolása
    • felpörgetési idő
    • egy kérés teljesítése után a motor még néhány másodpercig jár
6 r k
6. Órák
  • timer (időzítő)
  • ezek tartják karban a pontos időt
  • megakadályozzák hogy egy folyamat kisajátítsa a CPU-t
  • az óra szoftvere általában eszközmeghajtó formában jelenik meg
    • sem nem blokkos eszköz
    • sem nem karakteres eszköz
6 1 az ra hardvere
6.1. Az óra hardvere

Egyszerűbb órák:

  • közvetlenül a 110/220 V-os feszültségű vezetékre kapcsolódnak
  • megszakítást okoznak minden fázisváltásnál
  • frekvencia: 50-60 Hz
slide68
második típusú órák:

kristályoszcillátor

számláló regiszter

tároló regiszter

programozhat r k m k d se i
Programozható órák működése I
  • egyszeri módban (one shot mode)
    • amikor az óra elindul, a tárolóregiszter tartalma a számlálóba másolódik
    • a kristály minden impulzusának hatására a számláló tartalma 1-el csökken
    • amikor a számláló értéke eléri a 0-t, megszakítást okoz
    • az óra megáll mindaddig, amíg azt a szoftver újra nem indítja
programozhat r k m k d se ii
Programozható órák működése II
  • ismétlődő módban (square-wave mode)
    • minden órajelre csökken a számláló értéke
    • amikor a számláló értéke eléri a 0-t, megszakítást okoz
    • a tárolóregiszter tartalma a számlálóba másolódik
    • az egesz folyamat ismétlődik a végtelenségig

Periodikus megszakítások: órajelek (clock ticks)

slide71
A programozható órák frekvenciáját szoftverből is lehet állítani
  • A programozható órachipek 2-3 független órát is tartalmazhatnak
pontos id
Pontos idő
  • valós idejű számláló
  • a pontos idő elfelejtésének megakadályozása
    • elemmel működtetett órák
    • indításkor a felhasználó megkérdezése
  • UCT (Universal Coordinated Time)
    • 1970 január 1, déli 12 óra
6 2 az ra szoftvere
6.2. Az óra szoftvere

Az órameghajtó pontos teendői:

  • a pontos idő karbantartása
  • annak megakadályozása, hogy egy folyamat tovább fusson, mint ami számára engedélyezett
  • a CPU használatának könyvelése (második időzítő indítása)
  • a felhasználói programok által generált ALARM kezelése (táblázat az összes függő riasztás időpontjaival)
6 2 az ra szoftvere1
6.2. Az óra szoftvere

Az órameghajtó pontos teendői (folyt.):

  • felügyeleti időzítők (watchdog timer) nyújtása a rendszer többi része felé (ezeket az op. rendszer igényli)
  • futásidő-elemzés (profiling), monitorozás és statisztikai adatok gyűjtése
pontos id1
Pontos idő
  • a pontos idő nyilvántartásának három módja:
7 termin lok
7. Terminálok
  • minden számítógéphez csatlakozik egy vagy több terminál
  • ezek lehetnek nagyon különbözőek
  • a terminál meghajtó feladata a különbségek elrejtése
7 1 termin l hardver
7.1. Terminál hardver
  • termináltípusok
t rc mlek pez ses termin lok
Tárcímleképezéses terminálok
  • a video RAM-on keresztül illeszkednek a számítógéphez
  • sorok száma: általában 480-1024
  • egy sorban a képpontok száma: 640-1200 (pixel)
monokr m k perny
Monokróm képernyő
  • 1 karakter:
    • 9 pixel széles
    • 14 pixel magas
  • 25 sor
  • soronként 80 karakter
  • 350*720 pixel
  • másodpercenkénti 45-70 frissítés
k perny kezel s
Képernyőkezelés
  • karakteres
    • pl. 25 sor, 80 karakter/sor esetén 4000 bit RAM szükséges
  • grafikus
    • minden képpont külön vezérelhető
    • színek: ( RGB - vörös, zöld, kék)
    • 8-24 bit
    • pl. 768*1024-es felbontás, 24-es színmélység esetén 2 Mb RAM szükséges
billenty zet
Billentyűzet
  • elválasztható a képernyőtől
  • soros v. párhuzamos porton csatlakoztatható
  • minden billentyű leütése/elengedése esetén megszakítás jön létre
  • nem ASCII hanem scan kódokat küld
  • a meghajtó feladata, hogy milyen karaktert ütöttünk le
rs 232 es termin lok
RS-232-es terminálok
  • billentyűzet + kijelző
  • csatlakozás a számítógéphez: soros porton keresztül
  • 9-25 tűs csatlakozó
  • 1 karakter elküldése bitenként történik:
    • start bit, karakter kód, 1-2 stop bit
  • karakter/soros átvitel konverziók: UART (Universal Asynchronous Receiver Transmitters)
slide84
Típusok:
  • papírra író (hardcopy) terminálok
  • buta terminálok
    • “üvegre író” (glass tty)
  • intelligens terminálok
    • megértenek bizonyos ESC szekvenciákat
x termin lok
X terminálok
  • van CPU-juk
  • Etherneten keresztül kommunikálnak a számítóképekkel
slide86
általában X Window System fut rajtuk
    • “csak”, “is”
  • X server
    • az X terminálon fut!
    • összegyüjti az adatokat és továbbítja a kiszolgálógéphez
    • ablakfigyelés
  • X kliens
    • a gazdaszámítógépen fut!
7 2 termin l szoftver
7.2. Terminál szoftver
  • beolvasást kezelő szoftver
  • kiírást kezelő szoftver
beolvas st kezel szoftver
Beolvasást kezelő szoftver
  • a billentyűzetmeghajtó feladata fogadni a a billentyűzetről érkező adatokat és továbbítani azokat a felhasználói programoknak
  • 2 alapvető szemlélet:
    • karakterorientált (nyers) POSIX: nem kanonikus mód
    • sororientált (feldolgozott) POSIX: kanonikus mód
  • ASCII (American Standard Code for Information Interchange)
  • más nyelvek számára: billentyűzettérképek, kódlapok
pufferel s
Pufferelés
  • két módja van:
    • a meghajtó egy közös pufferterületet tartalmaz
    • a terminálhoz tartozó adatszerkezet tartalmazza a puffert, nincs közös pufferterület
echoz s
Echozás
  • a szoftver feladata a bemenő adatok megjelenítése
  • problémák:
    • sor hosszúság: 80 karakter
    • tabulátorok kezelése
    • soremelés
ki r st kezel szoftver
Kiírást kezelő szoftver

pl. RS-232 esetén

  • minden terminálhoz kapcsolódik egy kimeneti puffer
  • az echozott adatok is a pufferbe másolódnak

Problémák

  • gördítés
  • kurzorpozicionálás

ESC szekvenciák kezelése