1 / 12

Egy sokkarú mérleg

Egy sokkarú mérleg. Bazsa György a MAB elnöke Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztály Budapest, 2010. március 18. Felsőoktatásunk rendszerváltás utáni „hétpróbája”: Az intézmények nagyfokú autonómiája vs . 1990-től növekvő mennyiségű, csökkenő minőségű hallgatóság.

kyle
Download Presentation

Egy sokkarú mérleg

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Egy sokkarú mérleg Bazsa György a MAB elnöke Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztály Budapest, 2010. március 18.

  2. Felsőoktatásunk rendszerváltás utáni „hétpróbája”: • Az intézmények nagyfokú autonómiája vs. • 1990-től növekvő mennyiségű, csökkenő minőségű hallgatóság. • A felsőoktatástól független felvételi rendszer. • A Bologna-rendszer 2006-ban (PhD 1993-ban). • Külső és belső minőségbiztosítás. • Integráció 2000-ben. • Nem állami hazai és külföldi FOI-k megjelenése. • Mennyiségi szemléletű normatív működési finanszírozás + infrastrukturális expanzió (ppp).

  3. 1990-től folyamatosan növekvő mennyiségű, ugyanakkor csökkenő minőségű hallgatóság • Elháríthatatlan társadalmi nyomás a bemenetnél, egyúttal intézményi egzisztenciális érdek. • Az elitképzésben szocializált, ismeretközpontú képzés és a tudós oktatók (Humboldt-egyetem) sokáig nem tudják kezelni, csak most indult meg a tudásfelmérés és kiegyenlítés (l. USA: freshmen). • A bemeneti érdeklődés, jelentkezés szakmák közötti aránytalan megoszlása egyre kevésbé egyezik a kimeneti, rosszul prognosztizált munkaerőpiaci igényekkel (divat- vs. hiányszakmák sora). Nehéz! • A felsőoktatás azt termel, amit tud, a termék eladá-sában és eladhatóságában még kevéssé érdekelt.

  4. b)Felsőoktatástól független felvételi rendszer • A felsőoktatás felvételi követelményrendszere a XX. század végére a közoktatástól független, a tovább-tanulókra többletterhet rovó (őket anyagilag „meg-fejő”), antiszociális iparággá vált. • Logikus megoldás lett volna egy jó kétszintű érettségi rendszer integrálása a felvételi eljárásba: ezt a hallgatói mennyiségben érdekelt felsőoktatás megakadályozta. Ehelyett jött a minimum 160 pont! • Az alacsony felvételi küszöbnek rossz az üzenete. • A jelenlegi rendszer részben érték, részben nép-szerűség, részben vélt majdani elhelyezkedési lehetőségek alapján rangsorolja (támogatja vagy bünteti) az intézményeket. A vidék problémája!

  5. c) A Bologna-rendszer 2006-ban (PhD 1993-ban) • Az európai versenyképesség (mobilitás, kölcsönös elismerések), továbbá a tömeg- és elitképzés koherens megoldása – lehetne/lesz nálunk is. • Néhány problémája: • kétfázisú bevezetés (5 év besűrűsödött 3 évbe) • az ismeret-centrikusság továbbél a student centered, kompetencia alapú, kimenetet értékelő felfogással és gyakorlattal szemben • a „hagyományőrző” academic/professional meg-oszlás helyett uniform E/F szakok (kkk-k) vannak • kreditrendszerünk malfunkcionális • a szakirányok helyzete közel kaotikus • rossz médiaképet táplálunk a Bachelor végzőkről

  6. d) Külső és belső minőségbiztosítás • A Humboldti elitképzés automatikus önminősítésé-vel szemben megjelent a külső, és lassan a belső minőségbiztosítás és az akkreditáció gondolata és gyakorlata. • Az Európai Felsőoktatási Térségben ez a legsikere-sebb közös felfogású és kvázi homogén gyakorlatú tevékenység: ESG, ENQA, EQAR. • A magyar FOI-k a külső akkreditációt (MAB) szüksé-gesnek tartják, elfogadják – vitatva a maguk eseteit. • A belső minőségbiztosítást a törvény és a MAB forszírozza – de ma még integráns része a felső-oktatási szféra gondolkodásának és gyakorlatának.

  7. e) Integráció 2000-ben • Nemzetközi gyakorlatot és hazai hagyományt követő elgondolás – hívekkel és opponensekkel. • Vidéken érdemi, vagy túlzó, Budapesten igen mérsékelt lett a szervezeti integráció. A korrekciók súlya rendszerszempontból partikuláris. • A tartalmi integráció még nem zárult le, kérdés, hogy halad-e a folyamat? Elemzés kellene! • Lehet, hogy a mostani és még bekövetkező integ-rációk a hallgatóhiány miatt megszűnő képzések/ képzési helyek fedőszervei is lesznek?

  8. f) Nem állami hazai és külföldi FOI-k megjelenése • Társadalmi-politikai szükségszerűség volt. • Az egyházi FOI-k fenntartó egyházuk súlyát és presztízsét képezik le. Hitéleti képzésük belső jelentőséggel bír, világi képzéseik kis arányt (<5%) jelentenek a hazai palettán. • A magánintézmények létrejöttét részben szakmai indíték, részben erősen üzleti szándék vezérli. • A külföldi FOI-k hazai megjelenése, működése nehezen áttekinthető – ingerküszöb alatti. • Sem minőségi, sem mennyiségi konkurenciát nem jelentenek az államiak számára. (Köztük sincs MIT.)

  9. f) Mennyiségi szemléletű normatív működési finanszírozás + igen jelentős infrastrukturális (ppp) fejlesztések: alulfinanszírozottság • A „kijárós” támogatásokat meg kellett szüntetni. • Az új normatívák mindig iteráltak az adott helyzet fenntartásához – e téren bátortalan a politika. • A minőséget csak igen mérsékelten (kutatási normatívában) honorálja a rendszer. Most jelent meg a „kutatóegyetem” kategória. • Az új infrastruktúra működtetési és törlesztési költ-ségei – főleg kevesebb hallgatóval – problémásak. • Hosszú távú FOI stratégiához stabil finanszírozási elvek és gyakorlat kell(ene) – mondjuk régóta.

  10. A „hétpróba” nagyobb részt az autonómia próbája volt és az ma is: többségük olyan külső hatás (kényszer = constrains), ami gyakorlatilag korlátozza az autonómiát, mégis intézményi válaszokat igényel. Kialakult közöttük a rendszer egészében is egy mozgó, dinamikus modus vivendi, intézményenként is hol kicsit, hol jobban kilengő amplitúdóval. Az új feladatokhoz a még akadémiai szemléletű veze-tésben erősödik a menedzseri felfogás és gyakor-lat, ám ez még ritkán támaszkodik Mérlegekre.

  11. A magyar felsőoktatás működik, nincs válságban, EFT konform, a hazai szellemi és gazdasági tőkére épülő szektorok sorában a jobbak között van. Változás kell: mennyiség helyett a minőség, érdek helyett az érték legyen fontosabb. Átfogó fejlesztési stratégiára vár. De ez át kell(ene) íveljen pártokat és négyéves ciklusokat.

  12. Köszönöm a figyelmet!

More Related