1 / 22

A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:

Településföldrajz : A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település : Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese. A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:. Településtípusok:.

Download Presentation

A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág.Település: Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese.

  2. A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:

  3. Településtípusok: • I. Mozgékony települések: például a nomád állattenyésztő népek sátras települései

  4. II. Állandó települések B. Csoportos települések a, falu b, város A. Magányos (szórvány) települések • a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely). Hegyi tanya a Kárpátokban Duna-Tisza köze, Bocsa-Orgovány

  5. A, Falu: általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 – több ezer fő. • A falu területe két részből áll: • belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terek • külterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb. • A bel- és külterület bár térben elkülönül, elválaszthatatlan egységet alkot

  6. A belterület alaprajztípusai • 1.széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji „szegek” és az őrségi „szerek”) • 2.halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata, (Magyarországon a sugaras halmazfalu a leggyakoribb, melyben az utak a település központjában lévő tér felé sugarasan futnak, a település megközelítően kör alaprajzú)

  7. 3.kerek vagy körfalu: a belső, kör alkú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak • 4.szalagtelkes falvak: • útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll. Hegy- és dombvidékeken, valamint folyóvölgyekben jellemzőek. • 5.orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedik

  8. Tiszaroff – szabálytalan halmazfalu Magyarpolány – egyutcás szalagtelkes falu

  9. 6.sakktábla alaprajzú falu: tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre. Hortobágy

  10. B, Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település • Helyi funkció: saját lakosságának kielégítését szolgálja • Központi funkció: nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja • Vonzáskörzet: a város által ellátott terület • A városok körét a különböző országokban más-más szempontok alapján határozzák meg. (Néhol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít)

  11. Urbanizáció • városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése.A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80 %-a városlakó. (Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az „ellenvárosodás”)

  12. városiasodás: - a falusi települések átalakulása- hasonlítani kezdenek a városokhoz a, külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások)b, az életmódban (fogyasztás, kulturális szokások).

  13. Csak eddig! • Hf. Tankönyvből a városalapításban szerepet játszó tényezők

  14. Városszerkezet - A társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi - általában övezetes • belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák • belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás – a lakóépületek műszaki állapotának leromlása) • külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak • külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.

  15. Agglomeráció • A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi – gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: • bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. • alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik. • Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések.

  16. Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus) pl: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia

  17. Megalopolisz - mammutváros • Az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával jönnek létre pl: USA keleti part Boston – Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán Tokió-Nagoja-Osaka-Kobe.

  18. Városok típusai – Magyarországi példákon • 1. Királyi várak, püspöki székhelyek – Esztergom, Győr, Vác... • 2. Folyami átkelő – Szolnok, Csongrád... • 3. Vásárváros (hegy/alföld) – Pápa, Miskolc, Eger... • 4. Vasúti csomópont – Hatvan, Nagykanizsa... • 5. Ipari város – Tatabánya, Miskolc...Komló, Oroszlány • 6. Mezőváros – Mezőtúr, Karcag, Hódmezővásárhely... (jellegzetes magyar várostípus) • 7. Idegenforgalmi város – Balatonfüred, Hajdúszoboszló... Általában több funkció jellemzi a városokat!

  19. Településhálózat • A kereskedelem és közlekedés fejlődésével a települések között gazdasági – kereskedelmi kapcsolatok, munkamegosztás alakult ki. Településhálózattá integrálódtak. • A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak

  20. A városfejlődés kérdőjelei

  21. Mexikóváros példájafeladat

More Related