egy sokkar m rleg n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Egy sokkarú mérleg PowerPoint Presentation
Download Presentation
Egy sokkarú mérleg

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 12

Egy sokkarú mérleg - PowerPoint PPT Presentation


  • 68 Views
  • Uploaded on

Egy sokkarú mérleg. Bazsa György a MAB elnöke Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztály Budapest, 2010. március 18. Felsőoktatásunk rendszerváltás utáni „hétpróbája”: Az intézmények nagyfokú autonómiája vs . 1990-től növekvő mennyiségű, csökkenő minőségű hallgatóság.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Egy sokkarú mérleg' - kyle


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
egy sokkar m rleg

Egy sokkarú mérleg

Bazsa György

a MAB elnöke

Magyar Szociológiai Társaság

Oktatásszociológiai szakosztály

Budapest, 2010. március 18.

slide2

Felsőoktatásunk rendszerváltás utáni „hétpróbája”:

  • Az intézmények nagyfokú autonómiája vs.
    • 1990-től növekvő mennyiségű, csökkenő minőségű hallgatóság.
    • A felsőoktatástól független felvételi rendszer.
    • A Bologna-rendszer 2006-ban (PhD 1993-ban).
    • Külső és belső minőségbiztosítás.
    • Integráció 2000-ben.
    • Nem állami hazai és külföldi FOI-k megjelenése.
    • Mennyiségi szemléletű normatív működési finanszírozás + infrastrukturális expanzió (ppp).
slide3

1990-től folyamatosan növekvő mennyiségű, ugyanakkor csökkenő minőségű hallgatóság

  • Elháríthatatlan társadalmi nyomás a bemenetnél, egyúttal intézményi egzisztenciális érdek.
  • Az elitképzésben szocializált, ismeretközpontú képzés és a tudós oktatók (Humboldt-egyetem) sokáig nem tudják kezelni, csak most indult meg a tudásfelmérés és kiegyenlítés (l. USA: freshmen).
  • A bemeneti érdeklődés, jelentkezés szakmák közötti aránytalan megoszlása egyre kevésbé egyezik a kimeneti, rosszul prognosztizált munkaerőpiaci igényekkel (divat- vs. hiányszakmák sora). Nehéz!
  • A felsőoktatás azt termel, amit tud, a termék eladá-sában és eladhatóságában még kevéssé érdekelt.
slide4

b)Felsőoktatástól független felvételi rendszer

  • A felsőoktatás felvételi követelményrendszere a XX. század végére a közoktatástól független, a tovább-tanulókra többletterhet rovó (őket anyagilag „meg-fejő”), antiszociális iparággá vált.
  • Logikus megoldás lett volna egy jó kétszintű érettségi rendszer integrálása a felvételi eljárásba: ezt a hallgatói mennyiségben érdekelt felsőoktatás megakadályozta. Ehelyett jött a minimum 160 pont!
  • Az alacsony felvételi küszöbnek rossz az üzenete.
  • A jelenlegi rendszer részben érték, részben nép-szerűség, részben vélt majdani elhelyezkedési lehetőségek alapján rangsorolja (támogatja vagy bünteti) az intézményeket. A vidék problémája!
slide5

c) A Bologna-rendszer 2006-ban (PhD 1993-ban)

  • Az európai versenyképesség (mobilitás, kölcsönös elismerések), továbbá a tömeg- és elitképzés koherens megoldása – lehetne/lesz nálunk is.
  • Néhány problémája:
    • kétfázisú bevezetés (5 év besűrűsödött 3 évbe)
    • az ismeret-centrikusság továbbél a student centered, kompetencia alapú, kimenetet értékelő felfogással és gyakorlattal szemben
    • a „hagyományőrző” academic/professional meg-oszlás helyett uniform E/F szakok (kkk-k) vannak
    • kreditrendszerünk malfunkcionális
    • a szakirányok helyzete közel kaotikus
    • rossz médiaképet táplálunk a Bachelor végzőkről
slide6

d) Külső és belső minőségbiztosítás

  • A Humboldti elitképzés automatikus önminősítésé-vel szemben megjelent a külső, és lassan a belső minőségbiztosítás és az akkreditáció gondolata és gyakorlata.
  • Az Európai Felsőoktatási Térségben ez a legsikere-sebb közös felfogású és kvázi homogén gyakorlatú tevékenység: ESG, ENQA, EQAR.
  • A magyar FOI-k a külső akkreditációt (MAB) szüksé-gesnek tartják, elfogadják – vitatva a maguk eseteit.
  • A belső minőségbiztosítást a törvény és a MAB forszírozza – de ma még integráns része a felső-oktatási szféra gondolkodásának és gyakorlatának.
slide7

e) Integráció 2000-ben

  • Nemzetközi gyakorlatot és hazai hagyományt követő elgondolás – hívekkel és opponensekkel.
  • Vidéken érdemi, vagy túlzó, Budapesten igen mérsékelt lett a szervezeti integráció. A korrekciók súlya rendszerszempontból partikuláris.
  • A tartalmi integráció még nem zárult le, kérdés, hogy halad-e a folyamat? Elemzés kellene!
  • Lehet, hogy a mostani és még bekövetkező integ-rációk a hallgatóhiány miatt megszűnő képzések/ képzési helyek fedőszervei is lesznek?
slide8

f) Nem állami hazai és külföldi FOI-k megjelenése

  • Társadalmi-politikai szükségszerűség volt.
  • Az egyházi FOI-k fenntartó egyházuk súlyát és presztízsét képezik le. Hitéleti képzésük belső jelentőséggel bír, világi képzéseik kis arányt (<5%) jelentenek a hazai palettán.
  • A magánintézmények létrejöttét részben szakmai indíték, részben erősen üzleti szándék vezérli.
  • A külföldi FOI-k hazai megjelenése, működése nehezen áttekinthető – ingerküszöb alatti.
  • Sem minőségi, sem mennyiségi konkurenciát nem jelentenek az államiak számára. (Köztük sincs MIT.)
slide9

f) Mennyiségi szemléletű normatív működési finanszírozás + igen jelentős infrastrukturális (ppp) fejlesztések: alulfinanszírozottság

  • A „kijárós” támogatásokat meg kellett szüntetni.
  • Az új normatívák mindig iteráltak az adott helyzet fenntartásához – e téren bátortalan a politika.
  • A minőséget csak igen mérsékelten (kutatási normatívában) honorálja a rendszer. Most jelent meg a „kutatóegyetem” kategória.
  • Az új infrastruktúra működtetési és törlesztési költ-ségei – főleg kevesebb hallgatóval – problémásak.
  • Hosszú távú FOI stratégiához stabil finanszírozási elvek és gyakorlat kell(ene) – mondjuk régóta.
slide10

A „hétpróba” nagyobb részt az autonómia próbája volt és az ma is: többségük olyan külső hatás (kényszer = constrains), ami gyakorlatilag korlátozza az autonómiát, mégis intézményi válaszokat igényel.

Kialakult közöttük a rendszer egészében is egy mozgó, dinamikus modus vivendi, intézményenként is hol kicsit, hol jobban kilengő amplitúdóval.

Az új feladatokhoz a még akadémiai szemléletű veze-tésben erősödik a menedzseri felfogás és gyakor-lat, ám ez még ritkán támaszkodik Mérlegekre.

slide11

A magyar felsőoktatás működik, nincs válságban, EFT konform, a hazai szellemi és gazdasági tőkére épülő szektorok sorában a jobbak között van.

Változás kell: mennyiség helyett a minőség, érdek helyett az érték legyen fontosabb.

Átfogó fejlesztési stratégiára vár. De ez át kell(ene) íveljen pártokat és négyéves ciklusokat.